﻿Magyar Nemzet
Ara: 11,50 Ft

un
> : ÍAlA	%-M>- -,i
ALAPÍTOm: PETHŐ SÁNDOR
SZOMBAT, 1992. február 8., LV. évfolyam, 33. szám
A demokrácia korlátái
Irta: Pethő Tibor
A nyolcvanas évtizedet a demokrácia világméretű előretörése jellemezte. Kezdődött Lech Walesa fellépésével a gdanski Lenin Hajógyárban. Argentínában Raul AÍfonsin megfosztotta hatalmától a katonai juntát, a Fülöp-szigeteken Cory Aqui-no asszony elzavarta Morcos lakájait, Nelson Mandela győztesen lépett ki a dél-afrikai börtönből. A Közép-Kelet-Európán végigsöprő demokratikus hullám elsodorta a marxizmus-leninizmust és az arra alapozott zsarnoki hatalmakat. A kilencvenes évtized eleje pedig meghozta az újkori történelem legváratlanabb fejleményét, a szovjet birodalpm összeomlását, a Független Államok Közösségének létrejöttét, Gorbacsov leléptetését és Borisz Jelcin felemelkedését. Az amerikai Freedom House elnevezésű emberjogi csoport évi jelentésében megállapítja, hogy a XXI. század közeledtével az egyes országok politikai berendezkedését tekintve először került többségbe a demokrácia a 171 vizsgálat alá vetett országban. Az elmúlt három év során bolygónk országainak egyharmada tért át a demokratikus rendszerre az egykori Szovjetunióban, Közép-Kelet-Eu-rópáDan, Latin-Amerikában, Ázsiában és Afrikában. „Valószínűleg ez volt a szabadság legnagyobb hódítása az emberiség történetében" - a Freedom House igazgatója vélekedett így. A Neesweek pedig így minősítette: „A demokrácia évtizede."
V
rajon ennyire bíztató lenne a fejlődés? Mert az éppen csak kibontakozó demokrá-
cia könnyen áldozatul eshet egy elszánt, gátlástalan fegyveres csoport lázadásának. Mert a demokrácia jóval többet jelent annál, mint hogy a választás napján nem lőnek a szavazók közé. De Klerk dé-lafrikai miniszterelnök - aki e héten látogatott hazánkba - imponáló bátorságról tett tanúbizonyságot, amikor kiegyezett az Afrikai Nemzeti Kongresszussal és szakított az apartheid politikával.
A diktatúrából a demokráciába való átmenetnek nincs általánosan használható receptje. A diktátorok - a szélsőjobboldaliak éppúgy, mint a szélsőbaloldaliak -, amikor már gazdasági csődbe juttatták országukat, elkezdtek beszélni az „irányított demokráciáról", a „szabályozott demokráciáról", nálunk a „szocialista demokráciáról". A lyukakat a nyakló nélkül felvett hitelekkel tömködték be, de ezzel tovább rontották a helyzetet. A rendszerváltást vezénylő politikai erők legveszedelmesebb ellensége az adósság és az infláció. A vezetőnek naponta kell ellentmondásos döntéseket hoznia: ha a szociálpolitikában akar előrelépni, inflációt gerjeszt, ha az adósságszolgálatnak akar eleget tenni, tovább rontja az életszínvonalat, ha a tehetőseket adóztatja meg, szigorúbban elbátortalanítja a vállalkozókat és a külföldi befektetőket.
A politikai demokrácia nyitja
□ az utat a gazdasági felemelthez, a társadalom jólétéhez - legalábbis ez a hit élt a kommunizmus alól felszabadult országokban. A nyugati példákat alapul véve sokan úgy gondolták, hogy a parlamenti választások után rövidesen telve lesznek a kirakatok az óhajtott árukkal, megfizethető árakon. A fizetések és a nyugdíjak lépést tartanak az inflációval, a munkanélküliséget pedig felszívja a folyamatosan bővülő gazdaság. Varázslatos fénnyel tündökölt a szabad piacgazdaság a régi
parancsgazdasággal szemben. Ma már az illúziók szertefoszlottak. Az áttérés a magángazdaságra nagyon fájdalmas és népszerűtlen intézkedések sorozatával jár. A szabaddá vált területen mindenre elszánt fezőrök diktálják az iramot s gyakran a törvényeket is. A jelek szerint a rendszerváltásnál ilven járulékos mozzanatok elkerülhetetlenek, hiszen a privatizálás jogi keretei meglehetősen tágíthatok, bizonytalanok. Mégis a piacgazdaság sikere végső soron erősíti a demokráciát. Á kölcsönhatás organikus, s az egyes országok hagyományai és társadalmi szokásai döntik majd el a demokrácia és a piacgazdaság sorrendiségi vitáját.
Természetesen más veszedelmek is fenyegetik a bontakozó demokratikus rendet. Éppen az eszmerendszerben és a gyakorlatban mindig jelenlévő contradictio in adiecto, az az önellentmondás, hogy a demokrácia megtűrhet-e antidemokratikus módszereket, szervezeteket, netán politikai pártokat. Csupán két legutóbbi példa Algériából, illetve Grúziából. Algériában több párt részvételével választásokat tartottak. A korántsem demokratikus iszlám fundamentalista szervezet elsöprő győzelmet aratott. A hadsereg viszont közbelépett, és szembeszállt a választás eredményével. Grúziában a demokratikusan megválasztott Gamszahurdia elnök autokratikus uralmat vezetett be. Népi felkelés robbant ki: ellene, és menekülni kényszerült. A magát liberálisnak valló új rendszer pedig katonai erővel töri le a volt elnök híveinek megmozdulásait. A saját magyar gyakorlatunkat is említhetném, amikor az 1947-es kék cédulás választások után Rákosi Mátyás először Pfeif-fer Zoltán Magyar Függetlenségi Pártját, majd Barankovics István Demokrata Néppártját minősítette antidemokratikusnak, és több mint száz képviselőjüket kizavarta a parlamentből.
A demokráciát alááshatja a nacionalizmus és az idegengyűlö-
let.	Ez utóbbival még a régi demokráciák is sokat vesződnek -nemegyszer túllépve a demokratikus határokat.
A demokrácia előbb-utóbb létrehozza az ország, a társadalom stabilitását. Persze a totális rendszerek vezetői is állandóan a stabilitásról szónokoltak, de ingatagságát megmutatták az 1989-es események. Túlzás nélkül mondhatjuk: forradalmak.
Hazánkban az átmenet békés volt, de a választásokat követően a lappangó ellentétek összecsaptak. Mind békétle-nebbé vált a társadalom. Úgy tűnik, a demokrácia megindult a társadalmi stabilitás megteremtésének útján, aztán bekövetkezett a megtorpanás, majd dühödt erővel fellángoltak a szenvedélyek, amelyek erősebben szembefordították az egykori szövetségeseket, mint amilyen eltökéltséggel valaha is küzdöttek a régi rend, a közös ellenség ellen. Ebben az országban mindig nemzeti egységről beszéltek. Ezért volt Egységes Párt, majd Nemzeti Egység Pártja, negyvenöt után népi-nemzeti egység, szocialista nemzeti egység, ez módosult közmegegyezésre. Tudjuk, egyik formula sem vált be. Á legtöbb, amit most el kellene érni, az, hogy néhány alapkérdésben - mint a nemzetközi politika, a határokon túli magyarság ügye, a külső, és belső biztonság és a szociálpolitika - kialakuljon az egyetértés. Csak utána kezdhetnénk beszélni a stabilitásról.
Európai léptékű szerződések Párizsban és Budapesten
Jelcin és Mitterrand a nukleáris biztonság megszilárdítására törekszik
m A LEHETŐ LEGHAMARABB az | ~	«	I az ígéreteket, amelyeket Né-
EK tagjává kell válnia Magyar- A KÜLPOLITIKAI HELYZET metország az 1989-es határ-
országnak, és Németország tá- I _______| nyitáskor Magyarországnak
mogatni fogja Budapestet ebi '
li igyekezetében - jelentette ki Helmut Kohl elutazása előtti sajtótájékoztatóján. Az olasz Corriere delta Sera szerint a német egyesülést követő, mindent elhomályosító örömmámor ma már a múlté, a magyarok nemes gesztusa azonban mit sem vesztett értékéből a németek emlékezetében. A magyarok a német tőkétől függnek, Bonn pedig Magyarországon keresztül építheti ki csatornáit Keletre. Emellett azonban az olasz lap szól a két országot egymáshoz kötő magyarországi német kisebbségről és a Bonn által támogatott EK-csatlakozási reményekről is, de a gondokról sem feledkezik meg. A volt NDK hadseregének fegyverkészletéről, amelvből hazánk szívesen vásárolna, s a sokkal súlyosabb gondot jelentő - még a KGST-időkből származó - magyar adósságra, amelyet Bonn jóval nagyobbnak ítél, mint a magyarok. A berlini Dér Tagesspiegel is több mint két év távolába tekint vissza, és „hálaszerződésnek" nevezi a most aláírt magyar-német alapszerződést, s a német lapok egyöntetűen kiemelendőnek tartják a hazánkkal fennálló kapcsolatok problémamentességét. Ezért is fontos, hogy az ARD telvízió felhívta a figyelmet, ideje beváltani mindazokat
■ ÖNÁLLÓ NEMZETI HADSEREGEK létrehozását javasolta Alekszandr Kolyonkov, az orosz parlament védelmi bizottságának elnökhelyettese, hozzátéve, ezeket a nemzeti haderőket a NATO vagy a VSZ mintájára szerveződő katonai szövetség foghatná egybe. A Kraszna-ja Zvezdában megjelent indítvány jelzi: csökkenőben Jelcin ellenállása e kérdésben, mive[ Ukrajna, Belorusszia, Moldova, Azerbajdzsán és Üzbegisztán már építi is önálló fegyveres erejét. Kravcsuk ukrán elnök be is jelentette, már 300 ezer katona tette le az esküt Ukrajnára. Ez a közlés annál is fontosabb, mivel az ukrán parlament éppen pénteken bírálta meg azt az orosz döntést, amelynek értelmében felül akarják vizsgálni a Krím félszigetet Ukrajnának adó 1954-es határozatot. A politikai és a katonai stabilitásra pedig nagy szükség lenne, elsősorban az ország számára létfontosságú nyugati segélyek miatt. A moszkvai alpogármester, Jurij LuZskov az orosz televízióban ugyanis kijelentette: mindenekelőtt a januári piaci reformoknak köszönhetően ma a város lakosságának 95 százaléka él a hivatalos létminimumszint alatt.	(S. E.)
Moszkva az adósságok átütemezését kéri?
Franciaország csatlakozni kíván a nukleáris leszerelési tárgyalásokhoz
HÍRÖSSZEFOGLALÓNK
Az
Elysée-palotában Borisz Jelcin orosz és ’ Francois Mitterrand francia elnök pénteken aláírták a két ország új alapokra helyezett kapcsolatairól szóló keretszerződést. Ez az első Oroszország és egy nyugati állam között létrejött szerződés azóta, hogy a múlt év decemberében összeomlott a Szovjetunió. A 26 cikkelyes egyezmény kimondja, a két ország a hagyományos és a nukleáris fegyverezhet a minimálisan szükséges szinten szeretné tartani, ugyanakkor konzultációkat helyez kilátásba a nemzetközi biztonságot veszélyeztető válságok esetére. A két fél kifejezte készségét az európai stabilitás biztosítására, és megegyeztek abban, hogy közösen tesznek erőfeszítéseket a tömegpusztító fegyverek elterjedésének megakadályozására. Fran-90ÍS Mitterrand ígéretet tett arra, hogy egy későbbi időpontban Párizs csatlakozik a nagyhatalmak között a hadászati atomfegyverek leszerelé-
séről folyó tárgyalásokhoz.
Megállapodás született arról is, hogy Franciaország hozzájárul Oroszország és az Európai Közösség gazdasági kapcsolatainak szorosabbra fűzéséhez, hogy Moszkva könnyebben integrálódhasson az európai gazdasági rendszerbe. Párizs elősegíti a nemzetközi pénzügyi szervezetekhez való orosz csatlakozást, illetve az oroszországi privatizációt és a piacgazdaság kiépítését.
A szerződés aláírásának estéjén Borisz Jelcin találkozott francia nagyiparosok egy csoportjával, akiket sürgetett, hogy fektessenek be Oroszországban, sőt tétovázással vá-
- Ugye, ezúttal államfőként fogadják önt?
- Sőt, szinte cárként, mint még soha...
(A Le Figaro rajza)
dolta meg őket, példaként állítva eléjük az olasz tőkebefektetőket. „Önök túl körülményesek, túl sok időt vesztegettek el már eddig is” - mondta. Az orosz államfő kijelentette, Moszkva magára vállalja azoknak a volt szovjet köztársaságoknak az (Folytatás a 2. oldalon.)
Változó
NATO-stratégia
A NATO immár nem célozza meg rakétáival a kelet-európai városokat. Ezt közölte Manfred Wörner, az északatlanti szövetség főtitkára az Augsburger Allgemeine pénteki számában megjelent in-
Miután Oroszország rakétáit nem irányítja többé nyugati városokra, abból lehet kiindulni, hogy a NATO úgynevezett városok elleni stratégiája túlhaladott - közölte Wörner, majd szorgalmazta: kössenek szerződést, amellyel megakadályoznák, hogy a volt Szovjetunió katonai szakembereinek tudását mások kamatoztathassák, például atomfegyver előállításán dolgozó országok. A főtitkár azt is bejelentette, hogy még ebben a hónapban Oroszországba és Ukrajnába utazik.
Mint az MTI beszámolt róla, a német hadseregnek, a Bundeswehr-nek a jövőben az lesz az egyik fő feladata, hogy hozzájáruljon „a szabad világkereskedelem fenntartásához és a stratégiai fontosságú nyersanyagok hozzáférhetőségének biztosításához”.
Magyar kitüntetést kapott a német kancellár
Antall és Kohl sajtóértekezlete
HÍRÖSSZEFOGLALÓNK A magyar-német kapcsolatok fejlesztése érdekében kifejtett tevékenységéért a Magyar Köztársasági Érdemrend Nagykereszijét adományozta Göncz Árpád köztársasági elnök Helmut Kohlnak. A német kancellár a nap folyamán előbb fogadta a magyarországi németek képviselőit, ezt követően a köztársasági elnökkel folytatott megbeszéléseket, majd Antall Józseffel közösen tartott nemzetközi sajtóértekezlettel búcsúzott Budapesttől.
A kitüntetés átadásakor jelen voltak a parlamenti pártok vezetői, míg a kancellár és az államfő megbeszélésén - az eddigi szokásoktól eltérően - részt vett Für Lajos, az MDF ügyvezető elnöke, valamint Töl-gyessy Péter, a legnagyobb ellenzéki párt, az SZDSZ elnöke.
Helmut Kohl és Göncz Árpád találkozóján az MTI jelentése szerint elsősorban a gazdasági kapcsolatok kerültek szóba. A magyar államfő kívánatosnak nevezte, hogy a német-
országi befektetők a jövőben nagyobb mértékben ruházzanak be bank- és termelőtökét Magyarországon. De az államfő kijelentette azt is, hogy hazánk természetszerűleg nem vár valamiféle „mesebeli jótevő” szerepet Németországtól, annál kevésbé, mivel nyilvánvaló, hogy a német gazdaság teljesítőképessége is véges.
Válaszában Kohl kancellár rámutatott arra:	Németország olyan
hosszú távú stratégiával rendelkezik, amely biztosíthatja, hogy a növekedés centruma a jövőben keletebbre kerüljön. Hangsúlyozta: az Európai Közösségnek úgy kell segítenie a magyar integrációs törekvéseket, hogy a gazdasági és társadalmi változások folyamata mindvégig ésszerű és megalapozott maradjon.
Göncz Árpád kitért az előző nap aláírt magyar-német alapszerződésre, és annak kapcsán reményét fejezte ki, hogy a dokumentum minden téren szilárd alapja lesz a két ország jövőbeni együttműködésének és kölcsönös előnyökkel jár mindkét fél számára.
Ezt követően Kohl kancellár a Magyarországi Németek Szövetségé-(Folytatás a 3. oldalon.)
ABORTUSZTILTAS
MINDENÁRON?
A magzat jogának abszolutizálásával szemben az anyától nem venném el a döntés jogát - mondja dr. Berbik István szülész-nőgyógyász. (Kormos Valéria riportja: Alvó baba-6. oldal)
KÉTSZER AD,
AKI GYORSAN AD
Nem az a legnagyobb baja a társadalombiztosításnak, hogy még nincs költségvetése, hanem az, hogy az állam nem garantálja szolgáltatásait, miként ez Európában szokásos. (Kovács Judit: Tb-börze -7. oldal)
A PIACI
VISZONYOKHOZ
IGAZODIK
a magyar energiaipar legnagyobb vállalata. Részvénytársasággá alakult át Magyar Villamos Művek Tröszt - erről döntött az Állami Vagyonügynökség az elmúlt napokban. (Marad a többségi állami tulajdon - 9. oldal)
MARIASSY FÉLIX
KIADATLAN
NAPLÓJÁBÓL,
1945-ben és 47-ben lejegyzett vallomásaiból közlünk részleteket a 23. Magyar Filmszemle alkalmából. Mellette Szabó István filmrendező beszél új fimjéről, valamint Jim Hoberman amerikai filmesztéta a magyar filmkultúráról. (10. oldal)
■	NEMZETKÖZI ELET 2-3. OLDAL ■ HAZAI TUDÓSÍTÁSOK
4-5. OLDALI RIPORT 6. OLDAL
■	FÓKUSZ 7. OLDAL ■ NEMZETKÖZI MAGAZIN 8. OLDALI GAZDASÁG 9. OLDALI KULTÚRA 10-11. OLDAL B NAPI KRÓNIKA 12. OLDALI SPORT 13. OLDAL ■ MŰSOROK 14. OLDALI VETÉLKEDŐNK HELYES VÁLASZAI, INFORMÁCIÓK, RENDŐRSÉGI HÍREK ló. OLDAL
Hétfői méllékletünkből
IxAZDASAvj
ÖSSZEÁLLÍTÁS,
A STATISZTIKÁRÓL
NYILATKOZIK A KSH ELNÖKE VÉLEMÉNYEK
AZ ADATFELDOLGOZÁSRÓL BESZÉLJÜK MEG... BÁCSKAI TAMÁS ROVATA BORSODI SIKERSZTORI
ÜZLETI KALAUZ KISBEFEKTETŐKNEK GÉPKOCSI-ÁTALÁNYDÍJ RARDIFD
AUTÓ- ÉS INGATLAN PIAC KALEIDOSZKÓP