﻿Ára: 11,50 Ft
MM* Nemzet
ALAPÍTOTTA: PETHŐ SÁNDOR
CSÜTÖRTÖK, 1992. február 13., LV. évfolyam, 37. szám
Körkép
Szinte közhelynek hat már, oly sokszor elismételtük: a magyar film és kiváltképpen a dokumentumfilm óriási mértékben hozzájárult a rendszerváltozás előkészítéséhez. De, amint ez a kifejezésbeli sablonokkal gyakran megesik, a társadalomforditó magyar filmekről megszerkesztett „szóvirágunk" is lassan-lassan megkopik és feledésbe merül. Pedig ha időnk, figyelmünk és előrelátó okosságunk engedné, érdemes volna végigelemezni, miként váltak a tiltások, a dobozba záratások ellenére is a közgondolkodás formálóivá, a polgári engedetlenség fölszítóivá Sára Sándor filmfolyamai, Ember Juciit dokumentumdrámái. S mind a többi mű, melyeket a nagyközönség az elmúlt másfél-két évtizedben nemigen láthatott, mégis tudott róluk, tanult belőlük, és e tudások és okulások birtokában (is), mihelyt lehetett, perelt a szabadságért.
Ha sikerülne kideríteni, milyen titokzatos hajszálgyökerek révén válik a társadalom gondolkodásának részévé az alig ismert filmek mondandója, tán bizakodóbban tekintenénk a magyar filmre, mely az általános vélekedés szerint ma még kevésbé vonzza a közönséget, mint régebben. Ha valaki szorgalmasan végigülte a tegnap este befejeződött filmszemle vetítéseit, csakugyan nehéz szellemi-fizikai munkát
zett. Olyan megpróbáltatásoknak vetette alá magát, amilyeneket tiszta szívvel nem kívánna! ezernyi
DÓI
bei
gondban forgolódó polgártársainak. Olyanok voltak a szemle filmjei, akár a köznapjaink: súlyosak, problematikusak, kesernyések. Nagy ritkán: keserédesek. A magyar film, a filmszemlét nagyobbrészt uraló dokumentumfilm ugyanis most sem tesz egyebet, mint korábban: körképet fest valóságunkról. E szerepe előtt - feledve nézői meg-kínzottságunkat - mindenképpen tisztelegnünk kell. Olyan munkát végeznek el ugyanis a filmesek, amit senki más nem vett magára. Sem a tömegkommunikáció, sem a társművészek. A filmesek rögzítik a mát.
Rögzítik és tudatosítják. Erdőss Pál majdnem-dokumentumfilmje,
A túlélés ára azt a kétségbeesett igyekezetét „fixálja", amely a falion maradni akaró, dolgos kisem-lerek jellemzője. Almási Tamás tovább folytatja a nyolcvanas évek derekán, végén megkezdett filmjét Ózdról, a csődbe jutott iparpolitika mintapéldányáról. Az első száz év című, legfrissebb „epizódban" azt beszéli el drámai erejű felismerésekre véve rá a nézőt, hogy az „átkos" kapitalizmus idején működő rimamurányi vasmű ipari kultúrája milyen hatással volt az ott dolgozók életmód jára, s hogy ezt a kultúrát miként rombolta szét a szocialista terv-gazdálkodás, egészen az emberhez méltatlan civilizálatlanság állapotáig züllesztve az ózdiakat. Lázár Imre perzsavásáros Magyar körképe a heves és oktalan gaz-dagoaási igyekezeteket ábrázolja, Ember Judit Hit-vitája szép higgadtan, körültekintően azokat az ellentmondásokat teszi közszemlére, amelyek az eszméit, lelkiismeretét végre szabadon vállalható társadalom mozgásait jellemzik.
Ha sorra vesszük a szemle valamennyi filmjét, kiderül, a körkép teljes, pontos és, - úgy tetszik - időtál-lóan hiteles. És, ami ennél is fonto-sabbb: a körkép, melyet a filmesek „rajzoltak" napjainkról, létezik. Le-tagadhatatlanul és - talán - mindörökre. Ha üres mozik, éjszakai tévévetítések „népszerűsítik is" őket, előbb-utóbb tud róluk mégis mindenki. Akár a dobozba zárt filmekről, tegnapelőtt. És aki tud ezekről a filmekről valamicskét, azt is fölfogja, hol él, miben él. A magyar filmeseknek és nem másoknak köszönhetően tudja majd.
Lőcsei Gabriella
Önálló hadseregek alakulnak a FÁK-ban
A minszki csúcs előtt kiéleződnek a köztársaságok katonai vitái
«f ÖNÁLLÓ HADSEREGET SZERVEZ Oroszország is - helyezte kilátásba a katonai kérdésekről döntő pénteki ál lám közösségi csúcstalálkozót felvezető nyilatkozatpárbaj részeként a neves hadtörténész, Volkogonov. A találkozó előtt Kravcsuk ukrán elnök a Pravdának nyilatkozva ugyanakkor ismét megerősítette a kijevi önállósodási törekvéseket. Ennek egyik alapvető eleme szintén az ukrán fegyveres erők létrehozásának igénye. Atomfegyvermentes, ám védelmi jellegű önálló nemzeti hadsereg létrehozását jelölte meg célként Krav-csenko belorusz külügyminiszter is, aki szerdán nyilatkozatot írt alá a diplomáciai kapcsolatok felvételéről Budapesten. A Független Államok Közösségének csúcstalálkozóján feltétlenül határozni kell az egységes hadászati erőkről - állapította meg Volkogonov, aki egyben az orosz elnök vezető katonai tanácsadója is. Ugyanakkor elkerülhetetlennek nevezte az önálló nemzeti hadsere-
jek létrehozását. Megjegyezte ugyanakkor, iogy Moszkva nem kíván elsőként önálló fegyveres erőt felállítani, ám a jelek szerint erre előbb-utóbb mindenképpen rá kell szánnia magát. A hadseregvita a hidegháború utáni korszak stabilitása szempontjából létfontosságúnak tekintett fegyverzetkorlátozási szerződések egyikét is veszélyezteti - állapítja meg a Reuter kommentárja. Moszkva és Kijev nem tud megegyezni ugyanis, hogyan ossza fel egymás közt a szerződés hatálya alá eső harckocsik és más fegyverek ezreit. Észak-atlanti megítélés szerint a Szovjetunió el-
IA KÜLPOLITIKAI HELYZETI
múltával az iszlám fundamentalisták kerültek a kommunisták utódaként abba a csoportba, amely leginkább fenyegeti a NATO tagállamait. Továbbra is bírálják az orosz kabinetet. Georgij Arba-tov, a neves Amerika-szakértő képviselők előtt jelentette ki, hogy Jelcin a hatodik vezető, akinek tanácsokat ad, de ez a kormány az eddigi legszervezetlenebb szervezet. A Nyezaviszimaja Gazeta beszámolója szerint a tudós elmondta, hogy a mai orosz kormány egyszerűen nem válaszol levelekre, telefonálásokra, nem teljesíti vállalt kötelezettségeit. Hozzátette, hogy az új hatalmi struktúrákban a korrupció majdhogynem törvényes, de legalábbis határtalan. A súlyos gondok ellenére derűlátóan ítélte meg az orosz reformkormány első száz napját Bur-bulisz, a miniszterelnök első helyettese. Ugyanakkor elismerte ő is, hogy az irányításban nagy hiányosságokat lehet tapasztalni.
M ARROGANCIA ÉS AGRESSZIVITÁS JELLEMZI
egyre inkább a horvát vezetést - állapítja meg a Corriere della Sera. Miután Zágráb megkapta a várva várt nemzetközi elismerést az európai országok többségétől, az új és „állítólag" demokratikus államra számos sötét ügy és eltussolt botrány vet kitörölhetetlen árnyékot. A lap beszámol arról, hogy tavaly októberben egy szerbek és horvátok
lakta faluból a horvát milícia teherautókon hurcolt el és gyilkolt meg 150 szerb lakost. A zágrábi hatóságok szerb ellenpropagandának minősítették az állítást, ám a holttestek előkerültek. A lap kommentárjában megjegyzi, hogy messze vagyunk még attól, hogy bármiféle demokráciáról lehessen beszélni. Aki nem úgy gondolkodik, mint Tudjman elnök és pártja, azokat üldözik és ellenőrzik, a sajtót pedig cenzúrázzák. A széteső Jugoszláviával kapcsolatos hír az is, hogy a hadsereg felgyorsította kivonulását Macedóniából, miközben a szkopjei Sobranje elnöke bejelentette, hogy a küldöttek beszüntetik tevékenységüket a jugoszláv parlamentben. S minden jel szerint a hó közepére minden szükséges feltétel adott lesz ahhoz, hogy az ország végleg kiváljon a föderációból.
m A ROMÁN HELYHATÓSÁGI VÁLASZTÁSOK első fordulójának eredményeit elemzi a Libération. Megállapítja, hogy „vereséget szenvedett a hatalmon lévő Front, előretört az ellenzék, a nacionalista szélsőjobboldal pedig kiábrándító eredményt ért csak el". A lap szerint a Front kudarca nemcsak a gazdasági válsággal magyarázható, hanem a vezetők közötti belső csatározásokkal is. Az eredmény figyelmeztetés a hatóságoknak a három hónappal a parlamenti és az elnökválasztás előtt, ugyanakkor lecke az ellenzéknek is - állapítja meg a lap.	(S. G.)
Göncz: Magyarországon egyetlen külpolitika van
(Munkatársunktól)
Kötetlen beszélgetésre kérte fel az Országgyűlés külügyi bizottsága Göncz Árpád köztársasági elnököt. Az elmúlt hetekben néhány alkalommal kormánypárti részről bírálatok, megjegyzések érték a köztársasági elnök külpolitikai tevékenységét. Egy korábbi külügyi bizottsági ülésen Csáti György, a bizottság MDF-es al-elnöke Göncz Árpádnak Milosevics szerb vezetőhöz írt levele megszületésének a körülményeit firtatta. A parlamentben pedig azért hangzott el megjegyzés, mert a köztársasági elnök Londonban a hivatalos programon kívül találkozott lan Maxwellel, az elhunyt sajtómágnás örökösével.
A külügyi bizottság előtt Göncz Árpád kifejtette, hogy Magyarországon egyetlen külpolitika van, s nem szereti, amikor különbséget próbálnak tenni külügyminiszteri, államfői, stb. diplomáciai tevékenység között. A jelen helyzetben ugyanis, amikor megszűnt a képólusú Európa, csupán egyetlen utunk van - hangoztatta az államfő. A külpolitika szakmai irányítását látja el a Külügyminisztérium, elvi irányát viszont az Országgyűlés szabja meg, s ennek lebontásában részt vesz az államfő s a parlamenti bizottságok is. A Milosevicsnek írt levelet a Külügyminisztériummal folytatott együttműködés klasszikus példájaként hozta fel. A minisztérium javasolta ugyanis a (Folytatás a 3. oldalon)
Fegyvert olajért ajánlanak a szovjet utódok
(Tudósítónktól)
MOSZKVA - Zárt ajtók mögött folyik a belorusz fővárosban a pénteki nemzetközösségi csúcstalálkozó előkészítése. A tanácskozás az ügyrend tisztázását követően szerdán már tartalmi kérdésekkel foglalkozott: az államfők elé terjesztendő 14 megállapodás szövegének egyeztetését végzik a szakértők és a köztársaságok védelmi tárcáinak vezetői, katonai illetékesei, merthogy az elnökökre egyetlen óriási feladat vár, az egykori szovjet fegyveres erők sorsának rendezése.
Ha a feleknek Minszkben nem sikerült megegyezniük a hadsereg finanszírozásáról, „igencsak problematikussá" válik az államközösség léte - jelentette ki egy belorussziai alakulatot meglátogatva Vjacseszlav Kebics. A belorusz kormányfő egyebek közt kifejtette, hogy Minszkben pótlólagos forrásokat igyekeznek felkutatni a hadsereg fenntartására. Szóba került annak a lehetősége, hogy a belorussziai hadiüzemek termékeit, illetve a köztársaságban felszabaduló fegyverzeteket és hadi-technikai eszközöket külföldön értékesítsék. Kebics utalt arra, hogy Belorusszia arab olajexportáló országokkal próbálja felvenni a kapcsolatot. Minszkben tehát hasonló elkép-
zeléseket dédelgetnek, mint Kijev-ben, ahol máris tető alá hoztak Iránnal egy hatalmasnak ígérkező „olajat fegyverért” üzletet.
A pénteki csúcsértekezlet korántsem kecsegtet könnyű tárgyalásokkal. Az előkészítő eszmecsere előtt Jevgenyij Saposnyikov marsall a TASZSZ-nak nyilatkozva óvakodott bármiféle előrejelzéstől: az egyesített fegyveres erők főparancsnoka csupán korábban is hangoztatott nézeteit ismételte meg arról, hogy néhány éves átmeneti időszakra van szükség az óriási hadigépezet átalakításához. A megvitatandó dokumentumokat a
volt szovjet védelmi minisztérium dolgozta ki, $ ezek szabályoznák a közös fegyveres erők politikai irányításának a mechanizmusát, a főparancsnokság működését, á stratégiai elrettentő erők státusát és sok más lényeges kérdést.
A TASZSZ szerdai jelentéséből kitűnik, hogy jó néhány köztársaság részéről ellenállásra talál az egységes hadsereg koncepciója. Az ukrán küldöttség még az erre vonatkozó egyezmények tervezetét sem volt hajlandó aláírni, alapvető elvi véleménykülönbségre hivatkozva. Kijevi politikusok több ízben rámutattak, hogy a nemzetközösség nem önálló állam, így saját hadserege sem lehet, legfeljebb annak van realitása, hogy a tagországok nemzeti fegyveres erőik egy-egy részét közös parancsnokság alá rendeljék. A Varsói Szerződés avagy a NATO mintájára. Sokat sejtet a minszki csúcs kimenetelét illetően a moldovai parlamentnek az a határozata is, amely visszaköveteli a szovjet csapatok által november közepe óta a köztársaság területéről „törvényellenes” módon elszállított fegyvereket és technikai eszközöket, amelyek híján Moldova úgymond nem érvényesítheti az Alma-Atábanis szentesített jogát saját hadserege megteremtésére.
(vida)
VAN JOGALAPUNK
A bősi erőművet semmiképp sem szabad megépíteni, akár felbontjuk a szerződést, akár nem. A C variáció hivatalos bejelentése csak az utolsó csepp volt a pohárban. A nagymarosi munkálatokat mi először csak felfüggesztettük, és ez megfelelt a nemzetközi szokásjognak - mondja Valki László nemzetközi jogász. (Sárvári Márta interjúja a bős-nagymarosi vízlépcsőrendszerről az 5. oldalon)
A MINISZTERI FELELŐSSÉG
A kormány nem a nyugati gyakorlathoz tartotta magát az elmúlt két évben, hanem lényegében folytatta a Kádár-rendszer presztízsféltő gyakorlatát a „mi tévedhetetlenek vagyunk” cselekvési maximája jegyében. (Szabó Miklós: Zsákutcás káderpolitika - 6. oldal)
IDEGEN CIVILIZÁCIÓK NYOMÁT KERESIK
Izgalmas szakaszában tart ma a földön kívüli civilizációk kutatása. Októberben a NASA megindítja a maga szuperberendezéseit annak érdekében, hogy mesterséges eredetű jeleket keressenek a világűrben. E program első perceiben több információ gyűlik majd össze, mint az elmúlt harminc évben - mondja Almár Iván csillagász. (Montskó Éva: Tű a kozmikus szénakazalban -7. oldal)
A DUPLÁZÁSOK NAPJA
A téli olimpián a duplázások napja volt a szerda, valamennyi számban ugyanaz az ország szerezte meg az arany- és az ezüstérmet. A németek külön bravúrja: duplán dupláztak. (Olimpiai beszámolónk a 13. oldalon)
■ NEMZETKÖZI ELET 2-3. OLDAL ■ HAZAI TUDÓSÍTÁSOK 4-5. OLDAL B NÉZŐPONT 6. OLDAL i HAZAI TUDÓSÍTÁ-SOK-INTERJÚ 7. OLDAL B GAZDASÁG 8-9. OLDAL fl KULTÚRA 10. OLDAL 1 TUDOMÁNY 11. OLDAL B NAPI KRÓNIKA 12. OLDAL B SPORT 13. OLDAL B MŰSOROK 14. OLDALI VETÉLKEDŐNK HELYES VÁLASZAI, INFORMÁCIÓK, RENDŐRSÉGI HÍREK ló. OLDAL
Baker a békés megoldásra hívott fel Jerevánban
(Tudósítónktól)
MOSZKVA - Tizenegy napos nemzetközösségi kőrútjának soron következő állomáshelyein, Azerbajdzsánban és Türkmenisztánban tárgyalt szerdán az amerikai külügyminiszter. A legnagyobb érdeklődés érthetően bakui programját övezte azután, hogy előző este jereváni sajtóértekezletén James Baker meglehetősen visszafogottan nyilatkozva a karabahi válságról mindenekelőtt azt hangsúlyozta: az Egyesült Államok a békés rendezés híve.
Az Azerinform jelentése szerint Mutalibov elnök és Baker „eredményesnek" ítélték az eszmecserét, amelyeken a kétoldalú diplomáciai kapcsolatok felvételének lehetősé-
gén túlmenően a karabahi helyzettel összefüggő kérdéseket vitatták meg.
Kedd este a tudósítók előtt hasonlóképpen elégedettnek mutatkozott a Bakerrel történt találkozás után Lev Ter-Petroszjan örmény elnök, aki ama reményét hangoztatta, hogy Washington továbbra is „bizonyos szerepet” fog játszani a karabahi probléma megoldásában, s nemcsak a nemzetek közösségének tagjaként, hanem önállóan is. Baker rendkívül diplomatikusan kifejtette, hogy az Egyesült Államok elsősorban mint az Európai Biztonsági és Együttműködési Értekezlet résztvevője érdekelt a karabahi válság politikai rendezésében, ami nagy jelentőséggel bírna a térség stabilitása szempontjából.
V.L
Vance beszámolt Gálinak
Zágráb kevésbé bízik a nemzetközi rendezésben
ÚJVIDÉK - Cyrus Vance, az ENSZ-főtitkár jugoszláviai kérdéssel foglalkozó különmegbízottja hosszú megbeszélést folytatott Butrosz Gálival. Az újságíróknak csak annyit volt hajlandó elárulni, hogy a jugoszláviai válsággal kapcsolatos legújabb fejleményekről volt szó. Azokra a kérdésekre, hogyan értékelik a fejleményeket, s ebből következően milyen lépések megtételére szánja rá magát a világszervezet, nincs még válasz. A BT továbbra is a kivárást választja? A helyzet ugyanis - miután egy viszonylagos letisztulás irányába alakult, s úgy tűnt, hogy megteremtődnek a feltételek a kéksisakosok jöveteléhez - ismét veszélyesen
összetetté vált, s félő, hogy egy aránylag kedvező alkalmat mulasztanak el. S most nemcsak az aggasztó frontjelentésekre gondolunk, a mind törékenyebbé váló tűzszünetre, hanem a Vance-terv mind hangosabb elutasítására is. Fogy a türelem mindkét félnél. A horvát kormány zárt üléséről kiszivárgó hírek szerint egyes miniszterek elégedetlenek, hogy Tudjman feltétel nélkül fogadta el a tervet, s nincs kizárva, hogy újabb kormánytagok követik a minap távozók példáját. Tegyük még hozzá Sveto Letica horvát tengernagynak, a haditengerészet főparancsnokának kijelentését, hogy a horvát haderő számára a jelenlegi állapot tarthatat-
lan: ha a horvát területek politikai úton történő felszabadítása nem hoz már a közeljövőben eredményt, meg kell kezdeni a felszabadító hadműveleteket. Szerinte a knini hadtest erőltetett ütemben végzi állásainak kiépítését. Azt üzente a jugoszláv haditengerészetnek, hogy ha nem hagyja el Vis és Lastovo szigetét, akkor egyszerűen beledobálja őket a tengerbe.
Hogy Zágráb mind kevésbé bízik a számára sikert hozó nemzetközi közbenjárásban, bizonyítja a horvát Vecernji List írása is, amely közvetve azzal vádolja Washingtont és Londont (és „politikájuk szószólóit”: Gálit, Vance-t és Carringtont is), hogy (Folytatás a 3. oldalon)