﻿Magyar Nemzet
Ara: 11,50 Ft
ALAPÍTOTTA: PETHO SÁNDOR
PÉNTEK, 1992. február 14., LV. évfolyam, 38. szám
Kényszer-
lépcső
Kényszerhelyzetben a magyar kormány. Kényszerhelyzetbe hozták és hozta maga is saját magát. Mert abban, hoav a bős-nagymarosi vízlépcsővel kapcsolatos fejlemények így alakultak, habár vétlenül, maga is hibás. Hitt ugyanis az érvek meggyőzőerejében, többször is kifeiezett jó szándékában, tárgyalási készségében, amelyre okkal hasonló gesztust várt. És a várakozás ezen idejében elszalasztott egy ritka lehetőséget, elmulasztotta megragadni azt a pillanatot, amikor a hazai és a nemzetközi tiltakozó mozgalmak lendülete szinte hozzásegítette volna ahhoz a lépéshez, amelyet - úgy tetszik -most mégis megtenni kényszerül.
Szinte biztosra vehető a vízlépcsőre vonatkozó, 1977-ben megkötött államközi szerződés felbontásának közeli bejelentése. A magyar kormány ugyanis nem tehet mást, ha meg akar előzni egy olyan környezeti katasztrófát, amely mindkét ország lakosságát sújtaná. Több, egymást követő tárgyaláson sürgette hiába csehszlovák partnerét a munkálatok felfüggesztésére legalább az ideig, amíg a közös megállapodás alapján felállítandó szakmai bizottságok elvégzik azokat a vizsgálatokat, amelyeket egybéként mindkét fél elengedhetetlenül fontosnak ítélt.
Megismételt javaslatainkra -miközben az építkezések csehszlovák területen tovább folytak - előbb félhivatalos, majd hivatalos válasz is érkezett, amely a bősi erőmű üzembe helyezését egyoldalú és a nemzetközi jogot súlyosan sértő megoldással a Duna elterelésének szándékát nyilvánította ki. Az ökológiai szempontok, amelyek pedig a kérdés megnyugtató megoldásának fundamentumát jelentik, ebben legföljebb szépségflastromként szerepelnek. Mert ugyan mit is jelenthet az ilyen károk minimalizálására vonatkozó kijelentés, amikor az állapotfelmérés és a modellalkotás néhány feladatának megoldása nagy késéssel csak az elmúlt évben kezdődött meg?
Bűn vagy fiiba volt-e a legvégső döntést ennyi ideig halogatni, nehéz lenne megmondani. Ami viszont tény, a mi habozásunk, a feladatok elvégzésére alkalmatlannak bizonyult kormánybiztosság felállítása, továbbá az, hogy 1990 közepe óta nem adtunk határozott választ partnereinknek arra vonatkozóan, hogy mit szándékozunk tenni, nagyban hozzájárult a mai helyzet kialakulásához. Amiben nem a szerződésbontás és az esetleges nemzetközi per az igazán riasztó, hisz az csak következménye egy folyamatnak, hanem az, hogy a vízlépcső tisztán szakmai ügye mindinkább politikai kérdéssé kezd válni.
A végső válasszal azonban -és ez is a kényszerhelyzethez tartozik - már nem várhatunk sokáig. Addig semmiképpen sem, amíg a csehszlovákiai választások lezajlanak. Az idő, ami a vízlépcső üzembe helyezésének katasztrofális ökológiai következményeit illeti, mindkét ország érdeke ellen dolgozik. Nem szólva a nemzetközi tökéről, amelyről úgy hírlik, hogy levéve környezetvédő álarcát, jó üzletet szimatolva beszállt az építkezésbe.
A Duna-mozgalmak már régóta sürgetik az államközi szerződés felbontását. Korábban talán még nem érett meg rá az idő, hisz a kormánynak, amelyet kötnek a bel- és a nemzetközi politika szabályai, meg kellett játszania minden esélyt a közös megegyezésen alapuló nneaoldás-ra. Most viszont erre mi na kevesebb a remény, de azért nem veszett el teljesen, a delegációk a közeljövőben egy újabb találkozót tartanak. Ám na minden kapu bezárul nem marad más megoldás, mint a szerződés felbontása
Sárvári Márta
Nagyhatalmi egyeztetés az ENSZ-ben a délszláv fegyvernyugvásról
Tízezernél több kéksisakos bevetését rendelheti el a Biztonsági Tanács
* FESZÜLT TÁRGYALÁSOKKAL készítették elő Minszkben a Független Államok Közösségének ma kezdődő csúcstalálkozóját, amelyen várhatóan kimondják a végső szót az egykori - és jogilag máig egységes - szovjet fegyveres erők jövőjéről. A fordulat jelei a csúcsmegbeszélés előestéjén jól kivehetők: nagy valószínűséggel Oroszország megteremti önálló haderejét, s ezzel véget ér a Független Államok Közösségének amúgy is fiktív egységes hadserege. Hírügynökségek úgy tudják, hogy a minszki csúcsértekezlet után Jelcin elnök nyomban aláírja az ezzel kapcsolatos rendeletet, miután mind többen vélekedtek úgy, hogy az önálló orosz hadsereg előfeltétele a Nyugattal kötött leszerelési szerződések moszkvai megerősítésének. Ha így lesz, a szovjet utódállamok tovább lépnek a teljes önállósodás útján, ami egyébként természetes és elkerülhetetlen folyamat, hiszen a közösségnek lényegében nincs pontosan körvonalazott nemzetek feletti struktúrája és stratégiája.
A nézetkülönbségeket Nazarbajev kazah elnök nem is tagadta, s minszki nyilatkozatában azt mondta, már az is nagy eredmény lesz, ha a katonák szociális védelméről megegyeznek. Ugyancsak mérsékelt derűlátással indult a belorusz fővárosba az orosz elnök, aki nem rejtette véka alá, hogy még számos kérdés nyitott. Elképzelhető egyébként, hogy terítékre kerül az orosz-ukrán vita a Krím félsziget hovatartozásáról, de valószínű, hogy a résztvevők egyelőre a hadsereg ügye-
| A KÜLPOLITIKAI HELYZET
ire összpontosítanak: az előterjesztett tizennégyből eddig tizenhárom dokumentumtervezetről sikerült megállapodni.
m A SZÉTROBBANT SZOVJETUNIÓ jövője még sok konfliktust hozhat, de a Nyugatot e pillanatban a nukleáris destabilizálódás veszélye idegesíti a legerőteljesebben. Ebből a szempontból biztatónak ítélhetik, hogy Genfben az orosz külügyminiszter azt javasolta, Moszkva és a nyugati atomhatalmak helyezzék „nulla készültségi fokra" nukleáris eszközeiket, ezzel is jelezvén a kelet-nyugati konfrontáció végét. Persze túlzás lenne a nyugati aggodalmakat a nukleáris aggályokra leszűkíteni: a befolyásos pénzügyi újság, a The Wall Street Journal arról cikkezett, hogy a gyorsan romló oroszországi közállapotok önkényuralmi erők színre lépését mozdíthatják elő. A lap úgy véli, a hadseregben nyugtalanság tapasztalható, s Jelcint azok a katonai vezetők fenyegethetik, akik rokonszenveznek a barátsáatalan, szókimondó Ruckoj alelnökkel.
A segélypolitika éppen ezért a világdiplomácia egyik központi kérdésévé vált: az AP azokra a véleményekre emlékeztetett, amelyek szerint a nemzetközi erőfeszítések önmagukban nem elegendők ahhoz, hogy Jelcin megoldhassa óriási gazdasági problémáit. A Neue Zürcher Zeitung mi-
napi vezércikke ennél határozottabban fogalmazva azt fejtegette, hogy a szovjet utódállamok csődtömegét a Nyugat nem tudja átvállalni, de határozottabb és v" 11	.............. "
sál az eddiginél jóval számottevőbben erősíthetné meg a gyengélkedő közép-európai demokráciákat. Hogy századunk e páratlan fordulata - o Szovjetunió széthullása - messzemenően befolyásolja az amerikai gondolkodásmódot is, arra az International Héráid Tribüné egyik eszmefuttatása a bizonyíték: a publicista szerint a szovjet ellenségkép eltűnése azonossági válságot indított el az amerikai társadalomban és politikában, m A BÉKEFENNTARTÓ ERŐK mielőbbi útnak indítását szorgalmazta Cyrus Vance, aki szerint a tízezer ENSZ-katona jelenléte érezhetően megszilárdítaná a délszláv feayvernyugvást. Belgrádban és Zágrábban figyelmet és megkönnyebbülést váltott ki ez a New York-i hír. Az AP viszont arról számol be, hogy a nemzeti identitáskeresés új szakasza kezdődött Horvátországban, mivel mind többen hangoztatják, hogy a szláv gyökerekhez kell visszatérni, s háttérbe szorítandó mindaz, ami szerbnek, jugoszlávnak vagy nemzetközinek minősíthető. A hírügynökség szerint vannak, akik tapsolnak az új kampánynak, mások mindezt a „nacionalizmus buta megnyilvánulásának" tekintik, megint mások zavarodottan szemlélik a szerb eredetű szavak erőszakolt kiirtását a horvát szóhasználatból	(M. J.)
Bollobás új beosztása
(M unkatársunktól)
Washingtoni értesülésünk szerint Tar Pál nagykövet szerdán délután bejelentette, hogy Bollobás Enikő, a képviselet első beosztottja kétéves diplomáciai szolgálat után szeptembertől új beosztást kap. A Külügyminisztérium vezetősége úgy döntött, Bollobás Enikőt felkészültsége, képességei, tapasztalatai, a külszolgálatban szerzett tapasztalatai alapján új, fontosabb feladattal bízza meg. Jövendő beosztását később hozzák nyilvánosságra.
Hermán János szóvivő a Magyar Nemzetnek megerősítette az értesülést, s jelezte, hogy még nem döntötte el a Külügyminisztérium vezetése, hogy milyen magasabb beosztással bízza meg Bollobás Enikőt, sem azt, hogy itthon vagy külföldön tart-e igényt szaktudására. De hangsúlyozta, hogy Bollobás jó munkát végzett, s megérett az idő arra, hogy fontosabb feladattal bízzák meg.
Annak idején, a Zwack-ügyben Bollobás neve is felmerült, a volt követ ugyanis többször kifejtette, hogy nem tudott együttműködni vele. A kínos eset lezárásaként a Külügy akkor azt Ígérte, hogy mind Zwack, mind Bollobás hazatér. Hermán szerint e mostani döntés nem hozható összefüggésbe e régi eseményekkel.
Tény viszont, bár következtetésekre ez sem ad okot, hogy Bollobás washingtoni pályafutásának a lezárulását nem sokkal az után jelentették be, hogy Tar Pál elfoglalta állomáshelyét
(b.m.)
Vajdasági magyarok sikeres lobbyzása
BT-döntés várható a békééről küldetéséről
(Tudósítónktól)
NEW YORK-WASHINGTON -Nagyhatalmi egyeztetés előzte meg a Biztonsági Tanács várt döntését a békefenntartó ENSZ-erők Jugoszláviába vezényléséről, aminek kérésére Vance immár bíztatta a főtitkárt.
Hamarosan, talán hét elején esedékes a Biztonsági Tanács régóta húzódó döntése az ENSZ békefenntartó csapatainak - Európában először történő - bevetéséről a jugoszláviai polgárháború rendezésének elősegítésére. Szerdán este közölte a különmegbízott Vance az ENSZ főtitkárával, Butrosz Gálival, hogy a horvát elnöktől érkezett újabb levél elhárította az akadályt. S bíztatta Vance Gálit: kérje immár a BT-t ilyen értelmű határozat meghozatalára. Méghozzá ENSZ-körökből származó értesülések szerint a korábban elképzelt tízezres seregnél nagyobb létszámú békeerőt szorgalmazna a Jugoszláviából nemrég a világszervezeti székhelyre visszatért különmegbízott, volt amerikai külügyminiszter: 11, sőt 13 ezer katonáról lehetne szó (a csütörtöki The New York Times 11 500 plusz 500 rendőr kiküldését véli tudni). Csütörtök délelőtt (ma-
gyar idő szerint késő délután) megkezdődött a BT öt állandó, nagyhatalmi tagjának szokásos előtanácsko-zása Gálival, aki ezt követően a számítások szerint jelentést és javaslatot tejreszt be az egész testületnek. Ez értesülések szerint lehetővé tenné a BT hét eleji egybehívását, előbb zárt ajtók mögötti konzultációra, majd a döntés megszavazására. Különben ENSZ-körökben úgy tudták, éppen ekkor jön a világszervezetbe és tár-
gyal majd a titkársággal, a BT-tagok-kal, így hazánk képviselőivel is Se-parovics horvát külügyminiszter. Kinek elnöke, Tudjman amerikai megítélések szerint kifejezetten német nyomásra táncolt vissza korábbi, előző levelének feltételeitől, s miután Genscher Tokióból hívta fel Vance-t telefonon, a különmegbízott úgy döntött: „névértékén” veszi tudomásul, és beleegyezésként könyveli el a (Folytatás a 2. oldalon)
MERÉNYLET BUDAPEST ELLEN,
vélekednek egyesek, s a merénylőt többen az Iroda Hotel Kft.-ben látják. Negyvenemeletes és mintegy 140 méter magas irodaházat szándékoznak építeni a Népstadion szomszédságában, precedenst teremtve a többi felhőkarcolóhoz. (Bartók Szilvia: Gránit-tű a városkazalban - 7. oldal)
FILMEN AZ ÁBEL A RENGETEGBEN
Kányádi Sándor írt forgatókönyvet Tamási Áron regényéből, amelyet magyar-román közös munkaként valósítanak meg. A főszerepet egy tizenöt éves székelyföldi fiú játssza. (Devich Márton: Ábel álomvilága a Hargitán -10. oldal)
KATASZTRÓFA SÚJTOTTA TERÜLETNEK
kívánja nyilvánítani a Zöld Jövő Egyesület Nagytétényen a Metallo-kémia környékét a több ezer embert érintő környezetszennyezés miatt. (Végvári Ágnes: Nagytétény élni akar - 11. oldal)
Szombati
számunkban indul új sorozatunk:
AZ ORSZÁG HELYZETE Első rész: A köztársaság és elnöke A hon első polgára - interjú Göncz Árpáddal Elemzés az elnök alkotmányjogi státusáról: A társadalmi tekintély - morális hatalom Mi a dolga az elnök hivatalának? (Hivatalos utak, kegyelmi kérvények)
Ruffy Péter tárcája:
Vár a város felett Miként változott hazánk államformája századunkban? Mennyi időre választják az államelnököket a nagyvilág különböző pontjain?
■	NEMZETKÖZ! ELET 2-3. OLDAL
■	HAZAI TUDÓSÍTÁSOK 4-5. OLDAL ■ NÉZŐPONT 6. OLDAL ■ HAZAI TUDÓSITÁSOK-RIPORT 7. OLDAL B GAZDASÁG 8-9. OLDAL ■ KULTÚRA 10, OLDAL ■ KÖRNYEZETVÉDELEM 11. OLDAL
■	NAPI KRÓNIKA 12. OLDAL ■ SPORT 13. OLDAL H MŰSOROK 14. OLDALÉ VETÉLKEDŐNK HELYES VÁLASZAI, INFORMÁCIÓK, RENDŐRSÉGI HÍREK ló. OLDAL
A szerb ellenzék vezére Budapesten
Vük Draskovics rendszerváltozásra számít
Vük Draskovics, a Szerb Megújhodási Mozgalom vezetője csütörtök délelőtt Magyarországra érkezett. Az ellenzéki pártvezető a magyarországi Jakov Ignjatovics kulturális alapítvány meghívására négynapos látogatást tesz Magyarországon.
Draskovics csütörtökön este az SZDSZ vezetőivel tárgyalt több fordulóban. Tölgyessy Péterrel másfél órán át folytatott megbeszélést - s mint Szent-Iványi István elmondta -, kifejtette, hogy még az idén nagy változásokra számít Szerbiában, a jelenlegi diktatórikus rezsim helyzete amúgy is ingatag. Az ellenzék máris szorgalmazza, hogy új ideiglenes kormányt hozzanak létre, fosszák
meg hatalmától Markovics elnököt, s kezdjék meg az új alkotmány kidolgozását.
A maradék Jugoszlávia - hangoztatta Draskovics - csak laza társulás formájában őrizhető meg a határok módosítgatásával sem képzelhető el etnikai megoldás, ezért valamiféle konföderációt kellene alkotni.
Tölgyessy Péter kifejezte aggodalmát a magyar nemzetiség rosz-szabbodó sorsa miatt. Draskovics is úgy fogalmazott, hogy valóban rosszabb a helyzet, ám ez a jelenlegi kormánynak a hiábja, amely érdekelt a megosztásban, a feszültség szításában. A szerb ellenzéki vezető úgy látja, hogy ezzel a belgrádi kormányzattal Budapest nemigen tud szót érteni. Hozzátette azonban,
hogy mozgalma keresi a kapcsolatot a VMDK-val, a vajdasági magyarok szervezetével. Fölvetette azonban Draskovics a Magyarországon élő szerbek helyzetét, s bár azt tapasztalta a tárgyalásai során, hogy nincsenek alapvető problémák, két gondot azonban fölvetett: a szerbek szeretnék megtarani 30 perces televíziós programjukat (Tölgyessy erre azt válaszolta, hogy az MTV független, a kormány sem szólhat bele munkájába, de megígérte, hogy ezt az aggodalmat tolmácsolja majd). Draskovics kérte azt is, hogy Magyarország is érvényesítse a személyi jogú autonómiát, amelyre - mint mondta - Szerbia is kész lenne, ha demokratikus vezetése lenne.
(blahó)
A többség nemzeti hadsereget akar
Kritikus szakítópróba a minszki csúcstalálkozón
(Tudósítónktól)
MOSZKVA - Számos, a közös parancsnokságú fegyveres erők sorsára vonatkozó alapvető kérdésben nem sikerült áthidalniuk a nemzetközösség tagállamai között fennálló nézeteltéréseket Minszkben a pénteki csúcstalálkozó előkészítésén fáradozó szakértőknek és katonai vezetőknek. Noha Jevgenyij Saposnyikov az ITAR-TASZSZ-nak a csütörtöki egyeztetés befejeztével úgy nyilato-zott, hogy egy híján valamennyi előterjesztendő dokumentumtervezet végére pont került, a belorusz fővárosba érkező elnökök óvatos kijelentései a véleménykülönbségek fennmaradására engednek következtetni.
Mircea Snegur például már a
minszki repülőtéren sietett leszögezni, hogy nem ír alá semmilyen okmányt, amely az egyesített fegyveres erők fenntartását érintené. A moldvai államfőnél is kevesebb okot adott a bizakodásra Nurszultan Nazarbajev, aki szerint már az is „győzelem” lenne, ha megegyezés születnék a katonai szolgálatot teljesítők szociális védelméről. A kazah elnök úgy vélekedett, hogy a Független Államok Közössége egyelőre nem létezik abban a formában, ahogy az „alapító atyák” kigondolták: sorra köttetnek a megállapodások, de nem tartják tiszteletben őket, és nincs kidolgozva végrehajtásuk ellenőrzésének a mechanizmusa. Elutazása előtt a moszkvai (Folytatás a 3. oldalon)
ti
m