﻿Magyar Nemzet
Ara: 11,50 Ft
ALAPÍTOTTA: PETHŐ SÁNDOR
SZERDA, 1992. február 19., LV. évfolyam, 42. szám
Mentőöv?
Amit a honi halárban sokan vártak, követeltek, a múlt héten megtörtént: a kormány a mező-gazdaság súlyos pénzügyi helyzetén könnyítendő, központi segítségről döntött. Méghozzá nem is akármilyen összegről van szó, a megszavazott támogatás értéke: húszmilliárd forint.
A kormányzati beavatkozás szükségességével - kabineten belül és kívül - sokan nem értettek s értenek egyet, főként amiatt, mert piacidegennek, a régi gyakorlat felelevenítésének tartják egy ágazat kiemelt kezelését, támogatását. Ám most -sok év óta először - győzedelmeskedett az erősödő agrárlobby, a mezőgazdasági tárca, javaslataik ugyanis (és ezt józanul be kell látni) nem csupán néhányak személyes érdekét, hanem az országét szolgálják. Mert bizony a tavalyi rekord exporteredmény és a jó hazai élelmiszerellátás ellenére az agrárgazdaságok, elsősorban a termelő-szövetkezetek kritikus anyagi helyzetbe jutottak, számos helyen már arra sem telik, hogy megkezdjék a tavaszi munkákat.
Vagyis a mezőgazdaság jövőjét veszélyezteti a pénztelenség. Most „a bankok magatartásától is függő segítség mintegy 20 milliárd forintos tőkeinjekciót jelent a mezőgazdaságnak"- hangzott el a kormány-szóvivői tájékoztatón. Erre azonban csak azt lehet mondani: ahogy vesszük. A kormányzati segélycsomagot felbontva ugyanis megállapítható: az abban található kis pakkok mindegyike a napi fizetési gondo kon próbál enyhíteni. Igen, csak próbál, ugyanis a segítség nem azt jelenti - kivéve néhány százezer tonna tengeri állami felvásárlását, mely során az ellenérték felét rögtön kifizetik -, hogy a költségvetésből „át-aurulnak" a forintok a téeszek kasszáiba. Amit a kormány kínál: csak lehetőség. Mert az olcsóbb hitel (a termelés elindításához felvett kölcsön kamatából, bizonyos feltételek teljesítése mellett 10 százalékot átvállal a kormány) a búza- és kukoricatermeléshez felvett hitelekre
-	annak 70 százalékára - adott állami garancia is. Az első esetben a gazdálkodónak csak azt kell mérlegelniük: megéri-e a hagyományosnál ugyan olcsóbb, de az agrártermelés szinte nulla jövedelmezőségéhez képest még mindig magas,
25-35 százálék kamatú hitelt kérni, a másodikban pedig gondoskodnia kell - már most - az áru biztos értékesítéséről.
Az üzemek korábban felvett hiteleinek felfüggesztése, és később, a téeszek átalakulása után annak elengedése sem növeli az állam kiadását, legfeljebb a költségvetési hiányt.
A kormányintézkedések fedezetének forrásaként - a kamatpreferenciánál például egymillióra, az állami garanciánál pedig 9 milliárd forint - az agrárintervenciós keretet jelölte meg az illetékes miniszter. Csak hát intervencióra az idén
-	a mezőgazdaság támogatására elkülönített 32 milliárd forintból - 4 milliárdot szántak. De bármily furcsa, lehet, hogy egyelőre nem is a számokkal van a baj, hiszen a kormánynak kifizetnie valószínűleg csak az egymilliárdot kell, ugyanis a garanciavállalást mindaddig nem követi a pénzmozgás, amíg az eladó s vevő betartja a szerződés előírásait.
Szóval helyesebb lett volna tőkeinjekció helyett egyértelműen azt tudatni országgal-világgal: a mezőgazdálkodók terheibő ilyen meg olyan feltétellel mintegy 20 milliárd forintot az állam magára vállal. Elsősorban nem pénzt adományoz, csak elenged tartozást, segít olcsóbb hitelekhez hozzájutni - s ez a fogalmazás sem csökkentette volna a támogatás nagyságát, a meghirdetők érdemét.
Horváth L. István
Újabb fegyverzetcsökkentési megállapodás várható a következő' amerikai-orosz csúcson
■ A FÜGGETLEN ÁLLAMOK KÖZÖSSEGET fe
szító ellentétekről győződhetett meg személye sen is több mint egyhetes, kedden befejeződött kőrútján James Baker. Látogatásának utolsó napján a hadászati támadófegyverzet csökkentéséről, valamint a globális rakétavédelmi rendszer létrehozásáról tárgyalt orosz kollégájával, Andrej Kozirjevvel. Váratlanul találkozott a Grúziában hatalmon lévő katonai vezetés egyik vezető politikusával, Tengiz Sziguá-val is, igyekezve lehűteni Tbiliszi esetleges vérmes reményeit a gyors amerikai elismerést illetően. Eközben tovább dúl a véres ör-mény-azeri viszály Karabahban. Mutalibov azerbajdzsáni elnök háromszakaszos béketervet javasolt a konfliktus megoldására, ismét megerősítve, hogy a két fél között Irán lehet a legjobb közvetítő. Nem nyugtathatta meg az amerikai külügyminisztert Ukrajna moszkvai képviselőjének a Pravda hasábjain megjelent nyilatkozata sem, mely szerint a két ország között nincs konfliktus, a súrlódások pedig elsősorban a sajtó számlájára írhatók. A cikk megjelenésével egy időben ugyanis az AP hírül adta, hogy Kijev átvette az ellenőrzést egy légi hadosztály fölött. Ha igaznak bizonyul a hír, hogy a hadosztály nagy hatósugarú bombázó-
A KÜLPOLITIKAI HELYZET)
gépekkel rendelkezik, akkor Ukrajna megsértette a hadászati erők egységes ellenőrzés alatt tartásáról tett korábbi ígéreteit.
S NEM VÁLNAK VALÓRA azok az amerikai elképzelések, írják brit sajtóértékelések szintén a Baker-látogatás kapcsán, hogy Törökországot afféle csaléteknek lehetne használni a közép-ázsiai köztársaságok számára, ellensúlyozandó az iráni befolyást. A Financial Times ezzel kapcsolatban megemlíti, a volt köztársaságok bevonásával 27 év után Teheránban újjáélesztett ECO-t, Pakisztán, Irán és Törökország gazdasági együttműködési szervezetét. A The Guardian arra a következtetésre jutott ezzel kapcsolatban, az újjáélesztési kísérlet jól célzott ankarai és teheráni figyelmeztetés, hogy ellenállnak az amerikai nyomásnak. Törökország nem akarja a csalétek szerepét játszani pusztán azért, mert Közép-Ázsiában majdnem kivétel nélkül türk nyelveken beszélnek - írja a lap -, hozzátéve, hogy most a térségben nem is a politika vagy az iszlám a legfontosabb téma, hanem a gazdaság.
m AZ EURÓPÁT ÉRINTŐ PROBLÉMÁKRÓL nyilatkozott a magyar diplomácia két vezető politikusa. Jeszenszky Géza, az Aszahi Simbun című japán lapban megjelent írásában felhívta a figyelmet arra, hogy csak a nemzeti kisebbségek és vallási közösségek jogainak biztosításával kerülhetők el a komoly feszültségek Közép- és Kelet-Európábán. Megállapítja, hogy a szovjet kommunista rendszer bukásával a népek önrendelkezési törekvései magától értetődően törtek a felszínre, még élnek a diktatúra keserű tapasztalatai, így érthetőek az aggályok a közösség iránt. Martonyi János, a külügyminisztérium közigazgatási államtitkára, a LeMonde-ban megjelent cikkében arról ír, hogy Magyarországnak az az érdeke, hogy az Európai Közösség megerősödjék, s a jelenlegi gazdasági és integrációs folyamat a politikai és egyben a katonai unió felé tartson. Az államtitkár sürgeti, hogy a Közösség haladéktalanul dolgozza ki kibővítési stratégiáját, s kétértelműség nélkül határozza meg azt Közép-Európa országaival kapcsolatban. Magyarország, Csehszlovákia és Lengyelország politikai érettségüket azzal kívánják bizonyítani, hogy hatékony együttműködést hoznak létre egymás között. Ez a három ország azonban nem akar valamiféle köztes státust a társulás és a teljes jogú tagság között - írja Martonyi János -, nem akar a közösség előszobájában maradni.	(S. G.)
MA
RAJKAI ZSOLT: TORGYÁN JANUS-ARCÚ POLITIKUS
Rajkai Zsolt államtitkár különböző nagygyűléseken és összejöveteleken olyan dokumentumokból idéz, amelyek azt bizonyítják: az elmúlt két évben gyökeresen megváltoztak a Torgyán József által képviselt nézetek. (Dokumentumok az FKGP legújabb kori történetéből -5. oldal)
HUNNIA-VITA
A világközvélemény előtt más súlya van jól működő demokráciákban előforduló atrocitásoknak, mint egy nálunk történő, bár kisebb, akár csak ízléstelen csínynek vagy vandalizmusnak minősíthető eseménynek. (Szentágothai János: Szócsata a Házban - 6. oldal)
HŰTŐGÉPGYÁR -ÁLLATKERTTEL
A WEU főtitkárának előadása
(Munkatársunktól)
William van Eekelen, a Nyugateurópai Unió (WEU) főtitkára magyarországi látogatása során kedden előadást tartott a Magyar Honvédség Művelődési Házában szervezete feladatairól, helyéről a megváltozott Európában. Többek között szólt a WEU és a NATO viszonyáról, hangoztatván az atlanti kapcsolatok változatlan fontosságát, ugyanakkor annak szükségességét is, hogy a jövőben a Nyugat-európai Unió az eddiginél operatívabb szervezetté váljon. Ennek keretében tett említést a Ke-let-Európával történő együttműködésről is, kifejtvén: amennyiben egy ország tagja az Európai Közösségnek, úgy a WEU soraiba is beléphet. William van Eekelen előző napi hivatalos budapesti tárgyalásain is a közeledés kölcsönös igénye fogalmazódott meg.
{Interjúnk a WEU főtitkárával a 3. oldalon olvasható)
Athén elégedett az EK döntésével
Lisszabonból jelenti az MTI: Az Európai Közösség külügyminiszterei hétfői portugáliai tanácskozásukon behatóan foglalkoztak a szovjet utódállamok helyzetének alakulásával, s úgy határoztak: a FÁK-tagországok megsegítését célzó májusi lisszaboni nemzetközi külügyminiszteri konferenciára meghívják mind a tizenöt egykori szovjet tagköztársaság képviselőit. Egyebek között erről számolt be a tanácskozást lezáró sajtóértekezleten Joao de Deus Pinheiro portugál külügyminiszter.
A megbeszélések után nyilvánosságra hozott közös nyilatkozatban egyébként a tizenkettek elégedetten fogadták a jugoszláviai békefolyamattal kapcsolatos szerb „konstruktív magatartást”, s közölték: ezt számításba fogják venni, amikor újra megvizsgálják a Szerbia ellen hozott szankciók érvényben tartását.
Ezzel kapcsolatos, hogy a görög vámhatóság alkalmazottait tömörítő szakszervezet hétfőn éjjel úgy döntött, elhalasztja az ötnaposra meghirdetett sztrájkot, amelyet kedden kezdett volna - jelentette a Tanjug. A görög vámhatóság szóvivője politikai okokkal magyarázta a döntést, mondván: elégedettek azzal, hogy Brüsszelben az Európai Közösségek tagállamainak külügyminiszterei nem döntöttek Macedónia függetlenségének elismeréséről.
(Jugoszláviával kapcsolatos tudósításaink a 3. oldalon)
Teljes politikai egyetértés a Baker-Kozirjev találkozón
(Tudósítónktól)
MOSZKVA - „Érdekesnek és nagyon hasznosnak” minősítette a kétnapos amerikai-orosz tárgyalásokat James Baker és Andrej Kozirjev. Az amerikai külügyminiszter elutazása előtt tartott közös sajtótájékoztatójukon beszámoltak arról, hogy a legutóbbi leszerelési kezdeményezésekre vonatkozóan teljes politikai egyetértésre jutottak, csupán tisztázatlan technikai kérdések maradtak.
Az orosz diplomácia irányítója elmondta, hogy az amerikai vendéggel folytatott keddi megbeszélésén főként a hadászati támadófegyverek csökkentésének témakörével foglalkoztak. Mindkét fél kifejezte ama szándékát, hogy igyekszik elkerülni az egyezkedés fölösleges elhúzódását, s már nyárra megpróbálják aláírásra előkészíteni az újabb fegyverzetcsökkentési megállapodásokat. Ekkor esedékes a következő orosz-amerikai csúcstalálkozó - közölte Kozirjev, aki már a jövő hónap első felében újra tárgyaló-asztalhoz ül Bakerrel. Az orosz külügyminiszter nem győzte hangsúlyozni, hogy a gyors döntéshozatalt a kétoldalú kapcsolatokban kialakuló „új szellem” teszi lehetővé.
Mint az ITAR-TASZSZ jelentéséből kitűnik, Baker megerősítette partnerét abban, hogy álláspontjaik az arzenálok karcsúsításának számszerűségét illetően egyre közelednek egymáshoz. A Kozirjevnél érezhetően óvatosabban fogalmazó Baker
mindenesetre emlékezetett arra, hogy az erőegyensúly szintjét a START-egyezményben rögzítettnél alacsonyabban határozzák meg. Különösen visszafogottan beszélt Baker Jelcin ama indítványáról, amely az orosz rakéták célpontjainak megváltoztatását helyezte kilátásba. A State Department lakója méltatta az ajánlat politikai jelentőségét, és támogatásáról biztosította, rámutatott ugyanakkor gyakorlati megvalósításának technikai nehézségeire, egyebek közt az ellenőrzés tekintetében.
Kozirjevvel való eszmecseréje után James Baker nem hivatalos meg-
beszélést folytatott Tengiz Sziguával, Grúzia ideiglenes kormányfőjével. Az amerikai külügyminiszter a tudósítók kérdéseire válaszolva aláhúzta, hogy egyelőre szó sincs a jelenlegi tbiliszi rezsim elismeréséről. Kifejtette, hogy bár a volt szovjet köztársaságok közül egyedül Grúziában nem járt még, az Egyesült Államok nem alkalmaz diszkriminációt a függetlenségre szert tett grúz néppel szemben.
Több mint egyhetes nemzet-közösségi kőrútjának utolsó napján James Baker találkozott még Eduard Sevardnadzéval is.
V.L.
A „keményfejű, hideg hónaljú” jászok féltek attól is, hogy a svéd tőkés cég (amelyik, gondolták, csak a költség-haszon elv alapján képes kalkulálni) egy csapásra bezárja majd a gyár szociális létesítményeit. Sőt, olyan hírek is elterjedtek a városban, hogy már nem is érdemes visszavinni a szakszervezeti könyvtárba a könyveket, hiszen az új tulajdonos úgy is elégeti azokat... (Durst Judit: Életre Lehel(ték) - 8. oldal)
HATVAN-NYOLCVAN MILLIÓT KÖLTÖTT A NAGYLEXIKONRA
az állami támogatásból az Akadémiai Kiadó, ennek ellenében csupán egy használhatatlan számító-gépparkot tudnak felmutatni. (Hanthy Kinga: Nagylexikon nagy gondokkal -11. oldal)
NEMZETKÖZI ÉLET 2-3. OLDAL HAZAI TUDÓSÍTÁSOK 4-5 . OLDAL ■ NÉZŐPONT ó. OLDAL ■ BIZTONSÁG ÉS POLITIKA 7. OLDALI GAZDASÁG 8-9. OLDALI HIRDETÉS 10. OLDALI KULTÚRA 11. OLDALI NAPI KRÓNIKA 12. OLDAL ■ SPORT 13. OLDAL ■ MŰSOROK 14. OLDAL B VETÉLKEDŐNK HELYES VÁLASZAI, INFORMÁCIÓK, RENDŐRSÉGI HÍREK ló. OLDAL
A külügyi bizottság Bonnban
Moszkva nem siet a saját hadsereg létrehozásával
- jelentette ki Saposnyikou marsall
Bonnból jelenti az MTI: Németország hajlik arra, hogy ne kezeljék együtt Magyarországnak, Csehszlovákiának és Lengyelországnak az Európai Közösségbe való felvételét, s azt is jónak tartaná, ha a társulási szerződés ratifikálási folyamatának lezárulását követően Magyarország benyújtaná felvételi kérelmét. Ezt a következtetést szűrte le az Ország-gyűlés Külügyi Bizottságának Bonnban járt küldöttsége, amelyet Horn Gyula (MSZP) vezetett. A küldöttség szorgalmazta: Magyarország már most teljes jogú tagként vegyen részt az EK politikai szervezeteinek munkájában, az EK-tagságnak pedig legyen előfeltétele az európai kisebbségi charta betartása és ennek ellenőrizhetősége.
„Egyes képviselőtársaink kijelentéseivel ellentétben a külügyi bi-
zottság változatlanul konszenzusban, nagy egyetértésben tárgyal külföldi útjai során” - állapította meg Csóti György alelnök (MDF).
A német kormányzat székhelyén a magyar képviselők tárgyaltak a meghívó féllel, a Bundestag külügyi bizottságával és annak elnökével, Hans Sterckennel, fogadta őket Rita Süssmuth, a Bundestag elnöke, Fried-rich Bohl, a kancellári hivatal államminisztere, kedden pedig Hans-Diet-rich Genscher külügyminiszter is.
Genscher felvetette, hogy az EK társult tagjai egyúttal a nyugat-európai politikai unió katonai pillérének szánt Nyugat-európai Unió (WEU) társult tagjaivá is váljanak „a WEU előszoba lehet az Európai Közösségbe vezető úton” - idézték a külügyminisztert a magyar külügyi bizottság tagjai.
(Tudósítónktól)
MOSZKVA - Hosszabb távon az önálló nemzeti hadseregek létrejötte nagyon is valószínű -fejtette ki személyes véleményét keddi nemzetközi sajtóértekezletén Jevgenyij Saposnyikov marsall, a FÁK egyesített fegyveres erőinek főparancsnoka.
Saposnyikov úgy vélekedett, hogy a borúlátó előrejelzésekhez képest a minszki csúcs nem is végződött olyan rosszul. Fontosnak nevezte, hogy nyolc köztársaság - legalábbis egyelőre - meg kívánja őrizni a néhai szovjet fegyveres erők egységét. Saposnyikov csak a nemzetiségi konfliktusok
sújtotta országoktól tagadná meg a saját hadsereg létrehozásának a jogát, de mint immár sokadszor hangoztatta, a többiek esetében is két-három éves átmeneti időszakot tartana szükségesnek. Mint megjegyezte, Belorussszia pontosan így közelíti meg a kérdést. Nem siet saját hadseregének felállításával Moszkva sem - cáfolta Saposnyikov azokat a híreszteléseket, amelyek szerint oroszországi kormánykörökben ilyesféle előkészületek folynának. Emlékeztetett arra, hogy Borisz Jelcin szilárd álláspontot foglalt el ez ügyben: az oroszországi fegyveres erők megteremtése azonnal láncreakciót idézne elő a többi köztársaságban is.
(Folytatás a 3. oldalon)