﻿mmmsBsem
Ara: 11,50 Ft
ALAPÍTOTTA: PETHŐ SÁNDOR
PÉNTEK, 1992. február 21., LV. évfolyam, 44. szám
Létminimum
Mai lapunkban hírül adjuk, hogy a Központi Statisztikai Hivatal közzétette a leggyakoribb háztartástípusok létminimumértékeit, a dolgok 1992. január végi állása szerint. Amikor első alkalommal hozott nyilvánosságra ilyen adatokat, azt méltattuk, hogy végre nem titkolóznak, s kidolgozták a létminimum-számítás módszereit, mert nemzetközi, mindenhol alkalmazható metódusok nincsenek. Itthon sem egyetlen módszer van. Másként számol az Újpesti Családsegítő Központ és másként a statisztikai hivatal, aszerint, hogy milyen költségelemekből építkeznek. Az egyén nézőpontjából egyik átlagszámítás sem igaz.
A létminimum fogalmát sokan félreértik: a legalacsonyabb bérrel, illetőleg a legkisebb nyugdíjjal azonosítják, vagy az elszegényedést jellemzik vele. Szónoklatok szokványos fordulata, hogy hány ember, a lakosság milyen hányada nem jut a létminimumhoz sem. Holott értékének a bérhez, nyugdíjhoz nincs köze, és az sem „érdekli", hogy milyen jövedelmekből áll össze. Társadalmi szinten a szegénység mértékének a kifejezésére nem használható (bár a KSH-nak vannak becslései, amelyek közel járhatnak a valósághoz, jelesül: egymillió-háromszázezer emberről mondható el, hogy legfeljebb a létminimum jut neki). Megbízható adatokkal azonban e tárgyban majd a készülő jövedelemfelmérés szolgál.
A létminimum azt fejezi ki, hogy egy adott városi vagy falusi, meghatározott személyből, felnőttből és gyerekből, aktív keresőből, nyugdíjasból és eltartottból álló háztartásban a szerény megélhetéshez hány forintnak kell egy főre jutnia. Ily módon nem egy, hanem számos létminimum van. A Központi Statisztikai Hivatal szerint január végén egy négytagú, kétgyerekes városi család létminimuma 32 360 forint volt. Falun pedig egy azonos összetételű családé 30 373 forint. Nos, tudom, miként a megelőző közlések esetén jelentkeznek azok, akik városi létükre kevesebből kénytelenek megélni, illetőleg bár falusi illetőségűek, de nagyobb a rezsijük, mint egy budapesti lakosé, mert nekik a komfort sokkal többe kerül, mint a városiaknak. Ha nyugdíjasháztartások az aktívaknál kisebb létminimumát közölnénk, bizonyára többen tiltakoznának: mért feltételezzük, hogy ők kenyéren és vizen élnek, gyalog járnak és a televízión kívül más szórakozásuk nincsen.
A létminimumértékeknek csak eligazító szerepük van. Kivált a szociális ellátásban hasznosíthatók. Ha a szociális törvény életbe lép, és a segélyek szubjektív megítélése helyett mérlegelik, hogy adott jövedelmi viszonyok és körülmények között kinek miért mi jár - vagyis a normatív ellátás érvényesül -, akkor van mihez mérniük a támogatást. Talán a sematikus, mindenkinek egyazon összeget juttató segélyezés helyett körültekintőbb elosztásra késztet. Azt még nem várhatjuk el önkormányzatoktól, hogy a KSH meghatározta létminimumösszeget érvényesítsék.
Gazdagabb országok állam-polgári jogon garantálják a létminimumot, sőt annál többet is. Talán egyszer mi is eljutunk idáig. Sőt, a KSH közzéteszi a társadalmi minimumot is, amely nemcsak a hónapról hónapra való éléshez elég, hanem azzal is számol, hogy nemcsak kenyérrel él az ember, és egy háztartásnak lehetnek rendkívüli kiadásai is.
Kovács Judit
Szíria beavatkozással fenyegetőzik
Izraeli csapatok a Hezbollah állásait támadják Dél-Libanonban
■ AZ ENSZ BIZTONSÁGI TANÁCSA csak a hét végén hozza meg végleges határozatát a jugoszláviai békefenntartó erők kiküldéséről. A késedelemnek az az oka, hogy további egyeztetéseket követel az akció pénzügyi kérdéseinek a tisztázása. A világszervezet főtitkárának jelentését Belgrádban közzétették csütörtökön, s ebből kiderül, hogy a békeerőket akkor is Jugoszláviába vezénylik, ha még nem is oldották meg a telepítésükkel összefüggő összes kérdést. Gáli szerint Horvátország a béketerv fontos kérdéseiben továbbra is akadályokat támaszt. Ez vonatkozik a krajinai szerbek vezetőjére, Babicsra is, aki nem hajlandó lefegyverezni gárdistáit. Ennek ellenére a főtitkár a kéksisakosok missziója mellett foglalt állást a BT előtt. Lord Carrington úgy véli, hogy az ENSZ<sapato-kat nem fenyegeti veszély Jugoszláviában. Az EK megbízottja a BBC-nek azt mondta, lesznek nehézségek, de nem hiszi, hogy bárki is tüzet nyitna a kéksisakosokra. A francia hadügyminiszter közben kijelentette, hogy a francia kéksisakosok szá-
Párizsi javaslat az expo végleges bejegyzésére
(MTI) A BIE, a Kiállítások Nemzetközi Irodájának Végrehajtó Bizottsága javasolja az iroda jövő heti nemzetközi rendkívüli közgyűlésének az 1996-ra tervezett budapesti világkiállítás végleges bejegyzését. A bizottság csütörtökön délután Párizsban tartotta ülését, az egy hét múlva sorra kerülő rendkívüli közgyűlés előtt, a budapesti expo végleges bejegyzése ügyében. A bizottsági döntés azt jelenti, hogy javasolják a közgyűlésnek: adják meg az expo megrendezésére az engedélyt, és azt hivatalosan is minősítsék világkiállításnak.
Mock sürgeti Kelet-Európa támogatását
BÉCS - Mock külügyminiszter a csütörtöki Die Pressében megjelent nyilatkozatában úgy vélte, hogy az ország semlegessége körül a kormány-koalíción belül kialakult viták lényegében inkább a pártok közötti politikai harcot jelzik, mint azt, hogy valóban komoly aggályok lennének ezzel ’a szerződéssel. Mint mondotta, Ausztria nem maradhat távol az összeurópai biztonsági rendszertől, hiszen ez saját érdeke is, és a semlegesség ügyét hozzá kell igazítani a kialakult új helyzethez. A kelet-európai volt szocialista államokhoz fűződő kapcsolatokat érintve hangsúlyozta: Ausztria elemi biztonsági érdeke, hogy országhatára mentén politikailag és gazdaságilag stabil államok jöjjenek létre.
Éppen ezért szükség van a gazdasági know-how átadására, a befektetések növelésére és a tudományos, valamint a kulturális együttműködés fejlesztésére. Úgy vélte ugyanis, hogy fennáll a veszély: ebben a nehéz helyzetben az érintett államokban még a valódi változások végbemenetele előtt eluralkodik a kiábrándultság s ez mindenképpen a demokratikus fejlődéssel szemben álló politikai erőknek kedvez. Éppen ezért Ausztria a fő külpolitikai hangsúlyt mindenképpen ezekre a szomszédos országokra helyezi -mondotta Mock. Ugyanakkor nem feledkezik meg a volt Szovjetunió területén születendő új államokról sem, és a jövőben növelni kívánja ott is külpolitikai kezdeményezéseit: jövőre képviseletet nyitnak Közép-Ázsiában, valamint a Kaukázusban. Nyitott kérdés, lesz-e osztrák nagykövetség a balti ál- | lantokban - nyilatkozta Alois Mock | külügyminiszter a Die Pressében.
Kaszab Zsuzsa |
| A KÜLPOLITIKAI HELYZETI
mára Kelet-Szlavónia látszik a legjobb körletnek, illetve az a jugoszláviai területrész, amely közel van Magyarországhoz, ahol több százezer magyar él. A miniszter megismételte, hogy Franciaország legalább ezer fővel vesz részt az ENSZ-akci-óban, de szükség esetén nagyobb létszámot is hajlandó rendelkezésre bocsátani.
rn SZÍRIA MEGFENYEGETTE IZRAELT, hogy segítséget nyújt Libanonnak. Hikmat Sehabi szír tábornok Kairóban Mubarak elnöknek kijelentette, hogy Damaszkusznak támogatnia kell Libanont. Ez a megjegyzése még azelőtt hangzott el, hogy az izraeli erők akciót hajtottak végre az ellenőrzésük alatt álló biztonsági zónán kívül. Az előrenyomuló izraeli alakulatok egyébként összecsaptak a Libanonban állomásozó ENSZ-haderőkkel is. Az Unifil parancsnoka sze-
rint az izraeliek földmunkagépekkel távolították el azokat az úttorlaszokat, amelyeket a világ-szervezet erői a behatolás megakadályozására emeltek. A francia kormány közben felszólította Izraelt, hogy vonja ki csapatait Libanonból. A párizsi külügyminisztérium szóvivője azt mondta, hogy országa ragaszkodik a BT 425-ös számú határozatának teljes megtartásához. Dániel Bemard emlékeztetett rá, hogy a Biztonsági Tanács már kifejezte nyugtalanságát a dél-libanoni fejlemények miatt, és minden érintettet felszólított az erőszakos cselekmények azonnali beszüntetésére.
m A FRANKFURTER ALLGEMEINE ZEITUNG szerint Nastase román külügyminiszter nem hiszi, hogy Iliescu nélkül megnövekedne a Nyugat segítőkészsége Romániának. A frankfurti lap munkatársa úgy látja, Bukarest nem akar feláldozni egy hozzáértő elnököt és valamelyes gazdasági stabilitást csak azért, hogy kivívja néhány nyugati politikus tetszését.	(B. M.)
Izraeli egységek összecsaptak a kéksisakosokkal
JERUZSÁELM - Csütörtök délutánig nem tért vissza az az ENSZ-megfigyelők által jelzett, tizenhét tankból és négy harci helikopterből álló izraeli katonai egység, amely szerda éjjel lépte át a libanoni-izraeli határt. Az ENSZ-erők figyelmeztetésére az izraeli hadsereg nem szakította meg előrenyomulását, hanem buldózerekkel eltolta az utat eltorlaszoló kéksisakosok kocsijait, és folytatta útját a déllibanoni Hezbollah állások irányába. Az izraeli hadművelet jó előre bejelentett célja az, hogy fölszámolják az ország északi körzeteit rakétákkal folyamatosan támadó síita szervezet támaszpontjait. A csütörtöki legfrissebb hírek szerint az izraeliek az előre tervezetthez képest délutánra kiteijesz-tették hadműveleti területüket. Eközben az északi körzet lakossága továbbra is ideje nagy részét az óvóhelyeken tölti, mert a meg-megújuló támadások veszélyeztetik a településeket. Az elmúlt napokban ugyan elsősorban csak
anyagi károkat okoztak e rakétalövedékek, de szerda délután már tizenhárom személyt is kórházba kellett szállítani, légnyomás okozta sérülésekkel. A jelentések szerint két ENSZ-katona súlyos sérüléseket szenvedett.
Az izraeli légierő csütörtök délután ismételten heves bombatámadásokat hajtott végre Dél-Libanonban. A bombázásoknak az első jelentések 25 halálos, illetve sebesült áldozata van.
Beck Anna
Örmény-azeri egyezkedés Moszkvában
(Tudósítónktól)
MOSZKVA - Meglehetősen szűkszavú kommüniké közzétételével fejeződtek be csütörtök este az azerbajdzsán-örmény külügyminsz-teri tárgyalások az orosz fővárosban, ahová a nap második felében megérkezett Levon Ter-Petroszjan örmény elnök is. Az előzetes találgatások a karabahi konfliktusban érintett felek esetleges csúcstalálkozójára vonatkozóan korainak bizonyultak: a jereváni vezető Borisz Jelcinnel és Jevgenyij Saposnyikov-val folytatott megbeszélést, amely-
nek részleteiről lapzártánkig semmi sem szivárgott ki.
Az orosz diplomácia kezdeményezésére és közvetítésével tető alá hozott külügyminiszteri eszemecserét a résztvevők egybehangzó nyilatkozatai szerint „konstruktív, civilizált” légkör jellemezte. Mint Raffi Ovaniszjan, az örmény külügyek irányítója, tudósítók előtt hangsúlyozta, sikerült lefektetni a párbeszéd folytatásának az alapjait.
Az azerbajdzsán, az orosz és az örmény külügyminiszter által aláírt közelemény szerint a moszkvai egyezkedés során négy lényegbevá-
gó következtetésre jutottak. Mindenekelőtt arra, hogy haladéktalanul fegyvemyugvásra van szükség a karabahi válságövezetben, továbbá zavartalan közlekedésre, hogy a humanitárius segélyeket odaszállíthassák. A felek elismerték annak fontosságát is, hogy tiszteletben tartsák az EBEÉ-tagságból rájuk háruló kötelezettségeket: elsősorban az erőszak alkalmazásáról való lemondás elvét. A kommüniké utal arra, hogy a felek nem zárkóznak el a további békéltetési próbálkozásoktól, beleértve az (Folytatás a 3. oldalon)
VADNYUGATI ÁLLAPOTOK A FINN HATÁRON
-	erről beszélnek északi rokonaink belügyminisztériumában. A bevándorlókkal és a semlegességgel kapcsolatos módosuló svéd és finn nézetekről Lambert Gábor cikke a 2. oldalon.
AZ EGYRE
HONTALANABB
HAZAFISÁG
a romániai kisebbségi effektus lényegének tetszett egy időben, de manapság lebomlóban van a lelkekben. (Banner Zoltán: A kisebbségi sors bűvöletében - 6. oldal)
A RUMOT
MINDENNAP
MEGKAPTÁK
-	vallja a tartalékos, aki amerikai tankon kapott kiképzést, most viszont szovjetbe ültették, de így is szétlőttek minden elébük kerülő célpontot...(Bős Henrik: Megszálló voltam Horvátországban - 7. oldal)
CSAK VIDÉKEN CSÖPPENT BELE SZELLEMI IZGALMAKAT KIVÁLTÓ
beszélgetésekbe az utóbbi években Spiró György, a szolnoki Szigligeti Színház új igazgatója, aki a megrendítő és megnevettető színházat szeretné megteremteni. (Egri Sándor: A művészet nem lóverseny -10. oldal)
INDOKOLT A BŐSI ERŐMŰ ÉPÍTÉSÉNEK ELHAGYÁSA
-	mondja a környezetvédelmi
szakember, mert nincs okunk feltételezni, hogy ha a Dunát elszigetelt csatornába vezetik, nem változik meg a vízrendszer korábbi dinamikus egyensúlya. (Sárvári Márta:	Hajósy Adrienné a
vízlépcsőről -11. oldal)
■ NEMZETKÖZI ELET 2-3. OLDAL ■ HAZAI TUDÓSÍTÁSOK
4-5. OLDAL ■ NÉZŐPONT 6. OLDAL ■ RIPORT-INTERJÚ 7. OLDAL B HIRDETÉS 8. OLDAL ■ GAZDASÁG 9. OLDAL ■ KULTÚRA 10. OLDAL 1 KÖRNYEZETVÉDELEM 11. OLDALI NAPI KRÓNIKA 12. OLDALI SPORT 13. OLDAL ■ MŰSOROK 14. OLDALI VETÉLKEDŐNK HELYES VÁLASZAI, INFORMÁCIÓK, RENDŐRSÉGI HÍREK ló. OLDAL
Új Duna-híd tervei kerülnek az Országgyűlés elé
A miniszterelnök csütörtökön a pénzügyminiszter javaslatára előterjesztést tett a köztársasági elnökhöz Király Péternek, a Pénzügyminisztérium közigazgatási államtitkárának e tisztségéből - saját kérésére, érdemei elismerése mellett, más fontos megbízatására tekintettel - március 15-i hatállyal történő felmentésére. Király Péter felmentését követően a Pénzintézeti Központ vezérigazgatói tisztségét látja el - mondta Juhász Judit kormány-szóvivő a csütörtöki tájékoztatón. A pénzügy-miniszter javaslata alapján a miniszterelnök Nagy Zoltánt, a Pénzügyminisztérium kabinetfőnökét javasolja Király Péter helyére kinevezni. Ezért egyidejűleg kezdeményezte, hogy Nagy Zoltánt az Országgyűlés illetékes bizottságai hallgassák meg.
Király és Manherz távozik
A miniszterelnöki sajtóiroda másik közleménye szerint a miniszterelnök javaslatot tett Manherz Károly címzetes államtitkár - saját kérésére, érdemei elismerése mellett - február 29-i hatállyal történő felmentésére. Manherz Károly március 1-jétől az ELTE Bölcsészettudományi Kar Germanisztikai Intézetének igazgatói tisztét tölti be, egyben a miniszterelnök kérésére a hazai nemzeti és etnikai kisebbségekkel kapcsolatos kérdésekben személyes tanácsadója lesz.
A kormány csütörtöki ülésén tárgyalta a lágymányosi Duna-híddal és az ahhoz csatlakozó úthálózattal kapcsolatos előterjesztést. E napirendi pont tárgyalásakor jelent volt Demszky Gábor fő-
polgármester és Barsiné Pataky Etelka, a Közlekedési, Hírközlési és Vízgazdálkodási Minisztérium kabinetfőnöke. A kormány szükségesnek tartja, hogy a kivitelezés már az első negyedévben elkezdődjék, ezért a terveket sürgősséggel terjesztik az Országgyűlés elé. A beruházás 13 milliárd 865 miliő forintba kerül, ehhez a kormány 11 milliárd 378 millió forint állami költségvetési támogatást javasol. A további költségeket a fővárosi önkormányzat állja. Az élőterjesztés március 6-án kerül a Fővárosi Közgyűlés elé, s az 1995-re elkészülő, a főváros közlekedését nagymértékben javító beruházásról szóló előterjesztés ezután kerül a parlament elé.
(Folytatás a 4. oldalon)