﻿Magyar Nemzet
Ara: 11,50 Ft
ALAPÍTOTTA: PETHO SÁNDOR
SZOMBAT, 1992. február 22., LV. évfolyam, 45. szám
A báró és családja
Irta: Árvay Sándor
^einfalk Lavagni Alejandro tudósító újságírónak az volt c
P1
nevét valószínűleg még szűkebb hazájában is csak kevesen ismerik. A középamerikai Costa Ricából érkezett síelő a téli olimpián is csupán azért került néhány percre a figyelem fókuszába, mert a délutáni szürkületben az amatőr síelők óvatos kanyarvételével, még akkor is ott hóekézett a meredek lejtőn, amikor a győztes már pezsgőt kortyolgatott. Csaknem három perc alatt bóklászott le azon a szakaszon, amelyen az olasz síkirály, Alberto Tómba, az óriásműlesiklás aranyérmese alig több mint hatvan másodperc alatt végigszáguldott. A derék Alejandro magasba tartott kézzel ünnepelte önmagát. A sorrend végére, a 91. helyre került, mögötte már csak azok soroltattak fel, akik buktak vagy kiestek, tehát nem volt értékelhető eredményük.
„Szégyen! Az olimpia megcsúfolása..." - fröccsent a sajtó-központban a német kolléganő ítélete.
Nem értettünk egyet. Másképp látjuk a sportot, nem ugyanazt várjuk a versenyektől, eltérően gondolkozunk az olimpiáról. Vélhetően nemcsak azért, mert itt, Albertville játékain a magyar vendég, ha eddig nem is ennek megfelelően élt, most megtanulta becsülni a szerénységet. Qtt, ahol nem nekünk osztják a lapokat, illő csendben, visszafogottan viselkedni. Téli olimpiákon korábban sem volt jellemző, hogy érmekkel megrakodva tértünk volna haza (két ezüst és négy bronz az 1924 óta íródó ötkarikás történelem magyar mérlege), s nem volt ritka a mostanihoz hasonló szereplés, amikor még helyezéshez sem jutottunk. A vasárnap záruló téli olimpia lesz a hetedik, ahonnan üres kézzel jövünk haza.
Üres kézzel?
Nem feltétlenül minősítendő annak a szereplés, noha a jégtáncban szerzett 7. pozíció, alpesi síelőink derekasnak mondható helytállása a harmincegynéhánya-dik helyezésekkel, aligha talált nagy visszhangra otthon, s ráadásul ezek voltak a magyar küldöttség kirakatba illő teljesítményei. A rekordok, olimpiai érmek, csúcsok és centiméterek bűvöletében hajlamosak vagyunk elfeledkezni arról, hogy a bajnokok mögött még hatalmas tömeg áll - a fókuszba került győztes csak a jéghegy csúcsát jelenti. Sokesztendős, hatalmas erőfeszítés van valamennyi versenyző mögött, ám míg a győztest magasra emeli a hullám, az önmagához képest szintén erején felül teljesítőt senki sem figyeli. Pedig a hó-ekéző Preinfalk, a magyar rekorddal is a sereghajtók között korcsolyázó Kun Bálint Tibor vagy az esélyesként „csupán" hetedik helyen végzett svájci Vreni Schneider egyazon család tagja. Az olimpia, a sport nagy családjáé, melyben az IBUSZ-maratonra hónapok óta készülő negyvenéves amatőrnek éppoly joga van az örömre, mint az ötkarikás aranyérem gazdájának.
Családról szólva, az olimpiai versenyről első alkalommal
Ö:
érzése, hogy ez az a közösség, amelyről éppen száz esztendővel ezelőtt a francia Sorbonne Egyetemen tartott előadásán a modern kori játékok szülőatyja, Pierre de Coubertin báró álmodozhatott. Síléccel érkező szurkolók ezrei a lelátón, akik nemcsak rajonganak az ünnepelt sztárért, de példaképként is tisztelik, a gyakorlatban követik - két olimpiai futam között benépesülnek a versenypálya környéki lejtők, s nézők és kommentátorok a lejtőn töltik az ebédszünetre kapott három órát. Dél-amerikai fiesták hangulatát idéző a tribün és a hegyoldal. A vetélytársakért szorító, ellentétes érzületű csoportok azonban itt nem esnek egymásnak. A családhoz tartozás érzése kordában tartja az indulatokat, s valószínűleg az is, hogy a „téli szurkoló" egyben téli sportoló is. Olyan családtag, akiről a francia báró álmodott.
lyan sokat szenvedett az olimpia a világ szörnyűségeitől az utóbbi két évtizedben, hogy különös érzés uralkodik az emberen, amikor ezt a hangulatot tapasztalta az Alpok alján. Sorolhatjuk a mementókat: a müncheni terrorakció, majd a montreali rettegő biztonság, a moszkvai bojkottot kiváltó af-gqm.Sztáni hóbprú, a szocialista országokból érkezett „nyet" a Los Angeles-i játékokra, a Koreai-félsziget megosztottságából eredő robbanásveszélyes helyzet Szöul előtt. Albertville, egy nappal a zárás előtt, úgy tűnik, már új sorozat nyitóállomása lehet.
A kontinensek életének viharos változásai, természetes módon, itt is éreztetik hatásukat, ám a politika most nem főszereplő. Mindaz, ami a világban nyugtalanító, csak közvetett módon csapódik le a sportolók birodalmában. A Szovjetunió felbomlása az olimpiai mozgalomban is új helyzetet teremtett, visszatértek a balti államok, s közben előbb FÁK, majd (a diplomáciai előírásoknak eleget téve) Egyesített Csapat néven léptek pályára az exszov-jet sportolók - gyakran még CCCP feliratos szerelésben. A nagy döccenőkkel előrehaladó
Eolitikai egyesítés a sportéleten sokkal gyorsabb ritmusú az olimpiákon újból egységes csapattal szereplő Németország számára. Közeleg Dél-Afrika visszafogadása is, az önálló Szlovénia és Horvátország sportolói pedig már meg is jelentek Albertville játékain, s miként Sandra Dubravcic, a zágrábiak küldöttségvezetője megjegyezte, igazi diplomataként tevékenykednek.
A ljubljanai újságírókolléga pedig a sokszor elhangzott aggódó kérdésre válaszolva az otthoni nyugalom igazolására csak a dísztribünre mutatott. „Az ott a szlovén belügyek vezetője. A védelmi miniszter pedig Ausztráliában tárgyal. Nem valószínű, hogy útra kelnének, ha nem lennének biztosak, nem hinnének az otthoni békében..."
Tábornokok, hadvezérek -az olimpiai kapu mindig nyitva áll.
Pénzügyi vita a kéksisakosokról a Biztonsági Tanácsban
Az ENSZ békeserege gyors jugoszláviai bevetésre készül
■ UJ KORSZAKOT NYITHAT a I-----------------------------1
[A KÜLPOLITIKAI HELYZET]
szerepvállalása az egykori Ju-
tások középpontjában alighanem az ENSZ-erők szerep-vállalása áll.
goszláviában, de a Biztonsági Tanács pénteki ülésén a mintegy 14 ezer fős ENSZ-erők kiküldetésének pénzügyi fedezetéről heves viták robbantak ki, amelyek lapunk zártakor késleltették a végső döntést. A kéksisakosok az előzetes tervek alapján arra kaphatnak felhatalmazást, hogy megszilárdítsák a fegyvernyugvást, s a csapatok szétválasztásával segédkezzenek a tartós rendezés előmozdításában. Az ENSZ-erők kiküldetése egyben az Európai Közösségek önálló külpolitikai cselekvéskísérletének bizonyos kudarcát is jelenti, s ennek megfelelően nagymértékben fölértékeli az ENSZ-t, amely a hidegháború elmúltán mind gyakrabban támaszkodhat nagyhatalmi egyetértésre. A délszláv drámának azonban aligha vet véget a BT előzetesen biztosra vett, nagy fontosságú döntése: többhelyütt kiújultak az Összecsapások, s változatlanul feszült a széthulló állam etnikai feszültségeit tartományi szinten sűrítő Boszniában, amelynek etnikai közösségei az EK bevonásával Lisszabonban próbálnak egyezkedni. Eközben Horvátország felvételét kérte az ENSZ-be, s szombaton Zágrábba várják Genscher német külügyminisztert, akinek személyében magas rangú nyugati politikus első ízben keresi föl a nemzetközi elismeréshullám után az egykori jugoszláv tagköztársaságot. A tárgya-
KOZEP-EUROPANAK is „üzen" a francia katolikus püspöki kar, amely a márciusi helyhatósági választások előtt megállapította, a nemzeti identitás bezárkózó gondolata ellentétes azzal a légkörrel, amely Francia-országban évszázadok óta honos, s lényegében nem keresztényi gondolat. A francia főpapok közvetve a szélsőjobboldali Nemzeti Front idegengyűlöletét bírálják. A szélsőségek, a nacionalista túlzások térségünkben szinte mindenütt fellelhetők: a londoni The Guardian erről számolt be a marosvásárhelyi polgármester-választás körüli bonyodalmakról írván, a szlovák nemzeti párt vezére újólag az elszakadást hirdette Prágától, s természetesen ebbe a sorba tartoznak a szovjet utódállamokból érkező aggasztó hírek.
m ELSIETETTNEK MINŐSÍTHETŐK azok az arab sajtóelemzések, amelyek a libanoni harci cselekmények miatt megkongatták a vészharangot a közel-keleti béketárgyalások hétfőre tervezett washingtoni fordulója felett. Izrael befejezte 24 órás, helikopterekkel támogatott szárazföldi hadműveletét Dél-Libanonban, s egységeit visszavonta. A Reuter jelentése szerint a palesztin delegáció a hét végén készen állt arra, hogy elutazzék a béketárgyalások újabb fordulójára az amerikai fővárosba.	(M. J.j
Elhúzódó BT-ülés New Yorkban
(Tudósítónktól)
NEW YORK - Lapzártánk táján ült pénteken már másodszor össze a BT, hogy megszavazza végre a béke-erők jugoszláviai bevetését, „azonnal" és egyelőre egy évre.
Első pénteki, zárt ajtók mögötti tanácskozásán még nem jutott dűlőre a Biztonsági Tanács, így csak magyar idő szerint szombatra virradóra volt esedékes a szavazás az értesülések szerint nagyjából már mindenki számára elfogadható határozatról a jugoszláviai békeakcióra. Ebben pedig kimondani készült a BT, hogy támogatva Butrosz Gáli ENSZ-főtitkár jelentését és javaslatát: kész a 14 ezer
fős békefenntartó sereg mihamarabbi bevetésére Jugoszláviába. Gáli ugyan éppen egy hete terjesztette elő az öt állandó BT-tag nagyhatalom ENSZ-képviselőinek a Vance kezdeményezésére 'alapozott javaslatát,
hogy csütörtökön egy másik, a kambodzsai békefenntartás ügyében is véglegesítette elképzeléseit az ENSZ-főtitkár, s az méreteiben még nagyobb és akként költségesebb is, (Folytatás a 3. oldalon.)
Magyarország akkor lesz EK-tag, ha átszervezi gazdaságát
- mondta Mock Budapesten
(Munkatársunktól)
A stabilitás növelése a legfontosabb feladat ebben a térségben - mondta a Magyar Nemzetnek Alois Mock osztrák külügyminiszter, aki az Európai Demokratikus Unió végrehajtó bizottságá-
nak pénteki ülésén vett részt az Osztrák Néppárt képviseletében.
A bécsi diplomácia vezetője, aki a Die Pressének is hasonló szellemben nyilatkozott a minap, azt hangsúlyozta, hogy a biztonságnak nemcsak katonai elemei vannak, hanem gaz-
daságiak és társadalmiak is. A közép-európai országok a kommunista múltból súlyos terheket Örököltek, s akkor tudnak megbirkózni a nehézségekkel, ha külső segítséget kapnak. Csak így kerülhető el, hogy zavargások robbanjanak ki ezekben az álla-(Folytatás a 3. oldalon.)
KIRE NINCS SZÜKSÉG?
Ebben az országban ebben a pillanatban milliók élnek úgy, hogy a génjeikbe, sejtjeikbe ivódott szorongással érzik azt és érzik úgy, hogy fölöslegesek. (Ruffy Péter: A fölösleges ember - 7. oldal)
HAZAI PIACVÉDELEM
Szavatosság nélküli, szabványoknak nem megfelelő, nagyon csekély használati értékű termékek tömege árasztotta el a piacot. (Szendrei Lőrinc: Beszélgetés Tol-nay Lajossal, a Gazdasági Kamara elnökével - 9. oldal)
A ROMLÁS VIRÁGAIT
Baudelaire századik születésnapjára Babits, Szabó Lőrinc és Tóth Árpád fordította le magyarra. Azért szövetkeztek hárman e feladatra, mert „egy toll hajlékonyságát kevésnek érezték” a baude-laire-i teljesség kifejezésére. Most egy költő, Tornai József fordította le ugyanezeket a verseket, munkájának A Rossz virágai címet adva. (Ferch Magda: A Romlás avagy a Rossz virágai - 10. oldal)
HÉTFŐI MELLÉKLETÜNK
LWeitój ,	1
MjrAZDASAljr TARTALMÁBÓL AZ APEH FELPÖRGETI A TEMPÓT INTERJÚ
VÁMOSI NAGY SZABOLCS FŐOSZTÁLYVEZETŐVEL ÜZLET-E
A TANACSADAS?
JELENETEK
AZ ADÓHIVATALBÓL, ÖTLETEK A BEVALLÁSHOZ
ERICCSON:
A NAGY VISSZATÉRŐ VÁSÁRLÁS ELŐTT:
KERMIS SZEMMEL A HŰTŐSZEKRÉNYEKRŐL NYERSANYAGPIACOK VEZETŐKÉPZŐ:
A HOLT TUDÁS ELLEN ÉPÍTÉSI PIACIDÉ! KILÁTÁSOK VÁSÁROK, KIÁLLÍTÁSOK ITTHON ÉS KÜLFÖLDÖN
Torgyán kilépett a koalícióból
Az FKGP országos vezetősége a pénteki napon ülést tartott, és egyhangúlag úgy határozott, hogy 1992. február 21-i hatállyal kilép a kormánykoalícióból - mondta Torgyán József pártelnök az ülést követő sajtótájékoztatón. Véleménye szerint soha nem • látott egységben döntöttek úgy, hogy a kormány nemzetrontó politikájában nem kívánnak részt venni.
A Kisgazdapárt kidolgozta ellenzéki politikájának téziseit, s ezt húsz pontban foglalta össze. Torgyán Józsefnek nem állt módjában ezt a programot ismertetni, annyit azonban elárult, hogy a Kisgazdapárt kormányzati hatalomra tör. Ezzel a vezetéssel azonban, amely katasztrófába sodorta az országot, nem kívánnak együttműködni: csak olyan kormányt tudnak elképzelni, amelyben a Kisgazda-párt a vezető erő. Az elnökség foglalkozott azzal az alkotmánytiprással is, amelyet az országgyűlés alkotmányjogi és ügyrendi bizottsága művelt, amikor kimondták: a pártnak nincs közjogi kapcsolata a frakciójával. így a 10 millió jogfosztott mellett 385 törvényen felüli állampolgár létezését mondta ki.
Az országos elnökség Vörös Vincét érdemei miatt nem zárta ki eddig a Kisgazdapártból, az országos vezetés azonban úgy döntött, hogy senki sem bújhat eddigi érdemei mögé, így Vörös Vincét - az országgyűlés egyik alelnökét - szintén kizártnak minősítette. Gergátz Elemér földművelésügyi és Kiss Gyula munkaügyi minisztert, valamint Morvay István belügyi államtitkárt pedig kisgazda tagsági jogaiktól megfosztották.
A Kisgazdapárt helyi szervezetei maguk dönthetnek arról, hogy az önkormányzatokban fenn-tartják-e a koalíciót. Torgyán József megerősítette, hogy változatlanul a 12 tagú Ugrin Emese vezette frakciót ismerik el kizárólagos képviselőcsoportjuknak: ha ezt a parlament nem fogadja el, akkor nemzetközi szervezetek és a világ nyilvánossága elé tárják, hogy ,Antall József nyílt diktatúrát vezetett be”.
A sajtótájékoztatón elhangzott, hogy a Szolnok megyei Néplap szerint Zsíros Géza „FKGP Történelmi Platform” néven pártot alapított, hiszen ezt a nevet a gyulai cégbíróságon
bejegyeztette. (Zsíros Géza ezt egyébként cáfolja.) Györgyi Árpád, a párt főügyésze elmondta: Torgyán József és Ugrin Emese felhatalmazást kapott a pártvezetéstől, hogy ellenzékiként a párt érdekeit a parlamentben bármilyen eszközzel érvényesítse. A frakciók költségvetési támogatást képviselői jogon kapnak, ezért ennek elosztása ezután sem lesz gond - mondta ezek után Ugrin Emese.
„A koalíciónak formálisan az FKGP vetett véget, de azt tulajdonképpen Antall József és Surján László robbantotta föl” - hangzott el. Torgyán József szerint az ellenzék eddig nem viselkedett ellenzék módjára, ezért az FKGP csak saját erejére számíthat. Az MDF-et, az SZDSZ-t és a KDNP-t tömegesen elhagyó tagok az FKGP-ben találnak majd otthonra. (A Fideszről csak azért nem beszélt a pártelnök, mert nekik - szerinte - gyakorlatilag már nincs is tagságuk.) Az MSZP-vel pedig semmiféle szövetséget nem kívánnak kötni.
(sümegi)
(További információink a 4. oldalon.)