﻿Ara: 11,50 Ft
Magyar Nemzet
ALAPÍTOTTA: PETHŐ SÁNDOR
KEDD, 1992. február 25., LV. évfolyam, 47. szám
Fordulatok
Valóban a demokratikus erők előretörését hozta-e magával a romániai helyhatósági választás? Az első forduló igen lelkes hangulatot teremtett, ámbár a szavazatok vontatott és kusza számlálása még így is nagy zavart keltett az elemzésekben. A most vasárnapi
eredményeket azonban gyorsan közzétették, s a végkifejlet nyomán jóval árnyaltabb kép alakul
ki, mint azt két hete sejteni lehetett. Ez az erőpróba, persze, nem rendezi át a parlamenti viszonyokat, ám a két voksolás érzékeltetheti a polgárok kedélyét, a pártok esélyeit.
Románia voltaképpen három részre szakadt. Erdélyben hatott a nacionalista propaganda, a választók etnikai alapon oszlottak meg. Bukarestben és a nagyvárosokban az ellenzéki Demokratikus Konvenció jelöltjei győztek, így Brassóban, Aradon, Nagyváradon, Déván, Moldva a front mellé állt. E fő irányzatok alapján a helyzet tehát igen összetett, s az eufóriát a higgadt értékelésnek kell fölváltania.
Mindenképpen a demokrácia erősödésére utal az, hogy a front egyeduralma megtörni látszik, miután az ellenzék sikereket ért el a nagyvárosokban, függetlenül a lakosság etnikai összetételétől. Az RMDSZ is e tekintetben vállalt részt a kedvező változások kicsikarásából. Elgondolkodtató és egyáltalán nem megnyugtató ugyanakkor, hogy Erdélyben a vatrás szellemiségű Román Nemzeti Egységpárt tarolt a polgármesteri székek megszerzésében. Bármilyen bonyolult is e kép, annyi azért kivehető, hogy a demokratikus kibontakozás kapott esélyt Romániában e két fordulóban. A polgári ellenzék jól tudja, hogy most nem a magyarokat kell elsősorban megnyernie, hiszen az RMDSZ amúgy is természetes szövetségese. A kommunista múlttal, a Ceausescu-rendszer örökségével kell szembeszállnia, s ez buktatókkal teli feladat.
Észak-Erdély viszont egészen más üzenetet küld. A front és az egységpárt jelöltjeinek felülkereke-dése a román nemzetiségi politikát, a jelenlegi vezetés törekvéseit s a nyugati szomszéddal épülgető kapcsolatokat is érinti. Az első forduló magyar előretörését hatásos magyarellenes propagandakampány követte, amelynek következtében a szavazók az etnikai hovatartozást fontosabbnak tekintették, mint a demokrácia ügyét. Iliescu frontja és a Vatra találhatott volna kapaszkodókat ehhez a kampányhoz, de - mondhatni - kapóra jött ezeknek az erőknek Für Lajos miskolci beszéde és Entz Gézának az interjúja. A Trianont újra felemlegető, a magyar kisebbségek sorsának alakítását nemzetbiztonsági feladatnak tekintő, a nemzetiségek hovatartozását firtató eszme-futtatásokból könnyű volt kihagyni azokat a részeket, amelyek diplomáciáról, törvényes eszközökről, európai megoldásokról szóltak, s félremagyarázni ott, ahol éppen ez a politika célja.
A magyar kisebbségek jogait a határok megváltoztatásának a szándéka nélkül felkaroló buda-
Eesti külpolitika ebben a közegen csak akkor lehet sikeres, ha megnyeri ügyének az európai és világhatalmakat. Ez a diplomácia továbbá akkor lehet hatékony, ha parlamenti konszenzuson nyugszik és nem szolgál belpolitikai pártérdekeket. A hamarosan átalakuló és belső megbékélést, polgári demokratikus jövőt kereső RMDSZ ilyen támogatást érdemelne.
Blahó Miklós
A NATO főtitkára Moszkvában
Oroszország nem sietteti felvételét az atlanti szövetségbe
■	ELLENŐRIZHETŐ A HELYZET a hadseregen belül - nyugtatgatta a volt Szovjetunió közvéleményét egy interjúban Saposnyikov marsall, az új államközösség egyesített haderőjének főparancsnoka, aki a hét végi moszkvai katonai tüntetést követően cáfolta a puccsveszély lehetőségét. Azt hangoztatta, ma már ez nem lehetséges. A Pravda ellenben élesen bírálta a hatóságok fellépését a vasárnapi moszkvai tüntetőkkel szemben. A konzervatívok egyik vezetője úgy vélte: „A bur-zsoá demokrácia megmutatta az igazi arcát." Nyíltan a néppel szemben lép fel, és erre az emberek kezdenek rájönni - hangoztatta Makasov tábornok a vasárnapi moszkvai katonai tüntetésen történt incidens után.
■	KOMOLY AGGODALOMMAL szólt viszont a kaukázusontúli helyzetről az államközösség katonai vezetője. Saposnyikov szerint rendkívül veszélyesek azok a tervek, amelyek önálló azerbajdzsáni hadsereg felállítását célozzák,
IA KÜLPOLITIKAI HELYZET
hiszen vélhetően ezeket a katonákat nemzetiségi konfliktusban kívánják felhasználni. Saposnyikov érthetően a karabahi konfliktusra utalt, amely azzal a veszéllyel fenyeget, hogy az államközösségi haderőket ért fét végi támadásokat követően immár háromoldalúvá válik. A hétfői jelentések szerint a volt szovjet hadsereg egységei tűzparancsot kaptak arra az esetre, ha ismételten támadás érné őket. A hét végén az azerbajdzsáni nemzeti gárda nagy rombolóerejű rakétákkal támadta a térségben állomásozó volt szovjet lövészezredet. Saposnyikov hangsúlyozta: nem fogják hagyni, hogy az egységeikkel szemben bárki is büntetlenül föllépjen Karabahban. A hét végi támadásban hétfőig két katona lelte halálát. Több helyről is jelentés érkezett arról, hogy a Karabahban állomásozó
sorállományúak lázadással fenyegetőztek, ha parancsnokuk nem engedélyezi a válaszcsapást. Jereván és Baku ezzel szemben azt hangoztatja, hogy az államközösségi erők már eddig is többször beavatkoztak a másik fél oldalán a harcokba.
m MOSZKVA EGYELŐRE NEM AKARJA napirendre tűzni a NATO-ba történő belépését. Ezt Kozir-jev orosz külügyminiszter hangoztatta a NATO főtitkárával fojytatott eszemcseréje után. Manfred Wörner, az Észak-atlanti Szövetség főtitkára hétfőn kezdett megbeszéléseket az orosz vezetőkkel. Mint a nyugati politikusokat, Wörnert is leginkább a volt szovjet hadsereg és az atomarzenál jövője nyugtalanítja. Kozirjev azt is elmondotta, hoay a NATO-val való orosz kapcsolatok beépülnek Moszkva európai politikájába. Wörner az együttműködés egy konkrét és fontos területének jelölte meg a volt szovjet hadiipar békés célokra történő átállítását.	(P. T. R.j
Manfred. Wörner véleménye:
A Nyugat tevékenyen részt vehet a volt szovjet hadiipar átalakításában
(Tudósítónktól)
MOSZKVA - Oroszország egyelőre nem kíván belépni a NATO-ba - jelentette ki Manfred Wör-nerrel folytatott hétfői tárgyalása után Andrej Kozirjev. Kétnapos moszkvai munkalátogatásának első hivatalos találkozóját követően az atlanti szövetség főtitkára az orosz külügyminiszter társaságában tájékoztatta a tudósítókat, majd részt vett a tiszteletére rendezett ebéden, amelyen jelen volt Jevgenyij Saposnyikov marsall, a nemzetközösségi fegyveres erők főparancsnoka és Jevgenyij Primakov, az orosz hírszerzés első embere is.
Megerősítve Moszkva korábbi álláspontját, miszerint nem siet a NATO-hoz csatlakozni, Andrej Kozirjev hangsúlyozta, hogy jelenleg a felek „az együttműködés konkrét mechanizmusainak” létrehozására fordítják figyelmüket. Az orosz diplomácia irányítója ezúttal sem mulasztotta el megjegyezni, hogy immár nem potenciális ellenségek képviselőjeként ültek tárgyalóasztalhoz vendégével. A két politikus megvitatta az Észak-atlanti Együttműködési Tanács március 10-i csúcsértekezletének az előké-
születeit is, hiszen a tanácskozásokra meghívót kapott az államközösség valamennyi tagállama. Erről, illetve brüsszeli találkozójuk- ^
lása. Közösnek bizonyult az a vélemény is, miszerint a néhai szovjet köztársaságok és 3 NATO közötti viszony fejlesztése nem lehet altematí-
ról az ITAR-TASZSZ értesülése szerint Kozirjev hétfőn James Bakerrel is telefonbeszélgetést folytatott.
Az orosz külügyminiszter és Wörner egyetértett abban, hogy rendkívül fontos a korábban megkötött leszerelési megállapodások maradéktalan végrehajtásának szavato-
vája a helsinki folyamatnak, csupán ez utóbbi kiegészítéséül szolgálhat.
Manfred Wörner szintén méltatta e mostani vizit jelentőségét, mindenekelőtt azért, mert partneri kapcsolatok alapjait fekteti le az egykori ellenfelek között. Kérdésre válaszolva a NATO-főtitkár elmondta, hogy a
hadiipar átalakítása terén különösen nagy lehetőségei vannak a szovjet utódállamok és az Észak-atlanti Szövetség együttműködésének. A NATO brüsszeli központja hamarosan ipari szemináriumot szervez e témáról azzal a céllal, hogy az elméleti kutatások eredményeinek gyakorlati alkalmazását előmozdítsa.
Hétfőn Wörner külön is megbeszélést folytatott Jevgenyij Saposnyi-kovval, aki a találkozót követően igen elégedetten nyilatkozott és elmondta, hogy főleg a szovjet atomarzenál ellenőrzéséről volt szó. A tábornok rámutatott, hogy a volt Szovjetunión belüli és a nemzetközi helyzetet sok tekintetben hasonlóan közelítik meg. Saposnyikov alighanem örömmel nyugtázta, hogy Brüsszel a nemzetközösség stabilitásában érdekelt, egyébként pedig tartózkodik bármiféle beavatkozástól. A megvizsgált kérdések közül a marsall kiemelte még a haderőreformot, melyhez jólMiasznosíthatónak ígérkeznek a NATO tapasztalatai.
Manfred Wörnert fogadta Alek-szandr Ruckoj alelnök és Gennagyij Burbulisz, a kormányfő első helyettese is.
(v.L)
ETNIKAI FESZÜLTSÉGEK KELET-EURÓPÁBAN
Egy integráló nagyhatalomra a térség stabilitásának megőrzéséhez továbbra is szüksége van Kelet-Európa népeinek - vélekedik Varga József professzor, a bécsi Európa Intézet egykori vezetője. (Ács Zoltán interjúja az 5. oldalon)
VISZONYLAGOS BÉKE A HORTOBÁGYON
a mezőgazdaság és a környezetvédelem között. Bár a bombázótér marad, és megfellebbezték a lovasfalu építési engedélyét, mert a tornyos épületek kirínak a pusztából. (Egri Sándor: Nem oda, Epona! - 7. oldal)
BORÚLÁTÓ GABONATERMELŐK
A gazdaságokat nemcsak a pénztelenség sújtja, hanem az értékesítési bizonytalanság is, a legtöbb üzemben nem tudják, hogy mit vesznek meg tőlük s milyen árért. (Ki köt itt szerződést - 9. oldal)
KI NYER MA?
ÉS HOLNAP?
Ahányszor Erdélyben vagy a Felvidéken jártam, azt tapasztaltam, hogy ehhez a műsorhoz még több érzelem kötődik, mint itthon, hiszen élő adás, úgy érzik, itt vannak, velünk játszanak. (Devich Márton: Gazdag és kihasználatlan archívum -10. oldal)
CHURCHILL SOKAT IVOTT,
rengeteget szivarozott, a háborús években óriási idegi megterhelés nehezedett rá, mégis több, mint kilencven évet élt. (Sir Winston újabb titka - 3. oldal)
i NEMZETKÖZI ELET 2-3. OLDAL ■ HAZAI TUDÓSÍTÁSOK
4-5. OLDAL B NÉZŐPONT 6. OLDAL ■ RIPORT-INTERJÚ 7. OLDALI GAZDASÁG 9. OLDAL I KULTÚRA 10. OLDAL B OKTATÁS 11. OLDALI NAPI KRÓNIKA 12. OLDÁLB SPORT 13. OLDAL B MŰSOROK-TISZTELT SZERKESZTŐSÉG 14. OLDALI INFORMÁCIÓK, RENDŐRSÉGI HÍREK ló. OLDAL
Újabb merényletet követtek el Ciszjordániában
Kairóból jelenti az MTI: Újabb merénylet színhelye volt hétfőn Ciszjordánia: Dzseninben egy álarcos palesztin reggel több lövéssel megölt egy izraelit, aki felfegyverezve őrizte a helyi benzinkút töltésére érkezett tartálykocsit. A városban kijárási tilalmat rendeltek el és környékét katonai körzetnek nyilvánították. A Hadasot című független izraeli újság viszont hétfői számában - rendőrök, biztonsági ügynökök és foglyok elbeszélésére hivatkozva - arról írt, hogy a megszállt területek börtöneiben nagy hatékonysággal működik egy másfél éve felállított, öt rendőrből álló, különösen kegyetlen kínzásformákat alkalmazó kihallgató csoport. A lap azzal vádolja a rendőrség és a hadsereg vezetőit, hogy fedezik e tevékenységet, sőt az alakulatot annak idején a ciszjordá-niai körzet rendőrparancsnoka állította fel.
Az MTI másik jelentése szerint előbb Jemen cáfolta, utána pedig a bevándorlást szervező Zsidó Ügynökség közölte, hogy semmit sem tud a The Sunday Times híréről, miszerint a jemeni zsidók Izraelbe juttatására légihidat terveznek Jeruzsálemben. A londoni lap értesülése szerint „Varázsszőnyeg” fedőnévvel fél éve tervezik az akciót Jichak Samir kormányfő irányításával, s annak keretében harci gépek fedezete alatt utasszállító repülőgépekkel készülnek Izraelbe vinni az arab ország megmaradt zsidóságát - mintegy 1500 embert -, hasonlóan ahhoz, ahogyan a fa-lasákat, az etiópiai zsidókat szállították Izraelbe. (Az országban mintegy 250 ezer, Jemenből származó zsidó él.)
(Sajnálatos módon az információt érintő hétfői jeruzsálemi tudósításunk címébe Jemen helyett Jordánia került. Elnézést az elírásért.)
„Bébiléptű” béketárgyalások
Baker kedvéért érkeztek a kelletlen közel-keletiek
(Tudósítónktól)
WASHINGTON - Negyedik tárgyalási menetüket kezdték héttőn a State Departmentben a közel-keleti alkudozók, s bár érkezéskor mindenki „tartalmi" megbeszéléseket sürgetett, enre kevesen számítanak. S még az is bizonytalan, lesz-e folytatása és mikor az e heti menetnek.
Kialakult koreográfiája van már a hatalmas, egész háztömböt elfoglaló és négy oldalon is bejárattal rendelkező State Departmentben a közel-keleti béketárgyalásoknak: az arabok és izraeliek gondosan elkerülik egymást bejőve az épületbe. Viszont legalább már a palesztin és izraeli küldöttek is békésen egymással szemben ülnek egyazon teremben, s éppen az ő zárt ajtóik mögül származnak a legbizta-
tóbb híresztelések az esetleges előrehaladásról. Ha tehát majd egy esztendeje Bush elnök és Baker külügyminiszter úgy vélte, már az is nagy eredmény volna, ha egy asztalhoz ültethetnék a közel-keleti feleket, akkor Washington ezzel elégedett lehetett ezen a hétfőn is. Sok egyébbel aligha.
Hiszen az arabokkal rokonszen-vezőnek ismert Evans-Novak riporterpáros által megszellőztetett hétfői hírben, hogy a térségben lezajlott véres fejleményekei követően csak azért nem szakadtak félbe vagy kerültek újból jégre e tárgyalások, mert Baker telefonon fölhívta a palesztin küldöttséget: ha nem jönnének, maguknak okoznak kárt, nem az izraelieknek... S állítólag azt is „arabközi terjesztésre” szánta a States Department főnöke, hogy a Samir-kormány „igazi célja” a dél-libanoni rajtaütés-
sel e negyedik tárgyalási menet „megölése” lett volna; Evansék szerint „ez gyorsan el is terjedt a bazárokban, lecsitítva a bosszúvágyat”.
De a The New York Times is úgy vélte vasárnapi elemzésében, hogy az egészet a Bush-Baker páros tartja életben, s kedvüket keresve - avagy netán óvakodva megharagításuktól -a tárgyalófelek újra felkerekedtek. E lap szerint arab körökben úgy okoskodtak, hogy egy sejket, a meggyilkolt Hezbollah-vezetőt könnyebb pótolni, mint az egyedül maradt szuper-hatalom jóindulatát. Ettől azonban továbbra is csak „bébiléptű béketár-gyalásokra” lehet számítani a Times szerint, avagy éppen ezért, noha elvben a palesztin-izraeli alkudozás hozhat valamilyen áttörést az autonómia felé.
(Folytatás a 2. oldalon)
mumr<