﻿Ára: 11,50 Ft
Magyar Nemzet
ALAPÍTOTTA: PETHŐ SÁNDOR
SZERDA, 1992. február 26., LV. évfolyam, 48. szám
Égiveszély
Családi történeteink közt van egv számomra igen kedves. Egy indián papról szól, aki csak azért jött át az óceánon, hogy részt vehessen egyik rokonom felszentelésén. Gyermekkoromban sokat hallottam a szép ceremóniáról, mely vidéken kiváltképp ünnepélyesen zajlott. Ami mindebből a legjobban megmaradt bennem, a pap neve: Dibisko Gizik, azaz Lyuk a Mennybolton.
Manapság gyakran jut az eszembe az indián pap. Vajon az ő felmenői már sejtettek valamit? Ki hitte volna, hogy korunkra egy különös név különleges metamorfózisából megállapítás lesz: a lyuk, az ózonlyuk a mennybolton egyike napjaink fenyegető valóságának.
S ezt a lyukat, melyet először az Antarktisz fölött fedeztek fel a tudósok, még mindig nem vesszük eléggé komolyan. A legdélibb kontinens, mondjuk, messze van, s az égbolt „repedése" sem olyan nagy. A következmények pedig, emberi léptékkel mérve, távoliak, úgy a jövő század 30-as, 50-es éveire várhatók.
Csakhogy van egy bökkenő. Valójában nem tudjuk, mekkora is az a lyuk, ami megjelent immár nemcsak az Antarktisz, hanem az északi félteke fölött is. (Arról nem is szólva, hogy korunkban, amikor egy űrhajó negyvenpercenként körülrepüli bolygónkat, és még egy „lassú" repülőgép is kevesebb mint egy nap alatt jut el a földgolyó „egyik végéből a másikba", nevetséges távolságokról beszélnünk.) A következményeket pedig kötelességünk számba venni, hisz a következő évszázadban is a mi gyermekeink, unokáink fogják lakni a Földet.
Semmi kétség, a ma és a holnap legfenyegetőbb környezeti ártalma az éghajlatváltozás, mely tömeges tragédiák okozója lehet akár a közeli jövőben is, hisz kiszámítani se tudjuk a felgyorsult idő hatását. Ami viszont tény: már nem beszélhetünk kizárólag eshetőségként a globális klímaváltozásról, a NASA felmérései szerint 1978-1990 között az északi félteke közepes szélességein a vártnál gyorsabban vékonyodik az ózonpajzs. S ha ez a pajzs megsérül, megbomlik a légkör és a földfelszín közötti igen érzékeny egyensúly, s a Nap veszélyes, rövidhullámú sugárzásának semmi nem áll útjába. Ugyanakkor pedig a földfelszín sugárzásait elnyelik a „bűnös" gázok: a szén-monoxid, a metán és a különböző freonok, amelyeket az ember juttat a légkörbe.
A cselekvés több mint időszerű, az ENSZ ezért is határozta el az éghajlategyezményt előkészítő kormányközi tárgyalóbizottság (INC) felállítását azzal a céllal, hogy az ez évi brazíliai Környezet és fejlődés világkonferenciára elkészüljön a konvenció. Tárgyalások sorozatában formálódik a tervezet, és ezek sorába illeszkedett az a tanácskozás is, amely az elmúlt hét végén fejeződött be Budapesten. A SCOPE nemzetközi környezetvédelmi szervezet és a Semmelweis Orvostudományi Egyetem Biofizikai Intézete által rendezett konferencián a növekvő ultraibolya-sugárzásnak a biológiai rendszerekre gyakorolt hatását vitatták meg. Trendeket mutattak be, a nemzetközi szervezetek szerepét, felelősségét, lehetőségeit kutatták a kóckázatoknak legalább a mérséklésére, hisz a fenyegetésnek mindannyian ki vagyunk téve. Leginkább persze a fejlődő országok, ahonnan környezeti menekültek milliói áraszthatják el a világot.
Sárvári Márta
Lövöldözések a dalmát tengerparton
A kéksisakosok érkezése előtt kiújultak a szerb-horvát ellenségeskedések
8 TITKOS CÉLJA Wörner kijevi-moszkvai útjának az volt, hogy előzetes helyrajzi tanulmányt készítsen az egyensúlytalanság új ívének föltérképezésére. Vagyis hogy a stabil Nyugat áttekinthesse a valóságos fenyegetés körvonalait, és tisztán lásson a tekintetben, miként szilárdítható meg az Észak-atlanti Szövetség. A Kuranti című moszkvai napilap kommentálta így Manfred Wörner NATO-rőtitkár látogatását. Mint a német DPA idézi, a szakíró a többi között megjegyzi, hogy a szovjet utódállamokkal foglalkozó politikusok véleménye szerint a legegyszerűbb megoldás az volna, ha néhány volt szovjet köztársaságot felvennének a NATO-ba. Más megítélések szerint azonban az atlanti szövetség már amúgy is hosszú évek óta bajlódik különböző problémákkal, a szervezet például negyven éve nem képes megbirkózni a görög-török viszállyal. Ennek alapján mutatnak rá az elemzők, hogy a NATO-nak az egykori ellenséggel történő földuzzasztása éppen az északatlanti tömörülés „genetikai sajátosságát" rabolná le és semmisítené meg.
■ „MEGSZAKADTA HADSEREG és az állam közötti kapocs, és ez igen veszélyes helyzet. A katonaság úgy érzi, hogy magányra, illetve saját eszközeire van hagyatva" - állapította meg Szergej Rugov, az Egyesült Államok és Kanada Intézet biztonsági szakértője, aki - mint olyan sokan ma-
| A KÜLPOLITIKAI HELYZETI
napság - szintén a független államok belső viszonyát elemezte. „Ha a dolgok így folytatódnak -jegyezte meg -, a társadalom és az ország teljes széttöredezésétől kell tartani. Oroszország önmagában is kisebb területekre hullhat szét, s egy részét olyanok ellenőrzik majd, akik a hadseregre, más részét pedig olyanok birtokolják, akik egyéb erőkre támaszkodnak".
m ÁLTALÁBAN IS MEGJEGYZIK a megfigyelők, a nemzeti lojalitás és az egyértelmű polgári ellenőrzés hiányában keletkezett konfliktusok miatt a volt szovjet hadsereg egyre inkább arra kényszerül, hogy független politikai szerepet vállaljon. S bár Saposnyikov marsall, a fegyveres erők parancsnoka a kormány elleni tüntetéseket követően han-
?oztatta, pillanatnyilag nincs puccsveszély, tény, ogy akadnak tényezők, amelyek nosztalgiát éreznek a régi Szovjetunió iránt. Ezek egyike a hadsereg, amelynek tisztjei januárban már politikai szerepre vállalkoztak, amikor koordinációs tanácsot alapítottak. Annak elnöke a Pravdában megjelent interjújában kifejtette: „a hadsereg fizet a politikusok hibáiért." Figyelmeztetően nyilatkozott Tyerehov alezredes, aki a hét végi Jelcin-ellenes tüntetés egyik irányítója is volt. Azt mondta,
ség. E katc
kulnak, a katonai szervezet csúcsain bizonytalanság uralkodik. Ezt tetézik az alsóbb szinteken dú-
hogy a hadseregnek fogytán a türelme. A Reuter tudósítójának úgy fogalmazott: „Az oroszországi hatóságok tartanak a katonáktól, mert tudják, ha a hadsereg akcióba lép, az a végüket jelenti." Ám bármiféle puccsnak, amelynek célja Jelcin megdöntése és az oroszországi vagy netán a volt szovjet köztársaságok összessége fölötti hatalom átvétele volna, előfeltétele a fegyelem és az egy-. E katonai erények azonban szemlátomást fala‘ ság u
ló konfliktusok és az igen rossz körülmények. A feszültséget fokozza, hogy Ukrajna elutasította az egységes államközösségi erő létrehozásának a lehetőségét, miközben a területén lévő csapatoktól hűséget követel maga iránt, és azzal fenyegetőzik, hogy átveszi a területén állomásoztatott katonai fölszereléseket. Mindezt természetsen zokon veszi Moszkva, a katonáknak viszont dönteniük kell, engedelmeskednek-e Kravcsuk ukrán elnöknek, vagy föllázadnak. A haditengerészet fölötti vitával egy időben pedig - mint a lapok máris beszámolnak róla - a legénység mindinkább elégedetlen, s a rossz körülmények miatt tiltakozásul esetenként nem hajlandó kifutni a tengerre. Ennak alapján vélik úgy megfigyelők, hogy a puccs veszélye ugyan alighanem valóban csökken, de a káosz tovább nő abban a hadseregben, amely valaha egymagában szuperhatalommá tette a Szovjetuniót.	(Zs. EJ
Rövidesen döntenek Bosznia-Hercegovina és Macedónia elismeréséről
Előtte népszavazást tartanak a szuverenitásról
HÍRÖSSZEFOGLALÓNK Ismét kiújultak a harcok a dalmát tengerparton. A szövetségi erők keaden tűz alá vették Sibe-nik városát, és ugyancsak lőtték a tengerparti város közvetlen közelében lévő horvát állásokat is. A zágrábi rádió jelentése szerint a szerb szabadcsapatok a megszállt területeken felrobbantják a horvátok házait és a gazdasági létesítményeit.
Zágrábi értesülések szerint az Európai Közösség külügyminiszterei március 2-i tanácskozásukon napirendre tűzik Bosznia-Hercegovina és Macedónia nemzetközi elismerését. Egy nappal korábban Boszniában népszavazást tartanak a szuverenitásról. Azt sem tartják kizártnak, hogy a Közös Piac miniszterei feloldják a Szerbia ellen foganatosított gazdasági megtorló intézkedéseket.
Ami a Bosznia-Hercegovinában kialakult helyzetet illeti, újvidéki tudósítónk jelentése szerint a politikai ellentétek valamelyest enyhültek. Ez igen nagy eredménynek számít, ha figyelembe vesszük, hogy a polgárháborús veszély ebben a köztársaságban volt a legnagyobb (a három államalkotó nép, a szerbek a horvátok és a muzulmán nép-
csoport állig felfegyverkeztek, és a bizalmatlanság állandóan mélyült). Egy itteni robbanásnak - ahol a katolikus, a pravoszláv és az iszlám lakosság a leg-
sültje van) ne lobbantsák lángra a központi köztársaságot. A tüzet ugyanis biztosan nem fékezhetnék meg a határoknál. Noha a fenyegetés még koránt-
több helyen vegyesen él - tragikus következményei lettek volna. Valószínűleg az ettől való félelem gátolta meg azt, hogy a gyakori incidensek (a legutóbbinak, az Odzac városában lévő horvát művelődési központban történt hétfő esti robbantásnak tizenkét sebe-
sem múlt el, de bíztató, hogy nyugod-tabb légkörben keresik a megoldást.
Bosznia tőszomszédságában azonban továbbra sincs nyugalom. Egymást követik a horvátországi tűzszünet megsértéséről szóló hírek, és a szemben álló felek ezúttal is egymást
teszik felelőssé. Szükség lenne már a kéksisakosokra, érkezésük időpontja azonban továbbra is bizonytalan. Annyit tudni csak egyelőre, hogy március második hetében előőrsként 240 tiszt érkezik. Feladatuk a terep előkészítése, a békeerők elhelyezésének kijelölése, továbbá megvizsgálni annak lehetőségét, miként lehetne csökkenteni a költségeket. A hazaiaknak is hozzá kell járulniuk ahhoz, hogy az amúgy is nagy anyagi gondokkal küszködő világszervezetnek kevesebb pénzébe kerüljön a békeerők állomá-soztatása. Igaz, a gazdaság teljesen kimerült, és már az is gond, hogy az ország saját lakosságát élelmezni tudja.
Az MTI belgrádi jelentése szerint az újvidéki rendőrség megerősítette, hogy Vuity Tvrtko eszéki tudósítót és a Magyar Televízió két másik munkatársát a közlekedési rendőrség őrizetbe vette, és azt is elismerte, hogy a riportert és két társát a fogdában a cellatársak összeverték. „Leheséges, hogy egy részeggel vagy részegekkel egy cellába zárták, és valami miatt összevesztek” - nyilatkozta a Magyar Szó című újvidéki lap munkatársának a rendőrség illetékese. A szerkesztőség reméli, hogy a rendőrségtől választ kap majd arra is, hogy miért kísérték be Vuity Tvrtkot és két társát.
„in TÚL SOK RAKÉTA RÖPKÖD"
- mondta a minap egy kéksisakos Dél-Libanonban. Milyenek a közel-keleti tárgyalások és a béke esélyei az izraeli belpolitikai fejlemények után? (Zsigovits Edit: Riadt békétlenkedők - 2. oldal)
ÚRI GELLERTŐL REMÉLNEK SEGÍTSÉGET
sokan, akiknek ugyancsak eltűnt valamelyik hozzátartozójuk. Nemcsak gyerekek, idős emberek is jutottak olyan sorsra, mint Farkas Helga. Értük azonban nem kémek váltságdíjat. (Halász Miklós: Öt bekarikázott pont - 5. oldal)
DEMSZKYT
„KIKOSARAZTÁK"
annak idején a többségi koalícióra vonatkozó javaslatával a Városházán. A főváros életben maradásának viszont az a feltétele, hogy legyenek olyan közös programok, amelyek nem lehetnek politikai csatározások tárgyai. Az újabb főpolgármesteri ajánlat megvalósulására van remény... (Búza Péter: Mi lesz itt? - 6. oldal)
A VÉDTELEN KISEBBSÉGIEKÉRT
is csak egy európai jogállammá átalakuló Magyarország hadakozhat - idézi Csoóri Sándort olvasónaplójában Borbándi Gyula, aki a költő Nappali hold című esszékötetéről ír. (A megkíniódott igazság -10. öldal)
BIZTONSÁGBAN
ÉREZHETJÜK-E
MAGUNKAT
azok után, hogy a volt Szovjetunió felbomlását követően a köztársaságok hadseregeinek helyzete bizonytalan? De az amerikai példa is arra int, hogy megnyugtatóan rendezni kell a magyar biztonságpolitikai intézmények viszonyát. (Biztonság és politika összeállításunk a 11. oldalon)
tiiíii
hs
B NEMZETKÖZI ELET 2-3. OLDAL B HAZAI TUDÓSÍTÁSOK
4-5. OLDAL B NÉZŐPONT 6. OLDAL B RIPORT-INTERJÚ 7. OLDAL B GAZDASÁG 8. OLDAL B KULTÚRA 10. OLDALI BIZTONSÁG ÉS POLITIKA 11. OLDAL B NAPI KRÓNIKA 12. OLDAL B SPORT 13. OLDAL B MÖ-SOROK-TISZTELT SZERKESZTŐSÉG 14. OLDAL B INFORMÁCIÓK, RENDŐRSÉGI HÍREK ló. OLDAL
Irán közvetít akarabahi konfliktusban
Moszkvából jelenti az MTI: Irán kedden közvetítő misszióba, kezdett a karabahi konfliktus békés rendezése érdekében. Eközben újabb súlyos rakétatámadás érte Sztyepanakertet, s ennek következtében négy személy életét vesztette. Kedden az azerbajdzsán fővárosban tárgyalt Ali Akbar Velajati iráni külügyminiszter a karabahi válság rendezésének módozatairól. A térségben kezdett közvetítő körútja keretében Velajati szerdán a harcok színhelyére, Karabahba utazik, ahol mind az azerbajdzsán, mind pedig az örmény közösség képviselőivel találkozik. Ezután az örmény fővárosban folytatja tárgyalásait.
Irán a múlt héten jelezte, hogy közvetíteni kíván az egyre súlyosabb harcokba torkolló karabahi konfliktus békés rendezése érdekében. Az ajánlatra Baku és Jereván is áldását adta. A misszió összefügg azokkal a teheráni törekvésekkel is, amelyek célja az iráni befolyás ki-terjesztése a kaukázusi és középázsiai térség főként muzulmán val-lású volt szovjet köztársaságaira.
Velajati az azerbajdzsán elnökkel kedden zárt ajtók mögött tartott eszmecsere során konkrét javaslatokat és intézkedéseket terjesztett elő a békés rendezésre. Mint elmondta, ezek (Folytatás a 2. oldalon)
Nagyon elégedett Jelcinnel”
Wörner megnyugtató benyomásokat szerzett Moszkvában
(Tudósítónktól)
MOSZKVA - Oroszország jövőjének, Oroszország és a NATO kapcsolatának „döntő jelentősége" van egész Európa biztonságának szempontjából - állapította meg moszkvai tárgyalásainak befejeztével tartott sajtóértekezletén Manfred Wörner. A NATO főtitkára kedden találkozott Borisz Jelcinnel.
Oroszország és az Északi-atlanti Szövetség viszonyában új fejezetet
nyitott, a mostani vizit - hangoztatta Wörner a Jelcinnel folytatott „nagyon érdekes” kremlbeli eszmecserét követően, s ugyanezt a gondolatot domborította ki esti sajtótájékoztatóján is. Benyomásait összegezve Wörner „mélységesen elégedettnek” mondta magát, s hangsúlyozta, hogy az ellenségeskedés korszaka után eljött az ideje a partneri viszonynak és az együttműködésnek. „Csak együtt tudjuk felépíteni az új euroatlanti közösséget” - jelentette ki a NATO főtitkára, aki délelőtt a Kremlben szer-
vezete nevében külön is bizalmáról biztosította „az új demokratikus Oroszországot” és vezetőségét, élén Borisz Jelcinnel. Brüsszel olyan szorosan kíván együttműködni Moszkvával, amennyire csak lehet - fogalmazott mégis meglehetősen diplomatikusan Wörner, aláhúzva, hogy Oroszországnak és a NATO-nak közös a célja: egy új Európa megteremtése, melynek valamennyi polgára békében, szabadságban, demokráciában és jólétben élhet.
(Folytatás a 2. oldalon)