﻿Magyar Nwnzel
Ara: 11,50 Ft
ALAPÍTOTTA: PETHŐ SÁNDOR
PÉNTEK, 1992. február 28., LV. évfolyam, 50. szám
Budapest rendezi az 1996. évi világkiállítást
Esz és szív
Az írásjeleknek nem lebecsülendő a szerepük akár egy szó, egy mondat után, különösen pedig na netán egy vezércikk címében kapnak helyet. Engedtessék meg annyi önvallomás, hogy e cikk szerzője voltaképpen két cím között ingadozott és végeredményben a szerkesztőre bízta a, választást. Az egyik így hangzott: „Ész és szív", a másik pedig: „Expo!" - így és csakis így -felkiáltójellel nyomatékosba. Bármelyik került is e cikk élére, a felkiáltójelnek most már láthatóan vagy láthatatlanul ott kell állnia az „expo" szó után, hiszen a BIE immár végleg döntésével áment mondott az expo budapesti megrendezésére.
A felkiáltójelnél maradva: nagyon sok mindent kell kifejeznie egy ilyen vállalkozásnál, és - a többi között - az ész és a szív érveinek olyan, egymástól nem függetleníthető összekapcsolására is kell figyelmeztetnie, ami nélkül ennél kisebb horderejű nemzetközi rendezvény megvalósításába sem lehet fogni.
Volt valami jelképes abban, hogy a Budapestért tenni akarók szép számú csapata éppen a város-fejlesztési elképzelések közép- és hosszú távú összehangolásán, bírá-lódicsérő-javaslattevő tanácskozásán vitázott az újvárosháza dísztermében, amikor a főpolgármester-helyettes bejelentette a BIE döntését. Nem akármilyen bejelentés volt ez egy ilyen körben, anol igen sokan voltak jelen mindazok közül, akik annak idején hosszú-hosszú, szenvedélyektől túlfűtött vitákon, hol pártérdekektől vezérelve, hol jó vagy rossz értelemben vett lobbyk karmaiban, szinte vég nélkül csatáztak vélt vagy valódi igazukért. Érdemes volna egyszer végigszámolni, hányszor szerepelt a világkiállítás témája a lapokban, a legkülönbözőbb szintű tárgyalásokon, ankétokon, szakmai és laikus közönség színe előtt. Ha mindezekről is készült volna jegyzőkönyv, kimutatás - a szekrényeket roskadásig megtöltő terek, tanulmányok, szándéknyilatkozatok mellett -, izgalmas „kis magyar expotörténet" kerekedhetne ki belőlük.
Makacsul visszatérve azonban a felkiáltójelhez: ez sokak számára örömöt és figyelmeztetést, előrelendítő erőt és reményt éppúgy kapcsolhat az expóhoz, mint keimet némelyekben pánikot, félelmet egy kétségtelenül kockázatos vállalkozástól. Egy azonban mindnyájunkra érvényes lehet: a felkiáltójelnek felelősségre kell ébresztenie. Egy kis ország nagy felelősségére, amellyel most olyanra vállalkozik, amire nemigen van példa egy amúgy sem gazdag, ráadásul az átalakulás gyötrelmeit élő közösségben.
S ezúttal legalább néhány mondat erejéig arról is kell szólnunk, amiről eddig kevesebbet beszéltünk: mit jelent nemzetközi megmérettetés szempontjából az a bizalom, amelyet egy több mint negyven országot tömörítő, tekintélyes nemzetközi fórum e döntésével hazánk iránt kinyilvánított? Távol álljon tőlünk, hogy presztízsszempontoknak túlzott jelentőséget tulajdonítsunk, mégis: nem éreztünk volna szemernyi lekicsinylést, tetterőnk, felemelkedni akarásunk lebecsülését, ha kétségbe vonják, hogy egy erőnkhöz mért, az ország szellemi potenciálját méltón felmutató kiállítást meg tudunk rendezni?
Próbáljunk hát hinni magunkban, de a felkiáltójeleket se Felejtsük. Kemény föltételeknek kell megfelelnünk, és akik most igent mondtak, szemüket továbbra is rajtunk tartják. Talán ez is biztosíték lehet arra, hogy az expo új lendületet ad az ország és a főváros fejlődésének, gátat vetve az esetleges arányvesztéseknek is.
Komor Vilma
Kohl: „Történelmi jelentőségű siker”
Aláírták a csehszlovák-német szerződést
* A PRÁGÁI VÁR spanyol termében csütörtökön Kohl kancellár és vendéglátója, Havel elnök aláírta a két ország új barátsági szerződését. A megállapodást a német kancellár „történelmi jelentőségű sikernek" minősítette, bár a szerződést az elmúlt hónapokban mind a szudéta németek, illetve a német keresztényszocialisták, mind pedig a csehszlovák baloldal, kivált a kommunisták részéről több kritika érte. A bírálatokkal szemben a csehszlovák külügyminiszter joggal hangsúlyozta, hogy ez a megállapodás mindkét fél véleményét tükrözi, s nem annyira a múltról, mint inkább a jövő lehetőségeiről szól. Mindazonáltal a dokumentum azt is érzékelteti, hogy a második világháború öröksége mind a mai napig meghatározó szerepet játszik az európai politikában s a társadalmak közérzetében. Azoknak, akik a túlzott német befolyástól féltik Kelet-Európát, jelen esetben Csehszlovákiát, az egyik prágai napilap, a Teleg-raf azt hozta föl ellenérvként, hogy Európába nyíló kapukat fognak találni a nyugati határokon, ha földrészünk integrációs folyamata magába fogadja Németországot. Tuanivaló, a bonni kormánykoalíció fő nemzetközi célja éppen az, hogy az Európai Közösségek keretében eredmé nyes német közreműködéssel valósuljon meg egy olyan közös európai politika, amely immár a kül-és a hadügyekre is kiterjedne.
[AKÜLPOLITIKAI HELYZETI
* A BRÜSSZEU BÜROKRATÁKAT bírálja az International Héráid Tribüné, mert nem eléggé fogékonyak a három legfejlettebb közép-európai állam, Lengyelország, hazánk és Csehszlovákia gondjai iránt. A lap szerint a három országot gyorsabban kellene közelíteni az integrációhoz és Brüsszelben nagyobb képzelőerőre lenne szükség. Ez alighanem más országok diplomáciájára is vonatkozik, hiszen térségünkben éppen a nemzetállami irányzatok fölerősödése figyelhető meg. A CNN hírtelevízió Milosevics szerb elnök parlamenti beszédét úgy értelmezte, hogy „vége a jugoszláviai polgár-háborúnak", ám még korántsem biztos, hogy ez a helyes interpretáció. A szerb vezető élesen bírálta Horvátországot és továbbra is rendkívül feszült a helyzet Boszniában, ahol a három etnikai közösség próbál egyezségre jutni. A belgrádi Politika Jeszenszky magyar külügyminiszter nyilatkozatát közli arról, hogy hazánknak törekednie kell a jószomszédi kapcsolatok fejlesztésére Szerbiával, s a vajdasági magyarok sorsáért felelősnek érzi,
gyár részről többször kategorikusan leszögezték, nincsenek területi igények sem Szerbiával, sem más országgal szemben, ám a Politika szemleírója kifejti azt a véleményét, hogy Jeszenszky kijelentésével kapcsolatban „nem szabad túl optimistának lenni, mivel Budapesten még jelentős erők léteznek, különö-
sen az MDF soraiban, amelyek az első és a második világháború eredményeit kétségbe vonják, s r zárják ki a jelenlegi államhatárok módosítását".
gát Budapest, nem engedheti meg, hogy a magyar-szerb viszály ártson a magyar kisebbségnek. A tudósításban nincs szó arról, hogy hivatalos ma-
• AZ UKRÁN FÜGGETLENEDÉS folyamata szervesen illeszkedik a kelet-európai dezintegrációs irányzatba. Az orosz rádió híradása szerint p többi között Kijev is ellenezte, hogy a Független Államok Közösségén belül létrehozzanak egy úgynevezett parlamenti közgyűlést, amely egyfajta szuperparlament lett volna. Ugyancsak a független államiság jegyeinek erősödését ecsetelte egy ukrán demokrata vezető az Izvesztyijának adott nyilatkozatában. Sürgette, hogy az ellenzékiek fogjanak össze és lendüljenek ellentámadásba az egykori kommunistákból hithű demokratává álvedlett funkcionáriusokkal szemben. A nyilatkozat időzítése összefügg az Ukrán Népfront (RUH) ma kezdődő negyedik kongresszusával, amelyen minden bizonnyal többen bírálni fogják Kravcsuk elnököt, egyebek közöli a hatalom koncentrálására irányuló törekvései miatt. Ami persze nem sajátosan ukrán jelenség.	(M. J.)
A német kancellár ma Szlovákiába is ellátogat
POZSONY - Csütörtök délelőtt Prágába érkezett Helmut Kohl német szövetségi kancellár. A repülőtéren Marián Calfa szövetségi miniszterelnök és Karéi Schwar-zenberg, a köztársasági elnök hivatalvezetője fogadta, ezt követően pedig Lányban megtartotta első hivatalos megbeszélését Václav Havel köztársasági elnökkel. Kohl kancellár útjának elsőrendű célja a csehszlovák-német jószomszédi, barátsági és együttműködési szerződés aláírása volt, melyet 1991 októberében parafáit a két ország külügyminisztere.
Mind Csehszlovákiában, mind Németországban viharos vita előzte meg a szerződés aláírását. Prágában februárban két kisebb méretű tömeg-tüntetés is lezajlott, mivel sokan kifogásolják a szerződésben található megfogalmazások közül azt, hogy a szudéta németek háború utáni kiűzetéséről beszél, illetve nem tartalmazza egyértelműen, mit takar a „létező határok” megfogalmazás, melyeknek sérthetetlenségét a felek kölcsönösen elismerik.
Az októberi parafálást megelőzően Szlovákiában az okozott fel-
hördülést, hogy a csehszlovák fél igyekezett kimondatni a szerződésben a müncheni egyezmény semmisségét, és a csehszlovák államiság 1918 óta tartó folytonosságának elismerését. (Akkor a Tiso-féle szlovák állam történelmi tényére hívták fel a figyelmet a szlovák politikusok.) A szerződés bevezetője azonban kimondja, Csehszlovákia 1918 óta létezik, megerősíti az 1973-ban megkötött szerződést és elismeri a müncheni egyezmény semmisségét is. Ugyanakkor nem tesz pontot végérvényesen ez a szerződés több vitás kérdés végére, hanem diplomatikusan elkerüli azokat. A cseh politikai pártok közül a hét folyamán egyik sem utasította el azt a lehetőséget, hogy a második világháború alatt elszenvedett cseh sérelmekre, illetve a szudéta németek kitelepítésére és vagyonának alkobzására valamilyen formában a jövőben visszatérjenek, de még a szerződés aláírását leginkább támogatók is leszögezték: a csehszlovák állampolgárokat semmiféle vagyoni vagy egyéb sérelem nem érheti a jövőben e kérdések rendezése során.
(Folytatás a 2. oldalon)
Cavaco Silva ma érkezik Budapestre
Portugália nem sietteti az EK kibővítését
PORTÓ - Portugália miniszter-elnöke, Cavaco Silva a magyar kormány meghívására ma Budapestre érkezik. Októberi újraválasztása óta az Európai Közösség országain túl ez az első „külföldi” utazása. Gesztus-jellegű tehát ez a látogatás.
Cavaco Silva, aki megálmodásokat ír alá Budapesten, magával viszi néhány portugál vállalat képviselőit, mint például a Marconi kommunikációs cég, az Efacec elektromos művek és a Banco de Fomento e Exteriőr szakértőit, akik komolyan érdeklődnek a magyar piac iránt. Számukra hazánk a kelet-európai térség kapuja. Ugyanakkor fontos a magyar gazdaság számára, hogy közelebb kerülhessen az EK-országokhoz és portugál segítséggel az afrikai piachoz is.
Cavaco Silva, mint az EK soros elnöke, tájékozódik majd a magyar
gazdaság helyzetéről is. Lisszabonban tett kijelentése szerint a magyar tagság még nehezen képzelhető el. Egyelőre strukturális változások nélkül a portugál EK-elnökség csak Ausztria és Svédország belépését tartja lehetségesnek. Ezen túlmenően a közös piaci bővülés csak az új stratégia kidolgozása után valósulhat meg. A portugál kormány egyébként sem a gyors EK-bővülés híve, hiszen elsősorban saját térségébe akarja irányítani az észak-európai tőkét. A konkurenciától való félelem csak lassan adja át helyét komoly együttműködési szándéknak Portugáliában és éppen ezért nagyon fontos Cavaco Silva látogatása.
De hogyan is látják Portugáliából Magyarországot? Vidéken nem nagyon tudják, mit gondoljanak róla. Műveltebb körökben hazánkat főleg (Folytatás a 3. oldalon)
Milosevics beszéde a háború végét jelezheti
ÚJVIDÉK - Tudjman horvát elnök rendeletet adott ki a horvát erők tartalékos állományának részleges leszerelésére, és ennek megfelelően
sabb eseménye Milosevics parlamenti beszéde volt.
A szerb elnök a parlament rendkívüli ülésén politikai sikerekről be-
húszezer mozgósított mehet ismét haza. Eközben folytatódott a nemzetközi Bosznia-értekezlet, Crna Gorában és Bosznia-Hercegovinában pedig készülnek a március 1-jei, illetve február 29-i népszavazásra, amelyen a függetlenség kérdésében voksolnak a polgárok. A tegnapi nap legfonto-
szélt, s mindezt sajátos módon igyekezett megindokolni. A nemzeti ellentétekért, a háborúért Szlovéniát és Horvátországot tette felelőssé. E két köztársaság - mint mondta - a függetlenség egyoldalú kinyilvánításával provokálta ki a határok és a (Folytatás a 3. oldalon)
SZETHULLOBAN A TIB?
Ha a Történelmi Igazságtétel Bizottságát csak ez a vezetőség tudta összetartani, s nem a közös eszme, akkor eljárt felette az idő és meg-gérdemli, hogy szétessék-mondja Hegedűs László, a szervezet most lemondott ügyvezető elnöke. (Interjúnk az 5. oldalon)
HORTHY KORMÁNYAI
sok mindent rosszul csináltak, sok mindent csinálhattak volna jobban, ügyesebben, de azt a tényt nem lehet letagadni, hogy egészen addig, amíg a németek meg nem szállták az országot, miként a Zsidó Ügynökség képviselője mondta, „viszonylagos biztonságban” élt mindenki Magyarországon. (Török Bálint: A hazáért harcoltak s haltak - 6. oldal)
CSALÁDI LÁTOGATÁS A TOYOTÁNÁL
A nagy gyárakat eleve úgy tervezik, hogy folyamatosan fogadhassák a látogatókat. A számtalan kipróbálható gyerekjátéktól az igen szigorú minőség-ellenőrzésig egy teljes napot igénybe vesz a program. (Lacz-kó Zsuzsanna: Problémamegoldás a Für Elise dallamára - 7. oldal)
AZ ERDÉSZET ÉS Á VADÁSZTÁRSADALOM SZEMBEFORDÍTÁSA
tipikusan huszadik századi és hangsúlyozottan magyar állapot, amely ördögi körök szüntelen újratermelésére képes, mely körök elkábítják a laikust és semminemű kivezető utat nem mutatnak. (Baróti Szabolcs: Elvadult tusa a prédáért -Környezetvédelem összeállításunk a 11. oldalon)
i SBEBSl
I NEMZETKÖZI ELET 2-3. OLDAL ■ HAZAI TUDÓSÍTÁSOK 4-5. OLDAL B NÉZŐPONT 6. OLDAL ■ RIPORT-INTERJÚ 7. OLDALI GAZDASÁG 9. OLDAL I KULTÚRA 10. OLDAL B KÖRNYEZETVÉDELEM 11. OLDALI NAPI KRÓNIKA 12. OLDAL I SPORT 13. OLDAL B MŰSOROK 14. OLDAL B INFORMÁCIÓK, RENDŐRSÉGI HÍREK ló. OLDAL
Párizs: mienk lett az expo
(MTI) A Kiállítások Nemzetközi Irodája Párizsban csütörtökön megtartott rendkívüli közgyűlésén véglegesen bejegyezte az 1996. évi budapesti világkiállítást - vagyis Budapest megkapta az expo megrendezési jogát.
A döntés titkos szavazással született meg, a végrehajtó bizottság ajánlása alapján: a budapesti expo mellett 27 delegátus szavazott, ellene öt, egy szavazat érvénytelen volt.
A bizottsági jelentés vitájában igen sok ország küldötte szólalt fel, valamennyien támogatták azt, hogy Magyarország kapja meg a kiállítás megrendezésének lehetőségét. A vb jelentése ugyanakkor több javaslatot is tett a jövendő expóval kapcsolatban, ezeket a magyar kormány természetesen figyelembe veszi, ahogy azt Kádár Béla, a nemzetközi gazdasági kapcsolatok minisztere, az ülésen részt vevő magyar küldöttség vezetője kijelentette. Az iroda megfi-
gyelőt küld az előkészítő munkálatok áttekintésére, s a decemberi rendes közgyűlésen meghallgatja a magyar fél, illetve a megfigyelő jelentését. Ha a magyar fél nem tenne eleget kötelezettségeinek, akkor az expo megrendezésének jogait elvben vissza is lehet vonni.
A döntéssel egy időben módosították az iroda alapszabályát is: ezentúl a BIE valamennyi világkiállítás előkészületeit nyomon kívánja követni, mindenüvé küld majd megfigyelőt, vagyis a budapesti expo megrendezésének kapcsán hozott döntését általános szabállyá teszi valamennyi következő világkiállítás számára. A szavazás után Ted Allén, a BIE elnöke meleg szavakkal méltatta a döntést, gratulált ahhoz Magyarországnak, hangsúlyozva, hogy nagy fontosságot tulajdonítanak a budapesti expo sikerének. Kádár Béla válaszában a kormány köszönetét fejezte ki a küldötteknek a bizalomért, amelyet nemcsak a világkiállítás
megtartásának lehetősége, hanem ezzel egyúttal a magyar gazdaság jövője iránt tanúsítottak. Az elnök ezután, a küldöttek nagy tapsától kísérve átnyújtotta Kádár Bélának a BIE-nek a budapesti expo számára adományozott zászlaját, aki viszont átadta azt Demszky Gábornak, Budapest főpolgármesterének.
Demszky Gábor a zászlót átvéve egyebek között kijelentette: Budapest megteremti a feltételeket az expo sikeres megrendezéséhez, végrehajtja a szükséges infrastrukturális beruházásokat, fejlesztéseket. „Tisztában vagyunk azzal, milyen nagy munka vár ránk, de a kormány által nyújtott garanciák alapján sikerrel tudjuk megoldani azt, figyelembe véve Budapest lakosságának érdekeit. Fővárosunk lakossága szívesen várja a kiállítókat, városunkban, nemcsak 1996-ban, hanem minden elkövetkező évben is” - mondotta a főpolgármester.
(Folytatás a 4. oldalon)
