﻿Ara: 11,50 Ft
ALAPÍTOTTA: PETHŐ SÁNDOR
SZOMBAT, 1992. február 29., LV. évfolyam, 51. szám
•Ütttóíl,
*1
r.,
)V.
rAN,
kell
eseaz
Mohó
.óKa
gyorsan
Átfestett határkép
írta: Horváth L. István
Lazított szorításán a tél, langyosan incselkedik a nap, a töld már magába engedi az ásót - tavaszodik. A természet - ha néha késik is, de - soha nem rest; igaz ez a parasztemberre is, akinek a föld ad kenyeret, nem téblá-bolhat semmikor. Az ősi törvényt most mégis megszegik sok helyen, sokan, mert nem tudják biztosan, hogy érdemes-e szántani, nyitni a határt.
A falu tudja, hogy az elkövetkező hónapok - törvények előírta - eseményei átfestik a már megszokott képét a határnak, a falunak, az agrárágazatnak; ám
hogy ez pontosan mit jelent, milyen színek, szomorú sötétek vagy derűs világosak válnak meghatá-
rozóvá, azt - vérmérséklet, párthoz tartozás szerint különféle eredményre jutva - csak találgatni lehet.
A tabló egyjk mozaikján a termelés látható. És aki közelebbről megnézi, kesereghet. A mezőgazdasági szövetkezetek - melyek az ország agrártermelésének több mint a felét adják - súlyos pénzügyi válságba kerültek. Hatvan százalékuk veszteséggel zárta az elmúlt évet, több száz téesz várhatóan csődöt fog jelenteni. Az anyagi gondok azonban nem csak a nagyüzemeket sújtják, a mezőgazdasági termelés ala-
csony, nullát közelítő jövedelmezősége, az agrárolló állandó nyílása, az értékesítési csatornák bedugulása miatt tavaly több száz, de lehet, hogy több ezer kisgazdaság is felszámolta önmagát vagy csökkentette - önellátásig -az árutermelését.
Az idén valószínűleg egyetlen fő agrártermékből sem lesz jelentős túltermelés; reális becslés szerint a tavalyi hatmillió tonna búza helyett 3,6 millió tonnás termés várható - a vetésterület mintegy 30 százalékkal kisebb, gyenge minőségű (olcsóbb) vetőmag s az optimálisnál lényegesen kevesebb tápanyag került a földbe -; fokozatosan csökken az állatállomány is. De hát éppen ez - hogy mindenből csak annyit produkáljanak a termelők, amennyi itthon és külföldön eladható - a cél.
Csak hát ez nem a ma feladata. Ha most törekednénk erre, pórul járnánk. A szövetkezetek, állami gazdaságok vagyonát, eszközeit ugyanis nem lehet kidobni; hasznosítani kell, miképp a termőföldet is, kenyeret kell adni sok százezer embernek is, akiknek nincs lehetőségük hátat fordítani a határnak, mert a vidékükön nincs ipar.
Úgy tűnik, a kormányzat leszámolt azzal - az illúzióval -, hogy egyik napról a másikra átveszik a farmergazdaságok a nagyüzemektől a főszerepet; sőt, ma már ennek éppen az ellenkezőiét mondják, azt, hogy csak akkor leszünk versenyképesek a világpiacon, illetve akkor garantálható továbbra is az ország belső - színvonalas - élelmiszer-ellátása, ha a nagyüzemi keretek közt marad az agrártermelés. És most a szavakat tettek is követték: a kormány -könnyítendő a gazdaságok pénzügyi helyzetén, hogy a termelők lélegzethez jutván elkezdhessék a tavaszi munkát - 20 milliárd forintos segélycsomagot adott át az ágazatnak. Ez az intézkedés több, mint gesztus, akkor is, ha a fenti összegből mindössze legfeljebb kétmilliárd forint vehető fel Készpénzben.
Az imént azt mondtam, nem várható az elmúlt évihez hasonló túltermelés, ami azonban - ha igaz is lesz - nem jelenti azt, hogy a magyar mezőgazdaságot az idén elkerülik az értékesítési
feszültségek: a termékfölösleget könnyedén adjuk majd el külföldön, megismételvén a tavalyi, mintegy kétmilliárd dollár értékű exporteredményt.
Egyelőre nem tudni, hogy valójában milyen előnyökkel jár majd az EK-társulásunk, mit hoz, illetve visz a holnap életbe lépő, az alapegyezményt kiegészítő, az idei kereskedelmi forgalom szabályait rögzítő ideiglenes megállapodás. Azt senki nem vitatja, hogy ez a - éppen az agrárterületen mutatkozó nézet- és érdekkülönbségek miatt - nehezen tető alá hozott szerződés az Európához kapcsolódásunk első és nélkülözhetetlen lépése; arról is hallottak a mezőgazdászok, hogy mi többet kapunk, mint amennyit cserébe adnunk kell.
Ám ez idáig arról nem kaptak pontos tájékoztatást sem a termelők, sem az érdekképviseleti szervezetek, sem a kereskedők - a megállapodás tervezete titkosnak minősült-, hogy pontosan mit rejt, például a magyar élelmicikk-kivitel mennyiségéről, összetételéről a kompromisszumok formálta megállapodás. Hasonlóan bizalmas pont (volt?) az import, hogy a tetemes nyugat-európai élelmiszerkészletekből mennyit akarnak nálunk - dömpingáron - elhelyezni. (Bizony a gazdálkodók félnek attól, hogy az EK-árukból egyre többet kell majd beengedni, vagyis nem csak a kinti, hanem a haza piacon is versenyezni kell a nagy állami támogatást élvező, így a magyarnál olcsóbb nyugati termé-
A Magyar Közlöny közli a megállapodás teljes szövegét - kiderül, joggal aggódnak-e a termelők. Talán e területen nem éri őket túl nagy csalódás. Talán, ugyanis a nyugati ígéretekből sem lesz mindig valóság; hangosan és határozottan állították például, hogy a FÁK-nak nyújtandó EK-élelmiszerse-gélyben - szállítóként jelentős szerepet kapunk, vagyis ily módon is segítenek a magyar termékek értékesítési gondjain, ám úgy tűnik, egyelőre a zsírosabb üzleteket nem nekünk szánják.
A szövetkezetekben azonban nem csak a termelés, az értékesítés szervezése a napi feladat, e mellett - pontosabban e közben - át kell a alakulni és végre kell hajtani a kárpótlási törvényt. Erőltetett menetben. E két jogszabály nyomán - és erről keveset beszélnek - alapvetően átrajzolódik a határkép, ha pátosszal akarom mondani:	a magyar
történelem legnagyobb agrárreformja előtt állunk. Ugyanis, az elkövetkező hónapokban legalább 3,5 millió hektárnyi földterületnek változik meg - a kárpótlás révén - a tulajdonosa, de módosul kétmillió hektáron a föld-használók köre is. A cél: találja meg régi s új tulajdonosát a mással nem pótolható föld. A szándék	tisztességes,	ám ma még
nem tudni, hogy holnap, amikor a gyakorlatban mérettetik meg a törvénybe foglalt elképzelés, jár-ható-e egyáltalán a választott, a kijelölt út, hozza-e majd azt az eredményt holnapután, amit ma várnak tőle.
A	falu	figyel,	kombinál. És
sok	helyen	aggódik, mert
úgy	hiszik	a helybéliek,
nem marad az övék a föld. „Kilicitálják" alóluk az idegenek, a városiak, illetve - rövid iaő eltelte után - el kell majd adni a kis birtokot, mert az viszi s nem hozza a forintot. Mindezen töprengve - aliaha űzi ki a falvakból ma még a friss tavaszi szél a bizonytalanság táplálta kételyeket.
Az ENSZ-erők magyarországi átvonulásáról a parlament dönt
Bosznia-Hercegovina és Crna Gora népszavazáson határoz függetlenségéről
■ HORVÁTORSZÁG pénteken aggodalommal szólt arról, hogy mind többször megsértik a tűzszünetet, de reményét fejezte ki, hogy a kiújult összecsapások nem zavarják meg az ENSZ békeerőfeszítéseit. A Tanjug hírügynökség ugyanakkor arról számolt be, hogy a horvát erők a jugoszláv hadsereg egységeit támadják az adriai tengerparton. A hét vége eseményei ugyanakkor nem a világszervezet békemissziójával vannak összefüggésben, hanem azzal, hogy Bosznia-Hercegovinában és Montenegróban is népszavazást rendeznek a köztársaságok hovatartozásáról. Várható, hogy Bosznia a függetlenségre, míg Montenegró a Szerbiával való szövetségre és ekként Jugoszláviára voksol majd.
M KARABAHBÓL KIVONJÁK a volt szovjet hasereg egyik lövészezredét, nehogy belekeveredjék az örmény--azeri polgárháborúba. A felek között pénteken is közvetíteni próbált Velajati iráni külügyminiszter, akinek tevékenységét Jereván nem fogadta kitörő lelkesedéssel. Az örmény elnök éppen ezért nemzetközi közreműködést feltételező rendezési tervvel állt elő.
* MAGYARORSZÁG ÉS AZ EK viszonyát is érinti, hogy Nagy-Britannia továbbra is szorgalmazza új tagok, köztük a kelet-európai államok csatlakozását, ám London most a közös költségvetés körül keletkezett viszály rendezését sürgeti. A kiadások növelését ugyanis Anglia ellen-
A KÜLPOLITIKAI HELYZET
zi, s a második félévi soros elnökségre készülő brit kormány már most igyekszik útját állni a költekezésnek, mert már így is sokallja önnön befizetéseit a közös kasszába. Hurd külügyminiszter hétfőn be is jelenti, hogy nem kellene növelni a kiadásokat, mert az EK már most többet költ, mint amennyit bevételként elkönyvelhet.
m A FRANKFURTER ALLGEMEINE ZEITUNG megítélése szerint a frontok változatlanok Erdélyben, Románia és Magyarország között folynak ugyan a tárgyalások az új államszerződés megkötéséről, de igazán előre nem haladnak. A cikk szerzője, Viktor Meier szerint Erdélyhez mindkét oldalról heves szenvedélyek kötődnek, Budapesten csak erre a vidékre tekintenek, és még a Vajdaságban és Baranyában élő négyszázezer magyar sorsát is a második helyre sorolják, holott ott, szerb fennhatóság alatt, magyarokat ölnek meg, kényszerítenek katonai szolgálatra és űznek el házaikból, mindez Romániában nincs. A Národná Obroda szlovák napilap szerint Csehszlovákiának már régen meg kellett volna tenni azt, amit Magyarország már megtett: Európához és a nemzetközi közvéleményhez fordulni. Ez hozzásegíthetné Csehszlovákiát ahhoz, hogy „kivédje a Bőssel kapcsolatos magyar hitszegésbőí származó komoly gazdasági és környezeti károk veszélyét, illetve a nemzetiségi és a nemzetközi viszonyokra is kiterjedő következményeket".	(B. M.)
Milosevics gondokról és árulásról beszélt
ANTALL JÓZSEF AZ ÉV VÉGÉRE VÁRJA A FELLENDÜLÉS KEZDETÉT;
kormánya teljesítményét „viszonylag jónak” ítéli; a személyét ért sértésekről elnézően, a túlcsorduló gyűlöletről aggodalommal beszél a Kristóf Attilának adott interjúban, amelyet Az ország helyzete című sorozatunkban közlünk. (6. és 11. oldal)
A SZÁZ ÉVE SZÜLETETT APOR VILMOS
püspökről, akit 1945. március 30-án egy részeg szovjet tiszt halálos lövése ért, negyven éven át nem lehetett szólni vagy írni, nem lehetett felmutatni benne a magyar katolicizmus máig tanulságokat adó személyiségét. (Rosdy Pál:. Isten és a történelem előtti felelősséggel élt -11. oldal)
ÚJVIDÉK - Mint várható volt, csütörtökön késő éjszakába nyúlt a szerb parlament rendkívüli ülése. Szlobodan Milosevics köztársasági elnök, miután egész nap türelmesen hallgatta a parlamenti ellenzék igen kemény bírálatait és, a hatalmi párt soraiba tömörülő többség már-már hűségnyilatkozattal felérő dicséreteit, késő este ismét szót kért, és válaszolt a közvetve vagy közvetlenül hozzá intézett kérdésekre. Cáfolta azt az állítást, hogy a hadsereg széthullott, szerinte a számtalan gond és az árulás ellenére is megvédte a szerbeket Krajinában. Arra a vádra, hogy a köz-társasági elnök ritkán fordul a nyilvánossághoz (és a parlamenthez), Milo-
A kormány a győri autópályáról Kisebbségi törvénytervezetek
Az alkotmányban előírtaknak megfelelően az Országgyűléshez nyújtja be a kormány az ENSZ békefenntartó erők Horvátországba, illetve a volt Jugoszlávia területére vezényelt csapatainak hazánkon történő átvonulásáról, illetve a magyar légtér igénybevételéről szóló határozati javaslatot. A bejelentést László Balázs kormányszóvivő tette tegnap, miután a kormány a csütörtöki ülésén erről döntést hozott.
Az UNPROFOR elnevezéssel szereplő csapatok áthaladásának egyeztetett megszervezéséhez Jeszenszky Géza külügyminiszter, illetve a megbízottja vezette magyar tárcaközi bizottság nyújt majd segítséget. László Balázs szóvivő beszámolt róla: hazánk és Üzbegisztán kormányfői aláírják a két köztársaság kapcsolatának és együttműködésének alapszerződését, továbbá a diplomáciai kapcsolatok felvételéről szóló okiratot, a kereskedelemről, nemzetközi kapcsolatokról, tudományos és műszaki együttműködésről intézkedő okmányokat. Az üzbég miniszter-elnök vezette küldöttség másfél napos látogatásra hamarosan hazánkba érkezik. Más természetű nemzetközi szerződést is aláír Magyarország a közeljövőben. A kormány döntése szerint a Nemzetközi Műholdas Szervezethez, illetve az Európai Mű-(Folytatás a 4. oldalon.)
sevics azt válaszolta, hogy szerinte gyakrabban teszi ezt, mint kellene. Beszédét azzal a kijelentéssel fejezte be: nincs szándékában semmit sem változtatni az eddigieken. A szerb parlament egyébként határozatbán támogatta, hogy Szerbia és Crna Gora közös államot hozzon létre.
Az egykori Jugoszlávia két tag-köztársaságában sorsdöntő lesz ez a hétvége. Bosznia-Hercegovina ma és holnap, Crna Gora pedig holnap általános népszavazáson dönt további sorsáról. A Crna Gora-i referendum kimenetelét bajosan lehet megjósolni. A hatalom azt szeretné, ha a referendumon a szuverén, de Szerbiával államközösséget alkotó Crna Gora
víziója kapná meg a szavazatok többségét. Az ellenzéki pártok pár nappal ezelőtt felszólították tagságukat, hogy bojkottálják a referendumot. Elképzelésük szerint Crna Gorának csak önálló (Szerbiától is) független államként van jövője.
Valamelyest tisztább a kép, ám semmivel sem kevésbé bonyolult a helyzet Boszniában. A három vezető nemzeti párt világosan megfogalmazta, hogy mit akar: a muzulmánok független államot, a Karadzsics vezette szerbek konföderatív államberendezést, a horvátok föderációt. Minden jel szerint a szerbek nem fognak elmenni a szavazásra, annak (Folytatás a 2. oldalon.)
HÉTFŐI MELLÉKLETÜNK
G
AZDASAlj
TARTALMÁBÓL
INTERJÚ
A KOPINT-DATORG VEZÉRIGAZGATÓJÁVAL
BOOM-VENDÉGOLDAL
NYERSANYAGPIACOK
SOTHEBY'S
VILÁGBIRODALOM
VÁSÁROK, KIÁLLÍTÁSOK
Az MDF-, az FKGP- és a KDNP-frakció nyilatkozata
Nemzeti érdek
a kormánykoalíció fennmaradása
A Magyar Demokrata Fórum, a Független Kisgazda-, Földmunkás és Polgári Párt és a Kereszténydemokrata Néppárt országgyűlési képviselő-csoportjainak vezetői áttekintették az új parlament és kormány megalakulása óta eltelt időszak, továbbá a képviselőcsoportok közötti együttműködés tapasztalatait.
Megállapították, hogy az eltelt közel két esztendőben megteremtődtek a polgári demokrácia és piacgazdaság alapintézményei, Magyarország külpolitikai, katonai és külgazdasági téren szabaddá, függetlenné vált. A történelmi igazságtétel szellemében több intézkedés született a kommunista diktatúra által okozott sérelmek orvoslása érdekében. A tulajdoni és termelési szerkezet átalakulásával járó szükségszerű és átmeneti hanyatlás mellett egyre nyilvánvalóbbá válnak a kedvező gazdasági és pénzügyi folyamatok. Küszöbön áll vagy megindult olyan nagy társadalmi rendszerek átalakulása, mint például az egészség- és oktatásügy.
A diktatúrából a polgári demokráciába, a tervutasításos rendszerből a szociális piacgazdaságba vezető út törvényszerűen és időlegesen súlyos terheket ró a lakosságra. Tömegessé vált a munkanélküliség, hanyatlott az életszínvonal, leginkább az idősek és a gyermekeket nevelők körében.
Az eddig megtett utat áttekintve összességében megállapítható, hogy
mára megteremtődtek a társadalmi és gazdasági fellendülés feltételei; megnyílt az út a rendszerváltozás folyamatának felgyorsítására. Ezt úgy sikerült elérni, hogy megóvtuk az alapvető társadalmi békét és politikai stabilitást. E legfőbb eredmény egyszersmind a fejlődés záloga. Értékét különösen jelzi, ha hazánk helyzetét összehasonlítjuk a környező országok állapotával.
A fentiek nyomán kifejezzük meggyőződésünket, hogy továbbra is történelmi szükségszerűség, nemzeti érdek a kormánykoalíció fennmaradása. Minden olyan kísérlet, amely demagógiával, rágalmazással, a közvélemény félrevezetésével tagadja a koalíció létét és szükségszerűségét, alapjaiban veszélyezteti az országépítő munkát, akarva-akaratlan a diktatúra irányába mutató visszarendeződés érdekeit szolgálja. A nemzet és az ország érdekében a leghatározottabban elítéljük az ilyen, a politikai alvilág kategóriájába tartozó mesterkedést.
Képviselőcsoportjaink jövőben még hatékonyabb együttműködése érdekében egyúttal az alábbiakban állapodunk meg:
- A politikai munka összehangolása érdekében 1992. március 10-ig megalakítjuk a koalíciós képviselők egyeztető bizottságát. A bizottság működésekor tekintettel van a választópolgárok, valamint a koalíciós pártok érdekeire és álláspontjára.
-	A rendszerváltozás felgyorsításának érdekében törekszünk a múlt terhes politikai örökségének mielőbbi lezárására, a gazdasági és egyéb természetű bűncselekményeket elkövetők törvényes elszámoltatására.
-	A konkrét törvényhozói munka hatékonysága növelése érdekében: közös törvényelőkészítő munkacsoport üléseket tartunk. A mindhárom képviselőcsoportban kidolgozott témafelelősi rendszer keretén belül a parlamentben tárgyalás alatt lévő javaslatok témafelelősei rendszeres egyeztetést folytatnak. A képviselőcsoportok közötti további megbeszéléseken kidolgozzuk a törvényhozás és a kormányzat közötti munkakapcsolat optimális módszereit.
Meggyőződésünk, hogy a fentiekben lefektetett elveken alapuló együttműködés hozzájárul az ország mielőbbi talpra állításához, a parlamenti választásokon kapott felhatalmazásunk beteljesítéséhez.
Dr. Kónya Imre MDF országgyűlési képviselőcsop.vezetője Dr. Pásztor Gyula FKGP országgyűlési képviselőcsop. vezetője Dr.Füzessy Tibor KDNP országgyűlési képviselőcsop.vezetője
(A frakciók sajtótájékoztatójáról tudósításunk a 4. oldalon.)