﻿Ara: 11,50 Ft
Magyar Nemzet
ALAPÍTOTTA: PETHŐ SÁNDOR
SZERDA, 1992. március 4., LV. évfolyam, 54. szám
A döntés
A Zétényi-Takács-féle elévülési törvény parlamenti elfogadtatása előtt alapvetően két kérdés körül folytak a viták. Egyfelől azon, hogy jogszerű-e az elévülési idő visszamenőleges meghosszabbítása, < az nem sért-e ez olyan alapvető jogelveket, amelyekre más törvényele épülnek, s amelyek megingása így
A magyar parlament jóváhagyta az ENSZ-erők átvonulását
Bosznia megmenekült a polgárháborútól
jó-e, ha ilyen eszközökkel látunk hozzá történelmi közelmúltunk fel-» dolgozásához. A társadalmi megbékélést szolgálja-e a törvény, vagy éppen újabb sebeket ejt?
A fenti kérdések együtt nem válaszolhatók meg jogi keretek között. Éppen arról van szó ugyanis, hogy az emberek mennyire érzik alkalmas eszköznek a jogot arra, hogy általa a múlttal megbékéljenek. Feltétlenül szükséges-e „jogi komfortérzetünkhöz", hogy a múltbeli bűnök elkövetői bíróság elé állíttassanak? A Zétényi-pártiak érvei indirekt módon mindig tartalmazták ezt a feltevést; abból indultak ki, hogy a felelősségre vonás elmaradása ellentmond az emberek igazságos világról vallott nézeteinek, s így enélkül nincs esély arra, hogy társadalmi méretekben helyreálljon a „lelki nyugalom". A törvényt ellenzők - vagy legalábbis fenntartásokkal fogadók - érveiből inkább az derült ki, hogy szerintük a többség világképében nem alappillér a feltétlen igazságosság, viszont legalább ilyen súlyú erkölcsi-érzelmi motiváció a „ne rágódjunk már a múlton" vágya, vagy éppen a jövőért érzett aggodalom.
Az Alkotmánybíróság ilyen súlyú döntésben nem vonatkoztathat el attól a társadalmi közegtől, amelyben a vitatott törvény szövege, illetve - ezzel összevetve - az alkotmány szövege „él". A mostani döntés indoklása is tartalmazza: „az Alkotmánybíróság tisztában van azzal, hogy döntése történelmileg kötött: még abban az esetben is, ha abszolút értékeket nyilvánít ki, ezek saját korának szóló értelmét fedi fel". A testület több tagja is hangoztatta az elmúlt időszakban, hogy az alkotmány szövege valójában nem elegendő egyes határozatok megalkotásához, hanem az úgynevezett „láthatatlan alkotmányra", az alkotmány „szellemére" kell figyelemmel lenniük. Vagyis az Alkotmánybíróság feladata nem más, mint annak kimondása, hogy az adott történelmi-társadalmi helyzetben élő ember szempontjából-a társadalom „jogi komfortérzetének" megfelelően - mi az alkotmány „értelme". Az effajta kinyilatkoztatás kétségkívül rendkívüli felelősséggel jár. Nincs okunk azonban kétségbe vonni az alkotmánybírák bölcsességét, s azt feltételezni, hogy visszaéltek volna a rájuk bízott hatalommal.
Egy biztos: a tegnapi döntés új helyzetet teremtett, amelyben új kérdések vetődnek fel. Vajon milyen nem jogi eszközökkel lehet előremozdítani a - feltehetően mindenki által óhajtott - társadalmi megbékélést? (A köztársasági elnök kilátásba helyezett olyan javaslatokat, amelyek a büntetőjogi fele-lősségrevonástól függetlenül nyújtanának módot „a múlt feltárásához és egyben lezárásához".) Miként lehet továbbá gátat szabni bizonyos indulatoknak, amelyek most az elszámoltatás elszánt híveiben gerjedhetnek? Például hogyan reagálnak majd az állami vezetők, ha az alkotmánybírák címére megérkeznek az első fenyegető levelek?
Ami pedig a megbékélést illeti: hihetünk-e abban, hoay az végre már nem a politikusok feladata lesz, hanem megoldódik a mikrotársada-lom szövetében; a helyi közösségekben és a családokban - s mindenekelőtt az emberi szívekben?
Bethlenfalvy Gábor
m SZARAJEVÓ FELLÉLEGZETT, a korábbi feszült helyzet keddre normalizálódott, és elmaradt a rögtönzött barikádok mögött álló csoportok polgárháborúvá szélesedő újabb összetűzése. Tárgyalások kezdődtek több szerb követelésről, például a rendőrség átszervezéséről és a televízió átalakításáról, de azért Boszniában több helyütt még kedden is fennmaradtak az útakadályok. Ugyanakkor újból válságövezetté lépett elő Horvátország, ahol az Adria-parti Sibenik városában általános riadót rendeltek el. A jugoszláv hadsereg a fegyverszünetet kirívóan megsértve, ágyúkkal és nehézgépfegyverekkel indított támadást. A teljes készenlétben álló nemzetközi béke-fenntartó erők érkezése - amelynek már a helyettes parancsnokát, Philippe Morillon francia táDor-nokot kinevezték - tehát több mint időszerű.
* BOSZNIA-HERCEGOVINA nemzetközi elismerését sürgeti a német sajtó a szarajevói összecsapások után. A Frankfurter Allgemeine Zeitung óv attól, hogy a széles körű legitimáció késlekedjék, mint Szlovénia és Horvátország esetében. A Süddeutsche Zeitung szerint „csak a csil-
| A KÜLPOLITIKAI HELYZETI
lógókban van megírva, hogy sikerül-e széttaposni a boszniai etnikai szenvedélyek zsarátnokát". Censcher külügyminiszter pedig egy rádiónyilatkozatában azt szorgalmazta, hogy az Európai Közösség kössön mihamarabb társulási szerződést a Jugoszláviából kiszakadó köztársaságokkal. A német felfogás, amely a széthullás veszélyes következményei ellen az európai szervezetekbe való integrálódással próbál védekezni, mintha kezdene tágabb teret nyerni. A Reuter értesülése szerint a NATO, amelyet Kelet-Európá-ból csatlakozási kérelmekkel bombáznak, talán valóban végleg megnyitja az ajtaját egyesek előtt. Egy magát megnevezni nem kívánó vezető tisztségviselő anélkül, hogy országneveket vagy lehetséges időpontot említett volna, kifejtette: „nem akarjuk visszautasítani őket időtlen időkig". A tisztségviselő elsősorban a együttműködési tanácsot említette, amelynek keretei között szorosabb kapcsolatot lehet létrehozni a
volt Varsói Szerződés tagállamaival. Jövő kedden egyébként Brüsszelben a külügyminiszteri találkozón várhatólag a szovjet utódállamokat is felveszik a tanácsba. A Reuternek nyilatkozó tisztségviselő ugyanakkor arra hívta fel a figyelmet, hogy a teljes jogú tagság egyáltalán nem lesz automatikus, szigorú politikai és katonai kritériumok teljesítéséhez kötődik, míg a brit hír-ügynökség megemlíti: a NATO-n belül növekszik a megértés a lengyel, magyar és csehszlovák igények iránt.
■ LITVÁNIÁBÓL kedden megkezdték kivonulásukat a volt Szovjetunió katonai egységei. Az első távozók, a légierő csapatai szerdán érkeznek Szentpétervárra. Vilnius azt szeretné, ha a 80 ezerre becsült kontingens kivonása mielőbb végbemenne, de akárcsak a kelet-európai tárgyalások esetében, most is komoly gondot okoz a katonák új elhelyezése. A végleges dátum, amikor az utolsó külföldi katona is elhagyja Litvániát, még nem ismert, de várhatólag aligha lesz korábban 1994-nél, amikor is a volt Szovjetunió végleg elhagyja a volt Kelet-Németországot. (L G. J.)
Riadó Sibenikben
Általános riadót rendeltek el kedden az Adriai-tenger partján fekvő Sibenikben - mondta be a horvát televízió. Mint az MTI tudósítója jelentette, a horvát hadsereg Sibenik körzeti hadműveleti parancsnoksága elrendelte az általános veszély kihirdetését. Sibenik elővárosaiban - Bici-nében, Pekovo Selóban és Dubravi-cében - a lakók már reggel óta az óvóhelyeken kerestek menedéket a jugoszláv hadsereg támadása elől. A hadsereg ágyúkkal és nehézgépfegyverekkel támad - közölte az AFP.
A szövetségi erők a Sibeniktől 20 kilométerre északra fekvő történelmi Skradin várost és környékét is tűz alá vették. Az AFP szerint a térségben harckocsi- és csapatmozgást is észleltek. A DPA úgy minősíti a történteket, mint a jugoszláviai polgárháborúban meghirdetett fegyverszünet kirívó megsértését.
Zöld út
a kéksisakosoknak
(MTI) Az Országgyűlés kedden nagy többséggel - mindössze egy ellenszavazattal és egy tartózkodás mellett - elfogadta azt a határozatot, amely lehetővé teszi az ENSZ békefenntartó erőinek magyarországi átvonulását és átmeneti állomásoztatását.
A határozati javaslat vitája során főként abban a kérdésben ütköztek a vélemények: kizárólag az átvonulást engedélyezze-e a törvényhozás, vagy a csapatok esetleges magyarországi állomásoztatásához is felhatalmazását adja. A vitában szót kérő Antall József, valamint a külügyi tárca vezetői is amellett érveltek, hogy az ál-lomásoztatásra is terjedjen ki az Országgyűlés jóváhagyása. A miniszterelnök hangsúlyozta, hogy nem csupán az átvonulást szükséges engedélyezni, hiszen adott szituációban - például a horvátországi harcok kiú-julása esetén - Magyarországra, mintegy hátországba vonulhatnak vissza a békefenntartó erők.
Több képviselő aggodalmát fejezte ki a csapatkontingens esetleges magyarországi állomásoztatása miatt, elsősorban arra hivatkozva, hogy ez egy hazánk és Szerbia közötti konfliktus lehetőségét rejti magában. Végül is az Országgyűlés a kormány által beterjesztett eredeti szövegváltozatot fogadta el, így - az átvonulás mellett - szükség esetén lehetőség nyílik a békefenntartók állomásozta-tására is. Információk szerint ez idáig Franciaország kérte a magyar kormánytól, hogy a kéksisakosokhoz tartozó 900 főnyi csapatkontingense átvonulhasson hazánk területén.
(A plenáris ülés összefoglalója a 4. oldalon)
Szarajevóban eltávolították a barikádokat
Részleges engedmények a szerbeknek
ÚJVIDÉK - Szarajevó, s nemcsak Szarajevó, fellélegezhet: a tűzoltás sikerült. Bosznia-Hercegovina az általános polgárháború pereméről lépett vissza. Keddre virradó éjszaka megkezdték a barikádok eltávolítását, és a szerb polgárok fegyveres csoportjai elhagyták az utcákat (a köztársaság belsejében még vannak barikádok.) Reggelre a bosnyák fővárosban rendeződött a forgalom, megindultak a városi buszok, a pályaudvarról kifutott az első vonat (jóllehet a vasúti forgalom még nem akadálytalan), indították és fogadták a repülőgépeket, az emberek felvették a munkát, a diákok iskolába indultak. Az ellátás a helyzethez képest kielégítő: lehet kenyeret és tejet kapni. Lassanként visszazökken az élet a már megszokott kerékvágásba.
A megoldást az elnökség hétfő esti ülésén érték el, ezt megelőzően azonban a polgárok két tömeges menetoszlopa indult szervezetten a barikádokra. Felemelt kezekkel, fegyvertelenül, a békés együttélést skandálva. Nem akarunk barikádokat, nem akarunk vérontást, kiáltozták. Az egyik barikádról lövéseket adtak le a menetelők elé az aszfaltra. A békés felvonulás két tagja megsebesült, egyes hírek szerint egy életét vesztette. Mivel időközben megszületett a megegyezés az elnökségi ülésen, Muhamed Csengics, a muzulmán kormányfőhelyettes és Rajkó Du-kics, a „szerb nép válságtörzsének” elnöke felhívással fordult a fegyveres csoportokhoz, hogy hagyják el a barikádokat, az utcára kivonult polgárokhoz pedig, hogy térjenek haza.
Ezt követően újabb incidensek nél- sikerült elkerülni a polgárháborús kül tudták eltávolítani a várost ketté- robbanást, az utolsó pillanatban ol-osztó barikádokat. Igaz, a külváro- tották el a már égő kanócot. Mégpe-sokban még az éjszaka folyamán is dig a szerbeknek tett részleges, tehallatszottak lövöldözések, de - mint gyük hozzá, a lényeget nem érintő
millió dollár évente
374 megfigyelő,2000 kéksisakos,58 millió dollár
A Corriere della Sera térképe az ENSZ békefenntartó akcióiról
közölték - nem összetűzésekről volt szó, hanem a távozó fegyveresek „búcsúzóul” a levegőbe durrogtattak. Az áldozatok számáról eltérő adatok láttak napvilágot. Egyes források 12 halottat említettek, legtöbben azonban három áldozatról beszélnek. A sebesültek száma azonban az előbbinek a többszöröse.
Bosznia-Hercegovinában tehát
ON IS MUNKA NÉLKÜL MARAD?
A Mareco Kft. közvélemény-kutatásából kiderül, hogy az ötven év fölöttiek közül minden ötödik számol ezzel a fordulattal, a fiatalabbak optimistábbak a sorsukat illetően; s a mezőgazdasági fizikai dolgozók tartanak leginkább a munkanélküliségtől. (5.oldal)
CSAK ÖNMAGÁRA SZÁMÍTHAT AZ ORSZÁG,
bár külhonban jóindulattal figyelik a változásokat. Münchenben élő hazánkfia úgy érzi, megvan az esélye annak, hogy megtörik az a történelmi hagyomány, amely szerint tipikusan „első felvonásos nemzet” vagyunk. (Halász Péter: A világ sommásan regisztrál - 6. oldal)
NÉMETH LÁSZLÓ LEVELEI
megjelenésre várnak. De a szorító könyvkiadási helyzetben előfordulhat, hogy a második kötet előbb jelenik meg, mint az első? (Tóbiás Áron: Pénz nincs rá vagy akarat? -10. oldal)
HÉTMILLIÓ PARASZT ÉHHALÁLA
Ukrajna évszázados megpróbáltatásairól nyilatkozik Bojtár Endre Martin Józsefnek. (Összeállításunk all. oldalon)
Expofórum
Tartalomból: Világkiállítás-kilátások Beszélgetés Baráth Etelével Lapunknak nyilatkozik Kádár Béla Demszky Gábor Vállalkozóknak Önkormányzati vélemények Városok, kiállítások Summary in English
engedményekkel. A köztársasági elnökség ülésén - amelyen fiem volt jelen Radovan Karadzsics, a Szerb Demokrata Párt elnöke - megszületett a megállapodás, amelynek értelmében átszervezik a bosznia-herceg-ovinai belügyminisztériumot, felülvizsgálják a szarajevói rádió és televízió műsorpolitikáját és káderössze-(Folytatás a 3. oldalon)
■ NEMZETKÖZI ELET 2-3. OLDAL ■ HAZAI TUDÓSÍTÁSOK
4-5. OLDAL ■ NÉZŐPONT 6. OLDAL ■ RIPORT-INTERJÚ 7. OLDALI GAZDASÁG 8-9. OLDALI KULTÚRA 10. OLDALI UKRAJNA 11. OLDALI NAPI KRÓNIKA 12. OLDAL B SPORT 13. OLDAL ■ MŰSOROK-T. SZERK 14. OLDAL ■ INFORMÁCIÓK, RENDŐRSÉGI HÍREK ló. OLDAL
Alkotmányellenes az elévülési törvény
Az Alkotmánybíróság kedden délelőtt kihirdette egyhangúlag meghozott határozatát „az 1944. december 21-e és 1990. május 2-a között elkövetett és politikai okból nem üldözött súlyos bűn-cselekmények üldözhetőségéről" szóló törvényről. Mint ismeretes, a vizsgálatra a köztársasági elnök indítványa alapján került sor.
A testület megállapította: a törvény alkotmány-ellenes, szövegezésének határozatlansága és bizonytalansága sérti a jogbiztonság követelményét, valamint sérti az alkotmányos büntetőjognak azt a követelményét, hogy a bűncselekmények büntethetőségének elévülésére - beleértve az elévülés félbeszakítását és nyugvását is - az elkövetéskor hatályos törvényt kell alkalmazni, kivéve, ha az elévülés időszakában az elkövetőre nézve kedvezőbb szabályok léptek hatályba.
A határozat többek között tartalmazza: a már elévült bűncselekmények újból büntethetővé tétele alkotmányellenes, csakúgy, mint az elévülés „nyugvá-si vagy félbeszakítási” okának visszaható hatályú törvénnyel való megállapítása. Az elévülés szempontjából nem lehet alkotmányosan különböztetni aszerint,
hogy az állam politikai vagy egyéb okból nem érvényesítette büntető igényét. Ugyancsak alkotmányellenesnek találta a testület azt, hogy a törvény a büntetés „korlátlan enyhítésére” vonatkozó rendelkezése korlátozza az államfő kegyelmezési jogát.
A döntés indoklását Sólyom László, az Alkotmánybíróság elnöke ismertette. A vizsgált törvény különös élességgel veti fel a múlt rendszerek joga és az új alkotmány szerinti jogállam viszonyának elvi kérdését - fogalmazza meg a dokumentum. Ezzel kapcsolatban leszögezi: a régi jog továbbra is hatályban maradt, érvényességét tekintve nincs különbség az „alkotmány előtti” és „utáni” jog között. Az elmúlt fél évszázad különböző rendszereinek legitimitása ebből a szempontból közömbös, illetve a jogszabály alkotmányossága tekintetében nem értelmezendő kategória. Az alkotmány-ellenesnek nyilvánított jogszabályok által teremtett helyzetet alapvetően a jövőre nézve, új jogalkotással lehet alkotmányosan orvosolni.
A rendszerváltás sajátos történelmi helyzetére vonatkozó felvetéseket illetően az Alkotmánybíróság álláspontja az, hogy nem lehet a történelmi helyzetre és a jogállam követelte igazságosságra hivat-
kozva a jogállam alapvető biztosítékait félretenni. Az indoklás még megjegyzi, hogy a törvény az állam büntető hatalmának korlátáit törhetné át; olyan garanciális jogokat, amelyeket az alkotmány különleges védelemben részesít. Alkotmányos jogállamban ugyanis az államnak nincs és nem lehet korlátlan büntető hatalma, mégpedig azért nem, mert maga a közhatalom sem korlátlan.
Az elévülés ténykérdés - fogalmazza meg a dokumentum -, de jogi tények határozzák meg. Egyedül a bíróság állapíthatja meg jogerősen, azaz az ügyre és mindenldre irányadóan, hogy egy adott bűncselekmény büntethetősége elévült-e. A törvény szerint a hatóság félbeszakítással újból megindíthatja a teljes elévülési időfolyását, anélkül, hogy az elkövetőnek tudnia kellene erről. Az elkövetőnek viszont joga van arra, hogy ha a törvényesen számított idő eltelt, ne üldözzék tovább, ne büntethessék meg. Az elévülés elbírálása tehát kizárólag a bűnüldöző hatóságokra, s végső soron a bíróságra tartozik; a törvényhozó ebben a kérdésben utólag nem dönthet.
(beth-y)
(Az Alkotmánybíróság döntésével kapcsolatos összeállításunk az 5. oldalon.)