﻿Ara: 11,50 Ft
Magyar Nemzet
W
ALAPÍTOTTA: PETHŐ SÁNDOR
CSÜTÖRTÖK, 1992. március 5., LV. évfolyam, 55. szám
Választunk?
Nem kellett különösebb tehetséggel megáldott jósnak lenni már tavaly nyáron sem ahhoz, hogy az ember felismerje: a huszonnyoí-cas törvény végrehajtása nem lesz egyszerű dolog. Ez a törvény, amelyet a Munkástanácsok elnöke, Palkovics Imre MDF-es képviselő javaslatára fogadott el az Országgyűlés ötpárti konszenzussal az újonnan alakult szakszervezetek működésének anyagi alapjait volt hivatva megteremteni.
Márciust írunk, ám mostanáig sem vagyonmegosztásnak, sem szakszervezeti békének nincsen semmi jele, mi több, egyre nehezebb választ adni arra a kérdésre is, van-e valós tagsága a hét konföderációra szakadt érdekvédelmi mozgalomnak. Tagság alatt ebben az esetben nem azokat értem, akik a huszonkilences törvény értelmében írásban nyilatkoztak arról, melyik szakszervezetet támogatják: az ilyenfajta tagság egyszerűen mérhető lenne, na a szövetségek pontos adatot közölnének a nekik tagdíjat fizetők számáról. Azok száma azonban sokkal nehezebben mérhető, akik fenntartják: érdekeiket valóban egy (több) szak-szervezet képviseli a legjobban.
A törvény viszont előírja a szak-szervezetek közötti választást, erre idén júliusig sort kell keríteni. A törvényhozók azonban semmi támpontot nem adtak arra vonatkozóan, hogyan, miképp kell Jebonyolí-tani a nagy eseményt. így aztán nem meglepő, hogy rögvest a törvény megszületése után megindult a vita, az MSZOSZ megtagadta a vagyonbevallási, az Alkotmánybírósághoz fordult (mindmáig várja a választ), később bepereltetek, a Liga és a Munkástanácsok megalakították a VIKSZ-et, majd az MSZOSZ és a négy másik konföderáció is alakított egyet, hiszen közben a törvény is módosult. Nem sokan értik ezt ma Magyarországon.
A törvénymódosítás vitájában az előterjesztő, Mile Lajos (MDF) nem hagyott kétséget afelől, hogy a parlament sorozatos beavatkozása szakszervezetközi ügyekbe - meglátása szerint - szükségszerű: „Mindent eldöntő kérdés lehet, hogy kialakul-e Magyarországon az érdekvédelem legitim, demokratikus szerkezete". Á törvényhozás azonban arra már nem vállalkozott, hogy a legitimitást majdan biztosító, általa előírt szakszervezetek közötti választás mikéntjét is kidolgozza. A hat párt képviselői kijelentették, hajlamosak törvényjavaslat formájában előterjeszteni az érintettek által egyeztetett, elfogadott választási rendszert, s ez a megoldás -a legkevésbé rossz elve alapján -elfogadhatónak tetszett.
Megoldás azonban továbbra sincsen. A Liga decemberben bíztató javaslatot tett, indítványozta, hogy a társadalombiztosítási önkormányzati választások legyenek egyben a szakszervezetközi választások is. Ez a kezdeményezés megnyugtató konszenzus lehetőségét kínálta, ám a meginduló tárgyalásokat a Liga és a Munkástanácsok hirtelen felindulással félbeszakították: is-métcsak arra hivatkoztak, hogy a törvény megszegőivel nem ülhetnek egy tárgyalóasztalhoz.
A megállapodás tehát késik, szakszervezeti javaslatnak se híre se hamva, aligha okozna nagy meglepetést, ha a hirtelen támadt nagy tanácstalanságban egy türelmét vesztett honatya önálló képviselői indítvánnyal állna elő, amelyet a parlament ismét csak egyetértésben, megkönnyebbülten elfogadhatna.
Végezetül egyetlen adat abból a felmérésből, melyet a Medián Kft. készített. A munkává Halók 57 százaléka úgy nyilatkozott, nem venne részt a szakszervezeti szövetségek közötti választáson, s mindössze 34 százalékuk állította, szavazni kíván.
N. Kása Judit
A tét a szövetségi állam egysége
Június elején rendezik a csehszlovákiai parlamenti erőpróbát
KELET-EURÓPAI KÖRNYEZETBE helyezi a világsajtó néhány híradása és kommentárja a Zété-nyi-Takács-féle törvénnyel kapcsolatos alkotmánybírósági döntést. A londoni Financial Times budapesti tudósítója úgy fogalmaz, hogy a döntés mentesíti a felelősségre vonás fenyegetésétől az 1956-os felkelés erőszakos elfojtását irányító kommunistákat, megtöri „a jobboldal törekvését nürnbergi stílusú perek rendezésére". A lap úgy vélekedik, a figyelem most inkább a lll/lll-as ügynökökre vonatkozó törvényjavaslat felé fordul. Az ugyancsak londoni The Independent úgy vélekedik, az alkotmánybírósági döntés „precedenst teremthet a posztkommunista Kelet-Európa számára". A The Times ellentmondásosnak nevezi a törvényt, amelynek felülvizsgálatát jogi mérföldkőnek minősíti. A lap a döntés kelet-európai fontosságát hangsúlyozza, hiszen „jogi lépéseket fontolgatnak az állítólagos kollaboránsok ellen" más volt szocialista országokban is. A szerdai International Héráid Tribüné második oldalán hírösszeállításában említi az alkotmánybírósági döntést, megjegyezvén, hogy a törvény és annak fogadtatása része annak a „dühös vitának", amely szerte Kelet-Európábán dúl a korábbi tisztségviselők elszámoltatásáról. Többségük már idős és beteg, s a magyar döntéshez kapcsolódóan itt említi meg a lap Erich Honecker esetét. Részletesebb és kommentálóbb jellegű a Frankfurter Allaemeine Zeitung beszámolója. A lap a kormánykoalíció vereségének minősítette az alkotmánybírák határozatát, s hasonlóan véleke-
1A KÜLPOLITIKAI HELYZETI
dik egy másik német lap: a Bunte felfogása szerint az Alkotmánybíróság „blamálja a kormány-koalíciót, hiszen a törvény a Demokrata Fórum koncepciójának egyik sarkköve volt.
II A JOGÁLLAMOT a politika elé helyezte a törvényjavaslat, fejtegeti a bécsi Dér Standard, úgy vélekedve, hogy „a bűnüldöző államhatalom mulasztásai nem háríthatok át a tettesekre." A tekintélyes párizsi Le Monde budapesti tudósítója szerint a vita nem zárult le, mert a kormány még nem közölte további szándékait. A párizsi vélekedés szerint az Alkotmánybíróság döntése „komoly csapás Antall József konzervatív kormánya számára."
II VESZÉLYES VIHARBAN hánykódó hajónak nevezte Hável elnök Csehszlovákiát, s a jelek szerint a hullámok mind magasabbra csapnak. Június ötödikére és hatodikára írták ki a csehszlovák szövetségi választásokat, amelyeken - mint a Reuter fogalmazta - a szavazók eldönthetik, hogy szétbontják-e az országot. Egész Közép-Eu-rópa - s térségünk nacionalista indulatai szempontjából - sem közömbös, hogy miként zárul ez a választási hadjárat. Egy szlovák képviselő lehetségesnek mondta, hogy a polgárok olyan emberekre vagy pártokra adják szavazataik többsé-
gét, akik és amelyek az állam szétrombolására törekszenek. „A politikai helyzet országunkban, különösen Szlovákiában nagyon irracionális" - fejtegette egy tekintélyes szlovák honatya, aki történetesen a föderáció híve. Igazát alighanem alátámasztja, hogy a szlovák kormánykoalíció legfőbb ereje a kereszténydemokrata mozgalom a szövetségi elrendezés jövőjéről folytatott viták miatt kettészakadt. Az úgynevezett „nemzeti szárny" ahhoz a hármas pártkoalícióhoz látszik közeledni, amelyik az önálló Szlovákia híve, míg a Carno-gursky vezette realista szárny továbbra is egyben szeretné tartani az államot. Valószínű azonban, hogy az elszakadás hívei a következő hónapokban teret nyernek, s továbbra is megakadályozzák, hogy a jelenlegi államjogi elrendezés a legcsekélyebb mértékben változzék a választásokig, arra számítva, hogy a szavazási erőpróba után valóban szétszakítják a csehszlovák államot.
II A BŐSI VÍZERŐMŰ építési munkálatainak leállítását javasolja a szlovák kormánynak egy prágai lap mondván, hogy a magyaroknak már „nincs hova hátrálniok". Ha Pozsonyban megtennék ezt a lépést, akkor megnyílna az út a szakértői vegyes bizottság előtt - állítja a Lido-vé Noviny, de kérdés, hogy e vélemény változtat-e az alapvető helyzeten, hiszen Budapest a munkálatok teljes leállítását szorgalmazza, Pozsonyban viszont csupán arról beszélnek, hogy „takaréklángra" állítanák az építkezést a szakértői vizsgálat idejére.	(M. J.)
egvüttmül
dokumenl
Bizalomerősítő dokumentum Bécsben
Szélesebb körű bizalomerősítő íködést ír elő az az új bécsi :umentum, amelyet szerdán, tanácskozásuk zárónapján fogadtak el a helsinki folyamatban résztvevő oszágok.
Az AFP és az ITAR-TASZSZ szerint az Európai Biztonsági és Együttműködési Értekezlet keretében 48 ország képviselője vett részt az osztrák fővárosban rendezett ülésszakon. A most aláírt bécsi dokumentum több kérdésben is szorosabbra fűzi az érintett államok együttműködését.
így például előírja az államoknak, hogy a 40 ezer főnél vagy 900 tanknál nagyobb erőket megmozgató hadgyakorlatokat legfeljebb kétévenként egyszer tarhatnak majd, illetve az érintett országnak két évvel a csapatmozgást megelőzően kell értesítést küldenie más országoknak. Az ennél kisebb, de 13 ezer főnél több katonát vagy pedig 300-tól 500 iánkig mozgósító hadgyakorlatokat maximum évente hatszor lehet tartani.
A hadgyakorlatok számát és a csapatmozgások nagyságát is mérséklő bécsi dokumentum ez év május elsején lép életbe.
Buchanan kitart, Tsongas és Clinton kitört
Pártjának egyharmada elégedetlen Bushsal
(Tudósítónktól)
ATLANTA - Hét előválasztáson hatan is győztesnek nyilvánították magukat, noha csak Bush nyert mindenütt, ám az elnök sorra beleütközött pártja elégedetlen egyharmadába.
- Egyállamos jelöltből nemzeti jelölt lettem, Kalifornia jövök! - hirdette ki diadalmasan a republikánus lázadó Buchanan, vadul ujjongó atlantai hívei körében, hogy New Hampshire nem kivétel volt, hanem szabály, kampánya kitart, egészen a kaliforniai előválasztási végállomásig. Buchanan egyik embere ugyan percekkel korábban elárulta bizalmasan, hogy az igazi nagy siker számukra négyessel kezdődne, ám az elnökjelölt a 36 százaléknak is harsányan örvendezett. S ő tette azt, amit a Fehér Ház szeretett volna vele tenni végre valahára ezen a kedden: politikailag temette Bush elnökségét: „Mi frissek vagyunk, ők fáradtak, ők a
tegnap, mi vagyunk a holnap” - tudatta Buchanan és karjával az atlantai baseballszurkolók híres toma-hawk-csapását imitálva jelezte, hogyan aprítja tovább pártja „leírt” elnökét.
A Fehér Ház ezúttal is csak írásban deklarált győzelmet, hiszen Bush továbbra is kapja a kínos -persze politikusán „tudomásul vett” - üzeneteket az előválasztásokról. Georgiái kampányának egyik (különben Texasból importált) vezetője a Buchanan-brigádé-nál kissé nyomottabb hangulatot árasztó Bush-Quayle eredmény első ünnepen, egy másik atlantai elővárosi szállóban azt bizonygatta a tudósítóknak, hogy „mi kezdettől fogva tudtuk, a gazdasági bajok kárt okoznak kampányunknak”, ám de „minket az elnökjelölő küldöttek megszerzése foglalkoztat, nem a százalékos eredmény”. S hát a delegátusokat többnyire besöpri a Bush-tábor, mert a republikánus
szabályok majd mindenütt a formális győztesnek kedveznek. Alig vagy egyáltalán nem hagyva küldöttet a lemaradónak.
(Folytatás a 3. oldalon)
KETTÉHASADÓ
ORSZÁG?
A szakadék egyik oldalán a Nyugat-orientált liberális értékek és ideológiák, polgári életfelfogás, városias életforma képviselői helyezkednek el, míg a másik oldalon a nemzeti érzéseket, gondolkodásmódot és szokásokat, a patriotizmust, a vidéki életet képviselők. (Fricz Tamás: A politika legyen szolgáltatás... - 6. oldal)
DÉVÉNY ANNA APRÓ „CSODÁI"
A gyógytomásznő egy általa kigondolt, különleges manuális módszerrel mozgásképtelen kisgyerekeknek adta vissza a teljes életet. (Kormos Valéria interjúja a 7. oldalon)
TANYAI NYARALÁS:
MA MÉG CSŐDÖT JELENT
Elsőként honfitársainkat kellene meggyőzni arról, hogy pihenni, kikapcsolódni nemcsak külföldön vagy a felkapott hazai üdülőhelyeken lehet. (Pató Zsuzsa: Ide kellene édesgetni az idegeneket - 8. oldal)
AZ ERDÉLYI MÚZEUMMAL GYORSAN VÉGZETT
a romániai Ceausescu-diktatúra, majd betiltotta a tudományos folyóiratot kiadó Erdélyi Múzeum-Egyesületet is. Most azonban erdélyi, magyarországi és nyugateurópai támogatók jóvoltából ismét megjelenhet a lap, amely a napi politikát száműzi oldalairól és csak a tárgyilagos tudományos érdeklődésnek ad teret. (Ruffy Péter: Erdélyi Múzeum -10. oldal)
■ NEMZETKÖZI ELET 2-3. OLDAL ■ HAZAI TUDÓSÍTÁSOK
4-5. OLDAL B NÉZŐPONT 6. OLDAL ■ RIPORT-INTERJÚ 7. OLDAL 0 GAZDASÁG 8-9. OLDAL 0 KULTÚRA 10. OLDAL 0 TUDOMÁNY 11. OLDAL 0 NAPI KRÓNIKA 12. OLDAL 0 SPORT 13. OLDAL 0 MŰSOROK 14. OLDAL B INFORMÁCIÓK, RENDŐRSÉGI HÍREK ló. OLDAL
Személyeskedő vita a prágai parlamentben
„Koalíciós küszöbök” a választásokon
POZSONY - Csehszlovákiában a két országrész kompetenciáit elosztó alkotmánytörvény értelmében hozta meg döntését a szlovák parlament elnöksége, amelyben támogatja a szövetségi gyűlés által javasolt időpontot a csehszlovákiai parlamenti választásokra. E döntés - a szövetség részéről javaslat - értelmében Csehszlovákiában az újabb parlamenti választásokra 1992. június 5-6-án kerül sor. Igaz, a Cseh Nemzeti Tanács Elnöksége még nem nyilvánított véleményt, ám nem várható bármilyen módosító javaslat, hiszen semmivel sem lenne indokolható.
Ami a választási törvényt illeti, a szlovák parlament ebben a kérdésben még a múlt héten meghozta döntését, és teljes egészében elfogadta a szövetségi gyűlés által jóváhagyott alapelveket. Tehát Szlovákiában is érvé-
nyesek például azok a küszöbök, amelyek értelmében a parlamentbe csak az a párt vagy mozgalom kerül be, amely egyedül indulva 5 százalékot ér el. Amennyiben kettős vagy hármas koalícióra lépnek pártok, mozgalmak, a küszöb 7 százalék, míg a négyes vagy nagyobb koalíció esetén a 10 százalékot kell elérni a parlamentbejutáshoz. Ugyanezt a törvényt a Cseh Nemzeti Tanács tovább szigorította, méghozzá úgy, hogy a koalíciók esetén mindig hozzáadott a szövetségi parlament által meghatározott küszöbökhöz egy százalékot.
E higgadt döntésekkel párhuzamosan azonban tovább robbantgatják a csehszlovák és szlovák politikai életben a politikai bombákat. Egyrészt a szövetségi gyűlés kedden megkezdett márciusi ülése messze eltért attól az elképzeléstől, amelyet
Alexander Dubcek vázolt még januárban: a parlament minden mellékes kérdést félre tesz a választásokig, és csak a gazdasági jogalkotással fog foglalkozni. Nos, a szövetségi ülés az első napon a napirendi kérdéseken kívül tulajdonképpen csak a Calfa-Kaplanova üggyel foglalkozott, melynek lényege, hogy Kaplanova képviselő szerint Marian Calfa miniszterelnök részese volt az emberi jogokat súlyosan korlátozó, 1989 tavaszán meghozott, úgynevezett „gumibotos törvénynek”, míg a miniszterelnök ezt az állítást tagadja. Dokumentumok az eseményről nem maradtak fenn, ennélfogva a szövetségi parlament több képviselője is kifogásolta Kaplanova fellépését a nyilvánosság előtt (pénteken a késő esti órákban vádolta meg Marian Calfát (Folytatás a 3. oldalon)
Gorbacsov Németországban
A Szovjetunió felbomlása és saját trónfosztása utáni első külföldi látogatásának helyszínére, Bonnba érkezett szerdán Mihail Gorbacsov.
A volt szovjet elnök jelenleg egy a társadalomtudományi és politikai kutatásokkal foglalkozó moszkvai alapítványt vezet, és abból az alkalomból tesz látogatást á német fővárosban, hogy ott a Bertelsmann kiadó gondozásában megjelenik új könyve, amely a Szovjetunió széthullásával foglalkozik.
Noha himnusz és katonai tiszteletadás ezúttal már hiányzott az érkezéskor, a magas rangú találkozók nem maradnak el. Már szerda estére előirányoztak egy négyszemközti találkozót Helmut Kohl kancellárral, és a volt szovjet államfő ezenkívül találkozik Weizsacker köztársasági elnökkel, Genscher külügyminiszterrel, a Bundestag-frakciók vezetőivel,
továbbá Helmut Schmidt és Willy Brandt volt szociáldemokrata kancellárokkal, egyszóval a szerényebb fogadtatás ellenére is „államfői tárgyalásokat” folytat.
Rögtön érkezése után - a helikopterből kiszállva - útjának céljáról Gorbacsov azt mondta: „népeink az elmúlt két évben sok mindent elértek és ezt folytatni kell. Most már szabad ember vagyok, szabadabban fogok véleményt nyilvánítani”.
Bonn után az egykori Szovjetunió volt vezetője Münchenbe utazik, ahol több előadást tart, majd az út a tervek szerint Hamburgban fejeződik be.
Kohl szerdán este fogadta Gorba-csovot s a találkozó előtt méltatta a volt szovjet elnöknek a német újraegyesülésben játszott szerepét. Megérkezése után Gorbacsov kitérően válaszolt Honecker visszaszolgáltatásáról, mondván, bízik abban, hogy „a demokratikus Németország erre a kérdésre is meg fogja találni a helyes választ.”