﻿*ius 5.
Ara: 11,50 Ft
ALAPÍTOTTA: PETHŐ SÁNDOR
PÉNTEK, 1992. március 6., LV. évfolyam, 56. szám
valö-a dél-
•is/ágOS
I elefon:
1
kerület-18.00 és kóczi tér A József testének a József íny ha. A ege/.nek, > munka-utcában osítják a ■lé a Poén a Vá-vot 7.00-
15 4664
♦
hoz I
ilas
Lakható város
Ma délután négy órakor demonstrációt szervez a Levegő Munkacsoport a budapesti levegőszennyezés csökkentéséért, a Budapesti tranzitforgalom ésszerűsítéséért a Fehérvári út és Bocskai út kereszteződésénél - adja hírül az ismert környezetvédő szervezet, amely már többször hallatott magáról, legutóbb például a tran-zitaijemelés melletti kiállással. Nem lenne meglepő, ha sokan részt vennének a mostani akción, hiszen a fővárosunkat mindinkább elborító füsttől minden városlakó polgár szenved. Nem csak tüdőnkben rakódnak le mérgező anyagok, de szemünket is bántják az elfeketedő házfalak, s hovatovább nem is tudjuk, voltaképpen mit is keresünk ezeken az utcákon és tereken, ahol az uralom szemmel láthatólag nem az emberé, hanem a gépeké; b robogó-pöfögő autóké.
Ez a helyzet arra hívja fel a figyelmet, hogy át kell gondolnunk: milyen szempontokat is veszünk figyelembe a városrendezési, közlekedésfejlesztési koncepciókban^. Minek tekintjük az utakat és a tereket: olyan „járatoknak", amelyeken minél röviaebb idő alatt minél több járművet kell keresztülpréselnünk vagy pedig az emberek „életterének", amelyeken házak vannak, szobrok és kutak, parkok és padok, üzletek és vendéglők kis teraszokkal...
És vajon hogyan lehet segíteni a mai állapotokon? Az egyik - a „mérnöki" - megoldás újabb közlekedési útvonalak létesítése, amelyekkel elérhető a járművek elterelése bizonyos csomópontoktól; ezzel a terhelés jobban eloszlik, egyenletesebbé válik, csökkenhet az átmenő forgalom, kisebb lehet a dugók kialakulásának valószínűsége. A környezet-védők ezzel szemben attól tartanak, hogy az újabb közlekedési útvonalak maguk is gerjesztik a forgalmat, egészen addig, míg újabb dugók alakulnak ki, a korábbinál még súlyosabb helyzetet teremtve, és ezért követeléseik szerint a járműforgalom radikális korlátozására lenne szükség. A városok központjába csakis gyalogosokat kellene beengedni - mondják ezek a javaslatok -, más övezetekben pedig csak a tömegközlekedést, a kerékpárosforgalmat és esetleg a taxizást szabadna engedélyezni. Más területeken használható lenne a személygépkocsi, ám egyes körzetekben még így is jelentős korlátozásokra lenne szükség; a sebesség óránként 30-40 kilométerben történő maximálása, a parkolási díjak megdrágítása, s a járműtulajdonosok óvatosabb vezetésre „késztetése" az úttesten elhelyezett huppanókkal, virágládákkal, s megannyi „kedves" ötlettel.
A kétféle koncepció gondolatával egészen a szélsőségekig el lehet játszadozni, ám nyilvánvaló, hogy együttes alkalmazásuk vihet közelebb a kívánt eredményhez. A vélemények különbsége abban mutatkozik, hogy milyen mértékben kell alkalmazni az egyik, s milyen mértékben a másik típusú megoldásokat. Ez a döntéshozók dilemmája is, akiknek egyaránt „súgnak" a környezetvédők és a közlekedési lobbyk is. Nincsenek könnyű helyzetben a vezetők abból a szempontból sem, hogy figyelembe kell venniük a pénzügyi lehetőségeket, az adottságokat, s a városi polgárok tűrőképességét, érettségét, hajlandóságát az önkorlátozásra.
A ma délutáni tüntetés szervezői a radikálisabb megoldásokat szorgalmazzák. Nem a döntéshozókat támadják, hanem éppen azt kívánják elérni, hogy tisztázódjék: mi a lakosság igénye, mennyire lehetnek bátrak a vezetők a határozott intézkedések meghozatalában. A tüntetés így nem valami ellen, hanem valamiért szól: végső soron mindannyiunkért, a lakható városért.
Bethlenfalvy Gábor
Új orosz és iráni közvetítési kísérletek
Az azeri kormány beleegyezne ENSZ-békeerők állomásoztatásába
■ AZ ÁTMENET FÁJDALMAIRA figyelmeztette a közép-kelet-európai országokat az amerikai külügyminiszter-helyettes. A csehszlovákiai beruházásoknak szentelt washingtoni tanácskozáson Václav Klaus prágai pénzügyminiszter is felszólalt, azt hangoztatva, hogy a nyugati politikusok többet ígérnek, mint amennyit adnak. Eagleburger erre válaszul azt fejtette ki, hogy Kelet-Európa most felismerheti: a demokrácia nem hoz azonnal gazdasági virágzást, s bár a Nyugat kész segíteni, nem mentheti meg ezt a térséget az átmenet hosszú és fájdalmas szakaszától. Az amerikai politikus kijelentette, tudja, hogy Kelet-Európábán csalódás tapasztalható a térségnek nyújtott washingtoni támogatás mértéke miatt, s hasonló csalódás várható a volt Szovjetunióban is. Az Egyesült Államok azonban, gazdasági gondjai közepette, némi rokonszenvet kér Kelet-Európától, hiszen az egészséges amerikai gazdaság döntő lehet a térség reformjainak a sikere szempontjából is.
A KÜLPOLITIKAI HELYZET
M A MÚLT LEKÜZDÉSÉNEK a mércéje egyedül a jogállamiság lehet a magyar Alkotmánybíróság meggyőződése szerint, a Zétényi-Takács-tör-vénnyel kapcsolatos határozatával gátat emelt a más előjellel űzendő politikai bíráskodás folytatása elé. Ezt írta a Frankfurter Allgemeine Zeitungban Georg Paul Hefty, aki szerint a „Magyar Demokrata Fórum jogtudós, jogérzékkel rendelkező politikusai felismerték ugyan, hogy a törvénytervezet mozgatórugói megkérdőjelezhetőek, de az ügy saját dinamikára tett szert, amikor Kutrucz Katalin képviselőnő, Kónya frakcióvezető felesége mozgósította a frakciót". A liberálisokból s a fiatal demokratákból és a szocialistákból álló ellenzék hevesen bírálta a törvényt, bár maga is a múlt feltárása mellett tört lándzsát. A frankfurti újság munkatársa úgy véli, hogy a bíróság alapállása az: mindennél fontosabb a jogbiztonság. Az Alkotmánybíróság elnöke
ezt már januárban kimondta, amikor egy mpsik, szintén a múlt leküzdésével kapcsolatos ítéletet tett közzé. A koalíciós politikusok azonban az előzetes figyelmeztetést nem vették tudomásul, így a bíróság újabb határozata kedden meglepte őket.
U A GAZDASÁGI NEHÉZSÉGEKRE hivatkozva rendkívüli állapot kihirdetését kérte csütörtökön a parlamenttől Kravcsuk ukrán elnök. A képviselők azonban arra hivatkoztak, hogy az ukrán törvények nem határozzák meg, mi is az a gazdasági rendkívüli állapot. Az államfő a vitában azt hangoztatta, hogy januárban az ipari termelés húsz, a mezőaazdasági tevékenység negyven, a kiskereskedelmi forgalom pedig több mint hatvan százalékkal esett vissza. A költségvetés hiánya túlszárnyalta az ötvenmilliárd rubelt, s mint az elnök megfogalmazta, ez nemcsak a kormány, hanem a parlament és a helyi hatóságok hibája is. Hozzátette, hogy különleges hatalomra van szüksége ahhoz, hogy határozottan léphessen föl a katasztrofális közállapotok ellen.	(B. M.j
Baku a BT-hez fordul
HÍRÖSSZEFOGLALÓNK
Csütörtök délutánig 20-ra emelkedett a karabahi harcok legfrissebb áldozatainak száma - jelentette az ITAR-TASZSZ. Az orosz hírügynökség szerint Borisz Jelcin a közeljövőben a térségbe küldi megbízottját, hogy közvetítsen a konfliktusban. A Reuter pedig azt közölte, hogy Ali Akbar Velajati iráni külügyminiszter is magas szintű küldöttséget meneszt Azerbajdzsánba a jövő héten, s felújítja a közvetítő tevékenységét.
Mint az MTI jelentette, Húszéin Szadihov azerbajdzsán külügyminiszter az ENSZ New York-i székhelyén tartott szerdai sajtótájékoztatóján a karabahi konfliktus békés rendezési tervét ismertette, amelyet a közeljövőben az azerbajdzsán kormány a BT elé terjeszt. Szadihov bejelentése szerint a béketerv tűzszünetet irányoz elő, majd a szemben álló feleket a harci cselekmények beszüntetésére szólítja fel. A béketerv a kaukázusi térség demilitarizálását is célozza. Az ITAR-TASZSZ jelentése szerint az azerbajdzsán fél támogatja, hogy az ENSZ békefenntartó erői, az EBEÉ-tagországok és az ENSZ megfigyelői ellenőrizhessék a térséget. A béketerv szerint az ENSZ-csapatok az azerbajdzsáni-örmény határon állnának fel.
A diplomáciai kapcsolatok felvételének céljából Libanonban tartózkodó örmény külügyminiszter, Raffi Ovaneszjan bejrúti sajtótájékoztatóján leszögezte: Örményországnak nincs semmiféle területi követelése Azerbajdzsánnal szemben. Véleménye szerint a legjobb kom-promiszszum az lenne, ha Karabah önálló területi egységként a Független Államok Közösségének részévé válna. A Komszomolszkaja Pravda című lapban Levon Ter-Pet-roszján örmény államfő felvázolta saját, hárompontos rendezési tervét, amelynek értelmében létre kell hozni a biztonsági garanciák rendszerét, demilitarizálni kell a területet és végül tárgyalásokat kell kezdeni. Ter-Petroszján megítélése szerint Karabah problémáját csak a teljes autonómia megadása oldhatja meg, s a rendezés előfeltétele, hogy Azerbajdzsán feloldja a terület közúti és vasúti blokádját.
Jevgenyij Saposnyikov légimar-sall, a Független Államok Közössége egyesített haderőinek főparancsnoka szorgalmazta, hogy az államszövetség a hadseregen kívül hozzon létre olyan, az államfőknek alárendelt államközi erőket, amelyek a „forró pontokon,, a szemben álló felek szétválasztásában segédkeznének, előkészítve a politikai rendezést.
Csütörtökön 50 ezer tüntető követelte az azeri elnök lemondását.
A karabahi válság kezd kicsúszni a politikai vezetők ellenőrzése alól
(Tudósítónktól)
MOSZKVA - Hegyi Karabah-ban csütörtökön is folytatódtak az összecsapások, amelyekről bakui és jereváni források egymásnak ellentmondóan számoltak be. Az azerbajdzsán fővárosban közben megnyílt a parlament rendkívüli ülésszaka, amelyen az Ajaz Mutalibov elnök lemondását követelő ellenzék mindenekelőtt a karabahi válság ügyében sürget maid erélyesebb kormányzati fellépést.
A bakui törvényhozás csütörtökön elfogadta a legfelső tanács eddi^ gi elnökének, Elmir Kafarovnak a leköszönő nyilatkozatát, és az azerbaj-dzsáni orvostudományi egyetem rektorát, Jagub Mamedovot választotta meg helyére. Noha Kafarov távozási szándékát megromlott egészségi állapotával indokolta, megfigyelők a parlament élén történt személycserét összefüggésbe hozzák a köztársaságban kialakult feszült belpolitikai helyzettel. A képviselőkhöz intézett beszédében Mutalibov elsőrendű fel-
MOSZKVAI SEGÉLYOSZTÁS
V
Üff'
(A C &W Syndicate rajza)
adatnak,nevezte Azerbajdzsán határainak a megerősítését és területi sérthetetlenségének a biztosítását. Mint az Ázerínform jelentéséből kitűnik, a bakui vezető elengedhetetlennek találta egy jól felszerelt reguláris hadsereg megteremtését, s ennek érdekében a köztársaság minden erejének a mozgósítására hívott fel. A február végi „hodzsali tragédiát” Mutalibov úgy jellemezte, mint az örmény agresszió egy újabb láncsze-
A KISEBBSÉGEK
ÉRDEKEINEK
MEGFELELŐEN
is át kellene vizsgálni a T. Ház tagjainak bármely törvény vitájánál a tervezet szövegét - mondja Jakab Róbertné. (Botlik József: Elsorvad a hazai szlovákság - 5. oldal)
SUTO ANDRAS A FÉLREVONULÁSÁRÓL
nyilatkozik Győrffy Lászlónak, kifejtve, hogy már nincs tartalék energiája az indulatok összebékí-tésére. (7. oldal)
NYOLCSZAZ EVES A HALOTTI BESZÉD,
s éppen e jubileum kapcsán kell konstatálni, mintha most veszne el a betű - meditál az erdélyi szerző... (Szabó Gyula: Betűvesztés - 10. oldal)
Szombati számunkban:
AZ ORSZÁG HELYZETE
A föld és művelői Módosítás küszöbén a földtörvény - az FM osztály-vezetőjének írása Tanuljunk „termőföldül” Körkérdés a parlamenti pártok képviselőihez: szerintük kik lesznek holnap a föld új gazdái?
EH I
mét, s mint kifejtette, ez is csak azért történhetett meg, mert a volt szovjet csapatok, köztük a Sztyepanakertből most kivonuló 366. gépesített lövészezred „fedezte” az örmények cselekményeit. Az örmény fegyveresek által a minap elfoglalt Hodzsali ostromában a bakui vádak szerint több mint ezer azeri polgárt mészároltak volna le, ám Jerevánban cáfolják ezt a verziót, mondván, hogy tudatos (Folytatás a 3. oldalon.)
fl NEMZETKÖZI ELET 2-3. OLDAL ■ HAZAI TUDÓSÍTÁSOK
4-5. OLDAL B NÉZŐPONT ó. OLDAL B HAZAI TUDÓSÍTÁ-SOK-RIPORT 7. OLDALA GAZDASÁG 8-9. OLDAL ■ KULTÚRA 10. OLDAL B KÖRNYEZETVÉDELEM 11. OLDAL B NAPI KRÓNIKA 12. OLDALI SPORT 13. OLDAL B MŰSOROK 14. OLDAL B INFORMÁCIÓK, RENDŐRSÉGI HÍREK ló. OLDAL
Kádár-ügyet jósol Fejtő Ferenc
Megkerült a Rajk-kihallgatás gépirata
„Kádár, az inkvizítor és a hóhér" címmel írt egész oldalas cikket a Libération című francia napilap csütörtöki számába Fejtő Ferenc, a Párizsban élő történész -jelentette az MTI. Cikkében ismerteti azt a most megtalált szöveget, amely Rajk László kihallgatásáról készült, a felvételen Kádár és Farkas Mihály kényszeríti beismerő vallomásra Rajkot. A felvételt a Párttörté-
neti Intézetben Hajdú Tibor találta mea, szövegét közli maja a Társadalmi SzemTe is. „Magyarországon rövidesen ,Kádár-
et77 — ir\n Fnífn nlri crorínt n fo vófo-
ügy lesz" - írja Fejtő, aki szerint a felvételen hallható szöveg „meghaladja Koestler vagy Orwell képzeíőerejét," „lerántja a leplet a magyarországi kommunizmus egyik legelrettentőbb jelenetéről" s Kádár Jánost „megszállott, bestiális kínzóként" mutatja be.
Csütörtök délután lakásán hívtuk fel telefonon a 62 esztendős Hajdú Tibort, a történettudományok doktorát, az MTA Történettudományi Intézetének osztályvezetőjét.
-	Mikor bukkant rá erre a jelentős dokumentumra?
-	Még tavaly áprilisban történt. Nem rajtam múlott, hogy mind ez idáig hallgatás övezte munkálkodásom eredményét. Tudvalevő, föl-fölbuk-kant különböző memoárokban meg egyéb iratok-
ban is gyakorta szerepelt, hogy igenis volt egy beszélgetésnek álcázott kihallgatás, amely halszemközt zajlott le. S én ennek a szövegét levéltárosként olvastam is valamikor 1956-ban. De azt hittem, a forradalom leverése után ez az irat minden bizonnyal „elveszett”, vagyis gondos kezek megsemmisítették a szalagot is meg a gépiratot is. És ezért, amikor már végképp meguntam, hogy erről mit irkáinak összevissza, akkor tavaly februárban a Népszabadságban közzétettem egy cikket, amelyben megpróbáltam a dokumentumot fejből, emlékeim alapján rekonstruálni. Több dologra rosszul emlékeztem. Miután a cikket megjelentettem, többen is figyelmeztettek arra, hogy valahol mindenképpen meg kell ennek lennie. Ennek hatására kezdtem újbóli nyomozásba. S néhány hét leforgása alatt eredményre jutottam. Kiderült, tényleg gondosan megsemmisítették ezeket a szalagokat meg a szövegeket is, de egy példány valahogy -csodák csodája - fennmaradt az utókor számára...
-	A magnószalag maradt meg vagy az írott szöveg?
-	A hangszalagot 1959-ben semmisítették meg. A szó szerinti legépelt változat egyik másolata vészelte át érintetlenül az elmúlt évtizedeket. Az egykori Párttörténeti Intézet, a mai Politikatörténeti Intézet irattárában leltem rá az egyetlen ép példányra. Máig vitatkozunk rajta, hogy ez tulajdonképpen miként maradhatott meg. Talán úgy, hogy még az igazgató sem tudott róla, hogy ilyen
irat egyáltalán létezik. Akkor tudta meg, mikor odamentem hozzá, s azt mondtam, szerintem ennek igenis itt kell lennie valahol az épületben. És aztán személyesen tájékozódott, s egy idő után valóban a nyomára akadtak, s meglelték. Magyarán mondva el volt dugva egy kicsit a félretett levéltári anyagok közé...
-	Nagy szerencse kellett a megtalálásához vagy inkább állhatatosság?
-	Nézze, mint mondottam már, figyelmeztettek rá többen is, hogy élőkről ne beszéljek. Néhai Aczél György pedig egyértelműen tudtomra adta: nem kergetek szellemeket, a dokumentum létezik. Amikor már ebben körülbelül biztos voltam, akkor mentem el a párttörténetibe s tényleg meglett.
-	Hogy sikerült ilyen sokáig titokban tartani a szenzációnak számító dokumentum fellelését?
-	Nálunk ezek a dolgok egyáltalán nincsenek elsietve. Arról folynak a nagy viták, hogy mit kell nyilvánosságra hozni meg miről kell tprvényt hozni, meg lefoglalják a Politikatörténeti Intézet archívumát, meg visszafoglalják azt, miközben - sajnálatos módon - a legkevesebb az évtizedekig dug-dosott dokumentumok közzététele terén történik. Ezzel is úgy volt, hogy megindult a huzavona, amelynek lényege abban rejlett, mivel tudom én vajon bizonyítani, hogy a rendelkezésemre álló szöveg hiteles.
(Folytatás a 4. oldalon.)