﻿Ara: 11,50 Ft
Magyar Nemzet
ALAPÍTOTTA: PETHŐ SÁNDOR
HÉTFŐ, 1992. március 9., LV. évfolyam, 58. szám
Ápol és eltakar?
Ma fordulat várható az egészségügyi dolgozók béréről folyó tárgyalásokban. Az Országos Társadalombiztosítási Fő-igazgatóság és a Magyar Orvosi Kamara „titokzatos" konzultációi úgy tűnik, eredményre, de legalább részeredményre vezethetnek.
Az utcáról nyilván nem látszott az a feszültség, amivel a Népjóléti Minisztérium vezetői várták szombaton a tüntetőket. Hiszen ha csak ezer ember támogatta volna az Egészségügyi Dolgozók Demokratikus Szakszervezetének demonstrációját, egészen más pozícióból folytathatta volna a szakminisztérium a tárgyalásokat. Csakhogy itt tízezrek álltak az ablakok előtt (a különböző pártállású vélekedések 26-50 ezresre becsülték a tömeget). Ez pedig a bérköveteléseknek komoly súlyt adott, arra figyelmeztetett: az egészségügy problémáit meg kell oldani, még mielőtt kezelhetetlenné válnak.
„Ez az a holnap, amitől tegnap annyira féltünk"- írták egy táblára a tüntetők, akik két éve várják, rendezzék végre megalázóan alacsony béreiket. Az idei tíz- plusz ötszázalékos emelés is azt jelenti: ismét kevesebb kenyérre, ruhára, könyvre lesz elegendő a boríték tartalma. S hogy egy elnyomorodott, szív-, máj- és szenvedélybetegségektől elkínzott nemzetnek újra forinto-sítani kell a félelmeit, a háláját, újra fehér borítékokat kell dug-dosni fehér zsebekbe, mert „70 forintos órabér, emberélet ennyit ér"- az orvosok, nővérek munkáltatóinak. S mennyit ér nekünk?
Hiába érvelt a miniszter más szektorok alacsony bérével, nyomorgó fiatallal vagy éhező nyugdíjassal, mert azok mindannyian tudják, az egészségügy így is-úgy is eltartatja magát valakivel, s ha erre az 54 százalékos társadalombiztosítási járulék nem elég, akkor megint fizetünk szülésért, műtétért, kórházi ágyért... mindenért.
Nincs forrásunk a béremelésre - jelentette ki Surján László ismételten a tüntetők előtt, holott kiderült, van esély a megegyezésre. A maradványgaz-dálkodásba belenyomrodott ágazat jól tudja: „Egészség nélkül nincs kibontakozás", s elszántságuk azt mutatja, az az egészségügy, amely évtizedeken keresztül ápolt és eltakart, holnap ugyanennyiért már nem hajlandó ezt megtenni.
Egy, a lemondását követelő transzparensre a miniszter kijelentette, ha Antall József úgy véli, miatta került az egészségügy a mai helyzetébe, ő feláll a bársonyszékből. Erre azonban valószínűleg nem kerül sor, mivel a pártelnök-miniszter mögött komoly politikai erők állnak. S iózan elemzők ugyan felróhatjálc a népjóléti miniszternek a reformok lassúságát, de nyilvánvalóan nem lehet felelőssé tenni az elmúlt negyven évben felhalmozódó csődtömeg egészéért.
Ma tárgyalóasztalhoz ul a kamara és a társadalombiztosítás vezetője. S úgy tűnik, van remény a megegyezésre. A kérdés az: negyven év nyomorgó-pazarló gazdálkodásába belekövesedett egészségügy hogyan viseli majd el az átcsoportosításokból adódó
bégeket
Az új azeri elnök a karabahi válság tárgyalásos rendezéséről beszél
Diplomáciai erőfeszítések Jereván és Baku totális háborújának elkerülésére
w AMERIKAI KATONAI STRATÉGIÁT taglaló tervezetben először merült fel az a gondolat, hogy Washington nyújtson biztonsági garanciákat a középeurópai államoknak. Ez hasonló lenne ahhoz a védelemhez, amelyet a Perzsa-Arab-öböl államai élveznek. Egy kormányhivatalnok szivárogtatta ki a The New York Times-nek a dokumentumot, amely összegzi a jövőbeni amerikai katonapolitikai elgondolásokat. A tervezet sarkalatos pontja: az Egyesült Államok immár az egyetlen világhatalom, s meg kell akadályoznia, hogy vetélytársa alakuljon ki Ázsiában, Európában vagy a volt Szovjetunióban. A világhatalmi szerep érdekében katonai eszközökkel is fel kell lépni az atom- és más tömeg-pusztító fegyverek elterjedése ellen. Ezt példázza egy hét végi esemény is: Washington fontolgatja, hogy feltartóztatja azokat az észak-koreai hajókat, amelyek állítólag nagy hatótávolságú SCUD-raké-tákat szállítanak Iránnak és Szíriának. A tanulmány szerint Washington továbbra sem tartja kívánatosnak önálló katonai véderő létrehozását. A Kelet-Eu-rópának nyújtandó biztonsági garanciák mellett a tervezet sürgeti, hogy a térség államait minél előbb
A KÜLPOLITIKAI HELYZET
vegyék fel tagként az Európai Közösségekbe, s szélesítsék az új demokráciákkal a NATO-együtt-működést is. A dokumentum úgy ítéli meg, he
mélyreható gazdasági és politikai válság keze el Kubában és Eszak-Koreában. Ezek a kommunista rezsimek irracionális lépéseket is tehetnek, s hasonló fejlemények következhetnek be Kínában is -idézte a tanulmányt a The New York Times.
B A VOLT SZOVJETUNIÓ szétesésének veszélyeire is figyelmeztet a dokumentum, ám megoldással nem szolgál az olyan véres válságra, mint az örmény-azerbajdzsán ellentét Karabah ügyében. Borisz Pjankov vezérezredes a Krasznaja Zvezdában fejtette ki nézetét: totális háború törhet ki a két köztársaság között, ha nem akadályozzák meg, hogy Baku és Jereván saját nemzeti hadsereget hozzon létre. A különböző hírügynökségek a hét végén is megerősítették a két köztársaság ezen törekvéseit.
m A VÁRAKOZÁSOKKAL ELLENTÉTBEN Azerbajdzsán ideiglenes elnöke, Jaaub Mamedov ez idáig nem szorgalmazta általános háború indítását Örményország ellen, hanem további diplomáciai erőfeszítéseket sürgetett a karabahi válság békés rendezésére. Mamedov úgy vélte, hogy méa nem merítettek ki minden lehetőséget a tárgyalásos megoldásra. A szélsőséges nacionalista erők ellenben sürgetik, hogy Baku Örményország „kapitulálásáig" folytasson harcot. Eközben Törökország az Egyesült Államokhoz fordult, hogy súlyát és tekintélyét latba vetve Washington tegyen lépéseket a béke megteremtésére, ae legalábbis az ideiglenes fegyvernyugvásra a térségben. A hét végén heves harcok dúltak a karabahi Aszkerán város körzetében, s ellentmondó jelentések érkeztek arról, hogy az azerbajdzsáni erők elfoglalták-e a települést. Egyes hírügynökségek több száz örmény halottról számoltak be. Az orosz televízió egyik jelentésében arról is hírt adott, hogy az azerbajzsáni nemzeti gárda soraiban állítólag libanoni zsoldosok is harcolnak.	(P. T. R.)
Kiújultak a harcok a jugoszláviai frontokon
Milosevics autóbalesete miatt nem utazik Brüsszelbe
HÍRÖSSZEFOGLALÓNK Szinte minden frontszakaszon kiújultak a harcok Jugoszláviában. Horvátország a legutóbbi tűzszünet legsúlyosabb megsértésének tekinti az Eszék elleni támadást, miközben Belg-rádba érkezett az ENSZ-erők főparancsnoka. Milosevics szerb elnök autóbalesete miatt nem tud elutazni a brüsszeli Jugoszláviai-konferenciára.
A jugoszláv szövetségi haderő szombaton tüzérségi támadást intézett Eszék ellen. A zágrábi jelentések szerint heten vesztették életüket, harmincán megsebesültek, az anyagi károk hatalmasak. Ez a támadás volt a szarajevói tűzszünet legsúlyosabb megsértése. Ezzel egy időben összecsapások voltak Dubrovniknál, Sibeniknél, Za-damál, Goszpicsnál és Nyugat-Szla-vóniában is. A megfigyelők összefüggésbe hozzák a szövetségi hadsereg akcióit a békefenntartó erők közeli megjelenésével a polgárháború sújtotta területeken. A kéksisakosok főparancsnoka, Satis Nambiar tábornok Belgrádba érkezett.
Könnyebb sérüléseket szenvedett szombaton Milosevics szerb elnök egy autóbaleset következtében. A szerb elnök emiatt nem tud részt venni a Brüsszelben hétfőn kezdődő Ju-goszlávia-konferencia újabb fordulóján. Milosevics szolgálati autója Belgrádban egy lámpavasnak ütközött, a politikus enyhe agyrázkódást szenvedett és kisebb zúzódások érték.
Vasárnap folytatódott a belga fővárosban a három boszniai közösség képviselőinek értekezlete. Izetbegovics boszniai elnök a muzulmánok, valamint Karadzics, a szerb Demokrata Párt vezetője és Boban, a horvát Demokratikus Párt elnöke arról tanácskozott, hogy miként tudnák elejét venni a nemzetiségi összecsapásoknak a köztársaságban.
Bosznia-Hercegovina helyzetéről szó esett Cyrus Vance és Hans-Dietrich Genscher bonni találkozóján is. A világszervezet főtitkárának küldötte és a német külügyminiszter szintén megvitatta az ENSZ-csa-patok jugoszláviai állomásoztatásá-nak kérdését. Genscher hangsúlyozta, hogy Horvátországból nem szabad területeket leszakítani, s a
jugoszláv hadseregnek ki kell vonulnia a horvát területekről.
A hatalom érezhető feszültséggel várja Belgrádban a szerb ellenzék által hétfőre tervezett tömegtüntetést, amelynek egyik fő követelése lesz Milosevics távozása a hatalomból. Összesen tizenhárom párt jelezte részvételét a tavalyi belgrádi megmozdulások évfordulójára meghirde-
tett nagygyűlésre. A szerb vezetés az ellenzék követeléseit elutasította, s felelőtlenségnek nevezte a tüntetések meghirdetését, arra hivatkozva, hogy rengeteg fegyver halmozódott fel a lakosság kezében. A szervezők több tízezer tüntetőre számítanak, bár a hatalom mindent megtett azért, hogy megfélemlítse az embereket.
(pósa)
A MAGZAT JOGA
Minden olyan jogi szabályozás, amely ellentétes az adott társadalom fejlettségével vagy az adott korban élő emberek társadalmi körülményeivel, bűncselekmények özönét indítja el. (Összeállításunk az 5. oldalon)
NEM CSATLÓS, ÁLDOZAT!
A magyar nép mindig a Nyugat része volt. Nem mindig politikai keretek szempontjából, hanem - tragikus történelme következtében -többször annak ellenére: szívében, lelkében, gondolatvilágában. Még a legsúlyosabb helyzetekben is. (Hőgye Mihály: A magyarság mindig a Nyugat része volt - 6. oldal)
JÓL SZERVEZETT EMBERCSEMPÉSZLÁNC
a magyar-román határon. Állítólag tízezren várakoznak odaát, hogy meginduljanak. Törökök, kurdok, pakisztániak és a jó ég tudja még, milyen náció. Milyen most az élet a végeken? (Kormos Valéria: „Ti lenni gazdag, de mást nem engedni” - 7. oldal)
TÖRETLEN AZ ÉRDEKLŐDÉS HAZÁNK IRÁNT
Az amerikai cégek két év alatt mintegy egymilliárd dollárt hoztak ide, és ez az összeg több, mint az összes többi külföldi beruházás együttvéve. (Interjú Fáth Péterrel az Egyesült Államok kereskedelmi kamarájának magyarországi irodája ügyvezető igazgatójával -11. oldal)
ÁLLANDÓ ROVATAINK
B NEMZETKÖZI ELET 2. OLDALI HAZAI TUDÓSÍTÁSOK 3-4. OLDAL 1A MAGZAT JOGA 5. OLDALI NÉZŐPONT 6. OLDAL I RIPORT 7. OLDALI KULTÚRA 9. OLDAL I NAPI KRÓNIKA 10. OLDALI GAZDASÁG 11. OLDAL B SPORT 12-13. OLDALI MŰSOROK 14. OLDALI INFORMÁCIÓK, RENDŐRSÉGI HÍREK ló. OLDAL
Vihar a koreai SCUD-rakéták körül
Egy izraeli miniszter arra kérte Washingtont, hogy avatkozzék közbe az állítólag SCUD-rakétót szállító két észak-koreai hajó ügyében.
Óimért egészségügyi miniszter követelte az amerikai közbelépést arra hivatkozva, hogy az észak-koreai hajók föltehetően SCUD-okat szállítanak Iránnak és Szíriának. A miniszter kitért az elől a kérdés elől, hogy mit tesz Jeruzsálem, ha Amerika mégsem lép. „Nem tudom, hogy el kell-e süllyeszteniük a hajókat, de vannak más eszközök, amelyekkel gyakorlatilag megakadályozhatják, hogy ezek a fegyverek eljussanak az arab országokba” - mondta Óimért. A Reuter emlékeztetett arra, hogy Washingtonban a haditengerészet tanulmányozza, miként tartóztathatnák fel a két hajót. Állítólag a nyugati szövetségesek elhatározták: mindenképpen megakadályozzák a rakéták átadását. A londoni stratégiakutató intézet arra utalt, hogy Izraelnek 1500 kilométer hatótávolságú rakétái is vannak, amelyekkel Irántól Líbiáig csapást mérhet a térség bármely államára.
(mj)
Washington biztonsági ernyőt tervez Kelet-Európa számára
Pentagon-elgondolások a partnerek nélküli szuperhatalomról
(Tudósítónktól)
WASHINGTON - Először szerepelne egyértelműen egy amerikai stratégiai elképzelésben a készség térségünk megvédésére egy esetleaes keleti fenyegetéstől, a Perzsa-öböl államainak „analógiájára".
Miközben a pártlázadó Buchanan számon kéri Bush elnöktől „Amerika elősőbbségét”, a kormány jóval nagyobb arányú amerikai elsőséget készül formális stratégiai tervbe foglalni: Cheney védelmi miniszter még március folyamán előterjesztené azt a 46 oldalas elképzelést, amely nemcsak egyedüli szuperhatalmi szerepet szán az Egyesült Államoknak, hanem elejét is kívánja venni bármely más ország ilyetén próbálkozásának. Vagyis a Pentagon partnerek nélkül óhajtaná betölteni az „új világrend” irányítójának és fő erejének feladatkörét.
Ezt jelzik az egyik - nyilvános vitát óhajtó -főtisztviselő által a The New York Times rendelkezésére bocsátott tervezet ama megfogalmazásai, amelyek értelemszerűen kizárnák Németország és Japán lényeges felfegyverkezését, mert helyette -„integrálnák” őket az Amerika vezette „kollektív biztonsági rendszerbe” és a létrehozandó demok-
ratikus „békeövezetbe”. S hasonlóan feltűnő, hogy a Pentagon-tervben szó sem esik az ENSZ sokat emlegetett kollektív akciójáról, legalábbis ama világszervezeti állandó erőként. Ehelyett „ad hoc alapon létrejövő koalíciókat” képzelnek el az amerikai stratégiai tervezők, s nem haboznak megállapítani, hogy „a világrendet lényegében az Egyesült Államok tartaná fenn”, s Amerikának készen kell állnia „egyedül is fellépni, ha kollektív akciót nem lehet megszervezni”, avagy egy válság „gyors választ” kíván (erre akár órákon belül példái is statuálhat Washington, hiszen Bush elnök szombaton csak fokozta a várakozásokat, hogy amerikai hadihajók megállítanának egy Szíriába vagy Iránba SCUD-rakétákat szállító észak-koreai hajót, noha hírek szerint a Fehér Ház a kulisszák mögött azt szeretné elérni: Phenjan fordítsa vissza szállítmányát.
„Meggyőzve a potenciális vetélytársakat”, hogy nincs szükségük „nagyobb szerepre”, avagy „érdekeik agresszívabb védelmére”, Washington voltaképpen módosítaná a hidegháború kollektív intemacioanlizmusát. Ugyanakkor az új stratégia továbbra sem zárja ki, hogy „nacionalista vissza-csapás” történik Oroszországban vagy az utóbbi
próbálkozik Ukrajna és a többi köztársaság „visszacsatolására”, ami új feszültségek forrása lehet.
Éppen ezért „lényeges az amerikai jelenlét Európában, és a nyugati szövetség összetartása továbbra is életbevágó”, s ehhez elejét kell annak is venni, hogy valamilyen „csak európai” biztonsági megoldás „aláása a NATO-t”. S ami kelet- és közép-európai térségünk számára a fő: a Pentagonterv erre az esetleges új keleti fenyegetésre is fel kívánna készülni, „szövetségi döntéstől függően”. Ámde azt máris megelőlegezve, hiszen a tervezők ugyan valószínűbbnek tartják a szomszédok irá-• nyában az enyhébb orosz politikát, viszont „mind a kelet-európai államok közti konfliktusok története”, mind a „lehetőség a konfliktusra” a volt Szovjetunióval arra ösztökéli az egyedüli szuperhatalmat, hogy „fontolja meg a kelet-közép-európai államokra kiterjeszteni azt a biztonsági elkötelezettséget, amely hasonló lenne az általunk a Perzsaöbölre kiterjesztettel”. S ezeket az államokat Washington szerint „a lehető leghamarabb” be kell kapcsolni a nyugati gazdasági és politikai szervezetekbe, az EK tagjaivá kell tenni, és „kibővíteni a NATO-kapcsolatukat”.
AJ.