﻿Adóslista
Mit mond a miniszter? Abban lehet reménykedni - mint például a MÁV esetében, ahol jelentős előrelépés következett be hogy bizonyos értelemben törlesztésre is sor kerül, a kintlévőség növekedése megáll. Azzal számolhatunk - folytatódik a népjóléti miniszter tegnapi nyilatkozata lapunkban hogy a kamat és a törzsadósság állománya a kamat irányába mozdul el, tehát nem keletkezik újabb befizetési hiány. Tehát március elején sem kell az ellátás veszélyeztetésére gondolni.
Közben olvassuk a listát, ki mindenki tartozik a társadalom-biztosításnak. A nagyok - köztük a MAV(?) - már egy korábbi kipel-lengérezés céltáblái voltak, ezúttal a kisebb cégek sora és adósságának mértéke került nyilvánosságra. Az 50 milliárdot is meghaladó hiányt nekik (is) köszönheti a Társadalombiztosítási Főigazgatóság.
Kínos dolog adósnak lenni -így. Mármint a nyilvánosság előtt. Akkor, amikor a családok azt figyelték a televízió szombati híradásaiban, hogy a tüntető egészségügyiek között ott van-e a körzeti orvosuk, tart-e transzparenst a kezében a gyermekgyógyász, rázza-e az öklét a sebész, aki valamely családtag törött karját gipszelte nemrégiben. Majd jön a lista, a kimondatlan magyarázattal, a dokinak azért lapos a pénztárcája, mert a tb sem tudja behajtani a kintlévőségét, s nem jut a tisztességes egészségügyi finanszírozásra. Bizony ilyen egyszerű a két történés közötti kapcsolatot megtalálni. De vajon ennyivel letudható-e a dolog? A sorrendben előbbre-való behajtó, az adóhivatal - a költségvetés nevében - hasonló listával rendelkezik. Ha tehát e két intézmény nekilát, s kasszíroz, akkor csak annyi történik, hogy lakat kerül több száz cégre: azokra, amelyeknek nem volt oly egyszerű a KGST-piacról átlépni a nyugatira; azokra, amelyek okkal remélték, a privatizáció kimenti őket a bajból; azokra, amelyeknek termékeit időlegesen a világpiaci dekonjunktúra „agyonvágja", de alapvető esélyük van a fellendülésre. A kattanó zár kívülrekeszti a munkásokat, s a társadalombiztosítás kapásból elveszti a maradék esélyét is a pénzek behajtására, sőt... Legkésőbb április 8-án a csődtörvény egyébként is felszólítja a fizetésképtelen cégeket arra, hogy maguk kérjenek eljárást maguk ellen.
A társadalombiztosítás adóslistája persze jó még valamire. Arra, hogy kiderüljön: a pellengérre állítottak között jószerivel nincs más, mint Csepeltől a Váci útig, Ózdtól Győrig az állami vállalatok sora. S csak elvétve magáncég, eredendően magán-vállalkozás. Ha legközelebb előjön a divatos kormányzati ostor: a vállalkozások nem adóznak, nem fizetnek, akkor jó lesz emlékezni e mostanában közkézen forgó listára.
A közhírré tétetik mozgalom persze jó arra is, hogy a magán még segíteni tudó, az üzletmenetét, pénzügyeit bizalmasan kezelő cégek egyikének-másikának hitelét ország-világ előtt porba tiporják: elszalad a vállalatba befektetni akaró külföldi, hátat fordít az a vevő vagy eladó, aki akár éppen a pácból húzta volna ki az immáron nyilvánosan megbélyegzettet. De a lista most már közkincs - a belőle származó veszteség pedig: közvagyon. Negatív előjellel.
Gergely László
Százezeres megmozdulás Belgrádban
A szerb ellenzék rendszerváltozást sürget
^KÜLPOLITIKAI HELYZETI
■ CSAKNEM SZÁZEZREN követelték hétfőn Belgrádban Slobodan Milosevics elnök lemondását a szerb ellenzék által szervezett nagygyűlésen. Az ellenzéki vezetők rendkívül kemény bírálatokkal illették a jugoszláv központi hatalamat, és rendszerváltozást sürgettek. A Szerb Megújhodási Mozgalom elnöke arra emlékeztetett, hogy az értelmetlen háborúban sok ezren meghaltak és százezrek bújdostak el. A tüntetők Milosevicset Hitlerhez és Szaddám Huszeinhez hasonlították, követelték az elnök lemondását, alkotmányozó nemzetgyűlési választások kiírását és a trónörökös hazatérését. A Demokrata Párt elnöke az országot sújtó szörnyű helyzetet vázolva arra mutatott rá, hogy gazdasági katasztrófa, éhínség fenyeget. 'A belgrádi nagygyűléssel egy időben Brüsszelben folytatták válságmegbeszélésüket a boszniai muzulmánok, szerbek és horvátok vezetői az alkotmány reformjáról. A megbeszélések mindeddig nem hoztak eredményt, és a portugál nagykövet-aki elnökölt a maratoni tanácskozáson - csupán arra törekedett, hogy ne szakadjon meg a tárgyalási folyamat, és elejét lehessen venni a boszniai polgárháborúnak. S közben ugyancsak a belga fővárosban ült össze egy másik Jugoszlávia-konfe-rencia, amelyre Lord Carrington hívta meg Horvátország, Szlovénia, Bosznia, Macedónia, Crna Gora és Szerbia elnökeit.
il TOVÁBB ÉLEZŐDIK a karabahi válság, miközben Örményország egyodalú fegyverszünetet ajánlott fel. Levon Ter-Petroszjan örmény államfő a Libération című francia japnak adott nyilatkozatában bejelentette, hogy Örményország kész feltételek nélkül egyoldalú fegyverszünetet elrendelni, ha Azerbajdzsán is elfogadja ezt, és nem kényszeríti védekezésre az örményeket. Ha mindez megtörténik, akkor megkezdődhetnek a közvetlen tárgyalások is a két ország között - jelentette ki az örmény elnök, noha úgy vélekedett, hogy Azerbajdzsán az elkövetkező napokban növelni fogja a katonai nyomást Karabahban, mert az új vezetés hatékonynak akarja feltüntetni magát, mint amilyen a lemondott elnök, Mutalibov volt. Petroszjan kijelentette azt is, hogy Örményország kész elfogadni a nemzetközi közvetítést, hozzájárul humatinárius folyosók létesítéséhez, és szeretné, ha Karabah területén állandó nemzetközi megfigyelőcsoport állomásozna. A francia sajtó ugyanakkor megerősítette, hogy Párizs kész bizonyos közvetítői szerepet vállalni a karabahi válságban. A francia külügyminisztérium bejelentette, hogy Törökországgal együtt közös felhívást adnak ki a fegyverszünetre az örmény-azeri háborúban. A Les Echos a
független államok közössége számára tartja kritikus jelentőségűnek „a kaukázusi tesztet", a lap szerint elsősorban Oroszországnak kellene megakadályoznia a háborút a Kaukázusban, ám Oroszország maga is centrifugális erőkkel küszködik. Ha a közösség legközelebbi csúcstalálkozója nem tud megoldást találni a válságra, akkor napjai meg vannak számlálva - hangzott a Les Echos fejtegetése, és ennek következményei beláthatatla-nok lennének a határkérdésekre is.
m HA EGYSZER MEGNYITJÁK a határok módosításának Pandora-szelencéjét, nagyon hamar ugyanolyan helyzet alakulhat ki, mintamilyen Európát egy évezreden át folyamatosan csatamezővé változtatta - írta a hétfői Le Monde. André Fontaine, a lap nagy tekintélyű publicistája arra figyelmeztetett: földrészünk a legjobban úgy tudja viszonylagossá tenni ezeket az anakronisztikus vitákat, ha egyesül. Ha minél könnyebb lesz az eszméknek és az embereknek átjutniuk a határokon, annál kevesebb lesz azoknak jelntőségűk. A cikkíró hosszasan elemzi a Szovjetunió és Jugoszlávia felbomlásának következtében kialakult helyzetet, megállapítva: a korábbi belső határok esetleges módosítása az önálló köztársaságok létrejötte immár nemzetközi határok módosítását jelentené.	(P. L.)
Milosevics lemondását követelték a tüntetők
Újabb válságtanácskozások Brüsszelben
Dúsítotturán-fogás az NSZK-ban
Az Euratom is nyomoz
Bonnból jelenti az MTI: Szakemberek szerint csupán „csekély sugárzási intenzitással” rendelkezik, csak „csekély mértékben”, illetve az emberi szervezetre nem veszélyes az az 1,2 kilogram dúsított urán, amelyet a bajor rendőrség még a műit hét csütörtökén foglalt le egy augsburgi szálloda parkolójában az egykori Szovjetunióból áttelepült két németnél -vált ismeretessé hétfőn.
A két volt szovjet polgár sportszatyorban, egy ólommal szigetelt fémtartályban tartotta a 235-os izotóppal 2,8 százalékban feldúsított uránt es 1,9 millió márkáért akart túladni rajta. Tervüket azonban a rendőrség megakadályozta.
Az ügy kivizsgálásába az Euratom is bekapacsolódott. A két férfit - mint arról a rendőrség és az ügyészség közleménye beszámolt -letartóztatták.
Hétfőn a délutáni órákban még nem volt világos, hogy a radioaktív anyag pontosan honnan származik, s hogy miként került Németországba. Ezzel szemben úgy tűnik, hogy az uránra akadt volna vevő, ám az illetékesek „magasabbrendű érdekre” hivatkozva nem hajlandók nyilatkozni.
ÚJVIDÉK - Több tízezer ember tett eleget a két legnagyobb ellenzéki párt, a Szerb Megújhodási Mozgalom és a Demokrata Párt felhívásának, és gyűlt össze hétfőn Belgrádban a Szent Száva téren, hogy tiltakozzon a szerb hatalom, a jelenlegi rendszer éllen, amely - s ezt mindkét ellenzéki pártvezető hangsúlyozta -katasztrofális helyzetbe taszította Szerbiát. A tüntető tömeg a délután folyamán békésen feloszlott, s nem érkezett hír semmiféle nagyobb rendbontásról.
Vük Draskovics és Dragoljub Micsunovics egyaránt követelte, hogy Szlobodan Milosevics elnök a nemzeti, nemzetközi, gazdasági és szociális téren elszenvedett teljes kudarca miatt nyújtsa be lemondását, és íijanak ki alkotmányozó nemzetgyűlési választásokat. A nagygyűlésen megfogalmazott követelések tartalmazzák még: hajtsák végre a tulajdonreformot, szüntessék meg az ideológiai monopóliumot, valósítsák meg a sajtószabadságot, alapjaiban változtassák meg a gazdaság- és szociális politikát, végül pedig a képviselőház adja vissza az állampolgárságát és a vagyonát a Karagyorgye-vics családnak.
Követelésüket a szocialista hatalom uralkodásának pusztító mérlegével támasztották alá: a gazdaság ro-
mokban hever, az életszínvonal zuhan, nyomor fenyegeti a tömegeket, Szerbia nemzetközileg elszigetelődött, soha ennyi ellensége nem volt, az ígért demokrácia helyett despotikus rezsim vezeti a köztársaságot. Elhangzott ugyan, hogy Milosevics háborúba taszította Szerbiát, de úgy tűnt, hogy inkább azt rótták fel, hogy nem sikerült egyesíteni a „s?erb terü-
leteket”, és a Szerbiából és Crna Gorából álló .Jugoszlávia” nem képes szavatolni a határokon kívül rekedtek biztonságát. És ez a Jugoszlávia egy nagy menekülttáborrá és katonai táborrá változott. A nacionalista felhangok, a dicső múlt gyakori emlegetése nem olyan színben mutatta meg a demokratikus ellenzéket, (Folytatás a 3. oldalon)
Mai Marshall-terv
El nem évülés
MA
RÉSZLEGES
EGÉSZSÉGÜGYI
SZTRÁJK
lehet május elsejétől, amennyiben nem kapják meg az itt dolgozók a követelt ötven százalékos béremelést. (A bértárgyalásokról információnk 4. oldalon)
A BÉRLAKÁSGAZDÁLKODÁS
új, a Belügyminisztérium által készített tervezetéről kritikai észrevételeket tesz a főváros lakás-ügyosztályának nemrégiben kinevezett vezetője. (Komor Vilma: „Inkább ne kerüljön a parlament elé” - 7. oldal)
AMIKOR AZ INFLÁCIÓ VISSZASZORÍTÁSÁT HIRDETTE MEG
prioritásként a kormányzat, akkor a vállalkozásélénkítés mellett döntött. (Gergely László: Szabó Iván az iparpolitikáról - 8. oldal)
MIKOR LESZ REKTORA
az Iparművészeti Főiskolának? A minisztérium egyelőre csak annyit tehet, hogy megkéri a megbízott rektort, tartson ki. S addig is reménykedhetünk, hogy a készülő felsőoktatási törvénytervezet mi-harabb megszünteti a bizonytalanságokat. (Fekete Judit: Zugligeti izgalmak-11. oldal)
FÉLELEM
AZ EGYEDÜLLÉTTŐL
- ez az egyetlen, amit nem érez tökéletesnek az életében Andu doktornő, azaz Gyarmati Andrea. (Bajnai Teréz: Baráti beszélgetés bizalomról, boldogságról - 13. oldal)
1 NEMZETKÖZI ÉLET 2-3. OLDAL ■ HAZAI TUDÓSÍTÁSOK
4-5. OLDAL g NÉZŐPONT 6. OLDAL ■ RIPORT-INTERJÚ 7. OLDAL B GAZDASÁG 8-9. OLDAL B KULTÚRA 10. OLDAL B UNIVERSITAS 11. OLDAL 1 NAPI KRÓNIKA 12. OLDAL B SPORT 13. OLDAL B MŰSOROK - T. SZERKESZTŐSÉG! 14. OLDAL B INFORMÁCIÓK, RENDŐRSÉGI HÍREK ló. OLDAL
Újabb kölcsön a távközlésnek
Az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) 185 millió márkás hitellel segíti a magyar tárvközlési infrasruktúra fejlesztését. A szerződést tegnap délután írta alá Jacques Általi, az EBRD elnöke, Kupa Mihály pénzügyminiszter és Horváth Pál, a Matáv vezér-igazgatója.
A tizenkét éves lejáratú kedvezmények kamatozású hitel egyik részét a budapesti Erzsébet központ modernizálására használják fel. Ennek eredményeként 1993 végéig az elöregedett rotary-központot digitálisra cserélik fel, s így annak 36 ezer vonalas kapacitását 63 ezer vonalra bővítik. Az összeg másik része mintegy 1100 falu telefon-ellátását hivatott javítani. Az EBRD elnöke egyébként nem kizárólag ennek a szerződésnek az aláírására érkezett hazánk-
ba. Tegnap nyitották meg ugyanis a bank budapesti irodáját a Kecskeméti utcában. Jacques Attali utazásának harmadik célja az volt, hogy tájékozódjon az EBRD április 10-14-e között Budapesten megtartandó első közgyűlésének előkészítő munkálatairól.
A hitelszerződés aláírását követő sajtótájékoztatón az újságírók kérdésére elmondták, hogy az EBRD munkáját hatásában a Kelet-Európa mai időkhöz igazított Marshall-terveként is felfoghatjuk. Ezt vélétlenül sem szabad jótékonykodásnak gondolunk. Kupa Mihály és Jacques Attali arra is rámutattak, hogy a délelőtt megtartott eszmecseréjük nem korlátozódott a mai napon aláírt szerződés megvitatására. Jelenleg 6-8 újabb projekt kezd körvonalazódni a közlekedés, a távközlés és a bankszféra területén.
(Folytatás a 4. oldalon)
Göncz történelmi tényfeltárást javasol
Az Országgyűlés hozzon létre ratikus jogállamiság elvének, amely Történeti Tényfeltáró Bizottsá- a súlyos bűnöket elkövetőkkel got az 1944. december 21. és szemben is mindékor csak az alkot-1989. október 23. közötti idő- mányosság szigorú tiszteletben tar-szak folyamatainak, történé- tása mellett teszi lehetségessé a fe-seinek és lényeinek feltárásé- lelősségre vonást. Az államfő felró, valamint feldolgozására - idézte: már az Alkotmánybíróság javasolta Göncz Árpád köz-	ülésén is jelezte, hogy amennyiben a
társasági elnök hétfőn délután testület a szóban forgó törvényt aláz Országgyűlés plenáris ülé- kotmányellenesnek minősítené, azt sén, a napirend szerinti mun- az Országgyűlésnek visszaküldi. Az ka megkezdése előtt.	államfő élni kíván azonban alkot-
mányos jogával, és az Országgyű-Az államfő emlékeztette a kép-	lésnek egyidejűleg megfontolásra
viselőket arra, hogy az Alkotmány-	javasolja: a büntetőjogi felelősségre
bíróság az ő kérésére vizsgálta meg	vonás hiánya nem akadályozhatja
a beterjesztők után csak Zété-	meg, hogy az igazság feltárása al-
nyi-Takács-féle elévülési törvény-	kotmányos keretek között megindulnék nevezett jogszabályt. Az Alkot-	jón. A magyar népnek joga van
mánybíróság a törvényt alkotmány-	megismernie saját történelmét, az
ellenesnek találta, s ez a határozat	igazság feltárásában az államnak te-
mindenki számára kötelező. Göncz	vékenyen közre kell működnie. Az
Árpád a döntéssel kapcsolatban ki-	államfő ennek érdekében indítvá-
emelte, hogy az megfelel a demok-	nyozta a Történeti Tényfeltáró
Bizottság felállítását. A bizottság feladata lenne összefoglaló jelentés készítése a rendelkezésre álló, illetve fellelhető források és szakmunkák feldolgozásával, a tanúk meghallgatásával az elmúlt négy és fél évtizedről. A bizottság nyilvánosságra hozná az ország szuverenitását, az alkotmányosságot és a hatályos törvényeket sértő döntéseket, és megnevezné az ember- és életellenes cselekmények a felelőseit, s munkája végeztével tájékoztatná megállapításairól az ország polgárait. A történtek hiteles feltárása és a jogsértésekért felelős személyek megnevezése elősegítheti tragikus nemzeti közelmúltunk megismerését, és egyben az alkotmány és a mindenkor hatályos jogi alapelvek sérelme nélkül segítheti feloldani a társadalomban jelenlévő feszültségeket -mondta végezetül az államfő.
(Folytatás a 4. oldalon)