﻿Ara: 11,50 Ft
Magw Nemzet
ALAPÍTOTTA: PETHŐ SÁNDOR
CSÜTÖRTÖK, 1992. március 12., LV. évfolyam, 61. szám
Venni vagy nem venni?
Le sem merem írni, mióta „él" a bérlakások elidegenítéséről szóló rendelet, igaz, keletkezésekor főleg annak a sok hátránnyal járó helyzetnek a megváltoztatására szolgált, amelyet a vegyes tulajdonú házak kezelése jelentett. Azóta sok víz lefolyt a Dunán, és az ingatlankezelés sokadik átszervezése sem hozta meg a kívánt eredményt. Ráadásul rájöttek, hogy az adott lakás - különösen ha jó helyen, jó állapotú épületben van -rendkívül kedvező fizetési feltételek között válhat saját tulajdonná, netán hasznot hajtó befektetéssé. Növelték a vásárlókedvet a rendszerváltással előtérbe kerülő privatizációs folyamatok, amelyekbe jól illeszkedett a bérlakások magántulajdonba adása.
Mindezek folytán a bérlakások előadásának görbéje egyszer csak meredeken emelkedni kezdett, és korántsem egyértelműen pozitív folyamatokat indított el. Bámulatos gyorsasággal keltek el a főváros legértékesebb, főleg a budai zöldövezetekben található villalakások, amelyeket fél pénzen (illetve még ennél is olcsóbban) vásároltak meg bérlőik. Ugyanez indult meg a pesti oldal legreprezentatívabb részein, de másutt is.
Mindez főleg a fővárosban -ahol a bérlakások aránya a legnagyobb - vált egyre akutabb problémává. A városméretű rehabilitáció fogalma hosszú évek óta napirenden van, és mára körülbelül hatszáz tömb vár megújításra. Ezenközben dúl a bérlakások eladása körüli, minden kerületben más és más okokból ellentmondásos, áldatlan csata. Valamivel mindenkinek van részigazsága, de a kényszer kedvezőtlen irányba, sőt olykor vakvágányra terelheti az egészet, és mi most csak ezzel a vetü-lettel foglalkozunk. A kényszerrel, a rövidesen többszörösére emelkedő lakbérektől való félelemmél, és a lakáshoz jutás kilátástalanságá-val. Mindkettő szinte belehajszolja a lakúsok megvételébe azokat is, akikryik különben ez eszük ágában
már a „szerencsések" lefölözhették a lakások krémjét, ha egyesek többmilliós haszonhoz is juthattak az esetleges üzletelés révén, akkor miért akarják őket jogaikban korlátozni vagy a régi, kedvezményes árat fölemelni?
Látni kell, hogy az önkormányzatok is vergődnek a szabályoz-halatlanná vált és a későbbiekben igencsak károssá, visszafordíthatatlanná válható következmények hálójában. Mind a szociális bérlakások számának aggasztó csökkenése, mind a tömbrehabilitációk ellehetetlenülése, sőt az egyes, új tulajdonosok körében máris tapasztalható pánikhangulat - hiszen egyesek az épület műszaki állagát figyelmen kívül hagyva, elhamarkodottan vásárolták meg lakásukat - a helyzet további rosszabbodásával járhat.
Az önkormányzatoknak szükségük van a bérlakáseladásokból származó pénzre, éppen a rehabilitációs és az új lakások építését szolgáló alap létrehozására, de ez bizonyos általánosítható, feltétlenül érvényesíthető, összfővárosi elvek meghatározását követeli meg. Ennek a bérlakásvagyon sorsán kívül az egyének számára is megnyugtatóan eldönthetővé kell tennie a „venni vagy nem venni" kérdését, hogy minden esetben érdek-e az adott lakások eladása, illetve megvásárlása. Ellenkező esetben olyan teher zúdulhat a végképp elaggott épületekben tulajdonosokká válókra, amely a lakásgazdálkodásnak, de még gyermekeink otthonteremtésének is gátjává válhat.
Komor Vilma
Megállapodásra törekszenek a Jelcin-látogatásig
Baker és Koziijev folytatja a vitát az óriás rakéták csökkentéséről
■ A NUKLEÁRIS FEGYVERZETEK radikális csökkentésére van szükség - ebben egyetértett Baker amerikai és Kozirjev orosz külügyminiszter, de a két diplomáciai vezető véleménye eltért atekintet-ben, hogy a csökkentés milyen menetrend szerint valósuljon meg és mely fegyverfajtákra vonatkozzék. A külügyminiszterek három héttel ezelőtt találkoztak Moszkvában, s a tervek szerint a közeli hetekben ismét összeülnek, hogy legkésőbb Jelcin orosz elnök június közepére tervezett washingtoni látogatásáig kidolgozzák a nukleáris fegyverzet-csökkentés további menetrendjét, s mindenekelőtt a hagyományosan legpusztítóbbnak ítélt nagy hatótávolságú, földi indítású stratégiai rakéták egy részének a megsemmisítését. Mostani ötórás eszmecseréjükön nem tudtak elérni végleges egyezséget, de - mint brüsszeli sajtóértekezletén Baker közölte - „képesek voltak arra, hogy belemenjenek néhány részletbe". A State Department gazdája szerint a partnerség és az együttműködés új korszakát jelezné, ha lényegesen csökkentenék a stratégiai nukleáris fegyverzeteket.
m A SZOVJET UTÓDÁLLAMOK számottevő része immár nemcsak az EBEÉ-folyamatban vesz részt, hanem tagja az Észak-atlanti Együttműködési Tanácsnak is, amiből a Nyugat számára az is következik, hogy akaratlanul közelebb kerül ahhoz az óriási csődtömeghez, amely az egykorvolt Szovjetunió tagországaiban és a tagállamok viszonylatrendszerében fölhalmozódott. A
[A KÜLPOLITIKAI HELYZETI
Kaukázus vagy éppen a volt szovjet Közép-Ázsia bekapcsolása az európai-atlanti szervezeti keretekbe, még sok fejtörést okozhat a politikusoknak és tömérdek találgatásra ösztönözheti a hírmagyarázókat. A Dér Standard című bécsi lap mindenesetre groteszknek nevezi azt, hogy a NATO hirtelenjében „közelebb került" Novoszibirszkhez, mint mondjuk Bécshez vagy Bernhez. Ezt a nyilvánvalóan sarkított megfogalmazást nem osztja a Die Presse, amely szerint a FAK-tagországok megjelenése a brüsszeli székhelyű atlanti tanácsban „történelmi lépés". Ez azonban nem segít - leglábbis pillanatnyilag a konfliktusok föloldásában -, hiszen az újabb súlyos örmény-azeri harcokat csak a sűrű havazás hiúsította meg. Irán rövid időn belül másodszor is béketervet terjesztett elő, amelynek lényege, hogy küldjenek nemzetközi békefenntartó erőket Karabahba. Ezen egységekben helyet kapnának iráni csapatok is.
m AZ ELŐVÁLASZTÁSOKON GYŐZTES Bush elnök válaszolni kényszerült Nixon memorandumára, amelyben a Fehér Ház volt lakója sokkal átfogóbb gazdasági segítséget sürgetett Oroszországnak és a többi utódállamnak. Bush azt fejtegette, hogy a támogatásnak „pénzügyi korlátái
vannak". A Pentagon-papírokhoz fűzött megjegyzéseket Michel Tatu, az egyik legtekintélyesebb párizsi kommentátor, aki szerint az új nemzetközi „világrendetlenségben" súlyos kockázatok mutatkoznak: így például elképzelhető, hogy Oroszország nem integrálódik a nemzetközi közösségbe, hanem új, agresszív típusú diktatúra felé halad. Konfliktusok robbanhatnak ki a fejlődő világban, terjedhetnek az atomfegyverek. Tatu szerint ebben a helyzetben tisztázni kell az amerikai vezető szerep lényegét, s a nyugati szövetségeseknek fel kell hagyniuk a kétértelmű állásfoglalásokkal: nem lehet egyfelől bírálni az Egyesült Államok izolacionizmusát, másfelől elvitatni tőle azt a szerepet, amelyet maguk nem hajlandók vállalni.
■ FORDULÓPONTHOZ ÉRKEZETT az Egyesült Államok jugoszlávpolitikája, amennyiben Washington az eddiginél jóval aktívabban kapcsolódik bele a délszláv térség bonyolult rendezési erőfeszítéseibe. A Tanjug ismét különféle vádaskodásokat fogalmazott meg a magyar politikával szemben, a többi között azt, hogy Budapest a belgrádi kormány megdöntéséhez az ellenzéki szerb pártokat szeretné megnyerni. A távirati iroda megint „területi követeléseket" emlegetett, s fölidézte, hogy Bukarestben is beszélnek „magyar revizionizmusról" és Szlovákiában is aggódnak bizonyos budapesti - vagy inkább Budapestnek tulajdonított- megfogalmazások miatt. (M. J.)
Bush tarol, Buchanan terel
Clinton a demokrata elnökjelöltség közelében
(Tudósítónktól)
WASHINGTON - Tizenegy állam előválasztása tette „szuperré" e keddet, Clintonnak pedig az, hogy mindegyik déli versenyt fölényesen megnyerte. Busn elnök megint biztosan győzött mind a nyolc republikánus vetélkedőn, ám az egyharmados ellenszavazás itt is kísérte.
Az elnök gyakorlatilag már megszerezte a jelöltséget - tudatta kedd este a Fehér Ház szóvivője, hogy a Bush-csapat szerint a republikánus verseny eldőlt, nincs hát értelme a pártlázadó Buchanan további pénzköltési erőfeszítéseinek. Hiszen a nap végén az államfő már majd hétszáz elnökjelölő küldött voksát tudhatta megáénak az augusztusi houstoni konvención a többséghez szükséges 1105-ből, míg kihívója alig ötven delegátust tudott összegyűjteni. A republikánus pártvezérek közlik is, hogy véget kellene vetni az elnököt folyamatosan - és a demokraták elleni őszi küzdelemre netán súlyosan -megsebző ellenállásnak, Quayle alel-nök valamennyi tévéhálózatnak interjút adva ismételgette, hogy Bush
immár „vette az üzenetet”. S hogy az állításokkal ellentétben Reagan és Nixon exelnökök igenis támogatják Busht, ki nem vette zokon az utóbbi kedden nyilvánosságra került bírálatát (Nixonnak a Jelcin támogatását számon kérő „memoranduma” pedig lényegében megjelent a szerdai Wall Street Journalban). Csak hát mindezt Buchanan már kedd este Michigan államban, tehát a következő elővá-lasztási csatatéren hallgatta, és semmi jelét nem adta visszalépési szándékának.) Húga és kampányának fő irányítója (a volt Reagan-főtisztvise-lő) Bay Buchanan pedig elmondta a tévéknek, hogy máris látják jelét hadjáratuk Busht jó - vagyis jobbra, konzervatív - irányba terelő hatásának, ezért is kitartanak.
Buchanan megint betakarította a Bushsal elégedetlen párthívek majd egyharmadának voksát, még az elnök pátriájában, Texasban is csak 70:24 volt az arány, s ott a szélsőnél is szélsőségesebb Duke három százalékot kapott. A másik keddi kulcsállamban, Floridában, Duke-ot a republikánus pártgépezet nem engedte listára, itt 69:31 volt Bush javára, míg a Klán-vezér államában, Luisia-nában az elnök két kihívója 27 és ki-
De hiszen te már a világ egyetlen szuperhatalma legnagyobb pártjának legerősebb embere vagyI
(A Le Monde rajza)
lene százalékot szerzett. Buchanan dicsekszik is, hogy neki sikerült végre kiütnie az országos politikából Duke ot, ki egyedül Mississippiben kapott tizenegy százalékot, másutt csak kettő-hármat, s luisianai kudarcának mértékét jelzi az alig tízezer voks, szemben a novemberi kór-mányzóválasztás több százezrével. Buchanan tántoríthatatlanul diadalmas e kettős sebzése láttán, s nevetve felelte a Fehér Háznak, hogy most nem sürgeti - mint a múlt héten -Bush visszalépését, mert „adok neki még egy esélyt”...
Közel jár „gyakorlatilag” a demokrata elnökjelöltség megszerzéséhez Clinton is, aki valamennyi déli államban meglepő biztonsággal győzött, s a legkevésbé annak számító, inkább az országos összetételt tükröző Floridában is 51:34-re verte Tson-gast, míg másutt 66-73 százalékot kapott. Tsongas csupán a saját államában, Massachusettsben nyert 67 százalékkal, s a szomszédos miniállam Rhode Islandben 53-mal, a dele-wari nyílt szavazáson 30:21-re verte Clintont.
(Folytatás a 3. oldalon)
AZ IDEGENLÉGIÓBA JELENTKEZŐ KELET-EURÓPAI FIATALOK
száma nő, de Franciaország területén kívül nem működik toborzóiroda. (Információnk a 3. oldalon)
ISTEN ÉS A FŐPOLGÁRMESTER UTÁN A HARMADIK:
a budapesti főkapitány. Egy „zsaru” feljutott a csúcsra, Bodrácska János egykori őrmestert tábornokká nevezték ki. Kollégái úgy tartják, vasember, ha elindul, legfeljebb golyóval lehet megállítani. A rendőrfőnök, aki kisöpörte az aluljárókat, most elhatározta: megtisztítja a Belvárost...(Romhányi Tamás: Milyen érzés főkapitánynak lenni? - 5. oldal)
AZ ÚJ MAGYAR NÉPFŐISKOLA
miként a művelődés, a pluralizmuson alapuljon. Egyetlen erő sem monopolizálhatja a szabad művelődés intézményrendszerét. (Szigeti Tóth János: Az választja a nótát, aki a dudást fizeti - 6. oldal)
KATOLIKUS SZÜLŐ
REFORMÁTUS
KÓRHÁZBA
viheti-e a gyermekét? A kérdés elhangozhat, hiszen az Apáthy Gyermekkórházat most visszakapja a református egyház. (Élő Anita: „A keresztyén kórházban nem a vakbelet műtik másként” - 7. oldal)
VÁLÁS ELŐTT ÁLL A BÁBSZÍNHÁZ,
s a két igazgatónak, úgy tűnik fel, különböző elképzelése van a megosztásról. (Hanthy Kinga: Egyenlő esélyekről szó sem lehet -10. oldal)
■sasa
B NEMZETKÖZI ELET 2-3. OLDAL ■ HAZAI TUDÓSÍTÁSOK
4-5. OLDAL 1 NÉZŐPONT ó. OLDAL i RIPORT-INTERJÚ 7. OLDAL H TISZTELT SZERKESZTŐSÉG! 8. OLDAL B GAZDASÁG 9. OLDAL B KULTÚRA 10. OLDAL fl TUDOMÁNY 11. OLDAL BNAPI KRÓNIKA 12. OLDALB SPORT 13. OLDALI MŰSOROK 14. OLDAL B INFORMÁCIÓK, RENDŐRSÉGI HÍREK ló. OLDAL
Hétfőn feloszlik a londoni parlament
Brit választások április 9-én
HÍRÖSSZEFOGLALÓNK A Downing Street 10. előtt szerdán, a kora délutáni órákban jelentette be John Major brit miniszterelnök, hogy a királynőt kérte a parlament feloszlatására és a választások április 9-i kiíratására. A munkáspárti Kinnock pártvezér üdvözölte a döntést.
Mint várható volt, az adócsökkentést ígérő költségvetés beterjesztése után gyorsan döntött a konzervatív pártvezér, s hétfőtől megkezdődik a rendkívül szoros küzdelmet ígérő választási kampány záró szakasza, amely tizenhét munkanapból fog állni. Valójában a szigetország már hónapok óta választási lázban él, ami
nem meglepetés, hiszen mind a 48 éves Majornak, mind a nála egy évvel idősebb Kinnocknak nagy a tét. Tizenhárom évi konzervatív kormányzás után Major először vezet választási kampányt: 1990 novemberében Margaret Thatcher lemondása miatt költözött be a Downing streeti irodába. Az 1983 óta ellenzéki vezérként politizáló Kinnock azt szeretné, hogy a Munkáspárt végre visszahódítsa a kormányzást a toryvetélytár-saktól. Nagy kérdés, hogy a brit társadalom többsége kíván-e ilyen változást; a pillantnyi közvélemény-kutatások a labouristáknak kedveznek, de ennek jelentőségét nem szabad túlbecsülni. Major mindenesetre derűlátó: (Folytatás a 3. oldalon)
Megnyílik a moszkvai atomközpont
HÍRÖSSZEFOGLALÓNK Baker amerikai és Kozirjev szovjet külügyminiszter szerdán találkozót tartott Brüsszelben az Észak-atlanti Együttműködési Tanács ülése után. Az eszmecsere napirendjén a fegyverzetkorlátozás szerepelt.
Újabb hasonló megbeszélések várhatók már a közeljövőben, hiszen Jelcin orosz elnök júniusban esedékes washingtoni látogatására Washington és Moszkva szeretné elkészíteni azt az egyezményt, amely a START-folya-matba illeszkedve tovább csökkentené a nukleáris fegyverek számát.
Koziijev Brüsszelben felvetette, hogy teljesen fel kellene számolni a szárazföldi állomásoztatású több robbanófejes rakétákat, amelyek a leg-
pusztítóbbak. Oroszország már korábban javasolta, hogy mindkét részről kétezer-ötszázra csökkentsék a robbanófejek számát. A START Washingtonnak kilencezret, Moszkvának hétezret engedélyezett. Bush az unió helyzetéről szóló januári beszédében szintén azt szorgalmazta, hogy semmisítsék meg a szárazföldi rakétáknak e típusát, s felajánlotta, hogy az Egyesült Államok leszereli ötven MX-ét, csak egyet hagy a három robbanófejes Minuteman D3. rakétán, s ezerrel lefaragja a tengeralattjárókon elhelyezett tölteteket. E javaslat jóval több robbanófejet tartana rendszerben, mint az orosz ajánlat. A Fehér Ház kiszivárogtatta, hogy előbb Bush kezdeményezéséről kíván megállapodni, újabb kurtításokra csak később kerülhet sor.
Mielőtt Baker és Koziijev tárgya-
lóasztalhoz ült volna, a két külügyminiszter részt vett azon a konferencián, amelyen még Japán és az Európai Közösség képviselői voltak jelen. Jelképesen megnyitották azt a tudományos központot, amely az állás nélkül maradt „szovjet” atomtudósokat foglalkoztatja majd, talán már ezen a nyáron. Az EK és az Egyesült Államok 25-25 millió dollárral, Japán tízmillióval járul hozzá a költségekhez. Az EK elnöki tisztét betöltő Joao de Deus Pinhero úgy fogalmazott, „semmi sem mutathatja jobban, hogy a konfrontációtól az együttműködés felé mozdultunk el. Most az együttműködéstől a további integráció felé kell haladnunk”. Koziijev szerint ez az esemény „politikusok és tudósok szolidaritásának ritka megnyilvánulása”.
(b.m.)