﻿Ara: 11,50 Ft
Magyar Nomzol
ALAPÍTOTTA: PETHŐ SÁNDOR
PÉNTEK, 1992. március 13., LV. évfolyam, 62. szám
Képünk a világban
Komoly beszédű urak, határozott szavú hölgyek cseréltek eszmét a napokban arról: hogyan is kéne mutatkoznunk a külföld szemében, miféle képet lenne célszerű magunkról kialakítani? Az Országos Idegenforgalmi Tanács ülésezett, és aligha tekinthető véletlennek, hogy a tanácskozás első napirendi pontjaként a „Nemzeti propaganda és az országkép kialakításának koncepciója" című témakört tárgyalták.
Hogy új kép kell, hogy új idegenforgalmi arculatra van szükség, azt senki sem vitatta. Más lett az ország, más lett a társadalom, a gazdaság. A piacgazdaság épülésével szinte naponta alakultak új utazási irodák; a korábbi évek nagy szállodaépítéseihez járultak a magánpanziók és egyéb szálláshelyek, és mindez már eddig is komoly konkurenciaharcot eredményezett az addigi állóvízzel szemben. A szakterület szervezettségét, áttekinthetőségét a liberalizálódott, több ezer szolgáltatót felölelő kínálati piac cseppet sem könnyítette meg - alaposan megnehezült az információk egybegyűjtése is. Az így kialakult, nem különösebben tiszta vonalú képet a belpolitika és a gazdaság változása mellett további színekkel gazdagítja a külpolitika átalakulása, Közép- és Kelet-Európa újfajta megítélése.
Ha most sorolni kezdjük korábbról ismert, vonzónak tartott jellegzetességeinket - a magyar konyhát, a borokat, a „szocialista" államok polgárainak nyugodt találkozóhelyét, az olcsó szálláshelyeket, a pusztaromantikát és így tovább - rájöhetünk, hogy alig maradt belőlük valami. Ezért persze nem kell sajnálkoznunk. Jöttek helyettük újak; bő árukínálat, neves nyugati cégek jelenléte, sportlehetőségek (horgászat, lovaglás, golf), gyógy-, rekreációs, kulturális és kongresszusi turizmus - és akkor még nem is szóltunk az emberről.
Márpedig a rólunk kialakított képnek - az új képnek is - ő a központi alakja: a magyar ember. Természetesen, ahogy magunk is gyakran élünk a túlegyszerűsítés eszközével, és minősítjük a németet, az angolt, az oroszt ilyennek vagy olyannak, gyakran hallhatjuk, minket is minősítenek. Vendégszeretők vagyunk - lásd: magyaros vendégszeretet -, másutt meg kihasználjuk az idegent, vastagon fogó pincerceru-zák fogadtatják meg a turistával, hogy ide aztán soha többet... Szalmaláng módjára hamar föllelkesülünk az újért, a modernért, aztán meg közönybe temetkezve várjuk, hogy mások elvégezzék helyettünk a kényelmetlen munkát. Készséggel ellenkezünk, protestálunk bármi ellen, majd pedig zokszó nélkül átengedjük a terepet korábbi ellenfeleinknek.
Változtatható-e ez a kép? - ez itt a kérdés. Az nyilvánvaló, hogy a valódi értékelések készítői árnyaltabban, több ismeret alapján ítélkeznek, nem bízzák magukat kész sémákra, ám a sémák kialakulása sohasem véletlen. A mulatós, sírva vigadó, csikós-puszta-árvalányhaj képzethez képest viszont társul mostanában egy új, másfajta minősítés is. Tengerentúlról jött ismerőstől hallottam, nogy gyakran jellemzik arrafelé a hazánkból elszármazottakat úgy, hogy a magyar „mögötted megy be a forgóajtón, de előtted jön ki". Másképpen fogalmazva: a találékony, a mindig talpra álló, a bármilyen csávából^ kijövő ember típusaként. Olyan nemzeti karaktert tulajdonítva nekünk, amely évszázadokon át elpusztíthatatlanul állta a viharokat, amely reménytelen helyzetekből kilábalva, nagy vérveszteségek után is megtalálta a felemelkedés útját.
Megvallva, hogy szívesen szemlélődöm a romantikába hajló, hagyományos „magyar képek láttán, el kell ismernem: ez utóbb említett kép hívebben mutat bennünket a világ előtt.	. ... j
Bognár Nándor
ENSZ-ultimátum Bagdadnak
Katonai erő alkalmazásával fenyegeti a BT Irakot
TUDOMÁNYOS ÉS POLITIKAI SZÍNTEREKEN folyik a vita arról, hogy a kommunizmus kimúltával biztonságosabb, avagy nyugtalanabb világ felé közeledünk-e. Francis Fukuyama amerikai történész, aki három éve meghirdette a világpolitikai konfliktusok végét, a liberális kapitalizmus totális győzelmét, most újabb könyvvel próbálja alátámasztani tézisét, s ezt Európában is népszerűsíti. A Liberationban közölt írásában újólag azt bizonygatta, hogy korunk egyik fő veszélye a türelmetlen nacionalizmus, valójában igen gyenge lábon áll, s indokolatlan a pesszimizmus, amely szerint a volt kommunista világban nincs esélye a liberális eszméknek. Bizonyító erejű példaként említődik Magyarország is, mint ahol lenne ugyan talaj a náció nalizmus számára a határokon túl élő kisebbségek helyzete miatt, ám Budapest kizárólag diplomáciai eszközöket alkalmaz érdekei védelmére.
Az amerikai derűlátás és a francia cinizmus csatájának minősítette a Reuter, hogy Fukuyama tételeit egy francia elemző, Pierre Lellouche „Az új világ" című könyvében cáfolni próbálja. A „helytelennek és veszedelmesen félrevezetőnek" minősített amerikai látomással szemben Lellouche
A KÜLPOLITIKAI HELYZET
nemhogy demokratikus és békés, hanem éppen hogy felfordult jövendőt jósol. A borúlátók szerint miután felborult a hidegháború fenntartotta „féle-
lem egyensúlya", megnyílt az út a jugoszláviaihoz és karabahihoz hasonló etnikai konfliktusok, az iszlám fundamentalizmus felvirágzása az
atomtechnika széles körű elterjedése előtt, és megindul Nyugatra a népvándorlás a szegényebb országokból.
m HASONLÓ FÉLELMEK mozgathatják a ma 79 éves Richard Nixont is, aki olyannyira erőteljesen lobbyzik Jelcin megsegítése mellett, hogy a téma lassanként a beinduló amerikai választási kampány fontos kérdésévé növi ki magát. A volt elnök véleménye szerint az Egyesült Államok nem engedheti meg magának, hogy befelé forduljon, s az eddiginél jobban kell támogatnia az orosz demokratikus kísérletet, mert ha Jelcin megbukik, az elnyomó diktatúrák új hullámát indítaná útjára. Az oroszok támogatása pedig még mindig csak töredéke lehet azoknak az összegeknek, amelybe az újrafegyverkezés kerülne. A gyakorló politikus, Bush dilemmáját Lawrence Eagleburger első külügyminiszter-helyettes fogalmazta meg, aki szerint Nixonnak nem kell figyelembe vennie sem a költségvetés hiányát, sem az adópolitikát, így meglehetősen „elvont" a véleménye, amikor a Független Államok Közösségének és a Kelet Európának nyújtott támogatást „szánalmasan kevésnek" minősíti. Az amerikai kormányzat egyébként az idei 400 millió dollárral szemben jövőre 450 milliót kér a
közép-kelet-európai országok támogatására, ám ezen az eddigi hat helyett a Baltikummal kiegészült kilenc országnak kell osztoznia.
B ERŐS KÉTELYEI vannak Mihail Gorbacsovnak is azzal kapcsolatban, hogy működésképes lesz-e valaha is Független Államok Közössége. A volt szovjet elnöknek a Sternnek adott interjúja azonban azt a benyomást kelti, hogy nem annyira a külföldi segélyben bízik, mint inkább saját politikai reinkarnációjának jótékony hatásában. Megítélése szerint az országnak szüksége van rá, mert bár „a Szovjetunió nem létezik, de az ország igen, jóllehet ezt az ellentmondást Nyugaton nem lehet megérteni". Szegényes próbálkozásoknak minősítette azokat a kíséleteket, amelyek
tón nem lehet megérteni". Szegényes próbálkozásoknak minősítette azokat a kíséleteket, <
„a pályán kívülre" akarják őt kényszeríteni. Önbizalmát csak fokozhatja az a kedvező nemzetközi visszhang, amely a másik nagy túlélő, Eduard Se-vardnadze grúziai visszatérését fogadta. A Finan-tial Times szerint ha valaki elérheti Grúzia nemzetközi elismerését, ENSZ-tagságát, úgy az csak ő lehet, s a brit kormány máris sürgeti EK-partne-reit Tbiliszi függetlenségének jóváhagyására. A The Times pedig arra hívja fel a figyelmet, hogy a volt külügyminiszter nem akar sietni a FÁK-ba való belépéssel, s ennek oka alighanem az, hogy nem hisz a közösség tartósságában - vagyis ha más megfontolásoktól vezérelve is, de ismét közös nevezőn van Gorbacsowal.	(L. G. J.j
Bős ügyében semleges az EK
Brüsszelből jelenti Baracs Dénes, az MTI tudósítója: - Az Európai Közösség „szigorúan semleges*’ a Bős-Nagymarossal kapcsolatos vitában, amelynek megoldásához Jírí Dienstbier csehszlovák külügyminiszter - a szlovák sajtó értesülése szerint - a közösség segítségét kérte, egy független szakértői bizottság felállításának támogatása révén, amikor mostani brüsszeli tartózkodása során látogatást tett Jacques Delors-nál, az Európai Közösségek Bizottságának elnökénél. A bizottság ezzel kapcsolatos magatartását körvonalazva jól tájékozott közösségi forrásokból megerősítették az MTI tudósítójának: a Delors-ral folytatott megbeszélés során a csehszlovák külügyminiszter röviden említést tett arról, hogy a Bős-Nagymaros kérdésével kapcsolatos vita hátrányosan hathat a két ország kapcsolataira, és szólt arról, hogy a közösség hasznos szerepet játszhatna megoldásában. A bizottság véleménye az, mondották az MTI-t tájékoztató források, hogy a közösség semmiképpen sem avatkozhat be két ország közötti vitába, de meghallgatja, mit mondanak az érintettek. Elsősorban a két országra tartozik, hogy kifejtsék véleményüket, jelezzék, mit várnak a közösségtől. Ennek alapján fontolhatja meg a bizottság, milyen módon reagáljon a kérésekre, hogyan járjon el. Az MTI-t tájékoztató források nem határozták meg pontosan, hogy sor kerülhet-e független szakértők kiküldésére a közösség támogatásával, mint ahogy azt szlovákiai lapok írták Dienstbier látogatása kapcsán, illetve hogy ehhez a két fél közös kérése szükséges-e, vagy esetleg elég, ha mindkét fél külön-külön kéri ezt.
Mint ismeretes, 1991 januárjában
-	Carlo Ripa di Meanánuk, az Európai Közösség környezetvédelmi illetékesének prágai látogatása előtt - a közösség bizottsága már jelezte: felkészült tudományos szakértői vélemény nyújtására arra vonatkozólag, hogy milyen következményekkel járna a bős-nagymarosi komplexum felépítése a két ország számára. Egy közösségi szóvivő akkor azt mondotta, hogy a bizottság ehhez a magyar és a csehszlovák kormány közös felkérését várja, és a tanulmány költségeit a Phare-program keretében Csehszlovákiának biztosított környezetvédelmi keretből fedeznék. A témára azonban Brüsszel azóta nem tért vissza
-	a közös felkérés nem érkezett meg.
Tárik Aziz sikertelen New York-i küldetése
Két tűz között a kurdok
Az ENSZ Biztonsági Tanácsának tagjai csütörtökön felszólították az iraki kormányt, hogy feltételek és minden további késedelem nélkül hajtsa végre a világszervezet határozatait tömegpusztító fegyvereinek és hadiüzemeinek felszámolásáról.
Az ENSZ az Öböl-háború idején döntött úgy, hogy fel kell számolni Irak vegyi és biológiai fegyvereit, valamint rakétákat előállító üzemeit. A Szaddám-rendszer azonban mindmáig megakadályozta a határozatok végrehajtását. Az MTI tudósítójának jelentése szerint az amerikai és a brit képviselő most figyelmeztette az Irak képviseletében jelen lévő Tárik Aziz miniszterelnök-helyettest: ha nem teljesíti az ENSZ határozatait, akárcsak tavaly - Kuvait esetében - ezúttal is sor kerülhet katonai erő alkalmazására.
Irak képviselője azt állította, hogy országának már nincsenek tömegpusztító fegyverei, de az ENSZ megbízottja azonnal tételesen megcáfolta Tárik Azizt. Bagdad küldötte kérte a tanácsot, hogy oldják fel az országa ellen tavaly elrendelt kereskedelmi tilalmat, a BT azonban elutasította a kérelmet.
A vitában Erdős André magyar nagykövet több kollégájához hasonlóan felhívta a figyelmet arra, hogy Irakban továbbra is súlyosan megsértik az emberi jogokat, tömeges kivégzések, politikai gyilkossá-
gok történnek, embereket önkényesen letartóztatnak, kínoznak, megsértik az etnikai és vallási kisebbségek jogait.
Az iraki kormány tiltakozott Törökországnál az észak-iraki, kurdok lakta területek bombázása miatt. A török légierő a hét elején több rajtaütést hajtott végre a török határhoz közel eső kurd táborok ellen, ahol Ankara szerint Törökországot fenyegető szeparatista fegyveresek gyülekeznek.
Szaddám Húszéin iraki elnök ugyanakkor figyelmeztette a bagdadi kormánnyal szemben álló kurdo-kat, hogy nem engedélyezi az új kurd parlament megválasztását, ha azt a nyugati hatalmak védelme alatt kívánják lebonyolítani. A kurdisztáni
autonómia meghirdetésének 22. évfordulója alkalmából mondott beszédében az elnök árulóknak es a nyugatiak ügynökeinek nevezte a kurd lázadókat, akik az Öböl-háború befejezése óta a nyugati hatalmak katonai védelmét élvezik.
Az AFP francia hírügynökség jelentése szerint Irak a hét elején visszaszolgáltatott Kuvaitnak négy amerikai gyártmányú Skyhawk A-4 típusú katonai repülőgépek, amelyeket az emírség megszállása idején zsákmányolt. A kuvaiti hír-szolgálati iroda ugyanakkor azt je-lentete, hogy Iraknak még több kuvaiti gép van a birtokában, közöttük vadászbombázók, valamint szállítógépek.
A vajdasági egyetemisták is csatlakoztak belgrádi társaikhoz
ÚJVIDÉK - A vajdasági székváros egyetemi hallgatói is csatlakoztak belgrádi kollégáik követeléseihez, de sajátjaikkal is bővítették azokat: követelik a tartományi kormány kollektív lemondását, egy párton kívüli személyiség vezette ideiglenes kormány megalakítását, a többpárti vajdasági és helyhatósági választások haladéktalan kiírását, továbbá sajtószabadságot, valamint az egyetemek teljes autonómiáját. Az újvidéki egyetemista megmozdulás mindazonáltal nem volt
tömeges, csupán néhány százan vonultak ki a központi térre. Az egyetemisták közül sokan állítólag Belgrádba utaztak. Pristinából is indult volna egy kisebb csoport, de leszálították őket a vonatról. A koszovói székvárosban egyébként nem szerveztek tiltakozást az albán egyetemi hallgatók.
A szerb fővárosban egész nap tartott a diáktüntetés. Az egyetemisták, akikhez középiskolások is csatlakoztak, állandóan váltották egymást, hogy ne ürüljön ki az utca
egy percre sem. Délelőtt is több mint ezren voltak, délutánra pedig ismét több ezerre nőt a számuk, tegnapra virradó éjszaka azonban több mint tizenötezren hallgatták meg Vük Dras-kovicsot, a legnagyobb ellenzéki párt, a Szerb Megújhodási Mozgalom elnökét. (A szélsőséges nacionalista pártok képviselőit, akik például az „usztasákra” akarták a felelősséget hárítani a katasztrofális szerbiai helyzetért, egyszerűen kifütyülték.),JVem (Folytatás a 3. oldalon)
EGYHÁZI ISKOLÁK
Az egyházi iskola lényegét nem valami „ájtatos máz” adja, hanem az iskola egésze által képviselt értékrend, világkép, világnézet. (Korzenszky Richárd: Leckénk a kölcsönös megértés - 6. oldal)
56 DÁN MÁRTÍRJA
Az ENSZ ötös bizottságának titkára, Povl Bang-Jensennek két bűne lehetett szovjet szempontból: rájött, hogy az ENSZ-ben szovjet kémszervezet működik, s hogy a magyar ügyet vizsgáló bizottságban ő volt a titkár, aki senkitől sem hagyta megfélemlíteni magát. (Kurcz Béla: Ön-gyilkosság vagy a KGB műve? - 7. oldal)
ELPUSZTUL-E A BALATON?
A Magyar Nemzet huzamosnak látszó küzdelembe kezd. Polgári kötelességünk megóvni a Balatont a pusztulástól. Cikksorozatunk első írásai a késlekedés tragikus voltára figyelmeztetnek. (Összeállításunk a 11. oldalon)
TŐKEIMPORT
ÁRNYÉKOKKAL
Kérdés, hogy van-e elég szabad befektetési tőke a nagyvilágban, s kérdés, hogy e tőke számára mennyire vonzóak az egykori KGST-orszá-gok? (P. L. P.: Kevés a pénz, nagy a kereslet - 8. oldal)
Szombati számunkban:
AZ ORSZÁG HELYZETE
A hon védelme Beszélgetés Für Lajos honvédelmi miniszterrel A Magyar Honvédség parancsnoka a szolgálati időről Elemzés: Hol a biztonság mostanában? Pártvélemények: ki ellenőrzi a hadsereget?
ÁLLANDÓ ROVATAINK
H NEMZETKÖZI ELET 2-3. OLDAL ■ HAZAI TUDÓSÍTÁSOK 4-5. OLDAL ■ NÉZŐPONT ó. OLDAL ■ RIPORT-INTERJÚ 7. OLDALI GAZDASÁG 8-9. OLDAL ■ KULTÚRA 10. OLDAL ■ KÖRNYEZETVÉDELEM 11. OLDALI NAPI KRÓNIKA 12. OLDAL ■ SPORT 13. OLDAL ■ MŰSOROK 14. OLDAL ■ INFORMÁCIÓK, RENDŐRSÉGI HÍREK ló. OLDAL
Politikai gyilkosság Olaszországban
Rómából jelenti az MTI: A szicíliai Palermóban csütörtökön reggel, villája előtt terroristák meggyilkolták Salvatore Lima kereszténydemokrata politikust, az Európai Parlament képviselőjét, a szicíliai keresztény-demokraták egyik vezéregyéniségét, Andreotti miniszterelnök bizalmas hívét, akit az elmúlt években sokan maffiás vádakkal illettek.
A 64 éves Salvatore Lima tengerparti villájából gépkocsiján sofőijével irodájába indult, motorbicikliről tüzet nyitottak a kocsira, majd a kiszálló és menekülni igyekvő politikust újabb sorozatokkal leterítették a nyílt utcán. A rendőrség és csendőrség hatalmas készültséggel kezdett nyomozást, amit a szicíliai prefektus (helyi rendőrfőnök) irányít. A gyilkosság összefügg a kezdődő választási kampánnyal, és egyfajta hadüzenetként fogható fel a maffia és a szervezett bűnözés részéről.