﻿Magyar Nemzet
Ára: 11,50 Ft
ALAPÍTOTTA: PETHŐ SÁNDOR
SZOMBAT, 1992. március 14., LV. évfolyam, 63. s
Március szelleme
Irta: Krasznai Zoltán
Krisztus előtt 44-ben Martius -azaz Mars - havának idusán Brutusnak és összeesküvő-társainak tőre járta át Julius Ceasar testét. A fiatal római arisztokraták - miként köztudott - a római köztársaság eszméjét és intézményeit kívánták megvédeni a köztársaság legsikeresebb hadvezérének hatalmi ambícióitól.
Krisztus után 1848. március idusán Pest-Budán kitört és győzött a forradalom, megnyílt a politikai fogoly Táncsics börtönének ajtaja, a kézrátétel mitikus gesztusa sajtó-szabadságot teremtett, s a megrettent Habsburgok hirtelen megadtak mindent Magyarországnak, amitől addig vonakodtak: a polgári jogállamiság intézményeit, köztük parlamenti rendszert és felelős magyar minisztériumot.
A szabadság megtartása, illető-
akivívása ezen heroikus aktusai-nem kedvezett a hatalmi politika. A köztársaság kori Róma hatalmi szerkezetében, érdekviszonyaiban már munkáltak azok az erők, amelyek az Impérium fennmaradását a köztársaság felszámolása és a császárság megteremtése révén kívánták elérni. A köztársaságpárti ifjú arisztokraták felett diadalmaskodtak a hatalmi centralizáció ugyancsak ifjú arisztokrata hívei, kik Ceasar nélkül, de az ő nevével hozták létre a császárságot. Évszázadok teltek el, míg a feudális Európában a hellén-római örökségü rés publica táptalajából kinövő helyi szabadságjogok („libertás") egyetemes érvényességű szabadságelvvé („liberté;') fejlődhettek. Ám a francia forradalom eszméinek terjedését megakadályozni hivatott Szent Szövetség - létezésének utolsó látványos aktusaként - még elég erős volt ahhoz, hogy vérbe fojtsa az egyetemes szabadságelvet Magyarnonban is megvalósítani kívánó forradalmat és szabadságharcot.
Az egymástól közel két évez-rednyi távolságra eső két esemény közös tanulsága: a hősies történelmi cselekedetek nem lehetnek sikeresek, ha a történelem („világpolitika") uralkodó áramlataival kerülnek szembe.
Nemzedékem március tizenötödikéi a felidézetteknél jóval kevésbé voltak heroikusak. A hetvenes évek elején gumibottal szétvert felvonulók, majd a hatalom által kötelezően előírt iskolai „foglalkoztatások" az ünnepen. Nyolcvanas évek: gyülekezés a Petőfi-szobornál délben. Eleinte kevesebben: ismerős ellenzéki arcok, szabadgondolkodó diákok. Később mind többen: fiatal szülők apró gyermekeikkel, s idősebb polgárok is. Otthon rajzolt vagy vásárolt nemzetiszínű zászlócskák, égő gyertyák a szobor körül. Közben és köröttünk a hatalmát féltő pártállam idegrán-gásai: megerősített rendőri készültség, civil ruhás spiclik, rohamkocsikról üvöltő gépzene, fejünk felett elhúzó helikopterek. S mindezek ellenére, csak azért is, az ünneplők méltósága, egymásba fogódzó tekintetek. Pontosan egy órakor: az elrabolt és megcsúfolt szabadság makacs igenlése, száz, több száz torokból a Nemzeti dal szól, túlharsogva a hatalom gépzenéjét:
„A magyarok istenére / Esküszünk, / Esküszünk, hogy rabok tovább / Nem leszünk!"
Majd a Himnusz és újabb Petőfi-vers: „Európa csendes, úira csendes, / Elzúgtak forradalmai..." Menet a Batthyány-mé-cseshez, a megemlékezés itt már a másik kivégzett miniszterelnöknek, Nagy Imrének és a másik letiport forradalomnak, 1956-nak is szól. A szabadság egy és oszthatatlan, ezt az akkori hatalom is tudta jól. Rendőreinek idegessége ezért nő, mind több az igazolta-
tás, „előállítás". A Lánchidat lezárják, gumibotozás, őrizetbevé-
Az elbukott rendszert nem a bátor százak következetes szabadságigenlése törte meg. A szovjet típusú rendszerek belső ellentmondásaik súlya alatt omlottak össze. Ezt nem árt ma felidézni, midőn többen irodalmi, történészi vagy netán jogtudori munkálkodásuk eredményének tekintik a kommunista rendszer összeomlását.
Ha a nyolcvanas évek március tizenötödikéi nem is Toppantották meg a kádárizmus gerincét, pontosan fejezték ki törekvéseink lényegét: a nemzet szabadsága egyet jelent a polgári demokratikus értékek és intézmények helyre-állításával. Haza és haladás eszményének egybekapcsolásával ahogy ez 1848 ifjú forradalmárainak követeléseiben először megfogalmazódott. Reméltük, hogy a múlt rendszer fojtogató szellemi oéklyóit lerázva, a nemzet legjobb erői összefognak egy korszerű magyarságfogalom kidolgozására. Az elmúlt két év során ezen várakozásaink nem teljesültek. Nem az újraközlés igénye, hanem az akkor papírra vetett gondolatok változatlan aktualitása véteti elő velem kilenc éve - éppen márciusban - leírt soraimat, amelyek az akkor föld alá szorított szabad magyar sajtóban, a Beszéljen jelentek meg: „A [kádáristal vezetés megosztási taktikájával szemben az ellenzék legfontosabb feladata, hogy megőrizze egységét. A politikai vezetés már eddig is igyekezett ellentéteket szítani „népiesek" és „urbánusok" között. Az ellenzék dicséretesen ellenállt ezeknek a próbálkozásoknak [...] az ellenzék előtt áll a feladat, hogy olyan nemzeteszményt dolgozzon ki, amely a nemzet integráns részének tekinti a zsidó származású magyarságot. (Hogy a zsidó származás éppoly kevéssé lehessen vízválasztó, mint - mondjuk - a ma már számon sem tartott kun vagy besenyő eredet.) Mondanom sem kell talán, hogy ezt a „népies" tábornak kell elvégeznie, felelevenítve azt az eszmetörténeti örökséget, amelyet Ady a nyugatos - „dévényi" - magyarságkoncepcióban fogalmazott meg a századelőn. E nemzetfogalom alapján létrejöhetne az a politikai platform, mely [...] visszanyúlna a múlt századi reformmozgalom megvalósításra váró eszményeihez,
S/szerre kívánva a haza és hala-s annyiszor szétválasztott ügyét szolgálni."
Március tizenötödike sajátos jelkép. Mars - a hadisten - havában Kristóf - azaz Krisztus-hordozó - napjára esik. A Szabadság, Egyenlőség, Testvériség - ez utóbbi mai fogalmaink szerint: Szolidaritás - hármas eszménye több ezer éves európai társadalom- és eszme-történeti fejlődés eredménye. A francia forradalomban találtak egymásra, s a magyar ugarra 1848 március havában plántálódtak át.
A bennük kifejeződő liberális, keresztény és szociális eszmekörnek van egy fontos közös nevezője: a türelem. Nem állnak hát oly távol egymástól, mint azt napjaink néhány rövidlátó politikusa hirdeti.
A megidézett márciusokkal ellentétben a világpolitika fő áramlata ma bennünket segít. Összeomlott a Nyugatot fenyegető totalitárius birodalom, s nem léteznek a szabadságtörekvéseket mindenkor elfojtani kész szent szövetségek sem. Csak rajtunk: mai, szabad magyarokon múlik, miként tudunk élni az oly régóta áhított szabadsággal.
De ha elszalasztjuk ezt a történelmi pillanatot, hogyan fogunk egymás szemébe nézni Petőfi szobránál, eljövendő márciusokon?
Módosul az ukrán nukleáris stratégia?
Kijev nemzetközi ellenőrzés mellett semmisítené meg atomeszközeit
Is ÚJABB FESZÜLTSÉGFORRÁS I	••	| mok Közösséaének lövőiéről.
LEHET Kijev és Moszkva viszo- A KÜLPOLITIKAI HELYZET A drámának nincs vége, s a
következményeket még nem láthatjuk teljesen - ezt már Ro-
nyában, hogy Kravcsuk ukrán . elnök bejelentette: leállítják a taktikai atomfegyverek kivonását a köztársaságból, bertGates, mert Kijev nem biztos az eszközök későbbi megsem-
mt\ífÓs(bhi£*n A -7 iibrrtn o/nnl i in\//~imonűr eIf
misítésében. Az ukrán elnök ugyanakkor megerősítette, hogy a köztársaság nem Kíván atomhatalommá válni. Az ukrán döntés máris aggodalmat váltott ki NATO-körökben, mert szakértők szerint e lépéssel is növekszik annak veszélye, hogy a volt Szovjetunió /ver-készletei kikerülnek a megfelelő ellenőr-
, CIA igazgatója fejtette ki a Szovjetunió felbomlását elemezve. Az amerikai hírszerzés feje ellenben rendkívül kedvezően nyilatkozott Jelcin elnökről, nélkülözhetetlennek nevezte az orosz politikai és gazdasági reformok végrehajtása érdekében.
■ KÍNA NEM LESZ A MÁSODIK SZUPERHATALOM az
Egyesült Államok mögött. Ezt Csien Csi-csen kínai külügyminiszter fejtette ki a német Handelsblattnak nyilatkozva. A pekingi politikus szerint a Szovjetunió szétesésének egyik oka éppen az volt, hogy hegemóniára törekedett, s bekapcsolódott a fegyverkezési versenybe. A kínai külügyminiszter az interjúban óvott attól is, hogy az ENSZ túlzottan nagy befolyásra tegyen szert a világ-politikában, s mintegy „szuperállamként" lépjen fel. Pe-king nem iárul hozzá ahhoz sem, hogy a válságövezetekbe küldött ENSZ-erőknek kínai katonák tagjai legyenek. A pekingi politikust Brüsszelben fogadta Jacques Delors, az Európai Közösség Bizottságának elnöke. Csien Csi<sen a Tienanmen téri diákmegmozdulások óta az első magas rangú kínai vezető, aki az EK központjában járt.	(P. T. R.)
zés alól. Az Észak-atlanti Szövetség diplomatái úgy vélték, a kijevi lépés fölboríthatja az atomfegyverek felszámolásának tervezett menetét. A brit küíügymi-nisztérum magyarázatot kért a döntés miatt az ukrán kormánytól, ugyanis a köztársaság függetlenségének elismerésekor az egyik lényeges feltétel volt a korábbi leszerelési egyezmények tiszteletben tartása az új államalakulatok részéről.
S GRÚZIA NEM SIET a volt Szovjetunió helyén létrejött államközösségbe. Ezt Sevardnadze, a grúz államtanács elnöke hangoztatta sajtóértekezletén Tbilisziben, amikor az Oroszországgal való szoros kapcsolatok mellett foglalt állást, és borúlátóan nyilatkozott a Független Álla-
Ukrajna leállította az atomfegyverek elszállítását területéről
(Tudósítónktól)
MOSZKVA - Aggodalmának adott hangot az orosz külügyminiszter Leonyid Kravcsuk bejelentése miatt, amely szerint Ukrajna felfüggeszti a taktikai atomfegyverek kivonását a területéről. Közben a nemzetközösségi kormányfők moszkvai tanácskozásán Kijev mégiscsak csatlakozott a többi utódállam által tavaly aláírt memorandumhoz, amelyben a felek szolidáris felelősséget vállaltak a szovjet adósságállomány visszafizetéséért.
Az ukrán elnök a hivatalában eltöltött első száz nap alkalmából rendezett sajtóértekezletén azzal indokolta a taktikai atomfegyverek kivonásának leállítását, hogy Kijevben nem biztosak az eszközök megsemmisítésében. Mint Kravcsuk kifejtette, a jelenlegi zűrzavar közepette Ukrajnát rendkívüli módon nyugtalanítja a területéről már elszállított és elszállítandó nukleáris fegyverek sorsa, ezért elpusztításukat szeretné nemzetközi ellenőrzés alatt tudni.
Az ukrán államfő ugyanakkor hangsúlyozta, hogy Kijev elkötelezettsége az atomfegyvermentes status mellett továbbra is szilárd. Kravcsuk felvetette még azt, hogy Ukrajnában is építsenek fel - mondjuk a csernobili zónában - egy nukleáris eszközök megsemmisítésére alkalmas központot, mert a meglévő oroszországi kapacitás meglehetősen korlátozott.
Az Interfax hírügynökség idézte Andrej Kozirjeyet, aki nem rejtette véka alá aggályait a kijevi döntéssel kapcsolatban. Aláhúzta azonban, hogy mindenekelőtt tisztázni kell Kravcsuk meglepő elhatározásának a hátterét. Az oroszországi nemzetbiztonsági intézetnek az Interfax által megszólaltatott igazgatóhelyettese lényegében megértőén kommentálta a hírt, rámutatva, hogy Oroszország és Ukrajna között voltaképpen nem is született konkrét megállapodás a kivonandó nukleáris csapásmérő eszközök elpusztításáról. Ezért Alek-szandr Szaveljov szerint most újra tárgyalóasztalhoz kell ülniük az érintetteknek, hogy megegyezzenek az Ukrajnából elszállított atomfegyverek megsemmisítésének pontos határidejéről és á folyamat esetleges ukrán ellenőrzéséről.
A szakértő ezzel egyidejűleg furcsának találta Kravcsuk ama javaslatát, hogy Ukrajnában is hozzanak létre speciális üzemet a nukleáris eszközök elpusztítására. Felhívta a figyelmet arra, hogy az atomfegyvereket gyakorlatilag csak robbantással lehet megsemmisíteni, ezért nem is erről lenne szó, hanem szétszerelésükről és megbízható raktározásukról. Szaveljov egyébként óvatos formában célzott arra a lehetőségre is, hogy a kijevi bejelentés mögött netán messzebb menő politikai szándékok húzódnak meg, s valójában az ukrán atomstratégia van módosulóban.
Egyelőre nem tudni, milyen ha-
tást vált ki az ukrán lépés azokban a nyugati körökben, amelyeknek a képviselői mostanában kijevi látogatásaik után rendre elégedettségüket hangoztatták (a legutóbb például a Sam Nunn szenátor vezette amerikai delegáció) Ukrajna „megfontolt” atompolitikájáról. Könnyen előfordulhat, hogy olyasmi történik, mint ami a Szovjetunió külső adósságai körül zajló vitákban; úgy tűnik a nemzetközi pénzvilág „tanácsainak” engedelmeskedve Ukrajna feladta különutas álláspontját.
Az Államközösség pénteki kormányfői konferenciáján - amelynek napirendjén tucatnyi egyéb gazdasági kérdés is szerepelt - Vitold Fokin nem is tagadta, hogy a nyugati hitelezők véleményével is „kénytelenek” voltak számolni, és Kijev elfogadja a szolidáris felelősségvállalás elvét. Makacs ellenállásukkal az ukránok mindenesetre kiharcolták, hogy az adósságszolgálat végrehajtását felügyelő kormányközi bizottság orosz elnöke mellé Kijev delegálhasson társelnököt, míg a szerdai titkos Bur-bulisz-Fokin-egyezség értelmében a többi köztársaságnak be kell érnie egy harmadik - rotációs alapon betöltendő - társelnöki székkel. Az ITAR-TASZSZ értesülései szerint az orosz miniszterelnök-helyettes és az ukrán kormányfő eme paktumát javarészt nyugati pénzügyi szakértők dolgozták ki, s a jóváhagyással elhárult a nyugati hitelcsatomák megnyitásának utolsó akadálya.
Vida László
MA
SEMLEGESSÉGNEK OTT VAN ÉRTELME,
ahol katonai vagy szövetségi tömbök jönnek létre, és egy állam nem akar ezek egyikében sem résztvenni. Ha Európában megszűnnek a katonai tömbök, vagy csak egy lesz, akkor semmi értelme a semlegességnek -mondja Für Lajos Az hon védelme című összeállításunkban. (6. oldal)
MEGBÜNTETIK A RÁGALMAZÓT,
de a perekben nem foglalkoznak olyan „másodlagos” kérdéssel, hogy valakit helyrehozhatatlan, egész életére kiható erkölcsi kár ért. Nálunk egyáltalán nem divat, hogy aki kárt okoz egy embertársának, az kénytelen legyen kárpótlást nyújtani. (Zsolt Róbert: Védtelen kárvallottak - 7. oldal)
ÖSSZEOMLANA A MAGÁNGAZDASÁG,
ha holnaptól mindenki rendesen adózna. Van egy réteg, amelyik például nem engedheti meg magának azt a luxust, hogy az összes levonást befizesse - hiszen akkor csődbe menne. (Durst Judit: Adócsalók és adókerülők - 8. oldal)
ÁLLANDÓ ROVATAINK
B NEMZETKÖZI ÉLET 2-3. OLDAL 1 HAZAI TUDÓSÍTÁSOK 3-5. OLDAL I AZ ORSZÁG HELYZETE 6. OLDAL® FÓKUSZ 7. OLDAL ■ NEMZETKÖZI MAGAZIN 8. OLDAL fl GAZDASÁG 9. OLDAL B KULTÚRA 10-11. OLDALÉ NAPI KRÓNIKA 12. OLDAL B SPORT 13. OLDALI MŰSOROK 14. OLDAL 1 INFORMÁCIÓK, RENDŐRSÉGI HÍREK ló. OLDAL
HÉTFŐI MELLÉKLETÜNK
Gl MagarMizri 1 ,
AZDASAfj
TARTALMÁBÓL INTERJÚ, ÖSSZEÁLLÍTÁS AZ IDEGENFORGALMI KIÁLLÍTÁSRÓL INDUL AZ OLAJTŐZSDE? BEFEKTETÉSI JEGYEK KIPRÓBÁLTUNK EGY MAZDÁT A CONTROLL RT. ERŐFORRÁSAI
Az Astrák ára egymillió forint körül lesz
Újjáéledt a magyar személyautó-gyártás
Újabb karabahi békéltetési kísérlet
HÍRÖSSZEFOGLALÓNK
Biztató jelként értékelik nemzetközi körökben, hogy az utóbbi hetek véres összetűzései után Örményország és Azerbajdzsán között sikerült tűzszüneti megállapodást elérni. Az AFP hírügynökség pénteken Szulej-man Demirel török miniszterelnök ankarai bejelentését idézte, miszerint a Karabahban harcoló felek ideiglenes fegyvemyugvásban állapodtak meg. Demirel a szomszédságukban zajló válságról tartott rendkívüli kormányülést megszakítva közölte ezt, bakui nagykövetének tájékoztatására hivatkozva. Előzőleg telefonon beszélt Bush elnökkel is, aki szintén (Folytatás a 2. oldalon.)
(MTI) Pénteken a magyar miniszterelnök és a GM Europe elnöke jelenlétében legördült az első Opel Astra személygépkocsi a General Motors Hungary magyar-amerikai vegyes vállalat szentgotthárdi üzemének szerelőcsarnokáról.
Emst A. Hoffmann vezérigazgató rövid beszédében kijelentette: meggyőződése, hogy ez az esemény mérföldkő mind a GM Hungary, mind a GM Europe és remélhetően Magyar-ország számára is.
Róbert J. Eaton, a GM Europe elnöke kijelentette: az önök országa nagyot lépett előre a piacgazda-
ság kialakításában, s biztosak vagyunk abban, hogy a gazdasági helyzet jelentősen javulni fog a következő években Magyarországon. Ezt követően Antall József Róbert J. Eaton társaságában beült az első fehér színű Astra volánja mögé, és a gépkocsit vezetve tett meg néhány métert.
Az eseményen bejelentették az Opel Astra árát is: eszerint az 1,4-es motorral szerelt autó ára 998 500 forint lesz, míg az 1,6-os ára 1 096 000 forintba kerül idehaza. Az is kiderült, hogy az első, magyarok által gyártott Opel Astra a
hazai Közlekedési Múzeum tulajdona lesz.
Emst Hoffmann, a General Motors egyik vezetője szerint a szentgotthárdi GM-Rába gyár felszabadító élmény: szabad keze van a termelés irányításában, szervezésében.
- Teljesen új, másféle termelési rendszert vezethettünk be - mondta a Financial Times budapesti tudósítójának, Nicholas Dentonnak. A szabadságot az teszi lehetővé, hogy nincsenek rideg szabályok, a szakszervezetek, vagy megrögzött munka-módszerek nem korlátozzák a vezetők vezetési jogát.