﻿I
l
V-f
Magyar Nemzet
Ara: 11,50 Ft
ALAPÍTOTTA: PETHŐ SÁNDOR
SZERDA, 1992. március 18., LV. évfolyam, 66. szám
Leértékelés
Csakúgy, mint oly sokszor az elmúlt években, ismét leértékelték a forintot. Annyiban viszont mégis más most a helyzet, hogy lassacskán a monetáris politikának ezt az eszközét annak kezdjük látni, ami valójában, és nem tulajdonítunk neki olyan szerepet, amihez semmi köze sincsen. A nemzeti valuta leértékelését ma már nem kell egy nép vagy egy ország kudarcaként megélnünk. Sőt! A forint árának más nemzeti valutákhoz mért csökkentéséről azt is tudjuk, hogy az nem politikai találmány. Remélhetőleg elmúlt az az idő is, amikor a leértékelések hullámverésében a turistáktól beváltott német márka vagy amerikai dollár adott csak némi biztonságot az állampolgároknak.
Többé vagy kevésbé, de mindannyian tisztában vagyunk vele: nincs sok választásuk azoknak, akik a pénz és a politika útvesztőiből próbálják kikormányozni az országot. Az infláció, a forint relatív felértékelődésének nem kívánt következményei és a stabilitás követelménye meglehetősen szűkre szabja a manőverezési lehetőségeket. Amennyiben ugyanis a leértékelések mértéke elmarad attól a szinttől, amit a forint vásárlóerejének csökkenése indokol, hosszabb távon a termelés csökkenésével kell szembenéznünk. A vállalatok egyre kevesebb forintot kapnának a kitermelt valutáért. Esélyük arra, hogy a külföldi piacokon is megállják helyüket, rohamosan csökkenne. A termelés produktuma a hazai piacra áramlana, amelynek pedig a felvevőképessége közismerten véges. Az export visszaesését túltermelés, a túltermelést csődök sorozata, a csődöket munkanélküliség kísérné.
Ha viszont túlzottan gyors, a kívántnál nagyobb mértékű a devalválás és ráadásul még az ütemezés is kiszámítható, akkor biztosak lehetünk az infláció megugrásában. Még a legutóbbi években is divat volt, hogy a cégeket újévi-tavaszi ajándék gyanánt egy jelentősebb forintleértékeléssel lepte meg a kormányzat, hogy ezzel
-	ha ideiglenesen is - megerősödjön azok exportpozíciója.
Mára világossá vált, hogy ez a gyakorlat nem folytatható. A szigorú pénzpolitika, bár sokszor fájdalmas következményekkel jár, lassan kezdi meghozni eredményeit. Csak kis lépésekkel tűnik járhatónak a leértékelés útja. A jelentősebb viták ezért inkább tizedszázalékokon és időpontokon, nem pedig az intézkedés szükségessége körül folynak.
Összegezve tehát, más ez a leértékelés, minta régi volt. Bár az emberek többsége számára talán ma is amolyan gazdasági rébusz, de végeredményben
-	és ez a döntő - mégiscsak piaci szempontok alapján meghozott döntéssel állunk szemben. Olyannal, amely lassan hozzátartozik hétköznapjainkhoz, hiszen nyilvánvalóan szükség van arra, hogy forintunkat időről időre a piaci viszonyoknak megfelelően alakítsuk. Az pedig csak remélhető, hogy ez az igazítás talán nem is a legtávolibb jövőben nemcsak folyamatos leértékelést, hanem esetenként felértékelést is jelent.
Alkonyi László
Jugoszláviai békeerőfeszítései után
Vance ENSZ-missziót vezet az örmény-azeri válság rendezésére
PUCCS VAGY VÍGOPERA? - tette fel a kérdést a Nyezaviszimaja Gazeta a Szovjetunió felbomlása utáni legjelentősebb konzervatív megmozdulást beharangozó írásában. A küldöttkongresszus előkészületei már napok óta politikai viharokat kavartak a közvéleményben. A végül Voronovóban alig kétszáz küldött részvételével megtartott ülés szigorú titoktartás mellett, a helyi szovhoz kultúrházában, világítás nélküli teremben zajlott. A megvitatott okmányok egyike kimondja, hogy Gorbacsov továbbra is szovjet elnöknek tekintendő, s hogy az augusztusi puccs után a szovjet népképviselői mandátumok felfüggesztéséről szóló rendelkezéseit az orosz vezetés haladéktalanul vonja vissza. A „nosztalgiagyűlés" támogatására meghirdetett Manyezs téri demonstráción közel százezer ember vett részt, ám az esemény különösebb rendbontás nélkül zajlott. Az elemzések cáfolják, hogy offenzívába lendülnének a reformellenes kommunista erők, ám figyelmeztetnek arra, hogy országszerte rendszeresen tüntetnek a jelenlegi kormány széles tömegeket a létminimum küszöbére taszító sokkterá-
1A KÜLPOLITIKAI HELYZET j
piás reformjai ellen. A veszélyt az jelentheti, hogy ebben a légkörben gyülekeztek a bolsevik múltat idéző szuperparlament képviselői.
m KOMPROMISSZUM EREDMÉNYÉNEK tünteti fel a Nyezaviszimaja Gazeta, hogy Jelcin hadsereg és miniszter nélkül alakította meg az ország védelmi minisztériumát. Ez - véli a lap - az orosz vezetés és a hadsereg irányításán belüli nézeteltérések áthidalását célozza. A lap értékelése szerint azzal, hogy Moszkva a főparancsnokság alá rendelte egyelőre csupán papíron létező hadseregét és kinyilvánította tárgyalási szándékát, jelezni kívánja: további lépéseit egyeztetni fogja a saját haderő felállítását nem tervező köztársaságokkal. A Reuter régóta érlelődő döntésről ír, amely akkor vált elkerülhetetlenné, amikor a FÁK legutóbbi csúcstalálkozóján kiállították a „közös hagyományos hadsereg" - amúgy is fiktív - koncepciójának halotti bizonyítványát. Volkogonovnak, Jelcin katonai ta-
nácsadójának véleménye szerint az önálló hadsereg terve másfél-két éven belül válhat valóra. A védelmi tárca egyik esélyes várományosa, Kokoskin tárbornok pedig a döntés kapcsán Oroszország és az Államközösség megrendült védelmi képességeiről nyilatkozott a Krasznaja Zvezdában. Figyelmeztetett, hogy a fegyveres erők mély válságával kell szembenézni, amely súlyos társadalmi következményeket vonhat maga után. Fokin ukrán miniszterelnök nagy nyugalommal fogadta a hírt, hozzátéve, hogy az Allamközösség nem örökös szervezet, szerepe csupán arra korlátozódik, hogy rendet teremtsen a volt Szovjetunióban.
m A DEMOKRATIKUS ÁTALAKULÁS a tétje a Dél-afrikai Köztársaságban az eddigi hírek szerint nagyobb rendbontás nélkül lezajlott népszavazásnak. A reformok jövőjéről szavazó 3,3 millió dél-afrikai fehér állampolgár véleménye azt is eldönti, megszűnik-e az apartheid, avagy zűrzavar lesz az országban. De Klerk elnök a választópolgárokhoz intézett üzenetében is hangsúlyozta: amennyiben a reformokat elvetik, a megosztottság és pusztulás veszi kezdetét.	(S. G.)
Gyertyafényes kongresszus a tejüzemben
Tüntetés Moszkvában a Szovjetunióért
Bush: Ne kérdezzetek az oroszokról!
(Az International Héráid Tribüné rajza)
Bakui nem az ENSZ-nek
HÍRÖSSZEFOGLALÓNK
Cyrus Vance, az ENSZ-főtitkár kü-lönmegbízottja kedden Azerbajdzsánba repült, ahonnan tárgyalásai után folytatja útját Örményországba. Az amerikai politikus Bakuban kijelentette, hogy nem közvetíteni akar, hanem a tényekkel ismerkedik, s útja során Jerevánt és Bakut keresi fel.
Az ENSZ-főtitkár képviselője, aki Vance utazását bejelentette, egyúttal azt is közölte, hogy programjáról további részleteket biztonsági okokból nem hoz nyilvánosságra. Mint a Reuter jelentette, Jereván azt javasolja, hogy az Államközösség köztársaságai küldjenek békefenntartó erőket Karabahba. Baku ezt visszautasította, mondván, Karabah belügye. Mutalibov volt azer-bajdzsáni elnök, akinek le kellett mondania, mert nem védelmezte elég keményen Karabahot, a leghatározottabban állást foglalt ENSZ-békefenn-tartó erők küldése ellen is. A köztársaság jelenlegi elnöke, Mamedov szintén elvetette azt az ötletet, hogy a világ-szervezet telepítsen csapatokat Hegyi-Karabahba.
A meghirdetett tűzszünet ellenére kedden is folytatódtak a harcok a térségben, azeri források szerint öten meghaltak és tizenöten megsebesültek.
(bl-)
(Tudósítónktól)
MOSZKVA - Abszurdba hajló előzmények után egy Moszkva melletti falu szovhozának kultúrtermében, röpke másfél óra alatt zajlott le a nem létező' Szovjetunió népi küldötteinek ő„ rendkívüli kongresszusa. A kikapcsolt áram miatt gyertyafényben megrendezett tanácskozás ennek ellenére számos dokumentumot fogadott el, amelyek szemlátomást nem vesznek tudomást a Szovjetunió megszűntéről. A diadalmámorban úszó exképviselők kora estére már vissza is érkeztek az orosz fővárosba, ahol a Kreml tövében elterülő Manyezs téren különböző becslések szerint 50-70 ezer ember gyűlt össze, hogy hitet tegyen a Szovjetunió egysége és a szocialista eszmék mellett.
A tervezettnél jóval szerényebb körülmények között, a voronovói tej-feldolgozó üzem művelődési házában rendezték meg a szovjet népi küldöttek kongresszusát, amelyre a Moszkva környékén való többórás bolyongás után az újságírók többsége és velük együtt az exképviselők egy része meg sem érkezett. Szemtanúk szerint a végül el nem tévedt résztvevők száma nem érte el még a kétszázat sem,
Viktor Alksnis ezredes, a szervezőbizottság tagja ugyanakkor azt bizonygatta, hogy több mint négyszázan voltak jelen az előző este beharangozott másfél ezer küldöttből. A különböző viszontagságok nem tántorították el a kongresszust attól, hogy egy sor határozatot is elfogadjon, méghozzá a szovjet parlamentek történetét tekintve rekordidő alatt.
A kongresszus szervezői egészen kedd reggelig teljes titokban tartották
a tanácskozás helyszínét, s akkor is csak azért árulták el az exképviselők-nél jóval nagyobb létszámban összecsődült tudósítóknak, mert az állítólag megrendelt autóbuszok hosszas várakozás után sem álltak elő. Arra a néhány járműre, amit végül előkerítettek, csupán a népi küldöttek fértek fel, úgyhogy a sajtó munkatársaival Podolszk városában beszéltek meg randevút.
(Folytatás a 3. oldalon)
A SZABAD VÁLASZTÁSOK
megváltoztathatták Magyarország politikai rendjét, azonban a hátramaradt válság- és csődtömeget nem lehetett ezzel az egyszeri aktussal eltüntetni, így Kerepestarcsa akár szindrómának is tekinthető. (Borsi József: Migráció - 6. oldal)
A MEGOLDÁS KULCSA
abban keresendő, miképpen tudjuk a mezőgazdasági termelést, a hozzá kapcsolódó ipart, az élénkülő idegenforgalmat kinccsé tenni. (Egri Sándor: Az Alföld nemzeti sorskérdés és nem lobbyérdek - 7. oldal)
SENK! SEM PÓTOLHATATLAN,
a Zeneakadémia ontja a fiatal, tehetséges muzsikusokat, a Nyugatra áramlás is csökkent, próbajátékok útján be tudjuk tölteni a helyeket, csak a zenekar színvonala forog veszélyben. (Devich Márton: A rádió édesgyermeke? - 10. oldal)
HŰBB
NEMZETKÖZI ELET 2-3. OLDAL ■ HAZAI TUDÓSÍTÁSOK 4-
5. OLDAL I NÉZŐPONT ó. OLDAL ■ RIPORT-INTERJÚ 7. OLDAL ■ GAZDASÁG 8-9. OLDAL
■	KULTÚRA 10; OLDAL ■ EURÓPA 11. OLDAL ■ NAPI KRÓNIKA 12. OLDAL ■ SPORT 13. OLDAL
■	MŰSOROK 14. OLDAL B INFORMÁCIÓK, RENDŐRSÉGI HÍREK, PÁLYÁZATUNK NYERTESEI ló. OLDAL
CSÜTÖRTÖKI MELLÉKLETÜNK
G1 Magar Nemzet | ^ g-*
AZDASAlj
EXPOFÓRUM
TARTALMÁBÓL:
SZABÓ IVÁN AZ ÉPÍTŐIPARRÓL ÖSSZEÁLLÍTÁS AZ EXPOÉPÍTÉSRŐL ÖNKORMÁNYZATOK A VILÁGKIÁLLÍTÁSRÓL ÜZLETI KALAUZ ÖKOMETEOROLÓGIA HOGYAN VÁSÁROUUNK AUSZTRIÁBAN?
A BRÜSSZELI VILÁGKIÁLLÍTÁS FÓRUM
A tét a demokratikus átalakítás
Fehérek sorsdöntő szavazása Dél-Afrikában
ÚJCSAKÖ-számítás
Több pénz kell a megélhetéshez
HÍRÖSSZEFOGLALÓNK
Mosolyogva távozott a szavazóhelyiségből Frederik Willem de Klerk dél-afrikai elnök kedden, amikor a kisebbségben levő fehéreknek dönteniük kellett, támogatják-e az államfő átalakítási kísérletét és egy apartheid nélküli demokrácia megteremtését. De Klerk az őt körülvevőket azzal vidá-mította föl, hogy viccesen megjegyezte: Megnyugodhatnak, igennel szavaztam.” De hogy rajta kívül még mennyien, az legkorábban a tartományokból befutó eredmények összeadása után tudható meg. A referendum napján még a találgatások is bizonytalanok voltak. De Klerk Nemzeti Pártja részéről bizakodtak, hogy legalább ötvenöt százalékot megszerezve elkerülik a legrosszabbat. A Konzervatív Párt, amely ellenzi az elnök reformelképzelését, bizakodott a saját erejében, hogy több nem birtokában leállíthatják az ország „kiárusítását”.
De Klerk a derűlátása ellenére
kedden is megismételte, hogy amennyiben nem kapja meg a kellő támogatást a fehérek részéről, akkor lemond és kiíratja az új választásokat. Nelson Mandela, a neves fekete politikus viszont úgy vélekedett: ha a „nem” lesz többségben, akkor nyomban ki kell hirdetni a rendkívüli állapotot, mert senki sem garantálhatja a helyzet ellenőrizhetőségét.
A de Klerket támogató vallási vezetők, élsportolók és üzletemberek a nemzetközi következményekre figyelmeztettek, nevezetesen, hogy amennyiben nem kapna szabad utat a reform, akkor ismét megerősödnék az utóbb már enyhülő embargó, s a többi között érvényét veszítené az a világbajnoksági meghívás is, amelyet a Dél-Áfrikában olyan jelentős krikettcsapat kapott. Az üzleti élet mindenesetre máris érzékenyen reagált a bizonytalan helyzetre, a dollár árfolyama megugrott, a tőzsde pedig gyenge eladásokkal zárt.
(Folytatás a 3. oldalon)
Az Újpesti Családsegítő Központ elkészítette február havi létminimum-számítását. Eszerint egy négygyermekes család megélhetéséhez minimálisan 3ó 930 forint szükséges, tehát fejenként több mint kilencezer forint.
-	Februárban két százalékkal nőtt januárhoz képest a létminimum összege - nyilatkozta lapunknak Mezei György, az ÚJCSAKÖ vezetője. -A Központi Statisztikai Hivatal szerint a fogyasztói árindex 2,7 százalékkal emelkedett. Ez azt jelenti, hogy azon termékek ára növekedett elsősorban, amelyek nem alapvető szükségleteket elégítenek ki. Emellett „észrevétlenül” kúszott felfelé februárban például a tüzelők, a sertéscomb, a virsli, a lábbelik és a ruhaneműk ára.
-	Április elsejétől szociális segélyben részesülnek azok, akik kiszorultak a munkanélküli-ellátásból. Mekkora segítséget jelent ez a rászorulóknak?
-	A segélyt csak azok kaphatják, akiknél a családtagok egy főre jutó jövedelme nem haladja meg a mindenkori özvegyi nyugdíj legalacsonyabb értékét, és a támogatás összege legfeljebb négyezer forint lehet. Ez a jelenlegi létminimum 43 százalékát fedezi. Tovább nehezíti a helyzetet, hogy a családi pótlék a minimális megélhetési költség harmadát sem fedezi. S talán az a legjelentősebb gond ma Magyarországon, hogy a 15 ezer forintos nettó átlagbér nem elegendő egy másik személy eltartására, mivel a létminimum szintjén „1,6 ember” élhet meg belőle. Ha feltételezzük, hogy ezek az emberek két évvel ezelőtt az akkori átlagbérnek megfelelő összeget kerestek, a mai átlagjövedelemnek csupán negyedét kapják segélyként. Véleményem szerint a kezdeti munkanélküli-járadék (a jövedelem 75 százaléka) viszonylag magas összeg, ez a segély viszont nagyon alacsony.
-	A minimális megélhetéshez szükséges összeget ezek az emberek mégis előteremtik valahonnan.
-	Megpróbáltuk megvizsgálni azok helyzetét, akiket itt Újpesten munkanélkülinek tartunk. Ezeknek csupán egyharmada regisztrált munkanélküli, és ennél is kevesebben kapnak segélyt. A járulék összege átlagosan nyolcezer forint, és nagyjából ugyanennyit teremtenek elő alkalmi munkából. Tapasztalatunk szerint a kerület állástalanjainak csak igen kis hányada tud fél éven belül elhelyezkedni, és jelentős részük már 1988 óta munkanélküli. Azért szorultak a városba, mert a lakhelyükön már akkor sem volt munkaalkalom.
-	A kormány szerint ezt a problémát a készülő szociális törvénynek kell megoldania.
-	Budapest lakosságának közel harminc százaléka él a létminimum alatt, ez a szám vidéken talán még magasabb. Ezt nem lehet egy törvénnyel megoldani. Mégis fontos, hogy az állam törvényben fogalmazza meg szociális kötelezettségeit állampolgáraival szemben.
(élő)