﻿Nemzet
WC !^£
Ara: 11,50 Ft
ALAPÍTOTTA: PETHŐ SÁNDOR	CSÜTÖRTÖK, 1992. március 19., LV. évfolyam, 67. szám
Államosítás?
Ennél egyszerűbb megoldást el sem lehet képzelni, csoda, hogy eddig senkinek sem jutott eszébe: államosítani kell a szak-szervezeti vagyont.
A törvényhozás már többször, több törvény és módosítás kapcsán kijelentette: igenis szükségesnek tartja az Országgyűlés beavatkozását szakszervezeti ügyekbe, miközben a fent említett törvények kimondatlan (s gyakorta kimondott) célja nem is volt más, mint a SZOT-jogutód MSZOSZ hegemóniájának megtörése. A recept azonban nem volt tökéletes, az önálló képviselői indítványként beterjesztett hajdani huszonnyolcas törvény több gondot okozott, mint amennyi hasznot hajtott.
A vaayonosztozkodás feltétele a szakszervezetek közötti választás - így a verdikt. A választás azonban konszenzus hiányában egyelőre véghezvihetetlen-nek látszik: a szövetségek közötti kötélhúzóverseny ki tudja, mikor képes felmutatni a győztest. A parlament egyszer pedig már úgy nyilatkozott, megvárja az érintettek javaslatát, így most nem ildomos saját ötlettel előállni.
Nincs tehát más megoldás. Az ügy minél gyorsabb lezárása érdekében az a legegyszerűbb, ha megszüntetik a vita tárgyát, értő bankárokra bízzák a szakszervezeti vagyont, s ha ez a lépés még azzal a nem várt eredménnyel is jár, hogy összeomlik az érdekvédelem magyarországi szervezete - és új alapokra, a hatalomnak tetsző módon lehet másikat építeni -, ugyancsak tetszetőssé válik az ötlet.
Mindezt természetesen nem lehet a maga nyers valóságában tálalni. Természetes tehát, hogy Zacsek Gyula képviselő, a Monopoly jeles tagja a minden érintett által „agyrémnek" tekintett ötletet azzal a népszerűnek szánt érvvel védi, mely szerint nem más ez a javaslat, mint a vagyon visszajuttatása jogos tulajdonosaihoz. A 15-20 milliárd forintos becsült értéket elosztjuk ötmillió munkavállalóval, mindenkinek jut négyezer forintnyi vagyonjegy, amivel azt kezd a dolgozó, amit akar. Ha nem tetszik neki egyik érdekképviseleti szövetség sem, egy ködös szociális célú alapítványba is fektetheti, ami nem más, mint visszatérés a munkásmozgalom hőskorában szokásos betegsegélyező és rokkantpénztárakhoz. A Vörös Segély meg igazán nem zavar sok vizet, miközben azért fennmarad az érdek-képviselet látszata.
Jól kifundált munkavállalói kárpótlás lenne tehát ez a javaslat, mégpedig költségvetés-barát módon, a szakszervezet pénzéből? Kétlem. A kívülálló szemlélőnek sokkal inkább úgy tetszik, a kormánypárton belül kényszerűen háttérbe szorult csoport pá-pább akar lenni a pápánál, hatalmas, színes léggömböt ereget pusztán azért, hogy felhívja magára a figyelmet. Ez azonban nagyon veszélyes játék: manapság egyetlen javaslat beterjesztője sem lehet biztos abban, milyen sorsra jut, milyen erőket, indulatokat, érdekeket mozgósít javaslata.
A felröppentett hír eddigi egyetlen kézzelfogható eredménye a szakszervezeti mozgalmon belül régen tapasztalt egység volt: a meghökkentő javaslatot minden érdekelt elutasította. Reméljük, nem az illegalitás fogja őket még jobban összekovácsolni.
N. Kása Judit
„Visszafordíthatatlan demokratizálódási folyamat”
A dél-afrikai fehérek nagy többsége szavazott de Klerk reformjaira
m GYOZOTT A DEL-AFRIKAI „GORBACSOV". A világszerte nagy érdeklődéssel várt dél-afrikai választásokon viszonylag fölényesen utasította maga mögé a fekete többséget a kormányzásba beemelni kívánó de Klerk elnök a fehér konzervatívokat. Ha ez utóbbiak nyertek volna, valószínűleg azonnal polgárháború tört volna ki. A reformer államfő sikere talán azt jelenti, a világ egyik leggazdagabb országa és a dél-atlanti térség egyik legfontosabb katonai állama elkerülheti a legrosszabbat, bár megfigyelők szerint még göröngyös út vezet a feketék és fehérek közös kormányzásáig. De Klerk „peresztrojkájának" győzelmét világszerte kedvezően fogadták: a francia külügyminiszter azt mondta, hogy a siker az államfő és Nelson Mandela közös érdeme. Hurd, a brit diplomácia vezetője „igen jó hírnek" minősítette a pretoriai eredményeket, a holland kormányfő pedig visszafordíthatatlannak nevezte a demokratizálódási folyamatot Dél-Afrikában. Több nyilatkozat arra utal, hogv sok állam fontolóra veszi azoknak a szankcióknak a feloldását, amelyeket annak idején a faji megkülönböztetés miatt rendeltek el Dél-Afrikával szemben. Megfigyelők szerint az erőpróba kimenetele egy új Dél-Afrika megteremtését teszi lehetővé, és szerencsés esetben elszigetelődhetnek a fehérek és a feketék szélsőségesei.
■ A JUGOSZLÁV VÁLSÁG megoldását előremozdíthatja a boszniai egyezség. Ankarai hi-
j A KÜLPOLITIKAI HELYZETI
vatalos látogatásán egy vezető bosnyák politikus azt mondta, a három etnikum közös kormányt alakít Szarajevóban. Az egyezséget az Európai Közösségek közvetítésével hozták tető alá, s a tervek szerint egységes államban, regionális alapon szerveződnek a boszniai szer-bek, a horvátok és a mohamedánok. Nagy kérdés, hogy a megállapodás működőképesnek bizonyul-e; ha igen, a szerdai egyezség mindenképpen biztató fejlemény a délszláv válság enyhítése szempontjából.
II HÁNY RÉSZRE SZAKADHAT a Független Államok Közössége, vagyis a volt Szovjetunió, amelyet az egykori Jugoszláviához hasonlóan ugyancsak a dezintegráció jellemez. E kérdésre sokan sokféle választ adnak, s a német szociáldemokraták helyszínen járt delegációja úgy véli, a közösséget összetarthatja a félelem attól, hogy súlyos határkonfliktusok robbanhatnak ki a köztársaságok közölt. Az SPD vezetői azonban mintha nem egészen hinnének önmaguk elemzésének; ezért hozzátették, ha mégis szétbomlik a közösség, nagy valószínűséggel két tömb jöhet létre: az egyik blokkot Ukrajna, Fehéroroszország és a balti államok adnák, a másikat Oroszország és a
közép-ázsiai köztársaságok. Vogel SPD elnök azzal a meggyőződéssel tért haza, hogy Kazahsztán atomhatalom kíván maradni, amit a kazah vezetők azzal indokolnak, hogy szomszédságukban Oroszország és Kína atomhatalom, s a térségben két állam, Pakisztán és India is képes nukleáris fegyver előállítására. Kijevben és Minszk-ben pedig megerősítették, hogy egyik köztársaság sem kíván hosszú távon nukleáris fegyverekkel rendelkezni. Ezt támasztja alá, hogy korábbi döntését megváltoztatva Kravcsuk elnök úgy határozott, folytatják taktikai atomfegyverek elszállítását Ukrajnából Oroszországba.
B RENDKÍVÜL NEGATÍV következményekkel járt a kelet-európai államok gazdasági együttműködésének leépülése - fejtegette Bogomolov professzor, aki az elm'últ években nem kevésszer korrigálta álláspontját, igaz, mindig a reformokat pártolva. A tekintélyes közgazdász szerint új elszámolási mechanizmust kellene létrehozni Kelet-Európábán, s szervezni lehetne egy barter-tőzsdét, amelyikben fontos szerep várna a magyarokra is. Bogomolov szerint a moszkvai kormány nem szentel kellő figyelmet az együttműködésre a volt KGST partnerekkel, egyébként főként az adózás, az árliberalizáció és a privatizáció terén bírálta Jelcinéket. Ám szerinte nem személy-cseréket kell végrehajtani, hanem a reformpolitikát kiigazítani.	(M. J.)
A Dzsihad hajtotta végre a merényletet Izraeli bizottság utazik Argentínába
JERUZSÁLEM- Még el sem csitult a keddi gyilkosság és a tömeges gyereksérültet okozó arab késelő támadásának visszhangja, amikor ugyanezen az estén újabb rémtett borzolta föl a kedélyeket Izrael-szerte. Itteni idő szerint kedden este nyolc órakor egy gépkocsiba rejtett nagy mennyiségű robbanóanyag levegőbe röpítette az artentínai izraeli nagy-követség ötemeletes épületét.
A robbanás maga alá temette az épületben tartózkodó közel kétszáz embert, s megrongálta a környező házakat, így többek között a közelben lévő iskolát is, ahonnan több gyereket szállítottak kórházba. A merényletnek a szerda esti hivatalos bejelentés szerint tíz halálos és mintegy 252 sebesült áldozata van. A Buenos Aires-i terrortámadásért a libanoni Dzsihad Iszlám Szent Háború szélsőséges terrorszervezet vállalta magára a felelősséget. A terrorszervezet „szóvivője” közölte, hogy mindezt Muszavi sejknek, a Hezbollah vezérének megölése miatt követték el.
Az elmúlt napokban Izrael-szerte ismét megújult az intifádaakciók sorozata. Szerdán egy arab asszony fiatal zsidó lányokat szurkált meg, amíg a Gázai övezetből igyekeztek hazafelé, és ez csak egyetlen példa a naponta többször és több helyütt megismétlődő agresszív támadások közül. De a mérsékeltebb palesztin politikusok egyes megnyilatkozásai is arra utalnak, hogy vannak, akik nem a terror, hanem a tárgyalás hívei. Érdekes, hogy az argentínai merénylettől gyorsan igyekezett elhatárolni magát Szíria is, egyben jelezve, hogy aktívan részt kíván venni a kétoldalú béketárgyalások következő fordulóján.
Az izraeli külügyminisztérium a merénylet óta megállás nélkül ülésezik. Dávid Levi külügyminiszter hangsúlyozta a környező arab államok felelősségét, kiemelve Szíriát, amely támogatója valamennyi Izrael-ellenes fegyveres szervezetnek. A külügyminisztérium egyébként úgy határozott, hogy azonnal vizsgáló-bizottságot küld Argentínába.
Beck Anna
(A merénylettel kapcsolatos további híreink a 3. oldalon.)
Születésnapi ajándék a dél-afrikai elnöknek
hírelemzésünk
A Dél-Afrikában kedden megtartott népszavazáson a fehér választók csaknem hetven százaléka mondott igent de Klerk elnök demokratizálási tervére. Az ország tizenöt választási körzetéből beérkező adatok szerint a részvétel általában nagy volt, a szavazásra jogosultak hetven százaléka nyilvánított véleményt. A hivatalos végeredmény szerint a szavazók ó8,7 százaléka az államfő reformjait. De Klerk közölt; „Bezárult az apartheid könyve."
Szép ajándékot kapott a dél-afrikai elnök, Frederik Willem de Klerk, aki azon a napon töltötte be az ötvenötödik évét, amikor a fehér lakosságnak döntenie kellett az ország sorsáról. A rettegve várt referendum alig remélt eredménnyel zárult: a többség megerősítette az állafőt az elhatározásában, hogy reformokai mentik át magukat a sokak szerint amúgyis bekövetkező fekete hatalomátvétel esetére. Józan döntés volt ez, s dicséri annak a politikusnak a tisztánlátását, aki a hetvenes években került az akkor még
fajüldöző Nemzeti Párt soraiba, s maga is bejárta azt a liberálisabb fehéreknek is keserves utat, amely az apartheid kegyetlenkedéseitől elvezetett a feketékkel való faji együttélés szükségességének a fölismeréséig.
A legmagasabb állami tisztségbe is már az az igény helyezte, hogy a nehezen változtató „krokodilnál amint elődét, Pieter Bothát nevezték
- rugalmasabban kezeljék a bel- és külpolitikai feszültségeket egyaránt okozó fekete-fehér viszonyt. A huszonhét milliónyi színes bőrűt mindeddig ellenőrző alig több mint ötmilliónyi fehérnek olyan engedményekre kellett elszánia magát, amilyenre a legutóbbi időkig még csak gondolni sem akartak.
(Folytatás a 3. oldalon)
Három részből álló független állam
Elégedettség övezi a boszniai egyezséget
ÚJVIDÉK - Megállapodás született Szarajevóban. Kedden késő éjjel a három bosznia-hecegovi-nai nemzett' párt vezetői közös nyilatkozatot írtak alá a köztár saság belső alkotmányos berendezésének elveiről. Eszerint Bosznia-Hercegovina független állam lesz, amely három alkotó egységből áll. Ezek az alkotóelemek nemzett, gazdasági, földrajzi és más kritériumok alapján különülnek el egymástól.
A megegyezéssel eddig mindenki elégedett. A muzulmánok (az Alija Izetbegovics köztársasági elnök vezette Demokratikus Akciópárt) azt hangsúlyozzák, hogy államuk szuverén, független, önálló ország lesz, az államiság összes jegyeivel. Irfan Ajano-vics szóvivő tegnap derűlátóan kijelentette, hogy az aláírt dokumentum véget
vet a köztársaságok agóniájának. Elégedettségét nem leplezve hozzáfűzte, egyszersmint véget vet azoknak a szerb törekvéseknek is, hogy a bosnyák állam Nagy-Szerbia keretébe kerüljön.
Szerdán Szarajevóban zárt ajtók mögött ülésezett a boszniai szerbek parlamentje. Mosztárban és Szla-vonbrodban, ahol az utóbbi napokban súlyos incidensek történtek, töb-bé-kevésbé nyugodtan telt el az éjszaka. A barikádokat azonban még nem bontották le.
Az Európai Közösség védnöksége alatt zajló nemzetközi Bosznia-éitekezlet ötödik fordulója befejeződött. Tegnap elutazott Szarajevóból az elnöklő Jose Cutil-heiro portugál diplomata Előtte a repülőtéren kijelentette, hogy március utolsó napjaiban Brüsszelben folytatják az értekezletet, különböző, talán már részletkérdéseknek nevezhető problémák megvitatásával
Belgrádban szerdán ülést tartott a maradék Jugoszlávia parlamentje. Az ülésen már csak a szerbiai és Crna Gora-i képviselők (esetleg egy-két boszniai) vesz részt rendszeresen. Az alsó- és felsőház képviselőinek dr. Boriszav Jovics, az ENSZ-békeerőkkel együttműködő állami bizottság elnöke számolt be az UNPROFOR békeművelet beindításáról. Bejelentette, hogy az ENSZ-misszió megkezdődött. Beszédében azt taglalta, hogy ez „politikai siker”. Jovics ezúttal is megismételte, hogy a horvátországi háborút rákényszerítették a szerbekre és a hadseregre, de „az uszító horvát politika vereséget szenvedett”. Jovics szerint az ENSZ-misszió célja, hogy megvédje a szerbeket a Krajinákban, és fenntartsa a békét a politikai megoldásig.
(Folytatás a 3. oldalon)
MA
HOL VANNAK A KATONÁK?
Német földön nem kis megütközést kelt, ha szomszédos államokban a megnövekedett Szövetségi Köztársaság katonai fenyegetéséről beszélnek bizonyos körök, és ebből az állítólagos veszedelemből próbálnak meg politikai tőkét kovácsolni. (Józsa György Gábor: Német haderőreform - 2. oldal)
ALUUÁRÓRIPORT
Amikor a honi szegénység egyik szakértője azt nyilatkozta nekem, hogy Magyarországon ötvenezer hajléktalan van, megdöbbentem. Elképzelni sem tudtam, hol húzhatja meg magát ennyi ember. Kilencvenkilenc százalékuk semmiféle ellátásban nem részesül. (Élő Anita riportja az 5. oldalon)
KÓRHÁZAK KRÓNIKUS GONDJAI
Különösen a vidéki városok vannak nehéz helyzetben. Az elmaradt felújítások, az elhasználódott műszerek következtében egyes részlegeknek a működése forog kockán. (Összeállításunk a 7. oldalon)
KÁRPÓTLÁSI
ÉRDEKEGYEZTETŐ
FÓRUMOK
Négy érdek ütközik, beleértve a té-eszt, amely átalakulva és megkicsinyítve, de várhatóan megmarad. Csakhogy megmarad-e a nyugalom, ha megkapják a kárpótlási jegyeket, s összehívják a közgyűlést, ahol mindenki elmondja, mit is kér? (Keresztényi Nándor: Visszaállított farmezsgyék? - 8. oldal)
MIBŐL ÉLNEK MAJD A KOHÁSZOK?
Ózdon nem tudják a következő fél évben értékteremtő munkával ellátni az embereket - mondta a munkásdelegáció szóvivője. Az ipari miniszter kijelentette: Arra sem most, sem a jövőben nem számíthatnak Ózdon és környékén, hogy állami beruházással ipartelepítés várható. (Szendrei Lőrinc: Ózdiak a miniszternél - 9. oldal)
LÁTOGATÁS A MAGYARÁBOKNÁL
Hazai kutatók is jártak a Nílus mentére szakadt XVI-XVIII. századi magyar leszármazottak között. Mintegy hétezren vannak ma is Egyiptomban és. Szudánban. (Hankó Ildikó: „Mint oldott kéve” -11. oldal)
TÓ-FELTÁMASZTÓK
Úgy tűnik, az új közép-dunántúli természetvédelmi igazgató és az új vízügyi vezetők személyében megjelent e roppant fontosságú térségben az a tényező, amelyet a legjobban hiányoltunk. (Baróti Szabolcs riportja a Kis-Balatonról all. oldalon)
B NEMZETKÖZI ELET 2-3, OLDAL ■ HAZAI TyDQSITASOK
4-5. OLDAL 13 NÉZŐPONT 6. OLDAL B QRSZÁGJÁRÁS-HAZAI TUDÓSÍTÁSOK 7 OLDAL B GAZDASAG 8-9. OLDAL B KIILTURA 10. OLDAL fl TUDQ-MANY 11. OLDAL B NAPI KRÓNIKA 12. QLDALB SPORT 13. OLDAL B MÚ$0l*0K 14. OLQAL B INFORMÁCIÓK, RENDŐRSÉGI HÍREK ló. OLDAL