﻿Magyar Nemzet
Ara: 11,50 Ft
W O 1
ALAPÍTOTTA: PETHO SÁNDOR
HÉTFŐ, 1992. március 23., LV. évfolyam, 70. szám
Mesteremberek
Jeles építészünk a sevillai világ-kiállításról nyilatkozik a rádióban. Nagy elismeréssel, meleg szavakkal szól azokról a magyar szakmunkásokról, akik az áltata tervezett pavilon kivitelezésén dolgoztak. Nem gondolta volna, ennyi tudás, lelemény, szorgalom és felelősségérzet van a magyar munkásban.
Szavai idős amerikás ismerősöm történetét juttatták az eszembe, aki a két világháború között ment ki Kanadába. Amíg Brüsszelben hajóra várakoztak, a tengerentúli gyárak megbízottai mustrát tartottak a többnyire Kelet-Európábái verbuválódó Kivándorlók között. „Mi, magyar szakmunkások keltünk el leghamarabb - mesélte Kanadába szakadt hazánkfia -, mert jó hírünk volt a világ számos országában, elődeink már bizonyították, hogy igazi mesteremberek."
A kiváló építész szavai azonban eszembe juttatták azt is, amit manapság gyakorta hallhatunk, olvashatunk: a hazai szakoktatási rendszer felborult, zátonyra futott.
A létszámot csökkentő vagy csőd felé menetelő vállalatok, gyárak elsőként a szakmunkásképzés terhétől igyekeztek megszabadulni. A válságágazatokhoz tartozó üzemek százaiban számolták fel a tanműhelyeket. Az újonnan alakult kft.-knek, a kisvállalkozóknak kellett volna helyettük felvállalni a feladatot. Csakhogy ma még nagyon kevés az olyan vállalkozó, iparos, aki hajlandó bajlódni néhány tanulóval. Jóllehet anyagilag terhet nem jelentenének, mivel költségeiket levonhatják az adóból.
Az általános iskqfgfctp! kikerülő -és középiskolába be nem jutó -több tízezer gyereknek teljesen kilátástalan a helyzete a szakmatanulást vagy munkába állást illetően. Sőt a szakközépiskolát végzetteknek is 25-30 százaléka állás nélkül lődöröghet az utcán. Egyrészt azért, mert a növekvő munkanélküliség miatt a gyárakban, a vállalatoknál nincs felvétel, másrészt azért, mert a kapott képesítés nem egyezik a piacgazdaság igényeivel.
Majd talán az új oktatási törvény megoldja ezt a problémát -gondoljuk. A törvénytervezetben szereplő 9-10 osztályos képzés természetesen segíthet valamit, hiszen a tanulási idő meghosszabbítása, az iskolapadban maradás mégiscsak hasznosabb a munkáljon csellengésnél. Egyik amerikai szociológustól származik az a mondás: olcsóbba kerülne az államnak - mármint az USA államának -, ha minden fiatalt akár egyetemre járatna, hogy ne jelentsenek potenciális utánpótlást a bűnözésnek.
Nálunk ma még csak szép elvek és tézisen szintjén mozog, hogy mit is kellene tenni. Elhangzik:	„A szakemberképzésben
össze kell fogni az oktatási intézményeknek, a tárcáknak, az üzemeknek és gazdaságoknak, mivel stratégiai kérdésről van szó". Néhány alapítvány pár ezer gyereknek nyújt már ugyan anyagi támogatást, ösztöndíjat, hogy elsajátítson valamilyen szakmát, de ez édeskevés.
A struktúraváltás, a piaci viszonyok sok új szakmát igényelnek: ezrével kellenek számviteli szakemberek, programozók, adó-és vámügyi szakértők, ügynökök. De ha majd a hazai ipar ismét magához tér, s megkezdődik az a nagyon várt fellendülés, akkor újból szükség lesz majd jó lakatosokra, műszerészekre, ácsokra, esztergályosokra. Akkor majd ismét keresettek lesznek az arany-kezű mesteremberek. Képzésükre azonban most kellene áldozni. Áldozni? Mintha elfeledkeztünk volna arról: a szaktudás a legjobb befektetés.
Keserű Ernő
Bizonytalan az ukrán atomfegyverek sorsa
Kravcsuk borúlátóan ítéli meg az államközösség jövőjét
* ÚJABB SZEGET ütöttek az államközösség koporsójába. Legalábbis így értékelték megfigyelők a Kijevben tartott csúcstalálkozót, kiemelve Ukrajna távolmaradását a legfontosabb katonai dokumentumok aláírásától. Azonban a hadügyekben tapasztalt szembenállás csak az egyik tényező, ennél sokkal kitapinthatóbb volt, amit később Kravcsuk ukrán elnök ki is mondott: az államközösség álom, életben maradása csak akkor lehetséges, ha a tagok komolyan veszik saját ígéretüket és betartják az eddig kötött egyezményeket. Túl sok jót e/eve nem lehetett remélni a kijevi csúcstól, hisz Örményország és Azerbajdzsán háborúban áll, Moldova a Dnyeszter menti oroszokkal folytat véres harcot és a két legnagyobb szláv állam pedig hónapok óta civakodik. Nyilvánvaló volt, hogy Ukrajna ismételten demonstrálni kívánta: nem akar Moszkva gyarmata lenni. Ebből a szempontból Kravcsuk közvetlenül a csúcs elé időzített bejelentése, miszerint egy időre leállítja az Ukrajna területén lévő harcászati rakéták kivonását, csak olaj volt a tűzre. A csalódottságot jelezte az is, hogy jottányit sem közeledtek az álláspontok a néhai birodalom jogutódlásával és a vagyonmegosztással összefüggő vitában. Az ukrán elnök egyébként személyesen tájékoztatta Bush amerikai és Mitte-rand francia elnököt a kijevi csúcstalálkozóról és ezen belül elsősorban a katonai kérdésekről. Az
,	,	„ igyon e
nek" minősítette. Az amerikai elnök a hét végén Kohl kancellárral is tárgyalt a volt Szovjetunió helyzetéről, ezen belül a segélyprogramokról, illetve az atomfegyverek ügyéről. Washingtonban mind élénkebb vita folyik arról, hogy segítsék-e nagyobb mértékben a az új köztársaságokat, amint azt Németország teszi.
m A TŰZSZÜNET! EGYEZMÉNY ellenére továbbra sem hallgatnak a fegyverek Horvátországban. A szövetségi haderő a hét végén ismét nehéztüzérséggel lőtte Eszéket és Gotic városát, a Tanjug hírügynökség viszont a horvát felet vádolta a fegyvernyugvás megsértésével. A harcok ellenére megkezdődött az ENSZ-kéksisakosok jugoszláviai telepítésének második szakasza, és megérkezett az országba a rendfenntartó erők alakulata, amely a már helyszínen lévő mintegy ötszáz fős előkészítő csoport munkáját segíti maid. Egy ENSZ-szóvivő szerint várhatóan április első hetében kezdődhet meg a tényleges telepítés, s megérkezhetnek az első lövészzászlóaljak is. Eközben a legerősebb szerb ellenzéki párt, a Szerb
Megújhodási Mozgalom élesen támadta a katonai vezetőket, akik elzárkóznak az amnesztia lehetősége elől, és változatlanul büntetéssel fenyegetik a katonaszökevényeket. A szerb hadügyminiszter visszautasította a Vajdasági Magyarok Demokratikus Közösségének amnesztiajavaslatát is, mondván, hogy Szerbia ebben az ügyben nem illetékes, az szövetségi hatáskör. Nem sokkal később pedig egyenesen azt hangoztatta, hogy amnesztia egyáltalán nem lesz, mivel ezzel érvelése szerint azok emlékét sértenék, akik életüket áldozták a háborúban.
■ NEM TEKINTJÜK új felvételnek Szlovénia és Horvátország csatlakozását a Középreurópai Kezder ményezéshez, hiszen a korábban egységes Jugoszlávia részeként eddig is részt vettek a Hexagona-le, sőt az elődszervezetek munkájában - nyilatkozta Katona Tamás, aki a klagenfurti külügyminiszteri tanácskozásról szólva hangoztatta: nem ennek a fórumnak a dolga dönteni Jugoszlávia utódlásának kérdéséről, ám az oltani tisztázatlan helyzet miatt továbbra is felfüggesztettnek tekintik a még megmaradt Jugoszlávia tagságát. Katona szerint a Jugoszlávia területén létrejövő szuverén államok egyaránt tagjai lehetnek a Középeurópai Kezdeményezésnek, amennyiben arra igényt tartanak, a felvételi feltétel a nemzetközi elismerés.	(P. L.)
Mi lesz
a robbanófejekkel?
(Tudósítónktól)
MOSZKVA - Zavarba hozta a nemzetközösségi csúcstalálkozó befejeztével tartott sajtóértekezleten Leo-nyid Kravcsuk a tudósítókat, amikor* kérdésre válaszolva közölte, hogy a taktikai atomrobbanófejek Ukrajnából történő kivonásának felfüggesztésére vonatkozó döntése változatlanul érvényben van. Az ukrán elnök pénteken késő este (lapzártánk után) tett kijelentése ugyanis szögesen ellentétben áll azzal, amiről az Interfax hírügynökség Borisz Jelcinre hivatkozva szerdán számolt be: Kravcsuk egy keddi telefonbeszélgetés során az orosz elnökkel megegyezett, hogy mégsem késlelteti a nukleáris töltetek elszállítását.
Az Izvesztyija oknyomozásából kiderül, hogy Jelcin és Kravcsuk valójában nem tárgyalt egymással a kérdéses időpontban. Az ominózus szerdai hír nem Jelcin szájából hangzott el, hanem államtanácsosától, Sztankevicstől származott, ő az Izvesztyijának kifejtette: nincs is olyan nagy jelentősége annak, éppen melyik elnöki párbeszéd alkalmával született megállapodás. Az a fontos, hogy végre tisztázódjék, kész-e kivonni területéről Ukrajna július 1-jéig a taktikai atomrobbanófejeket vagy sem.	(v< i)
Kijevben Oroszország torpedózta meg a szovjet vagyonmegosztás megvitatását
Moszkvából jelenti az MTI: Az államközösség fennállásának alig több mint 100 napja alatt tovább romlott a helyzet az egykor Szovjetunió néven ismert térségben: végletesen elmérgesedett az örmény-azeri konfliktus, újabban a Dnyeszter mentén kezdődött háborúskodás - vonta meg a mérleget vasárnapi tévényilatkozatában Leonyid Kravcsuk. Az ukrán elnök szerint e problémák megoldására ugyanúgy nem alakult ki a megfelelő mechanizmus, mint a hadsereggel kapcsolatos bonyodalmak tisztázására.
Kravcsuk alapvetőnek nevezte, hogy a volt Szovjetunió vagyonának és külföldi képviseleteinek megosztásáról mielőbb döntés szülessen, mert enélkül nem lehet igazságosságról és jogegyenlőségről beszélni. Nem titkolta, hogy éppen Oroszország volt az, amely Kijevben megtorpedózta a kérdés megvitatását.
Az államközösségen belül játszott orosz szerepet érintve kertelés nélkül kifejtette: el kell ismerni, hogy van egy vezető ország, amely
önállóan, mások megkérdezése nélkül cselekszik, így a többieknek nem marad más választásuk' mint követni. Ez azonban a tagországok érdekeinek elnyomását, egyenjogúságuk megkérdőjelezését jelenti, ami sem-
- Ez nem igazi? Hol szereztél szalámit?
(A Le Monde rajza)
mi jóra nem vezet - figyelmeztetett Kravcsuk.
A tulajdonviszonyok kérdésére visszatérve úgy fogalmazott, hogy a volt szovjet képviseletek, mivel orosz fennhatóság alá kerültek, pem
képesek torzításmentesen képviselni Kijev álláspontját, így Ukrajna nem jut el a nemzetközi közösséghez, noha majd 60 országgal áll diplomáciai kapcsolatban.
A hadsereg ügyét érintve Kravcsuk azt jósolta, hogy előbb vagy utóbb, de az államközösség minden országa létre fogja hozni saját haderejét. Ez egy olyan objektív folyamat, amely nélkül nem teljes a független államiság.
Az államközösség jövője szempontjából kiemelkedő fontosságúnak nevezte, hogy végre megvalósítsák az eddig aláírt hetven megegyezést, amely eddig papíron maradt. Olyan működőképes államközösségre van szükség, amely megfelel a tagok érdekeinek, de ez nem képzelhető el a korábbi központi szervek iránti nosztalgiából kiindulva. - Ha a tagállamok hozzálátnak a közösen elfogadott határozatok végrehajtásához, akkor az államközösség álma realitássá válhat - hangoztatta az ukrán elnök.
Tatársztán többsége igent mondott a szuverenitásra
(Tudósítónktól)
MOSZKVA - Az előzetes eredmények szerint a Tatársztánban szombaton megrendezett népszavazáson az autonóm köztársaság voksolásra jogosult polgárainak többsége amellett a megállapítás mellett foglalt állást, miszerint „Tatársztán a nemzetközi jog alanya, kapcsolatait Oroszországgal és más államokkal egyenjogú szerződésekre alapozza!”
A kazanyi választási bizottság már szombat este kihirdette, hogy a referendum érvényes lesz, mivel a névjegyzékben szereplők többsége (2,1 millió ember, vagyis 81 százalék) az urnákhoz járult. Összességében a szavazók 61,4 százaléka mondott „igent” Tatársztán szuverenitására, 37,2 százalékuk pedig nemet. Egy sor nagyvárosban, beleértve Kazanyt is, továbbá Zelenodolszkot és Bugulmét, kisebbségbe kerültek a függetlenség hívei.
A külföldi megfigyelők és sajtótudósítók jelenlétében megrendezett referendumon az első beszámolók sze-
rint komolyabb visszaélések nem történtek, bár kisebb incidensekről érkeztek jelentések.
Sajmijev tatár elnök voksát leadván úgy nyilatkozott, hogy Kazany sohasem vetette fel az Oroszországi Föderációból való kiválás kérdését, s a lehető legszorosabb „szövetségre” törekszik vele. Mint emlékeztes, az oroszországi alkotmánybíróság és a legfelső tanács törvényellenesnek ítélte a népszavazás kiírását, s ez utóbbi már előre is semmisnek minősítette eredményeit.
Jelcin a múlt héten két ízben is felhívással fordult a majdnem felerészben oroszok lakta Tatársztán polgáraihoz, igyekezve visszatartani őket e „beláthatatlan következményekkel” fenyegető lépéstől. A nagyobb településeken és ipari közponokban Jelcin intelme meghallgatásra talált, míg a vidék engedelmesen a kazanyi vezetők által szorgalmazott igenre voksolt A szavazótábor „kettészakadása” tovább növelheti a politikai feszültséget Tatársztánban.
(vida)
A szavazás ünnepnek számít
Az ellenzék győzelmét jósolják az albán választásokon
(Munkatársunktól)
TIRANA - A várakozásoknak megfelelően nagy számban járultak vasárnap az urnákhoz az albánok, hogy megválasszák az új parlamentet, amelyben az előrejelzések szerint az eddig ellenzéki Demokrata Párt szerzi meg a legtöbb mandátumot, befejezve ezzel a rendszerváltást.
Albániában még ünnep a választás. Ezt jelzi az is, hogy az állampolgárok sűrű sorokban ünneplő ruháikban hónuk alatt az előtte nagy harc árán megszerzett kenyeret szorongatva álldogáltak a szavazóhelyiségek előtt. A részvételi arány minden bizonnyal alacsonyabb lesz az egy évvel ezelőttinél, ám mégis 80-90 százalék között várható. Nagyon sok helyről autóval vagy éppen szamárral kell az eredményeket eljuttatni Tiranába.
Azt azonban már déli 12 órakor hírül adta a központi választási bizottság, hogy Kávájában, ahol a demokra-
ta párt vezére, Sári Berisha indult, a lakosok kivétel nélkül az urnákhoz járultak. Az eredmény is egyértelmű.
A két legnagyobb párt székházában érdeklődő tudósítókkal közölték, hogy a szavazás nagyobb incidens nélkül zajlott le, s ezt tudták csak megerősíteni a nemzetközi megfigyelők is. Mindez persze Albániában a gyakorlatban azt jelenti, hogy a sajtó mindkét fél részéről megsértette a kampánycsendet, s több körzetből érkeztek olyan jelentések, hogy dinamitot helyeztek el egy-egy helyi demokrata vagy szocialista személyiség házában, s megfenyegettek több leendő képviselőt.
A demokraták több mint 50 százalékos sikerben bíznak, míg a Szocialista Párt 30 százalék körüli eredményben reménykedhet. A kérdés a jelenlegi hiányos adatok alapján az, vajon az ellenzék megszerzi-e a kétharmados többséget a leendő képviselőházban.
Stier Gábor
NINCS
NAGYKOALÍCIÓ
a szlovákiai magyar pártok között, mert nem tudni, hogy a kormány-koalícióban részt vevő Magyar Polgári Párt és az újonnan alakult Magyar Néppárt csatlakozik-e a kereszténydemokraták és az Együttélés Politikai Mozgalom választási szövetségéhez. (Tudósításunk a 2. oldalon)
LEHETNEK-E
VIRÁGZÓ
KISVÁROSAINK,
melyek egyben a polgárosodás otthonai, szemben az eddigi helyzettel, amikor egy földrajzi fogalom a szellemi elsekélyesedés szinonimája volt...(Összeállításunk az 5. oldalon)
EZERÖTSZÁZ ORVOS VÁNDOROLT KI
Erdélyből az elmúlt három évben. Maholnap minden százezer jogfosztott magyarra jut majd egy ügyvéd. Tőkés László a kivándorlást elemzi az emberi jog és a magyarság megmaradásának szemszögéből (Erdély megingott földjén... - 6. oldal)
OSTROM ALATT AZ IRATTÁR,
naponta száz kérelem érkezik, s tizenhétezer - főként kárpótlással, nyugdíj-kiegészítéssel kapcsolatos ügy - vár válaszra a Magyar Honvédség központi irattárában, ahol hiába dolgoznak éjt nappallá téve az irattárosok. (Zsolt Róbert: Nem győzik az igazolásokat... - 7. oldal)
A SZERETETRE MÉLTÓ
DEMOKRÁCIA
Az MDF jobban emlékeztessen egykori önmagára, mint az elmúlt másfél évben. (Gróh Gáspár ii terjúja Elek Istvánnal - 7. oldal)
UJ OPERÁT,
DE MÁSHOL
A Köztársaság tér helyett a Petőfi híd budai oldalán, az Irinyi út vonalában javasolja a külföldi befektetői szándék megvalósítását a cikk szerzője. Az új opera mellett a szálloda is nyerne: ablakai a Dunára nézhetnének. (8. oldal)
HATSZÁZ
VÁLLALAT
RÉSZVÉTELÉVEL
tavaly év végére 76 millió dollárra emelkedett a magyar-izraeli kereskedelmi forgalom. (Bővülő magyar-izraeli kereskedelmi kapcsolatok-11. oldal)
B NEMZETKÖZI ELET 2. OLDAL 0 HAZAI TUDÓSÍTÁSOK 3-4. OLDAL B KISVÁROS 5. OLDAL B NÉZŐPONT 6. OLDAL ■ RIPORT-INTERJÚ 7. OLDAL PEST-BUDA 8. OLDAL BKULTÚ RA9. OLDAL B GAZDASÁG 11 OLDAL 0 SPORT 12-13. OLDAL fl T. SZERK.!, MŰSOROK 14. OLDAL 0 INFORMÁCIÓK, RENDŐRSÉGI HÍREK 16. OLDAL