﻿Maöar Nemzet
Ara: 11,50 Ft
ALAPÍTOTTA: PETHÓ SÁNDOR
KEDD, 1992. március 24., LV. évfolyam, 71. szám
Helsinki
mágnese
Mától néhány napon át a finn főváros egyfajta világpolitikai központtá alakul át, nem először az elmúlt évtizedek folyamán. A Szovjetunió és a „szocialista világrendszer" összeomlása után ,a helsinki folyamatban - az EBEÉ-ben, amiként a nemzetközi tolvajnyelv elnevezte -részt vevő országok külügyminiszterei első ízben ülnek utótalálkozóra. Ennek a tanácskozássorozatnak -mint a korábbiaknak - az lesz a feladata, hogy fölmérje, hol tart a helsinki folyamat, miként alkalmazkodik az új világpolitikai helyzethez. Mert 1975-höz, tehát Helsinki megalapozásához és 1990 novemberéhez, a Párizsi Charta idejéhez viszonyítva is szinte sarkaiból fordult ki a világpolitikai idő. Csak öntelt diplomaták és botcsinálta elemzők hihetik, hogy az európai biztonsági és együttműködési értekezlet immár intézményesített folyamata egyedül képes helyretolni ezt a kizökkent időt.
Erről, természetesen, szó sincs, de az EBEE-rendszer is egyike lehet azon diplomáciai eszközöknek, amelyekkel az új időszámításba lépett, a piacgazdaság és a demokratizálódás Koordinátarendszerében gondolkodni igyekvő Európa eligazodhat világunkban. Amely kétpólusúból egypólusúvá vált, amelyben a nagy ellenség megszűnése szinte mindenütt nem kevés gondolkodással és olykor zavarral járó átértékelési folyamatokat indított el; amelyben a korábbiakhoz képest csökkent a stabilitás, mert növekedni látszik a kiszámíthatatlan tényezők száma; amelyben a biztonság fogalma erőteljesen átalakul, mert elterjedhetnek az atom- és a hagyományos fegyverek, a kisebbségi gondok destabilizáló hatásúak - például a délszláv térségben - és a súlyosbodó kelet-európai gazdasági gondok biztonság-politikai kockázatot is jelentenek. Ha semmi más, az is fényesen bizonyít-
1'a a megváltozott körülményeket, logy a finn fővárosban nem 35, hanem csaknem 50 állam képviselői lesznek ielen, de most még nincs ott az egyébként már független Horvátország és Szlovénia. Ami azt is érzékelteti, hogy ezen az utótalálkozón az EBEÉ-roíyamatnak ebben és más kérdésekben is igazodnia kell az átalakult, a megváltozott világhoz. Ahhoz, hogy ezt hihetően tegye, számba kell venni az elért eredményeket és világosan föl kell mérni az eddig megtett utat. A hatpárti egyeztetéssel elfogadott magyar diplomáciai csomagnak jogosan része ez az intelem és kívánság. Ha ugyanis az EBEE-folyamat komolyan akarja magát vetetni a világpolitika színpadán, akkor tudnia kell, hogy eddig miként „játszott". Es tisztáznia illik sok egyebet: miként kapcsolódnak egymáshoz a különböző intézmények - a NATO, az Észak-atlanti Együttműködési Tanács, az Európa Tanács, az Európai Közösségek -, milyen legyen az atlanti kapcsolódás, hogyan vegyenek részt a munkában a szovjet utódállamok, s vajon Tádzsikisztán „közelebb" van-e az európai centrumhoz, mint például Szlovénia? Lesz min vitatkozniuk a háromnapos ünnepi megnyitó után a diplomatáknak, s ha egyezségre jutnak, akkor a júliusi csúcsértekezleten új dokumentumot fogadhatnak el. De a magyar dipomácia nemcsak azt várja el joggal, hogy elemezzék a kisebbségi kérdés emberi jogi és biztonságpolitikai vonatkozásait, hanem azt is, hogy tartalmas, a valóságos viszonyokra is hatni próbáló egyezség szülessék. Mert bár a politikának egyetlen területén sem helyettesíthetik a kétoldalú diplomáciát a sokoldalú fórumok, az mégis igaz, hogy egy kis országnak minden esz-közt meg kell ragadnia érdekei érvényesítéséhez. Helsinki, az EBEÉ intézményrendszere ilyen eszköz, nem csodaszer, de mágnes, amelyhez
nyugodtan vonzódhatunk.
Az ellenzéki demokraták elsöpörték a kommunistákat
A helsinki elvek érvényesítését ígérte az albán választások győztese
rn HA KÖZÖS NEVEZŐRE akarnánk hozni a francia helyhatósági és az albán parlamenti választásokat, azt lehetne mondani, hogy mindkét országban a hagyományos politikai erők ellen voksoltak a választópolgárok. Párizsban ez azt jelentette, hogy előretört a Le Pen vezette szélsőjobb, míg Albániában az elsp jelentések szerint a demokraták arattak átütő sikert. S hogy teljes legyen a kép, a Tatársztánban megtartott referendum is a status quo felbomlásával fenyeget: a résztvevők több mint 60 százaléka a szuverenitás megerősítésére szavazott.
m A KÖRNYEZETVÉDŐ PÁRTOKKAL próbálnak együttműködni feltehetőleg a francia szocialisták a regionális tanácsokban. Ezt érzékeltette legalábbis Edith Cresson miniszterelnök az eredmények ismeretében. A kormányfő szerint teljesen új politikai helyzet alakult ki az országban, s a szocialisták eredménye „nem kudarc, csak visszaesés". A La Manche csatorna túlpartján a brit lapok úgy ítélték meg a francia erőpróbát, hogy a kormányzópártot megszégyenítették a választók, s várhatólag további nyomás nehezedik majd Mitterrand elnökre, váltsa le a népszerűtlen Cressont. A The Independent szerint a távozása nélkül nem lehet megakadályozni a még nagyobb vere-
| A KÜLPOLITIKAI HELYZET]
séget a jövőre esedékes parlamenti választásokon. A tekintélyes The Guardian pedig egyenesen úgy véli, hogy a szocialista jelöltek iránti bizalmatlanság kérdésessé teszi a kormány jövőjét és zűrzavart kelt a francia politikai porondon. Az olasz sajtó is egyetért abban, hogy Mitterrand szocialista pártját a tízéves kormányzás elhasználta, s az elnöknek sürgősen lépnie kell, ha elejét akarja venni a jövő évi politikai földcsuszamlásnak. Akárcsak Nagy-Britannia, Itália is választások előtt áll, s ezért az általánosítható tanulságokat keresi. Olaszországban így némileg megkönnyebbüléssel fogadták, hogy a szélsőjobb diadala korlátozottabbnak bizonyult a vártnál: Le Pen nem oly mértékben tört előre, hogy beleszólhasson a francia politikába, reménykednek az olasz hírmagyarázók.
PB ÖRÖMÜNNEP TÖRT KI TIRANÁBAN, amikor ismeretessé vált, hogy a szavazások első fordulójában a Demokrata Párt kétharmadosnál is nagyobb többséget szerzett. Az első külföldi kommentárok egységesen úgy vélekednek, hogy a győztes jobb-
oldali politikai erő kisöpri a hatalomból a kommunistákat álcázó Albán Szocialista Pártot. A The Independent szerint a várható nagy jobboldali győzelem után most már megindulnak a türelmetlenül várt nyugati segélyek Albánia felé, ahol az átlag-kereset éppen fele annyi, mint Haitin, a nyugati félteke legszegényebb országában.
M A TATÁR REFERENDUMOT követően Mirtimer Sajmijev elnök máris kijelölte a szuverenitás következő feladatát: meg kell kötni Oroszországgal a jogkörök megosztásának elveit rögzítő szerződést. Nem hagyott kétséget afelől, hogy ezt „az alulról felfelé történő építkezés" jegyében képzelik el, s a politikai és gazdasági hatalom megosztása mellett Tatárföld nemzetközi kapcsolatairól is szó lesz. A messzegyűrűző hatás első jele, hogy az orosz tévé szerint Jakutia és Baskiria máris azzal a követeléssel állt elő: vizsgálják felül az orosz föderációs szerződést. Eredetileg március 25-re tervezték az ünnepélyes aláírást, de máris 31-re halasztották el, s Tatárföld mellett a Moszkvával még élesebben szembenálló Csecsen Köztársaság is jó előre jelezte: nem írják alá a dokumentumot. Egyes kommentárok máris azon tanakodnak, hogy az orosz föderációs tervezet esetleg úgy végzi, mint nem is oly régen a szövetségi.	(L. G. J)
A vártnál magasabb részvétel az urnáknál
Le Pen előretört
PÁRIZS - A vasárnapi kettős voksoláson egyedül a résztvevők magas számaránya keltett meglepetést. Egybehangzó előrejelzések szerint ugyanis a választásra jogosultak több mint fele otthon akart maradni, hogy ily módon adjon hangot kiábrándultságának a politikai élet szereplőiből. Ezzel szemben a regionális és járási választásokon 68,7 százalékos volt a részvétel.
A franciák jelentős többségét tehát mégis érdekli a politika: a váratlanul magas részvételi arány rácáfolt a képviseleti rendszer válságáról hosszú hónapok óta keringő hírekre. Ebben azonban nyilvánvalóan szerepet játszott a szélsőjobboldali veszélytől való félelem. Néhány nap óta a tömegtájékoztatás, valamint a mérsékelt bal- és jobboldali pártok vezetői ismételten felhívták a franciák figyelmét a vasárnapi erőpróba fontosságára.
(Folytatás a 3. oldalon)
Tatársztán kétoldalú szerződést kíván kötni Oroszországgal
(Tudósítónktól)
MOSZKVA - A szombati népszavazás után tartott első sajtóértekezletén Tatársztán elnöke a legsürgetőbb feladatnak azt nevezte, hogy a köztársaság Oroszországgal kötendő kétoldalú szerződésében rögzítse, miiven jogköröket delegál Moszkvának. Min-timer Sajmijev egyszersmind kijelentette, hogy ha Tatársztán csatlakoznék a 18 autonóm köztársaság által már jóváhagyott föderatív szerződéshez, elveszítené „szuverén arculatát".
A kazanyi sajtótájékoztatón az ITAR-TASZSZ beszámolója szerint Sajmijev ama meggyőződésének adott hangot, hogy a referendum nyomán sikerült megőrizni a Ta-
társztánban élő népek évszázados barátságát, és elutasította azokat a feltételezéseket, hogy a szélsőséges nacionalista erők ragadhatnák magukhoz a hatalmat Kazanyban. A tatár vezető
egyébként úgy vélekedett, hogy még a népi küldöttek április elején esedékes kongresszusa előtt dűlőre lehetne jutni Moszkvával. Elképzelése szerint a védelmi, biztonsági és határőrizettel összefüggő kérdések Moszkva hatáskörében maradhatnának, s Ka-zany a föderáció költségvetéséhez is kész hozzájárulni, a kétoldalú szerződésnek azonban a politikai és gazdasági problémákon kívül ki kell terjednie Tatársztán nemzetközi kapcsolataira is.
Gennagyij Burbulisz, az oroszországi kormányfő első helyettese vasárnap késő esti tévéinteijújában meglehetős nyugalommal kommentálta a tatársztáni híreket, és kifejtette, hogy az autonóm köztársaság meg fogja találni a helyét a megújhodó föderáció keretei között, figyelembe véve a mostani referendum eredményét is.
Vida László
„Sötétség után a hajnal köszönt”
Amerikai zászló Tirana felett
Ma fejeződik be a Maecenas II.
Pénzemberek találkozója Budapesten
(Munkatársunktól)
TIRANA - „Hosszú éjszaka ért véget, s a sötétség után a hajnal köszönt Albániára, amely a demokratikus országok nagy családjába lépett” - mondta hétfői sajtóértekezele-tén a győztes Demokrata Párt vezére, Sáli Berisha. A központi választási bizottság elnöke az adatok majdnem 90 százalékának feldolgozása után bejelentette: a demokraták a szavazatok 64, a szocialisták 24 százalékát szerezték meg, a többi párt várhatóan nem éri el a 4 százalékos küszöböt, a részvételi arány 84 százalékos volt.
Amerikai és EK-zászlókkal, számukra a demokrácia jelképeivel felszerelkezve várták a tiranaiak hétfőre virradó éjszaka a Demokrata Párt székháza előtt a parlamenti választások első eredményeit. Hajnalban már tülkölő autók örömmámorban ébresztették az esetleg még alvókat. A száguldozó járművek tetején ugráló éneklő emberek éltették a demokraták győzelmét, amely minden előzetes várakozást meghaladóan elsöprő volt. „Sáli Berishát elnöknek, Ramiz Aliát börtönbe”, skandálta a tömeg. A külföldi újságírók köré csoportosulva a győzelem biztos tudatával büszkén mutogatták azokat a feliratokat, me-
lyeken az állt: „szavazz a demokratákra, Európára szavazol!”. A népünnepély délre érte el tetőpontját, mikor az ellenzék karizmatikus vezére a város főterére hívta híveit, hogy bejelentse a győzelmet. Zúgtak a harangok, a müezzin énekelt, Szkander bég lovasszobrán amerikai zászló lengett, mikor a mintegy százezer ember gyülekezett. Felvirágozott autókon ekkorra már a közeli falvakból is beérkeztek az ünneplők. A kommunizmus alóli felszabadulást éljenző tö-meg „győzelem! győzelem!” kiáltásokkal várta vezérét, az „albán Washingtont”, akit az egykori amerikai elnökhöz s Szkander béghez hasonlították a transzparenseken. A győzelmi mámor ennek ellenére többeket nem zavart abban, hogy az ősi dámajátékon nyerjék el egymás pénzét, az éljenző tömeg közepén.
Berisha, aki egyébként civil foglalkozására nézve szívspecialista, rekedten és fáradtan Kennedy 1961-es beiktatási beszédének szavait idézte programjaként: „Ne azt kérdezd, hogy mit tesz érted az ország, hanem azt, mit tehetsz te a hazáért”. Nem ígért könnyű utat az albán demokráciának, s ugyanazt ismételte meg (Folytatás a 3. oldalon)
A Nyugat - különösen Amerika -és a Kelet - elsősorban a volt Szovjetunió - pénzemberei gyűltek össze tegnap Budapesten, hogy egy nemzetközi befektetési konferencia keretében ismerkedjenek egymással és a két régió gazdasági összekapcsolásának lehetőségeivel. A ma befejeződő
-	ám külön-külön tovább folytatódó
-	tanácskozást a Batthyányi Társaság elnöke, Vermes Péter és Albert Re-ichmann egyesült államokbeli multimilliomos szervezte. Az esemény a Maecenas II. nevet kapta, mivel tavaly a Batthyányi Társaság a Maecenas I. című rendezvényen már foglalkozott hasonló témával, csak akkor a kultúra és a tudomány pártolása szerepelt a napirenden.
Hétfőn a mintegy 250 résztvevő az előadások keretében a magyar gazdasággal ismerkedhetett. Kádár Béla külgazdasági miniszter a Magyarországon zajló gazdasági változásokon keresztül érzékeltette, hogy az a befektető, aki ide hozza a tőkéjét, nem csalódik. Ezt észrevették már a pénzemberek: míg 1990 márciusáig összesen 600 millió dollárnyi befektetést eszközöltek, az idén feb-
ruárra hárommilliárd dollár fölé emelkedett a behozott tőke értéke.
A pozitívumok ellenére nem fest teljesen felhőtlennek a hazai gazdaság: az átalakulással jár, hogy a GDP 1989-90-91-ben közel 15 százalékkal esett vissza, a munkanélküliség pedig mára elérte a tíz százalékot. Az ország mégis békés sziget a körülötte zajló viharos események közepette. A térség politikai destabilizációja viszont csak átmeneti kísérőjelensége kell legyen a rendszerváltásnak, és a jövő mindenképpen a pozitív eredményeket fogja igazolni.
Ehhez a sikerhez pedig a térségben üzleti lehetőséget látó tőkéstársak is hozzájárulnak, és ez a bizalom a befektetéseiken keresztül testesül meg. A lehetőség tehát adott, csak ki kell használni úgy, hogy mindkét fél megtalálja a számítását. Ennek elősegítésére rövidesen létrejön a Magyar Beruházási Alap - tette hozzá a miniszter.
A közép-kelet-európai országok átalakulása és a világgazdaságban elfoglalt helyük szerepelt dr. Köves András, a KOPINT Rt. vezérigazgató-helyettesének előadásában.
(Folytatás a 9. oldalon)
MA
A HELYI HATALOM ALAKVÁLTOZÁSAI
A helyi hatalom működése bizonyíthatja be, hogy tényleges demokratikus játékszabályok szerint folyik-e az ország életének irányítása, a társadalom képes-e saját érdekeit megfogalmazni és érvényre juttatni. (Bohár András: Töprengés félidőben - 6. oldal)
SZAKADÁS
KÁRPÁTALJÁN?
Két politikai bomba robbant Kárpátalján. Nem vállal többé vezetői tisztséget a KMKSZ egyik alapító tagja, s a Kárpátalja című lap ezentúl nem a KMKSZ lapjaként jelenik meg. (Botlik József interjúja a 7. oldalon)
A GORILLA ÉVE
Igazából senkit sem lehet megvédeni. És ezt a szakmát nem lehet megtanulni. Csak begyakorolni, ráérezni. Hisz a profik is hibáznak. Legfeljebb megnehezíteni lehet a támadók dolgát. (Romhányi Tamás: Több az őrző, mint az őrizni-való - 7. oldal)
FÖLDI GONDOK FÖLDKÖZELBEN
A romániai agrárgazdaság és ezen belül a magyar földművesközösségek súlyos válságba kerültek napjainkra. Nyugaton a mezőgazdaság súlyos túltermelési válsággal küzd. Romániában a mindennapi betévő falatot sem igen tudja biztosítani 24 millió embernek a föld. (Makkay József interjúja a Romániai Magyar Gazdák Egyesületének tiszteletbeli elnökével a 8. oldalon)
MINDENÁRON FIZETNI?
Kelet-Európa s így Magyarország eladósodása is ördögi körré alakult - mondja a Társadalomkutató Intézet igazgatója. Mindannyiunk közös érdeke megoldást találni a nemzetközi adósságválságra, erre a globális problémára. (Durst Judit: Konferencia az adósságválságról-9. oldal)
ÓBUDAI TOBORZÓ
Én azokat a közösségeket segíteném, ahol nívós produkció születik. Az emberekből a limitált anyagi lehetőségek épp a keativitást, a találékonyságot hozzák ki - mondja az Óbudai Társaskör igazgatója. (Kormos Valéria: Jöjjön be a körbe! -10. oldal)
VAKVÁGÁNYON A HAZAI NYELVOKTATÁS
A hallgatók többsége a szakirányú képzéssel párhuzamosan nem tudja teljesíteni a nyelvvizsga jelenlegi követelményeit. Pedig nyelveket beszélni kell. Ez nemcsak a hallgatók érdeke, hanem az országé is. (Adorján István: Nyelvkényszerben- 11. oldal)
B NEMZETKÖZI ÉLET 2-3. OLDAL ■ HAZAI TUDÓSÍTÁSOK
4-5. OLDAL B NÉZŐPONT 6. OLDAL B RIPORT-INTERJÚ 7. OLDALÉ GAZDASÁG 8-9. OLDAL B KULTÚRA 10. OLDAL B UNIVERSITAS 11. OLDAL B NAPI KRÓNIKA 12. OLDAL B SPORT 13. OLDAL B MŰSOROK 14. OLDAL B INFORMÁCIÓK, RENDŐRSÉGI HÍREK ló. OLDAL