﻿Munkarend
Negyven évet és számtalan módosítást élt meg a régi munka törvénykönyve, melyet ma - minden bizonnyal - felvált az új. Csak a döntő szavazás van hátra, a parlament többórás procedúra árán a múlt héten átrágta magát a módosító indítványok kásahegyén.
Tulajdonképpen örülnünk kell a majd hatszáz módosító indítványnak: a fellendülő érdeklődést jelzi ez, azután, hogy a törvény általános vitája kis híján félbeszakadt az érdeklődés hiánya miatt. Bár az is lehet, hogy a különösebb fellángolások nélkül, csendben csordogáló vita, majd az egymásnak feszülő módosítványcsomagok inkább arra utalnak: ebben a gazdasági, politikai szempontból egyaránt tipikusan átmeneti helyzetben túl nagy falat az Országgyűlés számára egy olyan munka törvénykönyve megalkotása, amely újabb negyven évre használható kalauzként szolgálhat a munka világában. Ép-
pen ezért nem ritka az a vélemény, hogy a törvény - noha szakmailag elfogadható alkotás - nehezen fog megfelelni a folyamatosan változó
gazdasági és tulajdonviszonyoknak: átmeneti szabályozásnak nem eléggé konkrét és részletes, végső változatnak viszont túlságosan is a jelen helyzetet tükrözi. Félő tehát, hogy a privatizáció előrehaladtával és a munkahelyi viszonyok átalakulásával egy időben jelentősen módosítani kell, mígnem feltehetően szükséges lesz újra is alkotni a törvényt.
Az új munka törvénykönyve, éppen azért, mert az Országgyűlést nehezen átlátható kapcsoíaf-és érdekszövevény hálózza be, nem más, mint kompromisszumok bonyolult rendszere. Nem egy olyan paragrafus került be a végső szövegbe, amelynek egyik vagy másik politikai erő számára különös jelentősége van: ilyen például a reprezentativitás meghatározása vagy az üzemi tanácsok választásának módja. Nem mentes a szabályozás ugyanakkor az aktuálpo-litikai tartalmú szövegrészektől sem. Kitűnő példa erre llléssy István MDF-es honatya elfogadott indítványa, melynek értelmében reprezentatívnak tekintendő (tehát jogosult kollektív szerződést kötni) az az érdekképviselet is, amely a szakszervezetek közti választáson legalább tíz százalékot ér el, miközben a reprezentativitás kritériumai között nem szerepel például a munkahelyi szervezettség aránya. Ez a passzus tehát ismét törvénybe emeli a sokat vitatott szakszervezetek közötti választást, s közvetett módon sürgeti annak végrehajtását is, noha az érintett szervezetek távolabb vannak a megegyezéstől, mint valaha, és a minisztérium - értesüléseink szerint - hamarosan elkészül saját javaslatával.
Való igaz, hogy nem lehetett tovább halasztani az új munka törvénykönyvének megalkotását, s az is tagadnatatlan, hogy a szöveg sok szempontból eleget tesz a megváltozott követelményeknek. Mindenképp üdvözlendő, hogy kötelező lett az üzemi tanácsok megválasztása, ám az is szembeötlő, hogy a törvény lehetőséget nyújt a kollektív szerződések meg nem kötésére, és radikálisan szűkíti a szakszervezeti vétó alkalmazhatóságát is.
A törvényt ma délután feltehetően elfogadja a Tisztelt Ház. Szembetűnik azonban, hogy az igenek és nemek mögött mélvséges koncepcionális különbségek húzódnak meg. Hogy csak egyet említsünk a jelentősebbek közül:	nyilván-
valóan az ellenzéken belüli „nem"-mel szavazók között jó néhánvan lesznek olyanok, akiknek a jelenlegi névleges szociális piacgazdaság munkaügyi szabályozása túlságosan is _ és szép számmal akadnak, akiknek kevéssé szociális hátterű.
N. Kása Judit
Moszkva békés rendezést sürget Moldovában
Polgárháborútól tartanak a Dnyeszter mentén a rendkívüli állapot kihirdetése után
■ A KELET-KÖZÉP-EURÓPAI ÁLLAMOKAT, amilyen gyorsan csak lehet, hozzá kell kötni az Európai Közösséghez, és előnyt kell élvezniük a segítségre szoruló országok listáján. Ezt írta a Welt am Sonntagban Henry Kissinger volt amerikai külügyminiszter. Mint kifejtette, „a nyugati nemzetek évtizedeken keresztül kiálltak Kelet-Európa szabadsága mellett, s most nem hagyhatják cserben a szovjet agresszió ezen első áldozatait. Ha mégis ezt teszik, már most megteremtik a jövendő konfliktusok tűzfészkeit." Kissinger szerint sokan új Marsall-tervet emlegetnek, de elfelejtik, hogy a második világháború után ez a segély olyan országokban járt sikerrel, ahol a demokratikus kormányzás hagyományai mellett hatékony hivatalnoki kar és a piacgazdaságban már megedződött menedzseri gárda állt rendelkezésre. „Az egykori Szovjetunió ezen kritériumok egyikének sem felel meg. Ez a magyarázata annak, hogy az a körülbelül negyvenmilliárd dollár, amely 1991-ben külföldi segítségként e térségbe áramlott, csaknem hatástalan maradt." Az eszmefuttatásnak az a lényege, hogy a Nyugat csak korlátozott mértékben képes befolyásolni a Független Államok Közösségében zajló eseményeket: lehető-
| A KÜLPOLITIKAI HELYZETI
ség szerint meg kell akadályoznia az orosz történelem megismétlését, az esetleges újraközponto-sítási kísérleteket, valamint a fegyverkezési verseny és a hidegháború újjáéledését.
■ GAZDASÁGI ÖSSZEOMLÁS FENYEGETI Kelet-Európát, illetve a FÁK országait, legalábbis a Gazdasági Összehasonlítások Nemzetközi Intézetének jelentése szerint, amelyet a hét végén hoztak nyilvánosságra Bécsben. A tanulmány úgy véli, nem zárható ki, hogy Magyarország és Csehszlovákia eléri a gazdaság stabilizálódását, ennek azonban „nem nagy a valószínűsége". Á Le Monde Kártalanítás magyar módra címmel hosszabb elemzést közölt hét végi gazdasági mellékletében, rámutatva arra, hogy a törvény jellegzetesen magyar kompromisszum: a kormány igazságot kíván szolgáltatni a megkárosítóttoknak, de nem akarta reprivatizálással megingatni a gazdaságot. „Ez a kompromisszum azonban, éppúgy, mint a többi, aligha kelt lelkesedést" - ír-
ja a lap budapesti tudósítója. A londoni The Inde-pendent is Magyarországgal foglalkozott a hét végén. A cikkíró azt fejtegeti: a nem kommunista magyar politikusok új nemzedékéből a jelek szerint néhányon rájöttek arra, hogy nem is volt olyan rossz a bírálatra való válaszolás kommunista stílusa. Példaként azt említi, ahogyan Boross Péter belügyminiszter válaszolt az Amnesty International sürgetésére, hogy a kormány vizsgálja ki az illegális bevándorlók megveréséről és kínzásáról szóló híreket. Az Independent szerint Boross kijelentette: „Tudjuk, kik terjesztenek ilyen híreket, a túlérzékeny liberális filantrópok, amilyenek minden országban akadnak. Akkor lett volna itt az Amnesty International, amikor a kommunisták százakat akasztottak Magyarországon, de akkor nyomuk sem volt." A brit lap szerint Boross több hibát követ el: az Amnesty International csak 1961-ben alakult, s a belügyminiszter nyilatkozata a magyar kormányzat egyes részeinek bunker-mentalitásáról árulkodik, még mindig a belügyek-be való beavatkozásnak tekintik a külföldi kritikát, és nem értik, milyen fontosságot tulajdonít a Nyugat az emberi jogoknak és a faji megkülönböztetés megszüntetésének.	(B. M.)
Kijev is mérsékletre inti Kisinyovot
(Tudósítónktól)
MOSZKVA - Rendkívüli állapotot hirdetett ki egész Moldova területén szombat estétől Mircea Snegur elnök, aki az ország polgáraihoz intézett tévé- és rádióbeszédében a döntést a Dnyeszter bal partján tevékenykedő „birodalombarát erők” bűnös cselekményeivel indokolta. A kisinyovi kormányfő vasárnapi sajtótájékoztatóján tagadta, hogy a moldovai hatóságok elutasítanák az általuk el nem ismert Dnyeszter melléki Köztársaság képviselőivel való párbeszédet, kijelentette viszont, hogy ha a Dnyeszter túloldalán a .józanul gondolkodó emberekkel” sem sikerül közös nevezőt találniuk, a törvényesség helyreállítása érdekében nem fognak visszariadni az erőszak alkalmazásától sem.
A szombaton este nyolc órától érvényben lévő szükségállapotnak megfelelően Moldova egész területe az államfő, illetve a legfelső biztonsági tanács közvetlen irányítása alá került. Mircea Snegur uká-za értelmében a közigazgatási egységek ellenőrzését különleges rendkívüli bizottságok veszik át. A karhatalmi alakulatokat és a nemzeti hadsereg már létrejött alakulatait felhatalmazták arra, hogy semlegesítsék a törvénytelenül felfegyverzett csapatokat és állítsák elő büntetőjogi felelősségre vonás céljából mindazokat, akik alkot-
mány- és államellenes akciókat hajtottak végre. Intézkedések történtek a határőrizet megerősítésére is - derül ki az ITAR-TASZSZ helyszíni jelentéseiből.
Snegur még a rendelet életbelépése előtt beszédben fordult az ország népéhez. Mint kifejtette, eljött az ideje a határozott cselekvésnek, hiszen a Dnyeszter bal partján zajló összecsapások minden órában újabb és újabb áldozatokat szednek. Az elnök közelebbről meg nem nevezett „birodalombarát erőkre” hárította a felelősséget a helyzet kiéleződéséért, ugyanakkor megnyugtatólag közölte, hogy „a
szeparatisták-terroristák elszigeteltsége napról napra fokozódik”. Úgy vélekedett, hogy kudarcra vannak ítélve azok a kísérletek, melyek arra irányulnak, hogy „hadikommunista koncentrációs táborrá” változtassák a független moldovai állam területének egy részét. Snegur közölte, hogy többé nem lehet halogatni a rendcsinálást, méghozzá olyan eszközökkel, amelyeket a moldovaiak helyénvalónak tartanak.
Az 1990-ben egyoldalúan kikiáltott Dnyeszter melléki Köztársaság vezetése mozgósítással válaszolt Kisinyov lépésére, amely a ti-raszpoli legfelső tanácsnak az orosz elnökhöz és parlamenthez címzett felhívása szerint „nagyszabású polgárháborút” robbanthat ki Moldovában. Hasonlóan értékelte a rendkívüli állapot bevezetését a Kisinyov által szintén el nem ismert Gagauz Köztársaság képviselőházának elnöke az Interfaxnak adott interjújában, s akárcsak tiraszpoli kollégái, nem hagyott kétséget afelől, hogy a moldovai „betolakodók” kemény megtorlásra számíthatnak. A szombatról vasárnapra virradó éjszaka egyébként viszonylagos nyugalom uralkodott a térségben, jóllehet a Dnyeszter jobb partján csapatmozgásokat észleltek, miközben a folyón átívelő hidakat állítólag tiraszpoli parancsra máris aláaknázták.
Andrej Kozirjev orosz külügyminiszter még szombaton üzenetet intézett a válságban érintett másik három ország - Moldova, Románia és Ukrajna - diplomáciájának irányítójához, amelyben békés, tárgyalásos Rendezésre szólította fel a feleket. Ugyanilyen értelmű felhívással fordult Kisinyovhöz az ukrán parlament elnöksége is.
A jelenlegi tiraszpoli vezetőkkel nem lehet konstruktívan egyezkedni, túlságosan messzire mentek - így érvelt a szükségállapot mellett vasárnapi sajtóértekezletén Va-leriu Muravski miniszterelnök, aki mindazonáltal azt bizonygatta, hogy Kisinyov nem mondott le a Dnyeszter melléki konfliktus békés megoldásáról. Éppen ez a szándék vezérli a moldovai kormányt, amikor utolsó kísérletet tesz arra, hogy közös nyelvet találjon a bal parti „egészséges erőkkel” - fejtegette Muravski, azt sem rejtve persze véka alá, hogy amennyiben próbálkozásuk nem hoz eredményt, majd „másként” látnak hozzá a törvényesség helyreállításához a Dnyeszter túlsó oldalán. A tudósítók azt is firtatták, kér-e segítséget Kisinyov Bukaresttől, amire a moldovai politikus leszögezte: Moldova belső ügyeit magának kell megoldania, de ha mégis szükség lesz rá, ahhoz fordul, akihez akar...
(vida)
1956 AKARATAT CSAK EGYÜTT VALÓSÍTHATJÁK MEG
- hangsúlyozta Nagy Erzsébet, a Történelmi Igazságtétel Bizottsága újonnan megválasztott elnöke a TIB szombati, viharos közgyűlésén, hozzátéve: a felelősséget mindenkor a törvény állapítsa meg, a felelősségre vonás pedig törvény szabta módon történjék. (Kurcz Béla: Tovább a történelmi igazságtétel útján - 4. oldal)
NAGY NYOMÁS NEHEZEDIK A KORMÁNYRA,
az Országgyűlésre és mindazokra, akik úgy vélik, hogy a bős-nagymarosi vízlépcsőrendszer felmérhetetlen és jóvátehetetlen ökológiai károkat okoz, akik úgy vélik, hogy a legutóbbi csehszlovákiai fejlemények felelős vezetőinket feljogosítják az 1977-ben megkötött - amúgy az akkor hatályos alkotmány paragrafusait is sértő - államközi szerződés felbontására. (Vízlépcső-összeállításunk az 5. oldalon olvasható)
PÁRTSEMLEGES FERENCVÁROS
A IX. kerületi önkormányzat gyakorlatilag pártsemleges: testületi ülésen egy-egy párt neve a legritkább esetben hangzik el, a szavazások mindig tárgyszerűek, kizárólag a témára vonatkoznak - nyilatkozza Gegesy Ferenc polgár-mester munkatársunknak, Rácz Juditnak Pest-Buda összeállításunkban a 8. oldalon.
ÁLLAMOK
VILÁGFÖDERÁCEÓVÁ ALAKULÁSÁBAN
nem bízott, szerinte a regionális szövetségekkel kell kezdeni. Ezekből állhatnának össze a nagyobb föderatív egységek - az európai és az atlanti unió például - és csak mindezek együtteséből, az egyesülési folyamat végső állomásaként az, amit világfó-derációnak lehet nevezni. (Borbándi Gyula: Jászi Oszkár és az európai egység - 9. oldal)
I NEMZETKÖZI IjlET 2. OLDALI HAZAI TUDÓSÍTÁSOK 3-4. OLDAL I NÉZŐPONT 6. OLDAL ■ RIPORT-INTERJÚ 7. OLDAL I PEST-BUDA 8. OLDAL ■ KULTÚRA 9. OLDAL B GAZDASAG 11. OLDAL ■ SPORT 12-13. OLDALI MŰSOROK 14. 0|DAiB INFORMÁCIÓK, RENDŐRSÉGI HÍREK ló. OLDAL
Jelcinék sem hisznek technikusaiknak
Nukleáris bombával felérő atomerőművek
(Tudósítónktól)
WASHINGTON - Hazugságra nevelték őket, nem hiszünk atomszakértőinknek - közölte a The Washington Post tudósítójával Jelcin környezetvédelmi tanácsadója, s nyugati segítséget kért: kiszedni a pontos tájékoztatást az orosz nukleáris erőműveket kezelő bürokráciából. Hiszen - mondta Alekszej Jablokov - ezeket az atomerőműveket ugyan nem viheti rakéta más országokba, ám valójában nem kevésbé veszedelmesek az atomfegyvereknél. A vasárnapi Post címoldalának élén tálalt, az orosz főtisztviselőkkel és szakértőkkel készített inteijúkból kikerekedő kép tagadhatatlanul riasztó. S nemcsak riadóztatná a Nyugatot, ha-
nem egyúttal el is marasztalja a beavatkozó segítség vontatottságáért, sőt halogatásáért. Az orosz atomenergia-ügyi minisztérium szóvivője ugyanis közölte, hogy olykor barátságtalan tanácsokat kaptak a nyugati küldöttségek tucatjaitól, édeskeveset tehát, miközben gátolják az orosz bejutást az urániumpiacra. „Többnyire üresjáratok” e tárgyalások, és nem adnak - pénzben - „igazi segítséget”, hanem „bírálnak minket mindenért, pedig nekünk segítségre volna szükségünk mindenkitől.”
Különösen vészes az alkatrész-hiány, s talán még annál is inkább az atomerőművekben dolgozók demo-ralizálódása. Jablokov elmondta, (Folytatás a 2. oldalon)
Antall József válaszai a BBC-ben
A szélsőséges nézeteket vissza kell szorítani
Londonból jelenti az MTI: A magyar kormány elkövetkező kétévi legfontosabb feladatának a politikai stabilitás fenntartását nevezte Antall József miniszterelnök a BBC World Service vasárnapi telefonos élőműsorában. A világ minden részéből érkező hallgatói kérdésekre válaszul Antall József elsőnek azt hangsúlyozta: hz a legfontosabb, hogy semmilyen irányú demagógia se hátráltassa az átalakulás súlyos problémáinak megoldását. Egy brit parlamenti képviselőnőnek Antall József elmagyarázta, hogy az emberek Magyarországon nem a szorosan vett parlamenti demokráciában csalódtak, hanem abban, hogy a demokráciától nem nőtt mindjárt az életszínvonal is, de bizonyos, hogy a parlamenti demokráciát csak a gazdasági-társadalmi problé-
mák megoldásával együtt lehet megszilárdítani - mondta Antall József.
A miniszterelnök nyugati hallgatók kérdéseire elmondta, hogy a magyar kormány minden bírálatot, javaslatot szívesen fogad a Magyarországon élő kisebbségek ügyében, de ugyanilyen érzékeny a környező országokban élő magyarság sorsára. -Minden szomszéd országgal jó és korrekt a kapcsolatunk, ha megtartják a kisebbségi jogokat - mondta Antall József, majd hozzátette: - Magyarországon nem nő az idegengyűlölet, nincs jelük európai átlagtól eltérő jelenségeknek, de a szélsőséges nézeteket vissza kell szorítani. A magyar nép évszázadok óta befogadó nemzet, a múlt század végén az orosz pogromok elől menekülő zsidók százezreinek, a második világháború
idején lengyeleknek, kétszázezer romániai magyarnak adtunk otthont, és még 1989-ben is nálunk leltek átmeneti menedékre a keletnémetek. Az idegenekkel való bánásmódban vállalom az összehasonlítást bármely országgal - mondta Antall József.
Egyes konkrét fejleményeket, jelenségeket firtató kérdésekre Antall József elmondta, hogy miniszterei még nem. követtek el semmi olyan politikai hibát, amiért lemondásukra kellett volna intézkednie. Kijelentette, hogy abortuszügyben nem lehet személyes véleménye, de meggyőződése, hogy a parlament az életvédelemnek, az emberi jogoknak, a korszerű orvosi szemléletnek, az európai normáknak és a társadalmi többség véleményének megfelelő megoldást talál.
aüKiiÜl