﻿MagwNemzet
Ára: 11,50 Ft
ALAPÍTOTTA: PETHO SÁNDOR
PÉNTEK, 1992. április 3., LV. évfolyam, 80. szám
Műszakiak
A közvéleményben - s végre falán a magyar kormányzati filozófiában is - egyre inkább erősödik az a felismerés, hogy az ország szekerét csak az ország polgárai rángathatják ki a kátyúból, és csakis úgy, ha ehhez a hajtóerőt a saját sorsunk jobbra fordításáért tett erőfeszítés adja. Ha arra keresünk választ, hogy a társadalomnak mely rétegei azok, amelyek leginkább fogékonyak erre a „filozófiára", a műszaki értelmiséget, a mérnököket minden bizonnyal közéjük kell sorolnunk. Ez a réteg ugyanis a gazdasági környezet pillanatnyi változásait közvetlenül, saját bőrén tapasztalja, de megvan a lehetősége, hogy e változásokat ne csupán elszenvedje, hanem kritikusan figyelje, és - képzettsége, tudása révén - alkalmazkodjon is azokhoz. A műszaki értelmiség így jelentős politikai tényező, amit az is mutat, nogy több párt is létrehozta már műszaki tagozatát. Legközelebb, szqmbaton az MDF mérnök-technikus fóruma tartja rendezvényét a budapesti Műegyetem dísztermében, magas rangú kormánytisztviselők részvételével
A legnagyobb kihívás, amivel ma Magyarországon a műszaki értelmiségnek szembesülnie kell, nem más, mint a gazdasági fennmaradás, vagyis - kevésbé finoman fogalmazva: - a puszta létfenntartás. Biztosan sokan vitába szállnak ezzel az állítással, mondván, hogy a korábbi lehetőségekkel összehasonlítva ma szédületesnek tűnő karriert fut be nem egy mérnök honfitársunk, különösen azokon a területeken, amelyeken a nyugati működő tőke is üzletet lát. Azonban ha közelebbről megnézzük, e karrierek a legtöbb esetben csupán azt jelentik, hogy a vegyes vállalatokban dolgozó mérnökeink fizetése megközelíti Nyugaton dolgozó kollégáik keresetének alsó határát. De ilyen lehetőség kevés adódik. Maraa tehát esélyként a külföldi munkavállalás, az is hosszas utánajárás után, nemegyszer féllegálisan, és persze csak azoknak, akik megtehetik, hogy hónapokat, éveket töltsenek távol otthonuktól, családjuktól. Igen sokan kényszerülnek azonban még mindig a roskadozó állami nagyvállalatoknál vegetálni, esetleg négyszámjegyű nettó fizetésért.
(gaz, a műszakiak között ma mintha keveseb pesszimista emberrel találkoznánk, mint akár néhány évvel ezelőtt. Kérdés azonban, hogy a politikai döntéshozók arra következtetnek-e - látván, hogy ez a réteg szemmel láthatóan tud és akar tenni önmagáért -, hogy az e területeken tapasztalható súlyos gondok hátrébb sorolhatók, időben halogathatok? A műszaki fejlődés számára kedvező feltételek megteremtésében ugyanis - különösen a maihoz hasonló átmeneti időszakban - az államra jelentős szabályozó funkció hárul. A hosszú távú fellendülés érdekében nem engedhető meg egyes területek végleges elsorvadása. A legjobb példa erre talán az építőipar, amely az ingatlan-piacon keresztül gazdasági hanyatlás és fellendülés apró jeleire különösen érzékenyen reagál. Egy hosszú távú recesszió állami beavatkozás nélkül olyan csapást jelenthet, ami a későbbi fejlődést is meghiúsíthatja.
További kihívás a magyar műszakiaknak, hogy munkájukat nemcsak gazdasági bizonytalanságban, hanem szociális feszültségek és ökológiai veszélyek által is meghatározott társadalmi közegben kell végezniük. Elengedhetetlen, hogy a mérnökök társadalmi felelősségüket is újragondolják, azaz ne csak technokratáivá, hanem felelős polgáraivá váljanak az országnak. Erről azonban demagógia lenne szemrehányóan beszélni mindaddig, amíg a műszaki értelmiség jelentős hányada számára a létfenntartás a közvetlen cél. Valószínűleg a szombati mérnökfórum hallgatói sem fognak megelégedni az üres szólamokkal.
Bethlenfalvy Gábor
Tiltakozásra készül a Biztonsági Tanács
Követségek támadásával válaszolt Líbia az ENSZ szankcióira
B A FÜGGETLEN ÁLLAMOKNAK megajánlott hu-szonnégymilliárd dolláros nyugati segítség felér Borisz Jelcin politikai támogatásával. Ezt fejtette ki az egyik segélyező, James Baker amerikai külügyminiszter, aki televíziós nyilatkozatában arra is rámutatott, hogy a választási év ellenére a Bush-kormányzat szeretné megnyerni az amerikaiakat a FÁK fölkarolásához, nehogy ott a jelenlegivel ellentétes irányt vegyenek az események. A demokraták két elnökjelöltje, Bili Clinton és Jerry Brown szintén helyeselte a pénzügyi csomagtervnek a meghirdetését, de rámutattak, hogy mind az ellenzék, mind olyan kimagasló személyiségek, mint Richard Nixon volt elnök, ezt már régen sürgették. Bush pártbeli ellenfele, Patrick Buchanan viszont azt mondta, hogy az elnök ígérete rettenetes tévedés, mert jelenleg elsősorban humanitárius segélyre lenne szükség, és számolni kellene a volt Szovjetunióban burjánzó bürokráciával és korrupcióval.
[A KÜLPOLITIKAI HELYZET]
K KOHL KANCELLÁR üdvözölte csütörtökön a nyugati segélyprogramot, s mint a hetek csoportjának elnöke, azt is hangoztatta, hogy Németország sokkal többet adott, mint bármely másik nyugati állam Kelet-Európának és a volt Szovjetuniónak. „Mindenki tudja, hogy elértük lehetőségeink határait", tette hozzá, s e megfontolásból is méltatta Bush elnök hozzájárulását. A bonni kormányfő, akit lekötnek Kelet-Németország újjáépítésének finanszírozási problémái, kifejezte reményét, hogy a hetek csoportjának más országai is követik majd Bush példáját, s több pénzt adnak ennek a térségnek. Japán is bejelentette, hogy kész csatlakozni a nyugati segélyakcióhoz. A tokiói kabinet főtitkára közölte, hogy országa hajlandó néhány milliárddal hozzájárulni a gazdasági támogatáshoz s egymilliárd dollárral a ru-
bel stabilizációs kerethez, de csak a területi vita rendezése nyomán.
W: MEGMENTI-E JELCINT a nyugati segély? - kérdezte csütörtöki vezércikkében a brit The Guardian. A lap megjegyzi, hogy a segélyterv kezd felérni a probléma nagyságával, vagyis azzal, hogy meg kell akadályozni a volt Szovjetunió teljes szétzüllését, s mindazt, amivel ez a folyamat a világbékét és a világgazdaságot fenyegeti. „A Nyugat nem pusztán egy lehetséges gazdasági és politikai összeomlást próbál megelőzni, hanem hatalmas új piacot is dédelget, amely hosszú évtizedeken át a gazdasági növekedés forrása lehet" jegyzi meg a The Guardian, de arra figyelmeztet, hogy az IMF sokkterápiáját nem szabad olyan kíméletlenül rákényszeríteni Oroszországra, mint ahogy azt Lengyelországgal tették. A Financial Times úgy véli, hogy a nyugati pénz önmagában nem oldhatja meg a volt szovjet köztársaságok gazdasági problémáit, de nélküle alig van esély a kilábalásra.	(B. M.)
Cresson helyett Bérégovoy
Mitterrand menesztette miniszterelnökét
HÍRELEMZÉSÜNK A találgatások négy napja után végül is nem hozott meglepetést a párizsi kormányfőváltás: csütörtök reggel Mitterrand elnök régi jó emberét, a gazdasági és pénzügyek államminiszterét, Pierre Béréao-voy-t nevezte ki a francia kabinet vezetőjének.
Francois Mitterrand a francia szocialisták csúfos választási kudarca után elkerülhetetlenné vált új kormányfő kiválasztásakor nem kívánt újból kockáztatni:	az
olyannyira igényelt „sokkhatás” helyett megbízható harcostársát, a gazdasági sikereiért elismert Pierre Bé-régovoy-t nevezte ki Franciaország miniszterelnökének.
Edith Cresson, tíz hónapos dicstelen szereplés után kényszerült távozni a kabinet éléről. Franciaország első miniszterelnök asszonyától Mitterrand elnök azt várta, hogy felpezsdíti a politika iránt egyre közömbö-sebb franciákat, s az elkövetkező választásokon felsorakoztatja a szavazók nagy részét a szocialista párt mögé. Ehelyett már-már megalázó fiaskóba fulladt az elnöki „lendület-adás” terve: a március végi önkormányzati választásokon a szocialisták negyedszázad óta a legrosszabb eredményt könyvelhették el.
A franciák gyorsan túltették magukat azon, hogy női miniszterelnöke van az országnak, s Cresson népszerűségi mutatói sorozatosan minden eddigi negatív csúcsot megdöntötték, a tetszési index mélypontja 20 százalék körüli rokonszenv értéket mutatott. A „tettek asszonya” azon-
ban nem sokat adott a felmérések figyelmeztetéseire: „Nem azért vagyok itt, hogy jó közvéleménykutatási mutatóim legyenek, hanem, hogy kormányozzak” - hangoztatta egyik korábbi nyilatkozatában a most távozott kormányfő.
Cresson kinevezésével tavaly nyáron MitteiTand valóban föl akarta rázni a tízéves szocialista kormányzás után pártjától és tőle is egyre elforduló közvéleményt. A miniszter-elnök stílusa azonban nem aratott sikert. Mitterrand azt szerette volna, hogy a valóban súlyos társadalmi gondokról folytatott „pezsgő” viták felfrissítsék a tekintélyt vesztett szocialista kormányzást. A szókimondó Cresson asszony nyilatkozatai azonban a jótékony pezsgés helyett inkább csak fölösleges botrányokat eredményeztek. Első hivatalos interjújában melegebb éghajlatra küldte el a tőzsdét, „hangyáknak” nevezte a japánokat, s érdekes okfejtésbe bonyolódott a britek „homoszexuális hajlamáról”, s az elnök „kiskatonája” a belpolitikai csatározásokban is inkább harsányságával, mint eredeti megoldásaival tűnt ki.
Annak ellenére, hogy a francia sajtó már-már sportot űzve jósolta meg hétről hétre Edith Cresson távozását, az államfő elég sokáig kitartott a téves döntésnek, a szigorúbb bírálók szerint hazardírozásnak minősülő választottja mellett. Cresson a válságban lévő szocialista párt vezetőivel sem találta meg az összhangot, de igazságtalan lenne csupán az ő nyakába varrni a kormánypárt mélyrepülését.
Cresson tíz hónap alatt nem tudott megnyugtató választ adni a fran-
Plantu rajza
cia társadalom olyan kínzó gondjaira, mint a hárommilliós határhoz közelgő munkanélküliség, a bevándorlók problémája vagy az oktatás elhúzódó reformja. A volt kormányfő legutóbbi ballépésének azt tekintik, hogy az önkormányzati választások kampányában mint valami „hadvezér" az össztüzet a szélsőjobboldali Nemzeti Frontra zúdította, ám a túlságosan is harcias fellépés inkább csak a Le Pen-féle párt támogatóinak táborát bővítette.
Az elmúlt időszak eredményeit
főként a Matignon-palota ügyeit most kézbe vevő Bérégovoy gazdasági és pénzügyi csúcsminisztemek tudják be az elemzők. Az infláció alig pár százalékos, s megszilárdult a nemzeti valuta helyzete a pénzpiacokon. A hatvanhat éves politikus, aki a szocialista párt egyik alapítója s régi bizalmi barátja Mitterrand elnöknek, a megfigyelők nagy része szerint kiváló gazdasági szakember, az üzleti élet bizalmát élvezi, ám nem eléggé karizmatikus személyiség ahhoz, hogy megállítsa a szocialista párt hanyatlását. Bérégovoy-nak az elemzők „látatlanban” megelőlegzik, hogy elődjénél jóval nagyobb szakértelemmel irányítja majd a kabinetet. Ez azonban kevés lehet ahhoz, hogy megmentse a ma elkerülhetetlennek látszó jövő évi parlamenti vereségtől a szocialista pártot, s kiszabadítsa az elnököt abból a várható „túszhelyzetből”, amit a szélsőjobboldallal való újabb politikai társbérlet jelentene.
Az új francia kormányfő - akinek kétéves megszakítással összesen hat-esztendőnyi gazdasági miniszteri tapasztalata van - egyik legfőbb feladatának nevezte, hogy csökkentsék a közel tízszázalékos munkanélküliséget. Bérégovoy mindenképpen híve Franciaország fokozottabb szerep-vállalásának az Európai Közösségben, és sokat tett Párizs kelet-európai gazdasági nyitása érdekében is. Ugyanakkor elődjéhez hasonlóan Bérégovoy sincs valami jó viszonyban a szocialista párt bizonyos vezető köreivel, amelyek szerint gazdaságpolitikája túlzottan társadalomellenes.
(Folytatás a 3. oldalon)
OECD-magyar kapcsolatok
Eddig jól vizsgáztunk
Heves tüntetések Tripoliban
Egynapos látogatásra érkezett Budapestre egy OECD-delegá-ció. A látogatás célja, hogy az érdekelt magyar hatóságokkal és intézményekkel együtt értékeljék a magyar-OECD együttműködési megállapodásban szereplő „Partnerek az átmenetben" (PIT) elnevezésű program eddigi eredményeit. Huszonnégy legfejlettebb ipari országot tömörítő gazdasági együttműködési és fejlesztési szervezettel (OECD) 1991. június 4-én kezdődött a kapcsolatunk, amikor Kádár Béla, a Nemzetközi Gazdasági Kapcsolatok Minisztériumának vezetője alá-írta az együttműködési memorandumot a két fél között - mondotta a tegnapi sajtótájékoztatón dr. Balázs Péter, az
NGKM főosztályvezetője, a magyar OECD összekötő bizottság alelnöke.
Az együttműködés alapvetően két cél szolgált. Egyrészt elősegíti a magyar gazdaság piacgazdasággá válását, másrészt hozzájárul ahhoz, hogy Magyarország idővel vállalni tudja az OECD-tagsággal járó kötelezettségeket, és fokozatosan bekapcsolódjon a szervezet munkájába.
Balázs Péter hangsúlyozta: a memorandum aláírása óta kapcsolataink a szervezettel jelentősen fejlődtek. Mint azt a március 19-i, a testület fennállásának 30. évfordulójára rendezett ünnepi szinpózium után Kádár Béla miniszter kijelentette: Magyar-ország esetleg a közeljövőben tagjává válhat az OECD-nek.
(Folytatás a 8. oldalon)
HÍRÖSSZEFOGLALÓNK „Népharaggal" válaszoltok Tripoliban a héten meghozott Líbia-ellenes határozatra: s nagykövetségeket fiata-spontán" megtámadtak, a venezuelai képviseletet lerombolták. Nyugati diplomaták kritikusnak minősítették a helyzetet.
A már szerdán esete elkezdődött tiltakozási megmozdulások Líbiában csütörtökön valóságos csatahelyzetet idéztek elő. A Reuter tuniszi tudósítójának telefonon szerzett értesülése szerint főleg fiatalok és diákok nyugati követségek elé vonultak, s miután a Biztonsági Tanácsban venezuelai diplomata volt a soros elnök, amikor a Líbiát elítélő határozatról szavaztak, a dél-amerikai ország kül-
képviseletét teljesen romba döntötték. Hasonló demonstráció volt az osztrák, a belga és a francia, sőt a marokkói nagykövetség előtt is, bár az utóbbi ország, a BT-ben, tartózkodott a szavazáskor. Jelentések szerint e helyeken kisebb károkat okoztak a tüntetők, s külképviseletek védelmére pár tucat rendőr is fölsorakozott.
Hírügynökségek emlékezetbe idézik, hogy több mint két évtizede, amióta Moamer Kadhafi átvette a hatalmat a nyugati irányzatú Idris királytól, három ízben történt hasonló támadás külképviseletek ellen. 1979-ben az iráni nagykövetséget rohamozták meg a sahot elűzőkkel rokonszenvezve. 1980-ban a francia missziót gyújtották föl, 1984-ben pedig Jordánia követsége ellen indítottak támadást.
(Folytatás a 3. oldalon)
MA
AZ MVSZ PÁRTOKTÓL ÉS KORMÁNYOKTÓL FÜGGETLEN
szervezet kíván lenni, hogy egy új nemzetelképzelésben egységesíteni tudják a magyarságot, lelkileg, szellemileg, gazdasági érdekeket szolgálva -'jelentette ki Csoóri Sándor. (Augusztusban rendezik a Magyarok III. Világtalálkozóját -4. oldal)
A VOLT MSZMP DOLLÁRSZÁZEZREKET UTALT ÁT MOSZKVÁNAK
A szocialista párt csütörtökön lezárta saját vizsgálatát, s megállapításainak összegzését átküldte a Legfőbb Ügyészségre. (A szovjet fél Budapestre jött a pénzért - 5. oldal)
FÉLOLDALAS
DEMOKRÁCIA
A magyar közéletben elterjedt felfogás a közvéleményt a politikai közvéleménnyel, sőt ezen belül gyakorta a pártközvéleményekkel azonosítani. Ez azonban, megítélésem szerint, a közvélemény szerepének súlyos félreértése. (Csizmadia Ervin: A közvélemény hiányzó uralma - 6. oldal)
KI ÜLDÖZTE FÜLÖP
KIRÁLYT?
A baj ott van, amikor az aktuális hangoskodók úgy érzik, eljött az idő, hogy a szakmájukban leszámoljanak azzal, aki útjukban van. (Kormos Valéria interjúja Gregor Józseffel-7. oldal)
MÉLYPONTON AZ ÉPÍTŐIPAR
A hazai építőipar történelmében a legsúlyosabb változások két éve következtek be, amikor az előző évihez képest 90 százalékos visszaesést regisztrálhattak a szakértők. (Kuczik Andrea: Szakkiállítások szerepe - 9. oldal)
A BALATONT VEGYÉK FEL A VILÁGÖRÖKSÉG LISTÁJÁRA
A Balaton számunkra több önmagánál, és most ez az érték, e szavakkal alig jellemezhető ékkő veszélybe került, a végső fenyegetettség állapotába jutott. (Környezetvédelmi összeállításunk a 11. oldalon)
SEMMI SEM BIZTOS...
Ennyit már tud magyarul Mike Barrowman, világbajnok amerikai úszó, a magyar Nagy József tanítványa. (A Washingtonban élő edzővel Malonyai Péter beszélgetett -13. oldal)
■ NEMZETKÖZI ÉLET 2-3. OLDAL ■ HAZAI TUDÓSÍTÁSOK
4-5. OLDAL B NÉZŐPONT ó. OLDAL B RIPORT-INTERJÚ 7. OLDAL ■ GAZDASÁG 8-9. OLDAL B KULTÚRA 10. OLDAL B KÖRNYEZETVEDELEM 11. OLDAL B NAPI KRÓNIKA 12. OLDAL B SPORT 13. OLDAL B MŰSOROK-! SZERK 14. OLDAt B INFORMÁCIÓK, RENDŐRSÉGI HÍREK ló. OLDAL