﻿Magyar Nemzet
Ára: 11,50 Ft
ALAPÍTOTTA: PETHO SÁNDOR
SZOMBAT, 1992. április 4., LV. évfolyam, 81. szám
Történelem és igazság
Irta: Tóbiás Áron
Évtizedekkel ezelőtt, a '60-as években vaskos, több mint 700 oldalas dokumentumkötetet állítottam össze Krúdy Gyula életéről. Hosszú időkig álom és valóság határán voltam. Egyik oldalon Krúdy világá-ban éltem (ez volt a könyv címe), és életének intim vallomásait gereblyéztem össze: „Talán mindenütt voltam. Bálban és temetésen. Erdőben és vízparton. Bűnben és erényben. Sokat utaztam. Most elfáradtam..." Másik oldalon a magyar történelem sorsfordulóival néztem szembe: 1848/49, 1914, 1918/19 - hiszen el kellett végezni a számadást nemcsak az íróról, de a korszakról, a „tegnapok ködlovagjairól" is.
így találkoztam a legendás nagyapával, a legidősebb Krúdy Gyula honvéd huszárkapitánnyal, aki Komárom várát
nagyapa élete végéig meg is maradt „rebellis" hadfinak, aki még 1 894-ben, majdnem fél évszázaddal Világos után, trombitaszóként hallatta hangját, amikor a hősi múltat kellett felidézni.
S már akkor, a '60-as évek közepén, sokszor gondoltam arra: vajon eljön-e az az idő, megszólal-e a trombitaszó, hogy úgy beszélhessünk '56-ról, ahogyan az 1867-es kiegyezés után az 1848/49-es forradalom és sza-badságharc hősei, /‘észtvevői, életben maradottjai tették?
1988 tavgszán, nem egészen harminckét esztendővel a történeti gyásznap, 1956. november negyediké után, egy budapesti magánlakáson, a régi városháza falainak tövében, jöttünk össze negyven-eaynéná-nyan, az '56os forradalomért börtönt viseltek és a kivégzettek hozzátartozói, hogy világgá kiáltsuk: Történelmi igazságtételt!
Még élt Kádár János és még teljes pompájukban díszelegtek a ma-
Sabiztos kádáristák, amikor a árom évtizedes hallgatás után így szóltunk: „Eljött az ideje annak, hogy a magyar társadalom követelje a megtorlás áldozatainak, halottaknak és élőknek tel-
I'es erkölcsi, politikai és jogi re-íabilitációját. Ez előfeltétele minden megújulásnak, szellemi és politikai megtisztulásnak. És a mártírok emlékével együtt a forradalom emlékét is meg kell tisztítani a rászórt mocsoktól."
A Történelmi Igazságtétel Bizottságának felhívása először a „világba kiáltódott". Idehaza nem kaphatott nyilvánosságot. Ám hála a mindinkább egységesülő, a földgolyóbist át- meg újra átjáró tömegtájékoztatásnak, eljutott mindenüvé.
Majd elkövetkezett az 1989. júniusi temetés, amit a magyar társadalom felszabadító ünnephez méltó elismeréssel, a nemzetközi közvélemény pedig -bátran mondhatjuk - történelmi csodálattal fogadott. A nagyvilág rádióközvetítő állomásainak és televíziós társaságainak jóvoltából ez a magyarországi esemény látható kezdete volt az új Közép-Kelet-Európának, és - talán kimondhatjuk - egy új világ-rendszer eljövetelének.
Azóta eltelt több mint két és fél esztendő. Elkerülhetetlen a számvetés. Élőkkel és holtakkal, a tegnapi, sőt a tegnapelőtti Magyarország elesettjeivel, történelmünk meghurcoltjaival.
Most kaptam Salgótarjánból Sándor Rudolf 75 százalékos hadirokkant levelét: „Mintegy 30 év óta vagyok állandó előfizetője a Magyar Nemzetnek, és megakadt a szemem a neved láttán.
Szívből gratulálok a nagy múltú laphoz történt kinevezésedhez... Talán még emlékszel rám, amikor Karancsberényben Krúdy Pali bácsival voltunk együtt annak idején, amikor a Krúdy világát írtad... Lehet, neked is, mint szerencsédre egészséges embernek aligha tűnhet fel, hogy a II. világháború után 47 (igen, negyvenhét évvel!) még ma is élnek nadi-rokkantak, hadiözvegyek... Sajnos a számuk egyre fogy, mert 1949-ben még kb. 350 ezren éltek, ma már alig 100-120 ezren vannak, a számuk nagyon megfogyatkozott. Jól tudod, amíg itt voltak a szovjet megszállók, miró-lunk nem lehetett megemlékezni, ez tabutéma volt..." - írja levelében a Hadirokkant Szövetség Nógrádi Tagozatának elnöke.
A múlt héten jártam Nagykanizsán Rózsás Jánosnál, aki Szolzsenyicin rabtársa volt Kazahsztán északi részén, a 40 ezer sztálini Gulag egyikében, Magyarországtól 9000 kilométernyire. A még élő kényszermunkára ítéltek jóvátételi ügyeivel foglalkozik. Maga is ott töltött kilenc esztendőt, és csak Sztálin halálával szabadulhatott. „Százezren voltunk kerek számban. Három és fél ezren
1‘öltünk haza 1953 végén, a töb->i bajtársunk ott pusztult el, valahol a távoli idegenben... Élünk még1 hütszázan, és tüdők kétszáz bajtársam özvegyéről."
És akkor most hada, szóljak a förténefi múlt „legfrissebb" áldozatairól, az ötvenhatosokról... Majd' három és fél évtizedig viseltük - ki a megtűrtek között, ki változatlanul „mezítlábason" - a Kádár-rendszer büntetőbélyegét. S ahogyan most az 1956-os Emlékérem márciusi kitüntetési ünnepségén körülnéztem a budapesti városházán - kődobás-nyira attól a helytől, ahol megalakult a Történelmi Igazságtétel Bizottsága -, behunytam a szemem. Képzeletemben mintha az 1848/49-es forradalom és szabadságharc ráncos arcú hadfiait és ősz hajú honleányait látnám, majdnem négy évtizeddel a Bach-korszak után, az 1880as évtized vége felé...
Vajon nem többet érdemelnének a hazától azok a még megmaradt néhány ezrek, akiknek sorsuk, életük, végzetük volt mindmáig az 1956-os forradalom és szabadságharc?
A Történelmi Igazságtétel Bizottsága (TIB) a múlt szombaton tartott, keserű, vádló, panasztevő összejövetele a megszüntetett Munkásőrség egykori pazar gellérthegyi luxuspalotájában megrendítő volt. Az egykori cellatársak életre szóló barátsága meg-rendíthetetlen. Ez azonban nem kötelezheti őket arra, hogy azonos nézeteket valljanak.
A tragikus sorsokból, a több évtizedes megalázottság-ból származik türelmetlenségük és a TIB-en belüli megosztottságuk is. Engedtessék meg viszont, hogy nézeteltéréseikből, megosztottságaikból származó keserveiket maguk között próbálják elintézni - bármilyen nehéz is ez. A szirénhangokat hallató bulvársajtóra és a médiára az a feladat várna most is, mint sok más,esetben: mértékletesség!
Ám a gyors cselekvés ügyükben a demokratikus kormány feladata. Ne felejtsük: az '56-osok-kal való törődés nemcsak a meg-hurcoltakat, de a következő nemzedékeket, a gyermekek és unokák nemzedékeit is illeti.
Az ember és a haza összefor-rottsága megmásíthatatlan érzelmi kötődés, az igazság és történelmünk e szövetségben válik ikertestvérré.
Washington ellenzi az orosz beavatkozást
A moldovai elnök az ENSZ közbenjárását kéri
■ VÁLASZTÁSOKRA KÉSZÜLNEK számos államban, a legközelebb Olaszországban járulnak az urnák elé. A kampány le-viUió
A KÜLPOLITIKAI HELYZET
zárult, s csaknem 48 millió állampolgár joga, hogy megválassza a következő parlamentet. Néhány nap múltán Nagy-Britann iában lesz választási erőpróba, ahol a két nagy párt most a nagyjából tízmilliósra becsült ingadozó polgárért küzd. A pénteki közvélemény-kutatások ezúttal egyforma esélyt adnak a konzervatívoknak és az ellenzéki munkáspártiaknak. Továbbra is följövőben vannak a liberális demokraták, akik a választási rendszer számukra kedvezőbb változtatását sürgetik: a többségi szisztéma helyett az grányos képviseletre szeretnének áttérni. Az Egyesült Államok elnökválasztási csatájában még messze a finis, de figyelemre méltó, miként értékeli Bush
elnök segélyprogramját a pénteki International Héráid Tribüné hírmagyarázója: a minap előterjesztett tervezet azt bizonyítja, hogy az Egyesült Államok még a választások évében sem fordul teljesen befelé, nem hanyagolja el a külpolitikát. Bizonyos, hogy a nyugat-európai szónoklatokban és választási küzdelmekben nem kis szerepet játszik az utóbbi évek világpolitikájának legnagyobb „élménye": a szocializmus szétesése, a volt Szovjetunió fölbomlása. E folyamat európai záróakkordja, hogy pénteken leköszönt Ramiz Alia albán elnök.
m A FRANCIA KORMÁNYÁTALAKÍTÁST is a tizenegy hónap múlva esedékes törvényhozási választások szempontjából mérlegelik Párizsban, ahol úgy látják, az ország lakosságának a fele jó döntésnek tartja Bérégovoy miniszterelnöki kinevezését. A londoni The Times viszont azt állítja, bármit tesz is Miterrand elnök, egykorvolt tekintélyét már képtelen lesz helyreállítani, s a lap állítása szerint a három év múlva esedékes elnökválasztásig Pá-
rizs az EK egyik „legszeszélyesebb" tagja lehet, pedig az integrációban most nagy szükség lenne a képzelőerőre.
S NEMZETKÖZI DIMENZIÓKAT ÖLTHET a moldovai válság, azt követően, hogy Washington azt tanácsolta, a független államközösség csapatai ne avatkozzanak bele a harcokba. Ruckoj orosz alelnök is Moldova fővárosába tart, előbb azonban váratlanul a fekete-tengeri Szevasz-topolba utazott, s a látogatást összefüggésbe hozzák Jelcin kemény hangú figyelmeztetésével: az elnök közölte, orosz fennhatóság alá vonják a flottát, ha bárki megkísérelné a fekete-tengeri haderő státusának egyoldalú megváltoztatását. Eközben a gazdasági sokkterápia miatt Jelcin odahaza kemény kritikával kénytelen szembenézni, s ezzel magyarázzák, hogy az alkotmányozói gyűlés hétfői ülésszaka előtt több munkatársát „lefokozta".
H A ROMÁN BELPOLITIKA NEMZETKÖZI MEGÍTÉLÉSE
szempontjából érdemel figyelmet, hogy Bukarestben kereskedelmi szerződést írtak alá, amelynek alapján az Egyesült Államok biztosíthatja a legnagyobb kedvezmény elvét Romániának. Amerikai részről közölték, a ratifikációs vitában figyelembe veszik a nemrég tartott „szabad és korrekt helyhatósági választásokat". A legnagyobb kedvezményes elvről még a Ceausescu-rezsim mondott le 1988-ban, s a mostani washingtoni hajlandóság alighanem azt jelzi, az Egyesült Államok nem mond le Románia befolyásolásáról az emberi jogi ügyekben. A szlovák külügyminiszter bukaresti sajtóértekezletén azt mondta, a magyar-szlovák kapcsolatokat jónak nevezhetné „ha nem lenne Bős", a kisebbségek problémáját viszont Szlovákiában nem érzik olyan kiélezettnek, mint Romániában.	(M. J.)
De Michelis Albániában
Lemondott Ramiz Alia
HÍRELEMZÉSÜNK Ramiz Alia, Albánia elnöke pénteken rádió- és televízió-beszédében hivatalosan is bejelentette lemondását. A döntés elfogadásáról az újonnan megválasztott parlament szombati első ülésén tárgyal.
A két héttel ezelőtt megtartott választások óta a levegőben lógott ez a bejelentés. Az ellenzék földcsuszamlásszerű győzelme után az átmeneti rendszer utolsó bástyája, a sokáig En-ver Hodzsa mögött a második vonalban meghúzódott, majd az „albán Gorbacsovnak” nevezett Alia maradt.
Az elnök jövőjéről a Demokrata Párt vezetője, Sáli Berisha már a választás másnapján nagyon diplomatikusan nyilatkozott. A nyugati demokráciák példáját, s az ország jó megítélését szem előtt tartva óvott a boszorkányüldözéstől, mondván „mindannyian áldozatai vagyunk, ám részesei is voltunk a régi rendszernek". Ennek szellemében Ramiz Alia sorsáról is úgy vélekedett az ellenzék vezére, hogy annak eldöntése a parlamentre tartozik. Mindehhez hozzá kell tenni azt is, hogy a képviselőházban a mandátumok több mint kétharmadát birtokolja immár az egykori ellenzék, így az alkotmány módosítását, s az el-(Folytatás a 2. oldalon.)
Élénk diplomáciai erőfeszítések a moldovai béke megteremtéséért
HÍRÖSSZEFOGLALÓNK A diplomáciai erőfeszítések jegyében telt a moldovai háború újabb napja. Elmaradt a négyoldalú külügyminiszteri találkozó Chisinauban (Kisinyov-ban), még a tűzszünet életbe lépése előtt megszakadtak a tárgyalások a moldovai hatóságok és a Dnyeszter menti szakadár erők között. A csütörtöki ultimátumra reagálva Washington közben kinyilvánította, hogy ellenzi Oroszország katonai beavatkozását Moldovában. Snegur elnök ENSZ-közvetítést kért.
Az AFP jelentése szerint a moldovai miniszterelnök első helyettese sajtóértekezleten közölte, Mircea Snegur hivatalosan is felkérte az ENSZ-et, hogy tegyen lépéseket az oroszok és a moldovai románok között kirobbant konfliktus rendezésére.
Semmiféle külső katonai beavatkozásra nem kerülhet sor a köztársaságban, olvasható az amerikai külügyminisztériumnak a moldovai kormány és a függetlenségét önkényesen kikiáltott Dnyeszter menti köztársaság közötti konfliktusra vonatkozó nyilatkozatában. Az AFP hírmagyarázója Nyetkacsovnak, a 14. államközösségi hadsereg főparancsnokának a
Magyar-görög alapszerződést írtak alá
Budapest összekötő lehet Nyugat-Európa és Athén között
(Munkatársunktól)
A péntek délelőtti négyszemközti és plenáris kormányfői megbeszélések után Antall József és Konsztantin Micotakisz az Intercontinental Szállóban tárgyalásaikról beszámolt a nemzetközi sajtónak.
A vendég értékelte azt az alap-szerződést, amelyet budapesti látoga-
tásán aláírtak. Antall József a barátsági okmányról megállapította, az keretet adhat minden esetleges vitás kérdés, konkrét probléma megbeszéléséhez, olyanokhoz is, mint amilyen legutóbb a kamionblokád volt. A magyar miniszterelnök hosszan elemezte azt a folyamatot, amelyben hazánk mint az Európai Közösség társult állama és Görögország, a teljes jogú tag megteremtheti az összeköttetést Európa ré-
szei között. Magyarország, fejtegette, elhelyezkedése által is területi folytonosságot jelenthet a távolabbi Athénhez. Am addig is, amíg Budapest az Európai Közösséghez fölzárkózhat, Görögországgal ápolja a hagyományosan jó kapcsolatait, amint teszi más országgal, például Ausztriával is. De az újonnan létrejövő úgynevezett utódállamokkal is, (Folytatás a 2. oldalon.)
MÁSFÉL MILLIÓT LOPTAK
A KÁDÁR-VILLÁBÓL
az őrezred tagjai. Rövidesen már a rendőrség foglyai voltak, de a teljes összeg nem került elő. (Információnk a 4. oldalon)
A HAZAI NEMZETISÉGEK
helyzetéről - a nemzetiségi törvénytervezet előkészítésével ösz-szefüggésben -, a rendszerváltozás óta észlelt folyamatokról, a kisebbségi politika átalakulásáról szól Az ország helyzete című összeállításunk a 6. oldalon.
CAMUS NAPLÓJÁNAK HARMADIK KÖTETÉRŐL,
Dahrendorfnak a liberalizmusról kifejtett nézeteiről, Fukujamának a történelemről írott gondolatairól olvashatunk a nyugati sajtóban megjelent részletek és kritikák alapján. Nemzetközi könyvespolc címmel a 8. oldalon.
KÉT OLDALRÓL „TÜZELNEK"
az Állami Számvevőszékre, ezért is kell olyan törvény, amely egyértelművé teszi a jogosítványait. (Szend-rei Lőrinc: Hogyan ellenőrzik a közpénzek elköltését? - 9. oldal)
HA IRÁNYÍTANI AKARJUK A TÖRTÉNELMI FOLYAMATOKAT,
a múltbeli tanulságok a legfontosabb kiindulópontok - mondja Alföldy Géza, a heidelbergi egyetem professzora, akit nemrégiben avattak díszdoktorrá Pécsett. (Lőcsei Gabriella: Róma, a fonál -11. oldal)
ALLANDO ROVATAINK
szemben álló felekhez intézett ultimátumára reagáló nyilatkozat kapcsán megjegyzi, első ízben fordul elő a Szovjetunió szétesése óta, hogy az Egyesült Államok ilyen határozottan foglal állást az utódköztársaságok valamelyikének belső viszályában. A külügyi állásfoglalás hangsúlyozza, hogy a moldovai kormány tiszteletre méltó önmérsékletről tett tanúbizonyságot, s emlékeztet arra, hogy a chisi-naui hatóságok politikai és gazdasági autonómiát javasoltak a térségnek.
(Folytatás a 3. oldalon.)
■ NEMZETKÖZI ELET 2-3. OLDAL ■ HAZAI TUDÓSÍTÁSOK 4-5. OLDAL B AZ ORSZÁG HELYZETE ó. OLDAL B FÓKUSZ 7. OLDAL B NEMZETKÖZI KÖNYVESPOLC 8. OLDAL B GAZDASÁG 9. OLDAL B KULTÚRA 10-11. OLDAL B NAPI KRÓNIKA 12. OLDAL B SPORT 13. OLDAL B MŰSOROK 14. OLDAL fl INFORMÁCIÓK, RENDŐRSÉGI HÍREK 16. OLDAL
HÉTFŐI MELLÉKLETÜNK
GIMagirtaErtl
AZDASAÍt
TARTALMÁBÓL HOGYAN LEHET MA LAKÁSHOZ JUTNI? ÖSSZEÁLLÍTÁS AZ OTTHONTEREMTÉS LEHETŐSÉGEIRŐL BÁCSKAI TAMÁS ROVATA: BESZÉLJÜK MEG... PÉNZ- ÉS TŐZSDEVILÁG AUTÓÁRAK KARRIER
MŰKINCSCSEMPÉSZET