﻿Mmw Nwnzri
Ara: 11,50 Ft
ALAPÍTOTTA: PETHŐ SÁNDOR
KEDD, 1992. április 7., LV. évfolyam, 83. szám
EK-elismerés a súlyos harcok ellenére
Brüsszel életképesnek tekinti az önálló Boszniát
■ HÁBORÚS ÁLLAPOTOK uralkodnak Boszniában. Hétfőn folytatódott a szarajevói parlament épületében a kormány leváltását követelő népgyűlés. A megjelenő Izetbegovic elnök is csatlakozott a tiltakozó gyűlés követeléséhez és az egységes Bosznia mellett állt ki. Közben országszerte fel-fellángoltak
a szerb és a muzulmán fegyveres csapatok közötti harcok, amelyekbe a tüzérséget is bevetették a szemben álló felek. A törvényhozás épülete előtt békésen tüntető és az elhúzódó polgárháború ellen
tiltakozó tömegre ismeretlen fegyveresek hétfőn újból tüzet nyitottak. A polgárháború véres fordulata ellenére az Európai Közösség külügyminisztereinek luxemburgi találkozóján bejelentették, a közösség elismeri Bosznia függetlenségét. A tanácskozáson Görögország ismét tiltakozott, hogy az északi tartományával azonos néven új, független Macedóniát ismerjenek el a tizenkettek.
AZ OROSZORSZÁG JÖVŐJÉT jelentősen befo-. ásoló népképviselők kongresszusa hétfőn meg-ezdte munkáját. A kilencnapos tanácskozáson elválik, valóban olyan szilárd-e Jelcin helyzete, mint ahogy beállítani igyekszik, és képes-e a reformok folytatására. Kiderülhet az is, hogy a kongresszus a parlamenti köztársaság irányába mozdul el, vagy az orosz elnök hatalmát tovább bővítve, az elnöki köztársaság mellett teszi le a garast. Megfigyelők szerint ezúttal sem hoz meglepetéseket a kongresszus, nem befolyásolja lényegesen a jelenlegi politikai helyzetet és az erő-
lvái
kéz
| A KÜLPOLITIKAI HELYZETI
viszonyokat. Az első nap után úgy tűnik, azoknak lesz igaza, akik szerint Jelcin szilárd helyzetét a kongresszus nem kezdheti ki. A küldöttek minimális többséggel, de úgy döntöttek, nem vetik fel a bizalmi kérdést a kormánnyal szemben.
m A MOLDOVAI RENDKÍVÜLI HELYZETET is felvették a tanácskozás napirendjére, annak ellenére, hogy Sneaur államfő Jelcinhez intézett táviratában már előre a belügyekbe való megengedhetetlen beavatkozásnak nevezte ezt a lépést. A térségből visszaérkezett Ruckoj a Dnyeszter Menti Köztársaság azonnali elismerését és a szemben álló felek között ütközőzóna létrehozását indítványozta. Jelcin közeli tanácsadója, Sztankevics szerint a konfliktus egyetlen lehetséges megoldása az, ha a chisinaui (kisinyovi) kormány beleegyezik a föderatív államforma megteremtésébe.
m A NÉMET KORMÁNYPOLITIKA ELLENI figyelmeztető szavazásnak értékelte a Financial Times a szélsőjobboldali pártok előretörését a két német tartományi választáson. A szavazás - teszi hozzá a lap - Közvetlenül a német egyesítés miatt keletkezett politikai feszültséget tükrözte. A Liberation a választók csalódottságának tulajdonítja a kereszténydemokraták és az ellenzéki szociálde-
mokraták térvesztését. A Die Presse szerint azonban nem kell félni új német veszélytől, egyfajta „negyedik birodalomtól". Az eredményben - véli a lap - az új iránti vágyakozás, a félelem a bizonytalan jövőtől s a hagyományos pártok problémamegoldó képességében megrendült bizalom is kifejeződik. A milánói II Giornale szerint a választási eredmények azt mutatják, véget ért egy korszak, a csodálatos nyolcvanas évek kora. Megfigyelhető a szociáldemokrácia indentitás-válsága is, hisz a vesztes polgári pártok helyét sehol sem veszi át a baloldal.
a A VÁRTNÁL NAGYOBB SZÁMBAN járultak az 1948 óta legbizonytalanabb kimenetelűnek tekintett parlamenti választásokon az urnákhoz az olaszok. A részvételi arány 87 százalékos volt, s ez megfigyelők szerint azokat a hagyományos pártokat segítette, amelyeknek, főleg északon, komoly kihívással, számos regionális szerveződéssel kellett felvenniük a versenyt. Az előrejelzések a kereszténydemokraták némi térvesztését mutatják, míg az OKP két utódpártja jelek szerint megtartotta régi táborát. A kormányzó kereszténydemokrata párt fennállása óta legsúlyosabb választási vereségét szenvedte el, elveszítve szavazatainak nyolc százalékát; a négypárti kormánykoalíció a szocialisták csekély nyeresége ellenére sem szerezte meg a minimális ötvenszázalékos többséget - ez derül ki a Doxa közvélemény-kutató első számítógépes előrejelzéseiből.	(S. G.)
Visszaesett a DC, kiugrott a Liga
Az olaszok változást akarnak, kiábrándultak a koalícióból
Az EK keddi hatállyal elismeri Bosznia függetlenségét
Öncsődben
Fájó vagy sem, holnap újabb nevezetes dátummal gazdagodik a piacgazdaság építésének szakasza Magyarországon. Számos gazdálkodó, közintézmény és magánszemély számára jelenthet fordulópontot április 8-a, az öncsőd bejelentésének végső határideje. Egyelőre kétséges: mennyire ellenőrizhető az a folyamat, amelyet a múlt év őszén elfogadott csődtörvény indíthat el a magyar gazdaságban.
Mint ismeretes, 1992. január elsejétől hatályos a „kemény mag megroppantására", a fizetőképesség helyreállítására hozott új jogszabály. Ennek értelmében azon gazdálkodószervezeteknek, amelyek tartozásuk esedékességének 90. napjában sem tudnak fizetni, az ezt követő nyolc napban saját maguknak kell eljárást indítaniuk a bíróságon maguk ellen.
Az új rendelkezés - a jogalkotók szerint - a gazdálkodók megsegítését szolgálja, hiszen bizonyos védettséget élvezhetnek: a csődjelzés a vállalkozás számára fizetési haladékot jelent, amely a hitelezőkkel kötött megegyezéssel vagy a felszámolási eljárás megindításával fejeződik be. Szó sincs tehát arról, hogy a csőd bejelentésével a halálos ágyukat vetnék meg a vállalatok. A piacépítés fontos eszközének tartják a csődtörvényt abból a meggondolásból is, hogy kikényszeríti azt, ami a nyugati világban természetes: ott ugyanis az induló vállalkozások 60-80 százaléka tönkremegy, s körülbelül ugyanennyi új alakul. Állandóan változásban van a gazdaság szereplőinek összetétele.
Az elméletben nincs is hiba, ugyanakkor nem (lenne) szabad
Sr' símen kívül hagyni, hogy ná-méa nincs piacgazdaság, annak csak néhány eleme működik a gazdaságban. És ami talán a legtöbb kívánnivalót hagyja maga után, az éppen az, hogy a válía-latmegszűnós, -átalakulás, -megalakulás rendkívül nehézkes, bürokratikus, hosszú folyamat. Ha a magyar vállalkozó tönkremegy, a legtöbbször sajnos nem tud talpra állni. Leginkább a tőkehiány veti nagyon vissza az indulást.
Igaz, egy bizonyos fajta vállalkozást ez a törvény is honorál: azt, amelyik arra épít, hogyan játszhatók ki a jogszabályok. A ma bejegyzett közel 90 ezer gazdasági társaságnak mintegy 20 százaléka fizetésképtelen. Ezzel szemben - a Pénzügyminisztérium adatai szerint - eddig a fővárosban 350 felszámolási és 112 csődeljárási kérelmet nyújtottak be, az előbbi 49, az utóbbi 23 állami vállalatot érint. Nyilvánvaló tehát: a megfelelő személyi-tárgyi feltételek híján úgysem tudják tartani a bíróságok a határidőket. Csődöt pedig - ők nem jelenthetnek.
Nem utolsósorban elgondolkodtató az új jogszabályoknak á lakósságot, a fogyasztót érintő hatása is. Ha egy vállalatnak, vállalkozónak rosszul megy a sora, akkor adósságai feltehetően meghaladják a követeléseit. Ami azt is jelenti, hogy viszonylag ritka, amikor százszázalékosan sikerül kielégíteni a hitelezőket, a kereskedők esetében például a vásárlót. Ennek kivédésére gyakran hallani a jó tanácsot: mindenki fokozottan ügyeljen arra, hogy hova teszi a pénzét, hol, mit vásárol. Csakhogy - bár a csődhullám számos vállalkozást életre hívott - nincs olyan hely, ahol ilyen irányú információval szolgálnának, a fogyasztói érdekvédelem pedig szintén alakulóban van.
Félő tehát, hogy aminek a lakosság eleddig csak áttételesen érezte hatását, azt egyre inkább saját bőrén fogja tapasztalni. Legalábbis átmenetileg, amíg „csak" építjük a piacgazdaságot. Kérdés, hogy meddig tart ez az időszak...
Füsi Piroska
(Munkatársunktól)
RÓMA - A kormányozhatóság volt a jelszó a választások előtt, a szavazások után is az maradt. Az olasz polgároknak a 87 százaléka járult az urnák elé vasárnap és hétfőn, bár az irányzatok ellentmondásosak, mindenképpen a változásra voksolt Itália, kifejezte elégedetlenségét a kereszténydemokrata-szocialista szövetségen alapuló kormánykoalícióval szemben. Ám nem lévén angol, francia vagy német jellegű ellenzéki alternatíva, nehéz megjósolni, milyen kormány szövetség jöhet létre a mostani erőpróba következményeként.
A szenátusi helyekre leadott szavazatokat kezdték el összesíteni először, s bár ezek az eredmények nem feltétlenül egyeznek meg a képviselőház erőviszonyaival, jól jelzik az irányzatokat: a felsőházban a DC 28 százalékot, az OSZP 13-at, az OKP nagyobbik utóda, a baloldali demokratikus párt 17-et, a kisebbik örökös hatot, a jobboldali szocialista mozgalom hatot, a szintén jobboldalinak tekinthető Lombard Liga nyolcat szerzett. A koalíciót alkotó három kisebb párt, a szociáldemokrata, a liberális és a republikánus 2-5 százalékot kapott, tehát még a szövetséget korábban otthagyó köztársaságiak újra-
csatlakozásával sincs igazi kormány-zóképes többsége az esetleges ötpárti koalíciónak.
Az első előrejelzések szerint a képviselőházi adatok kevésbé drámai módosulásra utalnak: a kereszténydemokraták 29, a szocialisták 13, a szociáldemokraták 2,9, a liberálisok 2,5, a republikánusok 4,8, a baloldali demokraták 16,4, a kommunisták 5,4, a szocialista mozgalom 5,5, a Lombard Liga 8,9 százalékot kapott. A tendencia azonban az alsóház esetében is egyértelmű.
Északon a DC még jobban meggyengült, a Lombard Liga, amely e fejlett térségnek nagyobb autonómiát követel Rómától, fantasztikus sikert ért el, több mint 16 százalékot kaparintott meg. Délen viszont a kereszténydemokrácia nagyjából megőrizte pozícióit. Általában elmondható, hogy az 1987-es parlamenti választásokhoz képest a DC hozzávetőlegesen 5-6 százalékot vesztett, a kommunisták két utódja együttesen tartja befolyását, s ríépszerűsödtek a ligák.
A pártok szóvivői, vezetői első nyilatkozataikban aggodalmuknak adtak hangot, hogy milyen koalíció vezetheti ezek után Itáliát, melyek lesznek azok az erők, amelyek kidolgozzák a halaszthatatlan intézményi (Folytatás a 2. oldalon)
Luxemburgból jelenti az MTI: Deus Pinheiro portugál külügyminiszter hétfőn délután bejelentette: az Európai Közösség tizenkét országának külügyminiszterei ügy döntöttek,
hogy április 7-i, keddi hatállyal elismerik Bosznia függetlenségét. Macedóniával kapcsolatban a közösség olyan „csomagterven” - kompromisszumos megoldáson - dolgozik, amely Pinheiro véleménye szerint „hamarosan” lehetőve teszi e köztársaság elismerését is. Ehhez, mint ismeretes, Athén ellenállását kell legyőzni, mivel Görögország nem hajlandó beleegyezni abba, hogy egyik ősi tartományával azonos nevű állam jöjjön létre északi határain.
Az Európai Közösség miniszteri
tanácsa elhatározta továbbá, hogy Szerbiával kapcsolatban is megszünteti azokat a szankciókat, amelyek tavaly ősz óta, a közösség és Jugoszlávia közötti megállapodás felmondása óta
sújtják. Formailag ez azt jelenti, hogy olyan „pozitív intézkedéseket” léptet majd életbe irányában, mint eddig a másik öt köztársaság irányában, amelyekről már korábban úgy vélekedett a közösség, hogy együttműködnek a békés megoldás érdekében. A Szerbia irányában tett gesztus nyilván békítő jellegű akkor, amikor Bosznia függetlenségének elismerése másfelől éppen a helyi szerb nacionalistákat kívánja elriasztani attól, hogy kiterjesszék a polgárháborút.
(További anyagunk a 2. oldalon)
MA
AZ ELGÁZOSÍTÁS
OSZTRÁK
„SZAKEMBERE"
szerint az auschwitzi és mauthau-seni gázkamrák léte műszakilag bizonyíthatatlan. Azt a vádat, amely szerint kijelentései messzemenően kimentik a holocaust tagadásának tényét, visszautasítja, mondván, ő csak a fölösleges boszorkányüldözést akarja megakadályozni. (Kaszab Zsuzsa: Mestersége a halál? - 2. oldal)
MARAD-E A HÁLAPÉNZ,
mennyit keresnek majd a háziorvosok? Az MDF szociális és egészségügyi bizottságának tagjai sajtótájékoztatójukon kifejtették: valószínűleg a kikényszerített hálapénz visszaszorítását lehet csak várni az egészségügyi reformtól. (A háziorvosi ellátásról tudósításunk az 5. oldalon)
BOTRÁNY ÖMLIK A HÍMESHÁZI CSODAKÚTBÓL
Hogyan került a tizenkilencmilliós kifizetetlen számla a lemondott polgármester fiókjába? Miért kapott kilencmilliót ajándékba a polgármester? (Élő Anita: A megzsarolt falu - 7. oldal)
A KÖTELEZŐ
FELELŐSSÉGBIZTOSÍTÁS
EMELKEDÉSÉRŐL
szóló híreszteléseket az autóklub főtitkára egyelőre nem tekinti igazaknak, s szerinte a tarifaemelésről is csak a kormányzat dönthet. (Információnk a 9. oldalon)
A NEMI
FELVILÁGOSÍTÁS
nem csak egészségügyi kérdés -fejti ki a művelődési miniszter abban a cikkében, amelyben egy parlamenti interpelláció után lezáratlanul maradt kérdéskört kíván megvilágítani. (10. oldal)
LESZ-E TANDÍJ AZ EGYETEMEKEN?
- az OFÉSZ elnökségi tagja szerint ennek bevezetése indokolatlan feszültségeket teremtene. A felsőoktatási törvénytervezetről dúló vitákról beszámolónk all. oldalon.
DOPPING VOLT, VAN ÉS LESZ,
más kérdés, hogy erkölcsi kötelesség harcolni ellene. (Malonyai Péter: A sün és a nyúl - 13. oldal)
B NEMZETKÖZI ÉLET 2-3. OLDAL ■ HAZAI TUDÓSÍTÁSOK 4-5. OLDALI NÉZŐPONT 6. OLDAL ■ RIPORT-INTERJÚ 7. OLDAL ■ GAZDASÁG 8-9. OLDAL 1 KULTÚRA 10. OLDAL ■ UNI-VERSITAS 11. OLDAL ■ NAPI KRÓNIKA 12. OLDALI SPORT 13. OLDAL H MŰSOROK, TISZTELT SZERKESZTŐSÉG! 14. OLDALH INFORMÁCIÓK, RENDŐRSÉGI HÍREK ló. OLDAL
Kupa: Szigorítások ideje
Százmilliárd felett a befizetetlen vám
A költségvetés helyzete a vártnál kedvezőtlenebb, mondta Kupa Mihály pénzügyminiszter azon a sajtótájékoztatón, amelyet tegnap tartott Ar-nold Mihály ezredes, a Vám- és Pénzügyőrség (VPOP) megbízott országos parancsnoka és Mina-rik György, az APEH elnöke részvételével.
Mint elhangzott, az államkassza majdnem 227 milliárdos kiadásával szemben a bevételek nem érték el a 179 és fél milliárd forintot, így már az első negyedév után a hiány meghaladta a 47 milliárdos nagyságot. Az előrejelzéseknek és az elmúlt napok intézkedéseinek köszönhetően - gondolva a hét végi vámszigorítások és a kereskedelmi bankok adóelőleg-visszafizetésének időbeli eltolódására-nem érte váratlanul ez a belelentés a hallgatóságot. Mindezek ugyanis arról árulkodtak, hogy büdzsének égetően szüksége van a bevételek növelésére.
Az említett intézkedések egyik része különö-
sen indokolt, hiszen a jövedelmek csökkenése és a GDP szerkezetében bekövetkező változások mellett az általánosan romló fizetési morál is nagyban hozzájárul ahhoz, hogy a bevételek elmaradtak a tervezett szinttől.
A VPOP adatai alapján például 113 milliárd forintra rúg a befizetetlen vámtételek nagysága, aminek körülbelül égyharmadáról már ma is biztosan tudni lehet, hogy a jövőben sem fogja a költségvetést gazdagítani. Megközelítőleg ekkora az az összeg, amit azok a társaságok halmoztak fel, amelyek a külföldről behozott termékeket értékesítették ugyan, de még a vám kifizetése előtt megszűntek. A meggazdagodásnak ez a módja - mint a számok is mutatják - igencsak népszerű volt az utóbbi években. Elérkezett tehát a szigorítások bevezetésének az ideje, ami nem jelentett mást, mint az eddigi jogszabályi előírások érvényesítését. Az
intézkedésekkel összefüggében Kupa Mihály hangsúlyozta: az új vámparancsnok bemutatkozása kitűnően sikerült. Mára normalizálódott a helyzet a határokon, a fuvarozók kezdenek hozzászokni az új követelményekhez, vagyis már jelentkeznek a kezdeti eredmények.
Jelentősek továbbá az APEH kintlevőségei is, aminek 65 milliárdos tételéből a várakozások alapján mindössze 30 milliárd forint szedhető be a jövőben.
Némi öröm a gondok között, hogy az eddig megszokottakkal ellentétben, a költségvetési hiány növekedésével napjainkban nem jár együtt az infláció gyorsulása és a külső államadósságunk növekedése (folyó fizetési mérlegünk a várt hiány helyett több mint 300 millió dolláros aktívumot mutat). Káros következmény viszont, hogy a deficit növekedése kézzelfoghatóan lassítja a kamatszint csökkenését.
(Folytatás a 9. oldalon)