﻿/
Ma®ar Nemzet
Ara: 11,50 Ft
ALAPÍTOTTA: PETHO SÁNDOR
PENTEK, 1992. április
Elő körök
Ltk, azaz liberális társaskörök. Ltk - ez tehát nem valamiféle vegyidet, amely gyógyítani képes az élő szervezetet, amely beadva a betegnek feltétlen gyógyulást eredményez. Nem valamiféle csodaszer, melyet kuruzslók árulnak szekérről, újabban aluljárókban. Pontosabban nem valami olyan dolog,, amely az élő szervezetet képes gyógyítani. Olyan szervezet, szövetség ez, amely végre teljesíti (teljesítheti) azt a régi vágyát a társadalomtudósoknak, a felelős politikusoknak, hogy a társadalom civil szférája is megmozduljon. Hogy ne csak felszólításra, pártutasításra vegye észre a honpolgár, hogy közösségben ékközösségben, melyért tehet is valamit. S pláne, pártutasításra ne csak azt vegye észre, valamilyen rendezvényen előre meghatározott szerepet kell eljátszania.
Persze ha pontosan akarunk fogalmazni, azt is meg kell említeni, hogy a liberális társaskörök, melyek pénteken harmadik országos tanácskozásukat kezdik Budapesten, félig-meddig a Szabad Demokraták Szövetségéhez kötődnek. Ennek a körülbelül hetvennyolcvan körnek egy része ugyanis - valamilyen módon - a legnagyobb ellenzéki párthoz „tartozik". Ez azonban aligha pártszervezési szempontból érdekes: azt mutatja, az azonos elvek alapján politizálok, gondolkodók találkozása, párthoz kötése nem kizárólag úgy képzelhető el, hogy a polgárt beléptetik valamilyen szervezetbe. A szabad demÓKra-ták most például csak annyit tesznek: az országban szétszórtan található klubok tagjainak, képviselőinek megteremtik a találkozás, a közös gondolkodás lehetőségét.
A liberális társaskörök ugyanis olyan klubok, amelyek a politikai életet szabadelvű szemszögből szemlélik. Olyan körök, amelyek egy-egy konkrét kérdésre liberális választ kívánnak adni. Ezek a szervezetek a mostani hét végén például a jogállamról, a munka világáról, a kisebbségekről, a szabadságról, a tájékoztatásról, illetve az egyház és az állam kapcsolatáról beszélnek majd.
Nagy kérdés azonban, mit is jelentenek ezek a körök a magyar társadalom számára. Hasznosságuk elvitathatatlan. Hiszen ezen az úton a polgárok egyre nagyobb része kerül kapcsolatba a politikával, az országos és a helyi közélet problémáival. S ebből a szempontból teljesen mindegy, hogy az összegyűlő emberek számára a liberális, a konzervatív vagy a szocialista eszmekör vonzó-e. Csak az a fontos, hogy megmozdulnak, hogy - talán -véget ér hallgatásuk korszaka.
Nem szabad elfelejteni azt sem, hogy - bár sokan szeretnék - a konzervatívok vagy konzervatív gondolatkörhöz közel állók magyarországi, illetve európai előretörése (?) nem tette feleslegessé, nem tette idejétmúlttá a liberális alternatívát számunkra. Ami nem azt jelenti, hogy csak és kizárólag ez az egy lehetőség adott ma hazánkban. Jóval inkább azt, számolni kell ezzel az eszmerendszerrel; de nem mint ellenséggel. Már csak azért sem, mert a demokrácia szükségszerű és hasznos következménye a politikai váltógazdaság, ami elhozhatja a liberális pártok győzelmét is. (S persze - európai példára - a szocialista, szociáldemokrata mozgalmak sikerének esélyét is magában foglalja.)
A liberális társaskörök még egy szempontból lehetnek hasznosak számunkra, nyilvánvalóvá tehetik: a liberalizmus nem feltétlenül a „rossz", s a liberalizmus nem egyetlen párt álneve.
Sípos Balázs
Vance: korai volt az elismerés
A szerb csapatok általános támadása Bosznia-Hercegovina ellen
® OROSZ-UKRÁN csúcstalálkozó híre röppent fel csütörtökön Moszkvában a fekete-tengeri flottaviszály kiéleződése kapcsán. Ezt megelőzően Borisz Jelcin és Leonyid Kravcsuk telefonbeszélgetést folytatott és megegyezett abban, hogy kölcsönösen felfüggesztik a flottáról kiadott rendele-teik érvényét. Megegyezés született arról is, hogy a két állam törvényhozásának tagjaiból vegyes bizottságot állítanak fel a flotta hovatartozása miatt keletkezett vitás kérdések megoldására. E megegyezés előtt vált ismertté az orosz fővárosban, hogy az ukrán külügyminisztérium hivatalosan tiltakozott Moszkvánál a fekete-tengeri flotta és a Krím jövőjével kapcsolatos orosz megnyilatkozások miatt. Az ukrán hírügynökség szerint ukrán parlamenti körökben azt fontolgatják, hogy az ENSZ-hez fordulnak a flotta ügyében kiéleződött konfliktus rendezése érdekében. A Krávcsukhoz közel álló befolyásos Ukrán Népi Mozgalom parlamenti frakciója a törvényhozás előtt nyílt kenyértörésre szólította fel az elnököt. A RUH követelte, hogy Ukrajna külügyminisztere hivatalosan is tiltakozzon a világszervezetnél „Oroszország agresszív politikája miatt". Eközben az ukrán államfő egy rádiónyilatkozatban annak a nézetnek adott hangot, hogy a kiéleződött flottavita hátterében az államközösségi haderő vezetése áll. Kravcsuk azt állította, hogy több magas rangú katonai vezető egyszerűen attól fél: elveszti a kezében összpontosuló hatalmat,
[A KÜLPOLITIKAI HELYZET]
és ezért lényegében az államfők helyett is számos kérdésben ők döntenek.
m KÖZVETLEN HÁBORÚS VESZÉLY fenyegeti Bosznia-Hercegovinát az államelnökség közleménye szerint. A testület hosszú válságtanácskozások után hatalmazta fel önmagát a rendeleti kormányzásra, és átvette a területvédelmi alakulatok közvetlen irányítását. Ugyancsak felhívást intézett a nemzetközi közvéleményhez, sürgetve, hogy az emelje fel szavát Szarajevó óvárosának lerombolása, az UNESCO védelme alatt álló történelmi város elleni tüzérségi támadás miatt. Izetbegovics elnök szerint Szerbiából páncélos alakulatok hatoltak be Bosznia-Hercegovina területére. Szarajevói hírforrások úgy fogalmaztak, hogy a jugoszláv hadsereg általános támadást indított Bosznia ellen. A köztársaság külügyminisztere Svájcba és Washingtonba utazott, hogy Butrosz Gáli ENSZ-főtitkárral, majd ezt követően Baker amerikai külügyminiszterrel tárgyaljon. A köztársaság több területén harcok voltak, és az összetűzésekben többen megsebesülték. Cyrus Vance volt amerikai külügyminiszter, aki jelenleg az ENSZ Jugoszláviával foglalkozó különmegbízottja, annak a nézetének adott hangot, hogy Bosznia-Hercegovina elisme-
rése az Egyesült Államok és az EK részéről ártott a békefolyamatnak. „A köztársaság elismerésével újabb bizonytalansági tényezőt teremtettünk éppen úgy, mint ahogy az Szlovénia és Horvátország korai elismerésekor történt" - állította Vance.
■ A LEGSZOROSABB választási versenyt tartották a második világháború óta eltelt időszakban Naay-Britanniában, ahol helyi idő szerint este tíz órakor zárták be a szavazóhelyiségeket. Tizenhárom éves, rekordhosszúságú konzervatív uralomnak szakadhat vége, ha az 57 milliós ország választópolgárainak többsége az ellenzéki Munkáspártra szavaz. Az utolsó kommentárok azt jövendölték, hogy az egyik nagy párt sem szerez abszolút többséget, ugyanakkor a BBC egyik vagy másik elemzője nem zárta ki a meglepetést sem, azaz a konzervatív párt esetleges győzelmét. A választások napján még a konzervatív bástyáknak számító lapok, a The Daily Telegraph és a Financial Times is olyan vezércikkeket közölt, amelyek munkáspárti győzelemre, de legalábbis relatív többségre készítették fel olvasóikat. „Az elmúlt öt évben a Thatcher-évek ragyogó ígéretei porrá omlottak, nem jól kormányozták az országot" - írta a The Daily Telegraph, azt kérve, hogy a szavazók bocsássanak meg a konzervatívoknak, mert a Munkáspárttal talán még rosszabbul járnának. A Financial Times vezércikke egyenesen azt ajánlotta, hogy érdemes vállalni a hatalomváltás kockázat.	(P. L.)
Hajnalig tartó választási show
Izgalmas szavazatszámlálás Nagy-Britanniában
Hazánk elismerte Boszniát
A Magyar Köztársaság kormánya - a Cseh és Szlovák Szövetségi Köztársaság és a Lengyel Köztársaság kormányaival történt megegyezéssel összhangban - 1992. április 9-én elismerte Bosznia-Hercegovina Köztársaság függetlenségét és úgy döntött, hogy diplomáciai kapcsolatot létesít vele.
A Magyar Köztársaság kormánya döntése meghozatalakor figyelembe vette, hogy Bosznia-Hercegovina polgárai az ez év február 29.-március 1-i népszavazáson nagy többséggel a köztársaság függetlensége mellett szavaztak. Ezzel Bosznia-Hercegovina teljesítette az Európai Közösség által 1991. december 16-án meghatározott, majd 1992. január 15-én módosított és kiegészített feltételeket. A magyar kormány figyelembe vette azt is, hogy az Európai Közösség 1992. április 7-i dátummal elismerte Bosznia-Hercegovinát.
A magyar kormány Bosznia-Hercegovina Köztársaság elismerésekor mérlegelte azt is, hogy a délszláv konfliktus tartós és minden felet kielégítő lezárása érdekében elengedhetetlenül fontos Bosznia-Hercegovina állami egységének megőrzése a jelenlegi határok között. A köztársaságban most zajló fegyveres összetűzések éppen ezt, a térség stabilitását messzemenően befolyásoló lehetőséget veszélyeztetik, amit a nemzetközi közösség nem fogadhat el.
(Munkatársunktól)
LONDON - Csütörtökön este 10 órakor lezárták a 47 ezer szavazóhelyiség urnáit, s nyomban megkezdődött a vok-sok összeszámlálása. No és a „leghosszabb éjszaka", hiszen az eredmények nagyobb részét csak jóval éjfél után ismertették a nonstop rádió- és tévéműsorok. Lapunk zártakor a BBC előrejelzése megerősítette a korábbi felméréseket, amelyek rendkívül szoros választási eredményt ígértek.
Az idei év legmelegebb napján, napsütéses, kellemes, tavaszias időben keresték fel a szavazók az urnákat, sokan még munkába menet előtt, mások az esti órákban. A jó idő miatt több szakértő rekordarányú választási részvételt jósolt. Az újságok „választási ábécéket” közöltek, s persze fölidézték a legutóbbi eredményeket. Öt esztendeje, amikor Thatcher vezérletével a toryk egymás után harmadszor győztek, a konzervatívok 368, a munkáspártiak 232, a liberális demokraták 22 mandátumot szereztek a 650 tagú alsóházban, a többi parlamenti helyen a kisebb pártok osztoztak. Most 326 a bűvös szám: ennyi kell az abszolút többséghez.
Az „igazság pillanata” előtt még egyszer nyilatkoztak a pártvezérek, s a lapok közölték a „legeslegutol-
só” szoros, fej-fej melletti eredményt előrejelző közvélemény-kutatási jóslatokat. De a korábbi napokhoz képest bizonyos meglepetést csupán az keltett, hogy az egyik legtekintélyesebb lap, a Financial Times csütörtökön - 1966 óta először - nem támogatta teljesen egyértelműen á torykat: „nem vagyunk a konzervatív párt lapja, a demokrácia változtatást igényel”, írta a szerkesztő. A Fleet Street újságjainak többsége egyébként Major pártját ajánlotta a szavazók figyelmébe. A The Times hasábjain Ted Hughes, a hímeves költő verset írt a szavazások napjára: persze nem korteskedett egyik párt mellett sem, hanem arra szólította föl a leendő miniszterelnököt - bárki legyen is az -,
hogy akadályozza meg a mérgező, kömyezetromboló anyagok elterjedését. Bemard Levinnek, a lap talán legtekintélyesebb publicistájának a cikkét beszédes rajz illusztrálja: három pezsgőspohár látható, Major, Kinnock és Ashdown felirattal. Mindhárman megvárták az eredményt saját választókerületükben, majd - az előzetes forgatókönyv szerint - John Major, a konzervatívok főhadiszállására, s onnan Dow-ning Street 10-be ment. A pezsgőspoharakat persze bizonyosan nem egyforma hangulatban itták ki a pártvezérek, hiszen pénteken délután vagy Major, vagy Kinnock láthat hozzá az új kormány megalakításához.
Martin József
Az orosz kormány kiáll Jelcin mellett
A reformok sorsa a tét
Szarajevó a hadsereg gyűrűjében
(Tudósítónktól)
MOSZKVA - A kormányt hevesen bíráló felszólalásokkal telt el az oroszországi népi küldöttek kongresszusának negyedik napja, miközben a kulisszák mögött elkeseredett harc folyt a kabinet lemondását követelő ellenzék és Jelcin hívei között a gazdasági reform menetéről szóló határozattervezet ürügyén. A szerkesztőbizottság által beterjesztett változat ugyanis megfosztotta volna az elnököt az előző parlamenti ülésszakon kapott különleges felhatalmazásaitól. A voksolás bojkottálásával fenyegető demokratikus frakciók nyomására csütörtök estére körvonalazódott egy, az eredetinél jóval „puhább”
dokumentum, amely Alekszandr Sohin miniszterelnök-helyettes szavai szerint eredményes kompromisszum alapján képezheti.
A számos független szakértő által is elhibázottnak tartott keddi nagy Jelcin-beszéd vártnál feszültebb és kritikusabb hangulatú vitája hatására persze a kormány nem volt rest a nyílt zsarolás eszközéhez nyúlni: szerdán késő este összegyűlvén, a miniszterek állást foglaltak amellett, hogy ha Jelcinnek mennie kell, követi őt az egész kabinet. Márpedig -hívták fel az újságírók figyelmét az államfő legszűkebb környezetének nagy előszeretettel nyilatkozó tagjai (Folytatás a 2. oldalon)
ÚJVIDÉK - Bosznia-Hercegovina elnöksége - amelyed Biljana Plavsics és Nikola Koljevics kilépése után a szerb blokk csonka elnökségnek nevez - kihirdette a rendkívüli állapotot. Néhány nappal ezelőtt az elnökség már általános mozgósítást rendelt el, Szarajevóban és az egész köztársaságban este 10-től reggel 6 óráig kijárási tilalom van érvényben. A bosnyák kormány - csonka összetételben, miután a szerb miniszterek kiléptek - bevezette a kötelező munkaszolgálatot minden állami intézményben, közvállalatban és pénzintézményben.
Európa legfiatalabb független állama nagy árat fizet a nemzetközi elismerésért. A luxembourgi értekezlet óta nem szűnnek a harcok, sőt napról napra hevesebben dúl az etnikai,
nemzeti és vallási jegyeket viselő polgárháború.
Szarajevóból ellentmondásos hírek érkeznek. Egyes hírek szerint a várost körülvette a hadsereg, és időnként nehézaknavetőkkel, tüzérségi fegyverekkel is lövik a Bascsarsiját. Annyi biztos, hogy ötödik napja nem szűnik a lövöldözés a bosnyák fővárosban. Teljes a fejetlenség, senki sem ura a helyzetnek, s ennek következtében a különféle jegyeket viselő fegyveres csoportok szabadon garázdálkodhatnak. A polgárok esténként fegyveres őrséget tartanak saját lakásuk bejáratánál, amelyet alaposan eltorlaszoltak. Szarajevóban az üzletek tegnap sem nyitottak ki, egyébként is valamennyit már kifosztották. A város kihalt, csak az orvlövészek szedik (Folytatás a 3. oldalon)
10., LV. évfolyam, 86. szám
MA
ÚJ ELVESZETT NEMZEDÉK?
A kilátástalan helyzetű fiatalok többsége korábban a szélsőséges mozgalmakban keresett menedéket, ezért is sürget megoldást a németországi pályakezdők helyzete. (Józsa György Gábor: Fiatalok munkanélkülisége Németországban - 2. oldal)
NEM TUD ELTARTANI
HÁROMEZER
ÜGYVÉDET
a főváros - mondja a Budapesti Ügyvédi Kamara nemrégiben megválasztott elnöke. (Interjúnk az 5. oldalon)
AZ MDF NÉPSZERŰSÉGE AZ ELMÚLT KÉT ÉVBEN
akkor került mélypontra, amikor az egész átmenet pragmatikus levezetésére szerveződött pártot konkrét ügyek, rétegek kiszolgálójává tették. (Balázsi Tibor: Pártok a tükörben - 6. oldal)
AZ ERKÖLCSI CSAPDÁKAT NEM KERÜLHETIK EL
az új politikusok sem, mert a modernségben ezek a hivatás velejárói. (Javomiczky István: Az erény ne fojtsa meg a szabadságot -7. oldal)
NEM VESZÍTETT IDŐSZERŰSÉGÉBŐL AZ AZ INTERPELLÁCIÓ,
amelyet Búza Barna szobrászművész intézett húsz évvel ezelőtt a kormányhoz a magyar tenger élővilágának, környezetének védelemében, s amelyet most újra publikálunk. A 11. oldalon továbbá a Balaton megmentésében érdekeltek leveleiből közlünk összeállítást.
Szombati számunkban:
AZ ORSZÁG HELYZETE
Környezetünk ártalmai és a túlélés esélyei Magyarországon - a Nyugathoz képest - öt évvel kevesebb a születéskor várható élettartam - figyelmeztet az Akadémia főtitkára
Egyedül nem megy! Korszerű környezetpolitikát sürgetnek a térség országai Ki éli túl? Független orvosszakértő a mindenkit fenyegető veszélyekről Pártszemmel: Változtatni a katasztrofális helyzeten
■ NEMZETKÖZI ÉLET 273, OLDAL fl HAZAI TUDÓSÍTÁSOK
4-5. OLDAL B NÉZŐPONT 6. OLDAL ■ RIPORT-INTERJÚ 7. OLDAL fl GAZDASÁG 8-9. OLDAL ■ KULTÚRA 10. OLDALI KÖRNYEZETVÉDELEM 11. OLDALI NAPI KRÓNIKA 12. OLDALI SPORT 13. OLDALI MŰSOROK 14. OLDAL ■ INFORMÁCIÓK, RENDŐRSÉGI HÍREK 16. OLDAL