﻿/
Magar Nemzet
Yí(
Ara: 11,50 Ft
ALAPÍTOTTA: PETHO SÁNDOR
SZOMBAT, 1992. április 11., LV. évfolyam, 87. szám
A javulás joga
Irta: Martin József
LONDON - Andrew Lloyd Webbemek nem kell költöznie. A musical koronázatlan királya nemrégiben ugyanis úgy nyilatkozott, elmegy Angliából, ha a munkáspártiak nyernek. Ha nagyon figyelt a közvélemény^kutatók előrejelzéseire, akkor már-már belefogott a csomagolásba. De a péntek éjszakai eredmények nemcsak a mindvégig igen magabiztos, a látványos, sőt teát-rális szónoki fogásokkal rutinossal élő munkáspárti Neil Kin-nockra cáfoltak rá, hanem a kérdezőbiztosok és a számító-
gépek seregére is. A brit sajtó hetek óta elképzelhetőnek tartotta, hogy egyik párt sem kap abszolút többséget, s amint a BBC egyik szakértője megjegyezte, valóban az a tény, hogy egy ilyen „parlamenti patt" lehetősége is benne volt a politikai levegőben.
Változó szavazási rendszert ígértek a liberális demokraták, új arcokat a hatalomba a la-bouristák - ez volt az egyik alternatíva, a másik a megszelídített thatcherizmus, a tizenhárom éves tory kormányzás továbbvitele. A brit társadalom többsége ez utóbbi mellett döntött, ami mindenekelőtt John Major személyes diadala. Az eredmények első számú tanulsága az, hogy veszélyes és bizonytalan világunkban a polgárok a szerényebb, visszafogottabb, mindvégig gyakorlatias és szavahihető érvekkel operálható, kiszámítható politikusnak hittek. A negyvenkilenc éves Major jóvoltából a napóleoni háborúk óta először egymás után negyedszer nyertek csatát a konzervatívok.
De nem könnyen, politikai verítékkel, itt-ott igen érzékeny veszteséget szenvedve. Ez a második tanulság: a teljes kiszámíthatóság a diktatúrák sajátja, a demokrácia „a küzdés maga", s a folytonos változás. Mert a polgárok joga a mérlegelés: többen hitték elfogadhatónak Major érvelését, aki a brit pangást világgazdasági keretbe helyezte, s a gyógyulást az általános javulástól tette függővé, mint Kinnockét, aki adóemeléseket helyezett kilátásba, s ebből ígérte kúrálni a „betegeskedő" ágazatokat, mindenekelőtt az egészségügyet. De az újabb konzervatív győzelem ellenére sincs arról szó, hogy egy-párti rendszer felé haladna Anglia, s arról sem, hogy a brit példa teljesen cáfolná a nyugat-európai választási irányzatokat. A legutóbbi francia, német s kivált az olasz eredmények arról tanúskodnak, hogy sok polgár elveszítette a politikai rendszerbe vetett hitét, s morgások hallatszanak a demokrácia központjaiban. Csakhogy a szigetországban egy kicsit minden más, mint a kontinensen: nem törtek előre látványosan az ellenzéki erők, de azért az 1987-es százman-dátumos konzervatív többség egyötödére zsugorodott. S minden hét skót honatyából hatan nagyobb autonómiát - nem függetlenséget - sürgetnek Skócia számára. A saját tekintélyét nagymértékben megnövelő John Major bizonyosan kénytelen lesz törődni az alkotmányos reformokkal is, bár a sziget-ország nem kér az arányos képviseleti rendszerből, a koalíciós gyakorlatot a kontinensnek hagyja. így sokszínű a demokrácia palettája.
A brit döntés azt bizonyítja, hogy a thatcherizmus igen
mély gyökereket eresztett Nagy-Britanniában, s a társadalom nagyobb része a szigorú pénzmenedzselésre, s nem a közkiadások növelésének kinnocki receptjére szavazott. Inkább javított thatcherizmus, mint korrigált szociáldemokrácia. S e harmadik tanulság magyarázata abban rejlik, nogy a nagyon is autokrata, a sajtóval igencsak rossz viszonyba keveredett Margaret Thatcher évtizede átformálta a brit társadalmat.
A mai pangás sem tudja eltakarni a szigetországi fölemelkedést: a társadalom gazdagabbik fele megnégyszerezte a jövedelmét, igaz, a szegényebbik rész csak egynegyeddel tudta növelni bevételeit. A privatizáció forradalma előrehaladt: az állami szektorban foglalkoztatottak száma kilencről öt százalékra csökkent. Az ipari termelékenység a thatcheri években meredekebben emelkedett Nagy-Britanniában, mint Németországban és Franciaországban, s a nyolcvanas évtizedben a családok - reálértéken számítva - huszonnyolc százalékkal növelhették kiadásaikat, miközben az EK-átlag tizenhét százalék volt. Vadhajtásai ellenére a thatcherizmus fölemelkedést hozott Nagy-Britan-niának, mert a lendület filozófiájának nyitott utat. Sir James Goldsmitn, a legendás üzletember, Thatcher barátja ezt így fogalmazta meg: „A dinamizmus rendszerint egyensúlyhiányból fakad, az én egyensúlyvesztésem abból áll, hogy idegen vagyok itt: zsidó a katolikusoknak, katolikus a zsidóknak, angol a franciáknak és francia - az angoloknak."
Közép-Európából nézve tanulságos, hogy e befogadó társadalom tagjai olykor szinte ölre mentek egymással a választási kampány nevében, de az ide-genkérdés mindvégig a periférián maradt, s egymás „angolságát" soha nem vitatták. Az igazát annál inkább. A piacgazaál-kodási átmenet kínjait élő országoknak igen fontos, hogy Nagy-Britanniában biztos többségű kormány került hatalomra, s Major győzelme az Európai Közösségen belül azoknak a táborát erősíti, akik az integrációt nem akarják sietve „mélyíteni", hanem inkább új tagokkal bővítenék. A „Major tényezőt" Közép-Európa mellett bizonyosan mérlegelik a tengerentúl is: meglehet, a reaganizmus örökségét fölvállaló Bushnak jó hír a londoni konzervatív győzelem. A világos parlamenti többség birtokában a brit konzervatívok a maguk mércéje és hagyományai szerint megújult lendülettel vehetnek részt labilis világunk válság-menedzselésében.
Az immár saját jogán megválasztott Major pénteken fölidézte, amit első hivatalba lépésekor, tizenhat hónappal ezelőtt mondott: olyan nemzetet szeretne, amely „békében él önmagával". Ha nemcsak övéire, hanem az ellenzékre s így az egész társadalomra is figyel, akkor a tekintélyelvűség helyett a konszenzuskeresésre helyezneti a hangsúlyt a politikai gyakorlatban. S kell-e mondani, hogy ebből a szempontból sem közömbös Közép-Európának, miként korrigálja szüntelenül önmagát a modern demokrácia. A jus mormu-landinál falán csak a javulás joga fontosabb.
Major most már a „saját erejéből” lehet kormányfő
A megszelídített thatcherizmus kiállta a választások próbáját
m VONZÓBBNAK BIZONYULT a
megreformált thatcherizmus a britek számára, mint a szociáldemokrata színezetet öltő s a baloldali szélsőségekkel szakító Munkáspárt. A valóban drámai küzdelemben sorrendben a negyedik alkalommal kerültek ki győztesen a konzervatívok. Neil Kinnock, a nagy kihívó szemmel láthatólag csalódottan azt ígérte, hogy hétfőn nyilatkozatban teszi közzé a választásokból pártja számára levonható következtetéseket. John Major viszont töretlenül folytathatja látomása megvalósítását „az osztály nélküli társadalomról, amely mindenkinek lehetőséget kínál". Csodálatos győzelmet arattunk, kommentálta a régi-új miniszterelnök családja körében a diadalt. A brit kommentárok máris felhívják a figyelmet arra, hogy Major most végleg kibújt Thatcher árnyékából, a „saját jogán" lett kormányfő, s ez minden bizonnyal a szombatra várható kormányalakításban is tükröződni fog. A várakozások szerint Douglas Hurd külügyminiszter megőrzi posztját, Norman Lamont pénzügyminiszter, továbbá a belügyek és a közegészségügy eddigi felelőse azonban alighanem kimarad a kabinetből. A pénteki első kiadásukban még óvatosan fogalmazó brit lapokkal ellentétben a tőzsde biztosra vette a konzervatív győzelmet, reggel a piac az árfolyammozgásokat összesítő index közel 150 pontos ugrásával nyitott. Vezércikket csak a The Times közölt a választásokról: ezek szerint a Munkáspárt azért veszített, mert a britek nem akarnak több adót fizetni, s Major rokonszenvesebb, mint Kinnock.
• LELKESEN ÜDVÖZÖLTE a toryk győzelmét George Bush amerikai elnök, jelét adva annak, hogy a Fehér Ház nem csekély aggodalommal tekintett Nagy-
A KÜLPOLITIKAI HELYZET
Britanniára, ahol a konzervatívokat vereség fenyegette.
__________________________ Nem véletlen az idegeskedés,
hiszen az amerikai republikánusok több tekintetben hasonló helyzetben vannak: egymás után negyedszerre kellene győztesen kikerülniük az urnák előtti erőpróbából. Lényegi és csodálatos győzelemnek minősítette tehát Bush Major diadalát, s rendhagyó módon még sajtóértekezletet is összehívott péntek délutánra, hogy a kedvező külpolitikai fejleményt kihasználva belpolitikai kérdésekkel foglalkozzék.
m A SZÁRAZFÖLDI FLOTTAÜTKÖZETBEN pillanatnyi tűzszünetet jelent, hogy az orosz és az ukrán elnök visszavonta azon rendeletéit, amelyekkel kizárólagos fennhatóságukat nyilvánították ki a fekete-tengeri flotta felett. A nacionalista érzelmek fűtötte szócsata - amely összefügg a hatalmi vetélkedést érintő másik kérdéssel, a Krím félsziget hovatartozásának a felemlegetésével - tehát egyelőre elcsitult, s a Nyugat által támogatott Jelcin-kormány ezzel egyidejűleg fellélegezhetett, mert az orosz népképviselők kongresszusa letett az elnöki jogkörök csorbításáról. Valószínű azonban, hogy Jelcin továbbra is célpont marad, s hamarosan ismét napirendre kerül az az indítvány, hogy nevezzenek ki valaki mást a miniszterelnöki posztra. Nem kizárt, hogy a növekvő nyomás levezetésére ismét a nacionalista szelepeket kell működésbe hozni, s a hasonló gondokkal küszködő Kravcsuk megint hálás partner lehet a hangzatos szópárbaj felújításában. A konfliktus persze arra is jó, hogy napirenden tartsa a nyugati segélyprogram sürgősségét: nem véletlenül szólította fel Bush a törvényhozást, hogy még Jelcin júniusi látogatása előtt hagyják jóvá a FÁK támogatását szolgáló segélyterveket.	(L. G. Jj
A nagy bukások éjszakája
Toryk negyedszer
(M unkatársunktól)
LONDON - Jó újra itt lenni" -mondta lelkes gratulálóktól körülvéve pénteken délután John Major, a Downing Street 10-ben. Szenzációs győzelme után a konzervatív pártvezér megkezdte s várhatóan szombaton befejezi kormányalakítási tárgyalásait. Az új összetételű alsónázban mintegy húszfős abszolút többséggel rendelkeznek a konzervatívok.
A Munkáspártot 1983 óta vezető s két választást elveszítő Neil Kinnock közölte, „tanulmányozza a helyzetet”, s a BBC értesülése szerint elképzelhető, hogy a pártvezér hétfőn benyújtja lemondását. A liberális demokraták nevében Paddy Ashdown azt ígérte, hogy pártja folytatja a küzdelmet a kis pártokat sújtó többségi választási rendszer reformjáért, annál is inkább,
mert ismét bebizonyosodott, a la-bouristák önmagukban nem tudják kiütni a hatalomból a konzervatívokat. Ashdown szerint az ingadozó
szavazók jelentős része az utolsó pillanatban a torykhoz pártolt, mert nem akart labourista kormányt. Ennek következtében a Munkáspárt még a re-
latív többséget sem tudta megszerezni, s a liberális demokraták elbúcsúzhattak a koalíciós kormányzás ábrándjától. Az ellenzékben maradó munkáspártiak és a liberális demokraták részben azzal vigasztalhatták magukat, hogy a toryk 1987-es százfős parlamenti többsége egyötödére zuhant, részben pedig azzal, hogy a konzervatívokat lényeges vereségek érték. A Major-kabinetnek nem kevesebb, mint hét tagja nem jutott be az alsóházba, az igazi pofont azonban Chris Pattén pártelnök kapta, aki az Avon folyó menti Baath városában nem tudta megvédeni mandátumát a liberális demokraták jelöltjével szemben. Pattén a tory kampány motorja s fő szervezője volt, közeli munkatársa Majomek. Konzervatív berkekben vereségét annak tulajdonítják, hogy a pártstratégia miatt nem tudott eleget foglalkozni a saját hadjáratával.
(Folytatás a 3. oldalon.)
Antall József fogadta Jacques Attalit
Az Európa Bank közgyűlése Budapesten
(MTI) Az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) közgyűlésének eseményei pénteken kezdődnek meg Budapesten. Az eseménysorozat fő rendezvényére, a közgyűlésre és a kormányzótanács ülésére április 13-án és 14-én, azaz hétfőn és kedden kerül sor, azonban a rendezvény előtt szombaton és vasárnap a delegátusok, a rendezvényre érkező külföldi üzletemberek, bankárok mintegy 10 szemináriumon készítik elő a közgyűlést, vitatják meg az EBRD és a kelet-európai régió együttműködésének lehetőségeit.
Az úgynevezett kerékasztalok témakörei között szerepel például az, hogyan lehet üzletet kötni az EBRD-vel, a résztvevők a gazdasági jog reformjáról vitatkoznak, majd áttekintik a pénzügyi szektor reformjának lehetőségeit. Az EBRD közgyűlésére közel 2000 résztvevőt várnak, közöttük 400 újságírót. Az országok EBRD-kormányzói (akik legtöbbször az egyes államok pénzügyminiszterei) folyamatosan érkeznek a magyar fővárosba, hogy részt vegyenek az
Európa Bank budapesti első közgyűlésén. Az Európa Bank vezérkarát, a rendezvényre érkező üzletembereket a Hilton, a Fórum, az Átrium Hyatt és a Duna Intercontinental Szállodában szállásolják el. A közgyűlést az „idősebb testvér”, a Világbank hasonló rendezvényeinek mintájára szervezik. A világból idesereglő vezető üzletemberek megismerkednek a magyar pénzügyi rendszerrel, hazánk bankjainak tevékenységével is.
A rendezvényre a Budapest Kongresszusi Központban kerül sor, a közgyűlés alatt a Novotel Szállodában tevékenykedik majd az Európa Bank apparátusa. A közgyűlés alatt az Európa Bank sajtóirodát működtet a rendezvény helyszínén.
*
Antall József miniszterelnök pénteken fogadta Jacques Attalit, az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) elnökét és Németh Miklóst, a bank alelnökét, akik a bank első rendes évi közgyűlése alkalmából érkeztek Budapestre. A találkozón részt vett Kupa Mihály pénzügyminiszter.
A beszélgetés során egyetértettek abban, hogy az EBRD első közgyűlésének budapesti helyszíne jelképesen is kifejezi Európa erősödő egységtörekvéseit. Attali elismeréssel méltatta, hogy Magyar-ország az átállással járó ismert nehézségek ellenére következetesen és eredményesen halad a piacgazdaság kiépítésének útján és közeledik az európai gazdasági integrációs szervezetekhez. A bankelnök szerint az EBRD feladata, hogy gazdasági és politikai támogatással lerövidítse azt az időt, ami alatt a közép- és kelet-európai országok eljuthatnak az Európai Közösségbe való felvételig.
Antall József kifejtette, hogy jelentős segítséget vár a magyar kormány az EBRD-től a térségnek az európai gazdasági együttműködésbe való integrálásához. Rámutatott: fontos és hasznos lenne, hogy az EBRD a magyar infrastrukturális beruházások támogatásán túlmenően részt venne kialakuló új pénztintézetek megerősítésében is.
SZÜKSÉG VAN-E AZ ATLANTI SZÖVETSÉGRE,
kérdezik egyre többen - és nem kizárólagosan Franciaországban -, hiszen a „szabad világot” fenyegető bolsevizmus megszűnt. Ugyanakkor az új, demokratikus országok vezetői a NATO-hoz való közeledést sürgetik. (Thomas Schreiber: Franciaország és a NATO-2. oldal)
A KORMÁNY JÓVÁHAGYTA A MÉDIATÖRVÉNY TERVEZETÉT
A törvényjavaslat szerint a két közszolgálati intézmény mellé felügyelőbizottságokat rendel, ám operatív módon ezek sem avatkozhatnak bele a Magyar Rádió és a Magyar Televízió működésébe. (Tudósításunk a 4. oldalon)
MINDENÜTT VÉR FOLYT, AMERRE KHEDIR JÁRT,
szervezője volt a PanAm egyik gépe eltérítésének, a karacsi leszállást követően húsz halott maradt a fedélzeten. Következett Olaszország: merénylet egy római kávéház, a British Airways irodája, a jordániai nagykövetség s végül az El A1 egyik repülőgépe ellen. (Pósa Tibor: A halál „üzletembere” - 8. oldal)
JOHAN CRUYFF MINDENT TUD
a játékosairól, az „illegális” teniszezéseiktől kezdve egészen a lábméretükig. (Szalay Péter interjúja az FC Barcelona holland edzőjével a 13. oldalon)
■ NEMZETKÖZI ELET 2-3. OLDAL ■ HAZAI TUDÓSÍTÁSOK 4-5. OLDAL ■ AZ ORSZÁG HELYZETE 6. OLDAL ■ FÓKUSZ 7. OLDAL ■ NEMZETKÖZI MAGAZIN 8. OLDALI GAZDASÁG 9. OLDAL ■ KULTÚRA 10-11. OLDAL ■ NAPI KRÓNIKA 12. OLDAL B SPORT 13. OLDALI MŰSOROK 14. OLDAL B INFORMÁCIÓK ló. OLDAL
HETFOi MELLÉKLETÜNK
AZDASAlj
TARTALMÁBÓL HÉT KÉPVISELŐ HÉT VÉLEMÉNY PARLAMENTI KÖRKÉP A KÖLTSÉGVETÉSI HIÁNYRÓL BESZÉLJÜK MEG... BÁCSKAI TAMÁS ROVATA AZ OTTHONTEREMTÉS NEHÉZSÉGEI
ÜZELETI KALAUZ
MIKOR KELL RÉSZVÉNYT VENNI? KARRIER OKTATÁSI MODELL A MUNKAERŐ ÁTKÉPZÉSÉRE