﻿/
Reformbuktatók
Meglehet, valahol még igaza is van Vlagyimir Lukinnak, Moszkva amerikai nagykövetének, aki szerint nem lenne szabad dramatizálni az orosz kormány lemondása után előállt helyzetet. Olyan ez, mint amikor az amerikai kongresszus és elnök csap össze, s az ugye ott normális jelenség.
Valóban, ha csak a felszínt nézzük a mögöttes tartalom nélkül, akkor egy napon említhető a két dolog. Miként pillanatnyi felindulásukban a politikai kultúra elemi szabályait feledő kelet-európai képviselők is szívesen mentenék fel viselkedésüket azzal, hogy az angol alsóházban nem kevésbé engedik szabadjára az indulatokat. Csak hát éppen erre rímel, amit a Hudson-in-tézet nemzetbiztonsági tanulmányokkal foglalkozó részlegének igazgatója írt az International Héráid Tribune-ban: a demokrácia tartósságát csak a működőképes állam biztosíthatja. Ha az alapok kellően szilárdak, semmiféle politikai hangoskodás nem rázhatja meg az intézményrendszert. Ám a megállapodott társadalmi konszenzusra aligha Kelet-Közép-Európában kell keresni a legjobb példákat, s kiváltképpen nem Oroszországban. így hiába is próbál nyugtatgatni a nagykövet, a kabinet visszalépési szándékát világszerte a demok-raták-konzervatívok küzdelmének újabb fejezeteként értelmezték. Más kérdés, hogy fél évvel a Szovjetunió felbomlása után sem tudunk szabadulni ettől a sok tekintetben leegyszerűsített sémától, amely a gorbacsovi kísérlet éveit kísérte végig - de az orosz társadalom sem sokat tett azért, hogy árnyaltabb képet fogadtasson el magáról.
így, mintha mi sem történt volna tavaly óta, a külföld továbbra is egyetlen személyen keresztül hitelesíti az orosz reformszándék komolyságát; Jelcin sorsától teszi függővé a Nyugat, hogy tovább foglalkozzék-e az egyre határozottabban körvonalazódó segélyprogrammal. Kulcsfigura az elnök, s valószínűleg ezért is talált pozitív visszhangra egy önmagában inkább demonstratív lépés ötletének a felvetése: népszavazás kiírása a reformokról. Itt bukik ki a nagyköveti érvelés gyengesége, hiszen Bushnak soha nem lenne szüksége és lehetősége sem arra, hogy a törvényhozás feje felett átnyúlva, a választási periódus közepén a tömegekkel próbálja hitelesíteni magát. A demokráciák gyengeségére és veszélyeztetettségére valiaz, ha az intézmények ziláltságára vagy a múltból öröklött voltára hivatkozva elfogadott gyakorlattá válhatna a „tisztán látó" vezérek ideiglenesnek szánt populizmusa.
Kétségtelen másrészt, hogy két rossz közül kell választani, s a közvetlenebb veszély az, ha a kiszámíthatatlan törvénynozás mellett még egy konzervatív végrehajtó hatalommal is meg kellene küzdeniük az orosz reformereknek,' hiszen a peresztrojka utolsó évei megmutatták, hová vezet a gyakorlati elszántság nélküli verbális reformszándék. Egyes vélemények szerint évtizedekkel vethette volna vissza Oroszország fejlődését, tovább távolítva Moszkvát Európától, ha a nemzeti érdekeket mind erőteljesebben hangoztató konzervatívok alakíthattak volna kormányt, akik szerint semmiképpen sem szabad belemenni a Valutaalap diktálta feltételekbe. Ha a jövőben mégis bekövetkeznék a fordulat, Kelet-Közép-Európa persze ismét felértékelődhetne, de ennek nagy ára lehet, mert a hatalmi igényeit újraélő, szüntelenül robbanékony szláv térséggel szemben kellene ellensúlyt biztosítania. S merthogy a jövő ködös, a jelen üzenete egyre hangosabb: Oroszországot a döntő órákban nem szabadi magára hagyni.
Lambert Gábor
Lejárt Kadhafi gondolkodási ideje
A Biztonsági Tanács embargója fokozza Líbia elszigeteltségét
m A PUHA ÁTMENET ÉS A SOKKTERÁPIA hívei közötti csataként tüntette föl a német szaksajtó az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) budapesti tanácskozását, ahol magának a pénzintézetnek a szerepéről is eltérő vélemények törtek felszínre. A Frankfurter Allaemeine Zeitung úgy ítélte meg, a londoni bank elnöke, Jacques Attali szenvedélyes beszédben óvott a gyorsaságtól, mert szerinte a szabad piacgazdaság erőltetett ütemű bevezetése azzal a veszéllyel fenyeget, hogy a keleti államok egyre mélyebb válságba süllyednek. A bankelnök azt is megkockáztatta, hogy a teljesen hiányzó előfeltételek következtében Kelet-Európábán két nemzedéknyi időbe telik majd, amíg felépül a nyugatihoz hasonló magángazdaság. Egy sor ágazatban ugyanis, mint a hajóépítés, az acélipar vagy az atomerőművek, először a struktúraváltást kell végrehajtani, hogy egyáltalán ma-
gánkézbe adásra gondolhassanak. Ámint az MTI onni tudósítójq idézi, a német lapok Attali felszólalásával az amerikai és a csehszlovák külügyminiszter beszédét ütköztetik. A düsseldorfi Handelsblatt például azt emelte ki, hogy Brady, aki egyébként kedden már Moszkvában tárgyalt, egyértelmű támogatást kapott a prágai főreformertől, Klaustól a londoni bank új akcióprogramját célzó bírálatban. A csehszlovák pénzügyminiszter szerint a hi-
| A KÜLPOLITIKAI HELYZET |
telintézet egyelőre amúgy is csak marginális szerepet játszik Közép- és Kelet-Európa országaiban, ezért nem szabad „puha hiteleket" adnia. Prága a maga részéről nem fogja követni a bank ajánlásait, nevezetesen azt, hogy először szanálják az állami üzemeket, s csak azután privatizáljanak. A német lapok ismételten fölidézik, hogy Oroszország csak a reformprogram folytatása esetén számíthat a Nyugat segítségére. Szintén a Handelsblatt idézi Konsztantyin Kagalovszkijt, az orosz kormány gazdasági tanácsadóját, aki erősen lebecsülte a hét legfejlettebb nyugati ország által minap megajánlott huszonnégymilliárdos hitel-, illetve rubelstabilizálási keretet. Megítélése szerint a tényleges segítség mindössze hétmilliárd dollár, mert tizenegymil-liárd esetében „csupán élelmiszerről és egyéb, amúgy a nyugati tartalékkészletekből származó segítségről van szó".
m A RÉSZVÉNYESEINEK A FÉLTÉKENYSÉGE kérdésessé teheti a bank független döntéshozatalát és a legjobb kelet-európai vállalkozásait - ezt a londoni Financial Times szögezte le. Attali - a
megfigyelők legalábbis így értékelik - általános támadást indított az Európai Közösség ellen, képmutatásnak nevezve azt, hogy Kelet-Európa támogatásáról papol, de közben megakadályozza az importot. A The Times szerint a kormányok felhatalmazták az EBRD-t a puhább feltételű kölcsön-alapok tanulmányozására.
I# SÚLYOS VÁDAT fogalmazott meg Turgut Özal török köztársasági elnök Bonn-nak címezve. Szerinte Németország elsietett lépést tett Jugoszlávia esetében és „jelentős szerepet" játszott az ottani háború kirobbanásában. Egy bolgár lapnak azt fejtegette a török államfő, ha Németország ésszerűbben lépett volna fel és segítséget pdott volna, akkor a jugoszlávok megtalálhatták volna egymás között a békés megoldást. Az elnök a volt Szovjetunióval és Közép-Ázsióval kapcsolatban azt hangoztatta, Törökország a lehetőségeihez mérten támogatja és segélyezi az ott élő népeket, a Nyugat viszont sajátos taktikát alkalmaz: mindenkit a saját érdekeinek megfelelően minősít. Jelenleg Kelet-Európa országait, főképp pedig Oroszországot és Ukrajnát akarják ma-ukhoz vonzani, és arra törekszenek, hogy ránk agyják a legnehezebb vidékeket - mondotta Özal".	(Zs. E.)
Tripoli végig kibúvókat keresett
HÍRMAGYARÁZATUNK Órákkal a Biztonsági Tanács szankcióinak az életbelépése előtt Tripoliban továbbra is a szuverenitásukat hangoztatták ahelyett, hogy beismerték volna, netán volt valami közük a Pan Am légitársaság gépének a fölrobbantásához. „Líbia nem hagyja eltiporni méltóságát és szuverenitását” - közölte Ab-dusszalám Ahmed Dzsallud, az ország második embere, akinek a jelentések szerint közvetlen érdeke, hogy ne kerüljön napvilágra, mi is történt valójában az amerikai Boeing óriásgéppel a skóciai Lockerbie fölött. Az egyik terrorizmussal gyanúsított ugyanis az ő rokona, s ha kiadnák a londoni vagy washingtoni hatóságoknak, feltehetően egyéb politikai merényletekre is fény derülhetne. Sokan legalábbis ezzel is magyarázzák a líbiai makacsságot, amellyel akár a nagyhatalmak büntetésének is kitennék magukat.
Hétfőn este ugyan Kadhafi elnök világgá röppentette a feltételeinek egyik legutóbbi változatát, amely szerint Máltának mint semleges államnak átengednék a gyanúsítottakat. Az ország megnevezésének érdekessége viszont, hogy a robbantást is javarészt éppen e hozzájuk közeli szigetről készítették elő. Az Egyesült Államok és Nagy-Britannia egyaránt elutasította e felvetést, így a szankciókig hátra maradt órák amolyan diplomáciai nagyüzemként zajlottak.
Hágában ismét megvitatta az ügyet a Nemzetközi Bíróság, amely kedden délután többségi szavazással elutasította Tripoli kérését, hogy a merénylet hátterének kivizsgálásáig függesszék föl a büntetőhatározatot. New Yorkban, több más kérdés mellet, a BT is napirendjére vette a Líbia ellen április tizenötödikével életbe léptetendő szankciókat, s valamilyen megoldást remélt találni az utolsó percig az Arab Liga és az abban ismét mind nagyobb tekintélyt szerző Egyiptom is.
Közben Líbiát elhagyta az utolsó repülőgép, amely a fenyegető légizárlat előtt Tripoliban fölszállhatott kairói úticéllal. Kedden azonban már gyászt rendelt el Kadhafi', a nemzeti lobogót félárbocra eresztették és sokan fekete ruhát viseltek. Megemlékezésnek szánták ezt az 1986. áprilisi amerikai bombázásra, amelyben harminchétén meghaltak, köztük az elnök-ezredes nevelt lánya.
(zs. e.)
Jelcin rejtélyes bújócskája
Az orosz kongresszus visszakozott az államfővel szemben
HÍRÖSSZEFOGLALÓNK
Célt ért az orosz kormány merész húzása, az, hogy hétfőn benyújtotta a lemondását. Intenzív tárgyalásokat, Jelcin egyeztető kompromisszumos próbálkozásait követően kedden a népi küldöttkongresszus 530 szavazattal 236 ellenében elfogadta azt az elvi nyilatkozatot, amely a korábbi határozatokat módosítva lehetővé teszi, hogy Jelcin további három hónapra a kormány élén maradjon, és megőrizze megkülönböztetett hatalmát. Az első értékelések szerint az elnöknek sikerült tehát elérnie, hogy a kommunista többségű „szuperparlament” a jóváhagyását adja a piaci reformok folytatásához. Az értékeléseket megerősíti Jegor Gajdarnak, a jelcini reformpolitika központi figurájának a kijelentése is: „összességében úgy látom, a dokumentum lehetővé teszi a végrehajtó hatalomnak, hogy folytassa a reformokat.”
Jelcin kedden délelőtt intenzív megbeszéléseket folytatott miniszterelnök-helyetteseivel, s nemzetközi feltűnést keltett, hogy lemond-
ta Nicholas Brady amerikai pénzügyminiszterrel tervezett találkozóját, s nem vett részt a több hónapos út után visszatért két űrhajós ünnepélyes fogadtatásán sem. A nemzetközi médiákban újra fellángoltak a találgatások, hogy a szombat reggel óta a nyilvánosság előtt nem mutatkozó elnökön vajon egészségi, netán alkoholproblémák
lettek volna úrrá, avagy a fontos döntések meghozatala indokolja-e a magányt. Mindenesetre az orosz tévé déli híradója már azt jelentette, hogy jobbkeze, Gennagyij Bur-bulisz miniszterelnök-helyettes még a nap folyamán előterjeszti a megbeszélésen kidolgozott kompromisszumokat.
(Folytatás a 3. oldalon)
Befejeződött az Európa Bank közgyűlése
Kupa Mihály a kormányzótanács alelnöke
Befejeződött az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank budapesti, első közgyűlése. A kormányzótanács zárt ülésén tárayaltak a keleteurópai privatizációs folyamatok elősegítése, a gazdasági szerkezet átalakítása módjáról. Mindehhez a szilárd gazdasági keretek megteremtése a fő cél. Megválasztották a kormányzótanács új elnökét Theo Waigel személyében, az eayik elnökhelyettes Kupa Mihály pénzügyminiszter lett. A magyar fiskális kormányzat vezetője és a jegybank alelnöke külön is tájékoztatót tartott az EBRD-ülés kapcsán a magyar gazdaság megítéltetéséről. Az Európa Bank és az Európa Tanács közös memorandumát is aláírták az együttműködésről. Döntöttek a következő, sorrendben második közgyűlésről: Londonban kerül rá sor 1993 áprilisában.
Tegnap befejeződött a Budapesti Kongresszusi Központban az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank első közgyűlése. A kétnapos hivatalos munka összegzéséről Jacques Attali, a bank elnöke tartott sajtótájékoztatót. Ezen bejelentette, hogy a kormányzótanács új elnöke a következő esztendőben a német pénzügyminiszter, Theo Waigel. Alelnöknek választották a svéd Anne Wibble asszony
mellett Kupa Mihály pénzügyminisztert. A következő közgyűlés 1993. április 26-27-én Londonban lesz. Vaszlav Klaus, a Cseh és Szlovák Köztársaság pénzügyminisztere javasolta, hogy novemberben a kormányzótanács tartson ülést Prágában. Erről még nem született döntés, bár nincs kizárva, hogy létrejön a találkozó.
Jacques Attali felhívta a figyelmet arra, hogy a rendkívül gyors kelet-eu-
rópai változások a banktól az eddigieknél is rugalmasabb pénzügyi politikát követel. Meggyőződése, hogy a régió nem zuhan vissza a teljes gazdasági recesszióba, hanem belátható időn belül megindul a fejlődés. Ennek három eszközét emelte ki. Összpontosítani kell az emberi és pénzügyi erőforrásokat a befektetések gyorsítására, az innováció fejlesztésére és a gazdasági mobilitás folytatására. Nagyon fontos, hogy valamennyi kelet-európai országban az eddigieknél nagyobb ütemben folyjon a kis- és középvállalatok privatizálása. Ugyancsak kiemelt területnek tekinti a bank az infrastruktúra valamennyi ágának modernizálását.
A politikai változások egyik következménye, hogy az egykori Szovjetunió utódállamai teljes jogú tagként léphetnek be a bank munkájába. Ez megköveteli az apparátus bővítését is.
(Folytatás a 9. oldalon)
MA
DON FUJI MAGÁNPUCCSA
Peruban megoszlanak ma a vélemények, hogy a „japán” önkényes-kedik-e vagy tisztább társadalmat akar. (Zsigovits Edit: Lima a páncélosok árnyékában - 2. oldgl)
GYORSULHAT A MAGYARSÁG ASSZIMILÁCIÓJA
A szakközépiskolákban és a szakmunkásképzőkben, ahol a diákok nyolcvan százaléka tanul tovább, még súlyosabb a helyzet. Itt az eredeti tervezet egyáltalán nem tette lehetővé a kisebbségek anyanyelvi oktatását. (Stier Gábor: A VMDK küldöttsége Budapesten
-	5. oldal)
KÖZÖS JÖVŐNK in, KELETEN
Létérdekünk rendezni közös dolgainkat a Kárpát-medence minden népével, nemzetével még akkor is, ha együttélés helyett egymás mellett élésről, barátság helyett érdek-azonosságról beszélünk. (Kreczin-ger István: A tájkép mint rommező -6. oldal)
KÖZTISZTSÉGBEN
-	KÖZTISZTELETBEN
Amíg a politikusi garnitúra a választási eredmények függvényében változik, addig a közigazgatást végzőknél fontos szempont az állandóság, az előrelátható pályaút. (Javomiczky István: Függetlenül a politikai változástól - 7. oldal)
LAKNER BÁCSI SZÉNINÖVENDÉKE
Akkor, ott, a Liliom bemutatóján, az ezer személyt befogadó színházteremben, amikor Jávor kijött a színpadra, a közönség felállt és negyedórán^ keresztül tombolt, dü-börgött. Ő pedig csak-állt és zokogott. (Beck Anna: Magyar művészet Tel-Avivban -10. oldal)
EURÓPAI
MOHAMEDÁNKÉNT
is emlegetik Izetbegovics bosnyák elnököt, de a volt Jugoszlávia „Svájcában” súlyos harcok dúlnak. (Összeállításunk Bosznia-Hercegovina múltjáról, etnikai megoszlásáról, összeroppanó gazdaságáról a 11.oldalon)
A SVÉDEK FÉLNEK
a labdarúgó Európa-bajnokságtól, pontosabban a futballhuligánoktól. Csak a lelkűk mélyén bíznak abban, hogy „megússzák” a júniusi futballgálát. (A „majomsziget” nyerte a főpróbát - 13. oldal)
B NEMZETKÖZI ÉLET 2-3. OLDAL H HAZAI TUDÓSÍTÁSOK
4-5. OLDAL B NÉZŐPONT 6. OLDAL II RIPORT-INTERJÚ 7. OLDALI GAZDASÁG 9. OLDAL i KULTÚRA 10. OLDAL B BOSZNIA-HERCEGOVINA 11. OLDAL B NAPI KRÓNIKA, RENDŐRSÉGI HÍREK 12. OLDAL 1 SPORT 13. OLDAL B MŰSOROK - T. SZERK.I 14. OLDAL B INFORMÁCIÓK 16. OLDAL