﻿/
Ara: 11,50 Ft
ALAPÍTOTTA: PETHO SÁNDOR
PÉNTEK, 1992. április 24., LV. évfolyam, 97. szám
Forintos
viták
Magyarország nem könyörado-mányokért koldul. Számunkra a legnagyobb segítség az lenne, ha a külföld megnyitná piacait előttünk.
E kijelentés bel- és külföldi szakmai fórumokon többször is elhangzott már, jelezvén, hogy a gazdasági növekedést erőteljes exportoffenzíván keresztül képzelik el a magyar gazdaságpolitika alakítói.
Az export növelése - az infláció lefaragása, a pénzügyi egyensúlyi helyzet megteremtése s a mindezzel szorosan összefüggő pontos adósságtörlesztés mellett - a Kupa-programban a legfontosabb célok között szerepel.
A tavalyi évben a külkereskedelmi tárca „várakozáson felül teljesített": kivitelünk az előző esztendeihez képest 41 százalékkal nőtt - akkor, amikor a keleti piacok szinte teljesen összeomlottak. (Igaz, még e kiemelkedő exportteljesítményt is felülmúlta az import 85 százalékos bővülése, aminek eredményeként év végére 400 millió dollár hiányt mutatott a külkereskedelmi mérleg.)
A tavalyi exportnövekedést azonban a szakértők szerint az idén már nem lehet produkálni. Egyrészt azért, mert sem a külső, sem a belső feltételek nem kedveznek a kivitel bővítésének. A világgazdaságban tartós recesszió uralkodik, így a nyugati országok felvevőképessége is korlátozottabb; ami pedig a hazai körülményeket illeti, hosszú távon nem lehet a múlt évihez hasonló nagy különbség az export és a gazdaság teljesítőképessége (GDP) között. Tartós exportnövekedést csakis egy bővülő gazdaság tud produkálni. Ráadásul nagy kérdés az is, hogy az április 8-a óta egyre dagadó csődhullám hány vállalatot- s ezzel milyen exportpotenciáit - érint majd. Bár becslésekbe bocsátkozni mindig is kockázatos dolog, az előrejelzők úgy vélik, az idén öt-nyolc százalékkal emelkedhet a magyar kivitel - megfelelő exportösztönzési rendszer mellett.
A külkereskedelemért felelős minisztérium exportösztönző tevékenységét két irányba fejti ki: egyfelől a Kereskedelemfejlesztési Alap révén - amely az idén még a tavalyinál is egymilíiárd forinttal kevesebbel, összesen négymilliárddal gazdálkodhat -, másrészt az árfolyampolitika alakításán keresztül. Ez utóbbi lényege, hogy a forintot fokozatos leértékelésekkel, az infláció ütemével lépést tartva reálértékére állítsa. Egyelőre azonban ez az exportösztönző eszköz nem működik. Az anti-infláció-, illetve - az óhatatlanul is inflációt gerjésztő - leértékelés-pártiak párviadalában eddig az előbbiek győzedelmeskedtek. Míg tavaly a termelői árak 35 százalékkal emelkedtek, addig a forintot mindössze 15 százalékkal értékelték le -azaz relatíve mintegy 20 százalékkal felülértékelt nemzeti valutánk. Ez pedig az exportőrök működését akadályozza - hiszen hazai előállítási költségeiket növeli -, az importőrök versenypozícióit ellenben javítja. Nem meglepő hát, ha egyre erősebben morgolódnak az ex-
Eőrök. Az egyik legsikeresebb □i vegyes vállalat, a General Electric-Tungsram például a múlt héten kényszerű lépéshez folyamodott: két hétre bezárta kapuit, mondván, a forint felülértékeltsége megdrágítja és a nemzetközi piacokon verseny-képtelenné teszi termékeit.
Persze, az ösztönző eszközök -még ha tökéletesen is működnének-önmagukban semmit sem oldanak meg. Csak amolyan „rásegítő" szerepet tölthetnek be. Ahhoz, hogy a magyar kivitel megfelelően növekedjen, versenyképes árú és minőségi termékek kellenek. Ezek előteremtése pedig nem hatósági feladat.
Durst Judit
A Valutaalap vezérigazgatója sürgeti a világkereskedelmi alku megkötését
Az Európai Közösség nyisson kaput a keleti áruknak
WASHINGTON - Nem tagadhatjuk meg a piacgazdaságra való áttérés nagy kockázatait vállalóktól a piacot - érvelt a Nemzetközi Valutaalap vezérigazgatója a világkereskedelmi alku mielőbbi megkötésének múlhatatlan szükségessége mellett. Hiszen nemcsak a világgazdasági kilábalás függ a GATT-megegyezéstől, hanem a Nyugat sem lehet képes megfelelni „a világháború óta legnagyobb kihívásnak: bekapcsolni a nemzetközi közösségbe Kelet-Európát, a volt Szovjetunió államait” - fejtegette Michel Camdessus csütörtöki sajtóértekezletén. A magát alapos újságolvasónak minősítő IMF-vezérigazgató is láthatta a reggeli lapokban, hogy a szerdai szép szavak ellenére az amerikai hírközlés kudarcnak minősíti Bush és az EK-küldöttség tárgyalásait. S ami pedig a Fehér Ház kertjében emlegetett „új elképzeléseket” illeti, azoktól szerdai lapzártánk után névtelenül nyilatkozó kormány-tisztviselők a legkevésbé sem voltak elragadtatva, az amerikaiak egyike akként értékelte az európaiakét, hogy megvitatni sem volt érdemes „ennyire szerény javaslatokat...”
Az állásához illő tapintattal bár, ám Camdessus egyértelműen világgazdasági vészt jósolt arra az
esetre, ha a müncheni hetes csúcsig vagy azon magán sem jutnának dűlőre a vezető hatalmak a GATT-alkuval. Éppen a veszélyek emlegetésével is serkentve az alkudozókat: a világgazdaságnak „szüksége lenne a jó hírre” - hangoztatta Camdessus, aki szerint a fellendülés egyik akadálya a bizalomhiány. S felsorolta, mennyi kárt okozna a GATT-megegyezés hiányában a piacvédelem, az „irányított kereskedelem” terjedése. S ami a fő: a gazdasági növekedés nélkül nem lehet finanszírozni a bekapcsolni ígért keletieket. A Valutaalap főnöke szerint ugyan „nem kizárólagosan” az Európai Közösségeket terheli a felelősség, ám „a keleti országok nem lehetnek sikeresek, ha Európa nem nyit kaput áruiknak”.
Hétfőn, a Valutaalap és a Világbank tanácskozásain - amelyekre a hét végétől Washingtonba sereglenek a tagországok pénzügyminiszterei - kerül a napirendre az ex-szovjet utódállamok tagfelvétele a nemzetközi pénzügyi szervezetekbe, amelyek pedig belevágnak a támogatási program, benne a rubelstabilizálási alap megvitatásába. Ámde Camdessus óvott mindenkit tőle, hogy máris konkrét bejelentést, pláne számokat várjon: ez szerinte ki-
fejezetten hiba is lenne. A vezérigazgató egyértelművé tette azt is, hogy előbb az oroszoknak és a többieknek kell „nemcsak aláírni”, hanem meg is kezdeni az átfogó gazdasági reformokat, s az akként megteremtett „hitelességgel” kérhetik majd a támogatást. Hat-kilenc hónap alatt körvonalazódhat a rubelszilárdítási alap, amihez persze az IMF-kereteket is bővíteni kell (hiszen a sajtóértekezleten több harmadik világbeli tudósító máris feszegette, netán előlük vennék el a pént?...) Camdes-sust nem idegesíti túlságosan, amit szintén az újságokban olvas a moszkvai vitákról, de nem titkolta: hátráltatná a támogatást, ha az utódállamok „felvizeznék” reformprogramjukat. Mert a Valutaalap vezetője egy Venezuelával és Peruval kapcsolatos kérdésre általános érvénnyel fejtette ki, hogy ők „nem kételkednek” az általuk a kormányoknak tanácsoltak „helyes voltában”. S ha egy országban bajok keletkeznek, inkább a körülményeket, előzményeket kell „alaposan elemezni”, s nem az IMF-programot kárhoztatni. Magyarán: a támogatás és a tanács elfogadása is elválaszthatatlan.
Avar János
(Interjú az IMF főigazgatójával: 9.oldal)
Nincs szerződés Bős finanszírozásáról
- írja az osztrák Wochenpresse
BÉCS - Egyelőre nem született megállapodás arról, hogy osztrák bankok Hannes Androsch volt alkancellár cégének közreműködésével részt vennének a bősi erőmű finanszírozásában. Ez derül ki annak a körkérdésnek a nyomán, amelyet az elmúlt napokban nagy izgalmat keltő híresztelés után az osztrák gazdasági hetilap, a Wochenpresse intézett az érintettekhez, hogy kiderítse: valóban megállapodott-e Hannes Androsch, aki jelenleg a A. I. C. (Androsch International Management Consulting) főnöke, a szlovák kormánnyal arról, hogy az erőmű felépítéséhez szükséges egymilíiárd schillinget nemzetközi pénzintézetek közreműködésével folyósítják Szlovákia számára.
A hetilap érdeklődése nyomán kiderült: sem az osztrák nagybankok, sem pedig a Verbundgesselschafft (itteni elektromos művek) nem tud arról, hogy szerződés született volna a létesítmény finanszírozásáról. Márpedig a bankok, illetve a kölcsön fedezetéül szolgáló jövőbeni áramszolgáltatás fogadásában illetékes cég tudta nélkül aligha jöhetett létre a megállapodás.
A Wochenpresse megállapítja,
hogy a magyar kormányszervek jogos felháborodását kiváltó hír hátterében minden bizonnyal Hannes Androsch közismerten sötét ügyletei és a szlovák választási harc pikantériája húzódik meg. Annyi bizonyos, hogy valóban történt kapcsolatfelvétel Androsch és az erőmű ügyeivel foglalkozó szlovák Hydrostav között, de a megállapodás aláírását a gabcsiko-vói kormánybizos szóvivője, Gábriel Jencik nem tudta megerősíteni. Androsch pedig jelenleg nem rendelkezik az említett összeggel, azt most próbálja összegyűjteni, de az osztrák bankok nem sok jóval biztatják. A bécsi kormánykörökben persona non grata Androsch pedig nem valószínű, hogy külföldön több hitellel rendelkezne, mint otthon - írja a lap.
Mindezek után a Wochenpresse azt a következtetést vonja le, hogy bizonyára Iván Carnogursky számára igen sürgető, hogy még a júniusi választások előtt felmutasson valamit Bős ügyében - .írja a Wochenpresse, hozzátéve, hogy az érintettek nyilatkozatainak hiányában ez az ügy még mindig meglehetősen homályos.
Kaszab Zsuzsa
Tiszta lapot az expónak
A világkiállítás előkészületeit illetően majdhogynem a nulláról indulunk. Még mindig meglehetősen sok a bizonytalanság. Elképzelhető, hogy a tervezett 36 hektáros terület összezsugorodik. A finanszírozással is gondok vannak - derült ki a tegnapi sajtótájékoztatón, melyet a Világ-kiállítási Programirodában tartott Barsiné Pataky Etelka kormánybiztos. A legfontosabb feladatok között említette az európai normáknak megfelelő tulajdonviszonyok kialakítását, valamint a - BIE által su-gallt - rendezési terv május 30-ra történő elkészítését. Csakis ezen feladatok elvégzése után lehet majd befektetői felhívásokat közzétenni, kiírni pályázatokat konkrét beruházási tervekre.
A programiroda már megállapodott a Kádár Béla vezette Nemzetközi Gazdasági Kapcsolatok Minisztériumával, hogy az NGKM kereskedelmi kirendeltségi hálózatán keresz-
tül indítják el a befektetői felhívásokat, és ezen hálózat segítségével választják ki a ténylegesen szóba jöhető, komoly beruházókat.
Egyetlen tisztázatlan terület maradt még a BIE és a programiroda között - ez pedig a finanszírozás kérdése. A BIE ugyanis nem fogadta el az eredeti magyar koncepciót, s azt is leszögezte, hogy szét kell választani az expo rendezését és az ingatlanfejlesztést. Ez utóbbinál ugyanis esély sincs arra, hogy ’96-ig megvalósuljon. Magyarán, az ingatlanfejlesztés, illetve a világkiállítás pénzügyi vonzatait külön kell kezelni.
Végezetül Barsiné Pataky Etelka közölte: a gazdasági kabinet jóváhagyta a Világkiállítási Programiroda szerény költségvetési tervezetét, amely így az idén százmillió forintból gazdálkodhat.
(<Lj.)
Tűzszüneti megállapodást kötöttek a boszniai vezetők
ÚJVIDÉK - Lord Carrington, a Jugoszlávia-békeértekezlet vezetője, Joao de Deus Pinheiro portugál külügyminiszter és Jose Cutilheiro, a Bosznia-konferencia elnöklője Szarajevóban tárgyalt az ottani hármakkal: a nemzeti pártok vezetőivel, a muzulmán Izetbegoviccsal, a szerb Karadzsiccsal és a horvát Borásszal. Két tiszttel is találkoz-
tok Carrington
tak: a „szövetségi” hadsereg és az ENSZ-békefenntartők képviselőjével.
Carringtonék Szarajevóban ezúttal csak a repülőteret láthatták, mert biztonsági okokból nem tanácsolták nekik, hogy a háború dúlta bosnyák fővárosba bemerészkedjenek, jóllehet a diplomaták látogatása idején enyhültek a harcok (reggel még heves lövöldözés hallatszott, s Bosznia többi válságövezetében nemigen zavartatták magukat Carringtonék látogatásától, folytatódtak az elkeseredett ütközetek). A repülőteret egyébként a hadsereg tartja ellenőrzés alatt.
A tanácskozáson Carringtonnak sikerült elérnie, hogy a boszniai vezetők aláírták a tűzszüneti megállapodást, amely azonnal életbe is lépett. Ha a fegyvemyugvást nem sértik meg a szembenállók, akkor április 27-én Lisszabonban folytatja munkáját a Bosznia-értekezlet.
Furcsa volt hallani lord Carrington szájából, a diplomaták ilyen nyíltan nemigen szoktak fogalmazni. „Figyelmeztetnem kell Milose-vics elnököt, hogy teljesen el kell határolnia magát az illegális szerb egységek boszniai akcióitól, s mindent meg kell tennie, hogy megfékezze őket, mert különben Szerbia nemzetközi szankcióknak lesz kitéve." Egyenes beszéd, semmi diplo-
máciai köntörfalazás. A fenyegetés már nincsen a szokványos udvariaskodásba burkolva. S ezzel meg is határozta - tömörebben már aligha lehetett - jugoszláviai útjának legfőbb célját. Lehetőséget adva Szerbiának, hogy - miután már szépen felsorolták, szinte menetrendet is megadva, hogy mi vár rá - jobb belátásra jusson, s elkerülje a kényszerítő intézkedéseket, amelyek tragikus következményeit felesleges ecsetelni.
Belgrádnak lélegzetvételnyi időt hagytak, s érezhető is egy hajszálnyi visszakozás, ami lehet taktikai is, mint eddig nem egy ízben, hogy aztán minden kezdődjön szinte a nulláról, folytatódjon a fegyveres „megoldáskeresés”. A válaszért jött Carrington. Mert egyes kérdésekben most már nem kompromisszumot kutatnak, hanem csak a választ kérik.
S hogy a nyugati hatalmak lelkiismerete tiszta legyen, hogy valóban mindent megtettek, Carrington esetlegesen sikertelen küldetése után is újabb lehetőséget kínálnak. Cyrus Vance is próbálkozni fog (ha nem jó az EK, itt az ENSZ) még 29-e előtt, amikor is az első büntetőlépést megteszi Európa (kizárás az EBEÉ-ből), ami után - ha a kényszerítés nem hoz eredményt - szinte menetrendszerűen következnek az egyre szigorúbb szankciók. A legfontosabb kérdés azonban, képes-e (mer-e, akar-e, tud-e) Belgrád tettekkel is pozitív választ adni. Vagy már minden a maga „törvényszerűsége” szerint halad.
„Valótlan az az állítás, hogy a Vajdasági Magyarok Demokratikus Közössége a Szerbiától való elszakadásra vagy a Vajdaság északi része autonómiájának kikiáltására készülődik - jelentette ki Sepsey Csaba, a szervezet tisztségviselője. A VMDK azért kényszerült erre a cáfolatra, mert Észak-Bácskában ilyen álhírek keltek szárnyra a közösség szombati kanizsai közgyűlése előtt. S ennél jó-valta cifrábbak is, mint például hogy véres (pravoszláv) húsvét vár a szer-bekre. Mindenesetre a „magyarok valamire készülnek” a hónap végén, s - mint az eddig ismeretlen Szerb Ifjúsági Hazafias Királypárti Klub követelte - be kell vezetni a rendkívüli állapotot a fegyvertelen szerb nép megvédése érdekében. (A vajdasági magyarság egyébként az egyetlen népcsoport, amely nincs felfegyverkezve.)
(Folytatás a 3. oldalon)
BELFÖLDÖN
Számítógép segíti az ítélkezést
4. oldal
Nem
az infarktus
5. oldal
Balatoni
vízminőség-vizsgálat
Újabb négyezer nyilvános telefon
KÜLFÖLDÖN
Egyezkedési kísérletek
Párizsban és Hágában
2. oldal
A szerb
külügyminiszter nehéz pillanatai
Zsákutcába jutottak a lengyel nagykoalíciós
HOLNAP
Csernobil hat éve
(összeállítás a katasztrófáról)
Az alkotmány őrei
Dr. Sólyom László: „Az Alkotmánybíróság megvédte függetlenségét”
„Ahol véget érnek a húsbavágó politikai kérdések”
(az ország helyzete című rovatunkban)
Szombati
mellékletünkben:

v