﻿„Csináljunk nekik Vietnamot!”
Afganisztánról összeállításunk all. oldalon
Ara: 11,50 Ft
Magyar Nemzet
Uj jugoszláv kérdőjelek
A szerb-montenegrói állam-szövetség létrejöttével a titói Jugoszlávia végérvényesen megszűnt létezni. Az új államok, Szlovénia, Horvátország, Bosznia-Hercegovina és Macedónia mellé most felsorakozott Szerbia és Crna Gora államközössége, amely csak nevében Jugoszláv Szövetségi Köztársaság. Még akkor is, ha megpróbál jogot formálni az előd nemzetközi jogi státusának öröklésére.
Ha az előzményeket feledni tudnánk, önmagában örvendetes lenne a „csonka-Jugoszlávia" létrejötte. Előrevetíti ugyanis, hogy kézzelfogható közelségbe került a csaknem egy éve tartó jugoszláv polgár-háború befejeződése. A történteket azonban nem lehet felejteni, hisz az esztelen vérontás több ezer halálos áldozatot, több tízezer sebesültet követelt, és több százezerre rúg a hajléktalanná vált s otthonaik elhagyására kényszerült menekültek száma. A háború több tízezer család számára élethossziglan tartó szenvedéseket okozott.
A harcot kirobbantó szerb kommunista vezetés most mégis abban reménykedik, hogy a világ egy csapásra mindent elfelejt és megbocsát. Elég csupán ígéretet tenni a Nagy-Jugoszlávia nemzetközi kötelezettségeinek betartására, a korábban függetlenné vált tagállamok elismerésére, a területi követelésekről való lemondásra, a jószomszédi együttműködésre és a kisebbségek jogainak tiszteletben tartására. S Milosevics emelt fővel maradhatna a szerb politika porondján.
A nemzetközi közösség most újabb kihívás előtt áll. Az elmúlt hónapokban sajnos egyértelművé vált, hogy a háborút képtelen „kezelni", hisz a különböző európai regionális szervezetek, az EK, a NATO, az EBEÉ sorra csődöt mondtak, és az ENSZ is képtelen volt a vérontás megfékezésére. Most azonban, hogy Szerbia legalábbis a jelek szerint önkéntesen leteszi a fegyvert, a kérdés úgy vetődik fel: mi legyen a szerb-montenegrói „Csonka-Jugoszlávia" nemzetközi elismerésével. Az új államközösség hétfői deklarálásakor az államok nagy többsége távol maradt a ceremóniától, jelezve, hogy Belaráddal szemben nagy a bizalmatlanság. Ilyen körülmények között mindaddig nem kerülhet sor a harmadik Jugoszlávia nemzetközi elismerésére, ameddig a szerb vezetés nem tartja be a helsinki alapelveket, nem biztosítja a területén élő kisebbségek jogait, és amíg nem vonja vissza fegyveres erőit a határon túli területekről, így Horvátországból vagy Bosznia-Hercegovinából. Különös tekintettel arra, hogy Milosevics egyelőre nem sok hajlandóságot mutat ígéretei betartására, hisz a jugoszláv néphadsereg az elmúlt 24 órában is folytatta boszniai és kelet-szlavóniai hadműveleteit. Minden ellenkező lépés az agresszor érdekeit szolgálná, s Belgrád április, 29-ig kapott határidőt az EBEÉ-tagállamoktól.
Soha nem volt még szemtanúja a világ az európai status quo ilyen mérvű széthullásának. Jugoszlávia szétesése a kelet-közép-európai rendszerváltozások 1989-ben kezdődött folyamatát pecsételte meg. E folyamat utolsó előtti állomása a múlt év végén a Szovjetunió szétbomlása volt. A kelet- és középeurópai volt kommunista országokban a rendszerek változtak, diktatúrák helyett demokráciák jöttek létre, a volt Szovjetunió és Jugoszlávia viszont több új államra bomlott. A tanulság azonban ugyanaz: az elavult államberendezkedések, a diktatúrák fölött előbb-utóbb eljár az idő.
Pietsch Lajos
ALAPÍTOTTA: PETHO SÁNDOR
SZERDA, 1992. április 29., LV. évfolyam, 101. szám
Az EBEÉ ma dönt Belgrád büntetéséről
Eszék és Mostar ismét tűz alatt
ÚJVIDÉK - Az utóbbi egy év eseményeitől megedződött és a „történelmi eseményekbe” belefáradt jugoszláviai emberek minden nagyobb lelkesedés nélkül fogadták a „mini-Jugoszlávia” vagy „szerb Jugoszlávia” létrehozását, amelynek az alkotmányon kívül jóformán semmije sincsen: sem választott parlamentje, sem saját kormánya, sem államfője, sem nemzetközi elismerése. A folyamatosságra vonatkozó törekvésének métánylása, pedig több mind kérdéses. A szerb-montenegrói államszövetség esetleg csak annyi megnyugtatást hozhat lakossága számára, hogy talán eggyel kevesebb a bizonytalanság, s bár arra a kérdésre válaszolni tudnak, hogy melyik országnak a polgárai. De tudnak-e valóban választ adni? A nemzetközi közösség, ha szabad így fogalmazni: a legfontosabb országok túlnyomó többsége, hideg tartózkodással fogadta a harmadik Jugoszláviát (egyesek egyenesen maszknak tartják Szerbia előtt), ami már abból is látszott, hogy a nagykövetek közül azok
nem jelentek meg az alkotmány kihirdetésének díszülésén, akiket Mi-losevicsék legszívesebben láttak volna ott. Külföldről az üzenet több mint világos: az álláspont erre a kérdésre vonatkozólag attól függ, hogy ez a mostani Jugoszláv Szövetségi Köztársaság tiszteletben tartja-e a többi köztársaság területi integritását és a kisebbségi jogokat. Ezekre a kérdésekre megnyugtató
válasz Belgrádból nem érkezett, az utóbbira is csak verbális.
A Tanjug hírügynökség mindazonáltal arról számol be, hogy több ország kifejezte támogatását és érdekeltségét a kapcsolatok folytonosságában. Az azonban kiderült, hogy Peking még nem közölte álláspontját, s szó sincs a jogfolytonosság elismeréséről, mint ahogyan a jugoszláv hírügynökség „elsietve” jelentette.
Milyen döntést hoz ezek után az EBEÉ mai helsinki ülése? Szerbia kizárása mellett dönt, vagy a nyomásgyakorlás más formáját választja? Jugoszláviában erről csak találgatások jelennek meg. Belgrád egyébként valószínűleg ezért sietett nyélbe ütni a szerb-montenegrói Jugoszláviát. A nemzetközi nyomás mindenesetre az utóbbi napokban igencsak enyhült (nem a szűkített Jugoszlávia meglakítása után), mintha lehetőséget szeretnének adni Szerbiának, hogy nagy nyílt színi vereség nélkül visszakozhasson, s talán annak érdekében olvastak a többi fél fejére is a boszniai háború miatt, hogy Belgrád ne egyedül legyen a hibás, habár főbűnösnek továbbra is őt és a hadsereget nevezik meg.
A szerbiai ellenzék a nemzetközi közösséghez hasonlóan vélekedik, csak mondanivalóját nem csomagolja diplomáciai frázisokba, hogy majd figyelmesen tanulmányozni fogja a szerb és a montenegrói szövetséget.
(Folytatás a 3. oldalon)
Az orosz elnök kiigazítást ígér
Jelcin nem kér az IMF utasításaiból
(Tudósítónktól)
MOSZKVA - „Nincs szándékunkban az IMF utasítására dolgozni” -jelentette ki Borisz	abban a rö-
vid repülőtéri nyilatkozatában, melyet háromnapos észak-oroszországi kőrútjára indultában adott a sajtónak. Az orosz elnök kedden Arhangelszkbe és a haditengerészeti támaszpontjáról ismert Szeverodvinszkbe látogatott, majd felkeresi Mimijt és a közelében fekvő pleszecki rakétakilövő állomást, valamint az oroszországi kohászat egyik fellegvárát, Cserepovecet.
Jelcin az egyik legfontosabb hadiipari térség mindennapjaiból kaphat némi ízelítőt azt követően, hogy a népi küldöttek kongresszusa külön is foglalkozott az északi térség problémáival. A konverzió előtt álló hadi-és a válságban lévő nehézipar termelési és értékesítési gondjai az utóbbi időszakban a végsőkig kiélezték a régióra amúgy is jellemző szociális feszültségeket, nem véletlen tehát az elnöki vizit időzítése.
Jelcin ez alkalommal is igyekezett megnyugtatni a vele beszédbe elegyedő szeverodvinszki polgárokat, hogy
az év végén kezdetét veheti a stabilizációs folyamat a gazdaságban, s nem sokkal később az árszínvonal mérséklődése. Az ITAR-TASZSZ beszámolója szerint Jelcin megerősítette, hogy másfél-két héten belül a kormány közzéteszi, milyen intézkedéseket hozott az eddigi gazdaságpolitika kiigazítására. Reptéri nyilatkozatában jelezte, hogy valószínűleg négy minisztert meneszt a kabinetből, konkrét nevekről azonban nem ejtett szót. Arra a kérdésre, hogy a Nemzetközi Valutaalap hitelfeltételeinek teljesítése nem vezet-e komoly társadalmi megrázkódtatásokhoz, miként némely fejlődő ország szomorú története példázza, az orosz államfő sietett leszögezni, hogy Moszkva nem kíván vakon engedelmeskedni az IMF tanácsainak. „Nem mindenben értünk egyet, és mi ragaszkodni fogunk saját álláspontunkhoz” -közölte Jelcin, aki mindazonáltal ama meggyőződésének adott hangot, hogy washingtoni és a hetekkel folytatadnó müncheni megbeszélései nyomán Oroszország megtalálja nyugati partnereivel „a közös nyelvet”.
V.L.
További reformokat sürget a Valutaalap Kelet-Európábán
Kereskedelemközpontú pénzügyi világtanács
(Tudósítónktól)
WASHINGTON -„Muszáj”sikert elérni a világkereskedelmi tárgyalásokon, csak így lehet megőrizni a sokoldalú nemzetközi gazdasági rendszer hitelét - üzenték a Valutaalap Igazgatótanácsának tagjaiként a pénzügyminiszterek - kollegáiknak és saját kormányuknak. Hiszen a keddjj közleményük szerint a világgazdásági kilábaláshoz és a középtávú növekedéshez elengedhetetlen a GATT urugurayi fordulójának „gyors befejezése”, amivel „mindenki nyerne és kudarcától minden ország szenvedne”. A pénzügyi csúcs-találkozónak ugyanis nyugtáznia kellett, hogy a fejlett országok közös növekedési mutatója az idén alacsony marad, mert többükben a recesszió „vártnál tartósabb”, noha „jelei” vannak már a gödörből való ki-kecmergésnek, méghozzá szerencsére mérsékelt inflációval: A Valutaalap mindenesetre e kilábalást serkentő gazdaságpolitikákat sürget,
mert csak is ily módon birkózhat meg a fejlett világ a volt tervgazdálkodó országok bekapcsolásával a piaci rendszerbe, ami többletteher a fejlődő régiók továbbra is mellőzhetetlen támogatása mellé. Az utóbbiak adóssághelyzete viszont valamelyest javult.
„Pozitív jeleket” lát a Valutaalap több kelet-európai országban, „beleértve az alacsonyabb inflációt, a növekvő magánszektort és a betörést új exportpiacokra”. Ám e reformerőfeszítésekből nem szabad engedni, miközben többüknél „elejét kell venni annak, hogy a fokozódó költségvetési egyensúlyvesztés aláássa az elért eredményeket”. Bátor „kezdeti lépéseikért” dicséretet kaptak az exszov-jetek is, de a Valutaalap egyértelművé teszi, mit kell elérnie Európa keler ti felének: „Tovább kell csökkenteni a tarthatatlanul magas közkiadásokat, benne a katonai területen lévőket, és a privatizációt vagy legalább (Folytatás a 3. oldalon)
SZDSZ-indítvány a lakáskamatadó módosításáról
A Monopoly-csoport feljelentése öt nagyvállalat vezetői ellen
A sikkasztás klasszikus esete az, hogy a nagyvállalatok nem fizetik be a dolgozóktól levont egyszázalékos, a Szolidaritási Alapba szánt összeget -mondta Körösi Imre és Tóth-Kurucz János (MDF) a parlamenti ülés szünetében tartott sajtótájékoztatón. A Monopoly-csoport nevében ezért feljelentést tettek öt vállalat vezetői ellen a legfőbb ügyésznél.
A Magyar Optikai Művek budapesti gyára, a Budapesti Kézi-Szerszámgyár, a Kecskeméti Baromfi-feldolgozó Vállalat, az Ózdi Kohászati Művek és a Szabolcs megyei Állami Építőipari Vállalat kirívóan magas hátralékkal tartozik, s ezzel növelik a költségvetés hiányát. Azzal az adófizetési morállal, ami az országban eluralkodott, meg lehet buktatni a költségvetést - mondták az MDF-es képviselők. Nem fejeket | követelnek, hanem a fizetési fegye-
lem megszilárdulását, mert országos szinten az adó- és vámhátralékok, a tb-járulék és a Szolidaritási Alap befizetésének elmulasztása körülbelül háromszázmilliárdos összeget tesz ki.
Ezzel szemben az SZDSZ képviselői úgy vélik, hogy az adók be nem fizetését nem lehet „morálként” kezelni, ez sokkal összetettebb probléma. Tardos Márton frakcióvezető az SZDSZ sajtótájékoztatóján elmondta: a legfőbb ok az, hogy az állami vállalatok és a most induló magán-vállalkozások adóterhei nem teljesíthetők, a magyar gazdaság teljesítő-képessége és a költségvetés igénye között nincs összhang.
Futaki Géza, Pelcsinszki Bolesz-láv és Kádár Péter önálló képviselői indítványt nyújtottak be a költségvetési törvényhez, a lakáskamatadó megváltoztatása céljából. Futaki Géza ismertetése szerint javaslatuk elfogadása több száz ezer család anyagi helyzetén javítana. A javaslat lényege az,
hogy az eddigi törlesztési módozatokat meghagyva, további választási lehetőségként a kamatok eredeti szerződés szerinti visszaállítását javasolják.
A nemzetközi jog magyar jogi integrálásáról nyújtott be önálló képviselői indítványt négy SZDSZ-es képviselő, amelyet hétfőn ismételten nem tűzött napirendre a T. Ház. Szi-gethy István a tájékoztatón elmondta: sok olyan nehézséget szüntetne meg e törvényjavaslat elfogadása, amelyek bizonyos nemzetközi szerződések végrehajtásakor ez idáig jelentkeztek. Hozzátette: az SZDSZ frakciója továbbra is figyelemmel kíséri azokat a határidőket, amelyek a kormányt törvényjavaslat előterjesztésére kötelezik, s amennyiben késlekednek, az SZDSZ önálló képviselői indítványokkal a hiányzó javaslatokat pótolja. Ezzel is bizonyítani kívánják az ellenzék konstruktivitását.
(sümegi)
(Parlamenti tudósításaink a 4. oldalon)
Egyelőre nem emelik a kötelező felelősségbiztosítást
Egyelőre nem emelik a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás díját -tájékoztatta Asztalos László az Állami Biztosítás Felügyelet vezetője az MTI-t. A Gépjármű Felelősségi Bizottság keddi ülésén elnapolták a témát, noha a tanácskozáson a biztosítóintézetek, az autós érdekvédelmi szervezetek, az Állami Biztosítás Felügyelet, a Magyar Biztosítók Szövetsége, az APEH és a Pénzügyminisztérium szakértői éppen azért vettek részt, hogy egyeztessék elképzeléseiket e 2,5 millió gépjárművet és csaknem ennyi tulajdonost érintő ügyben.
Az elnapolás alapvető oka: egyelőre hatályos kormányrendelet intézkedik arról, hogy a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás januárban megállapított díja egész évben érvényes, tehát előbb a jogszabályt kellene módosítani. A biztosítás felügyelet és az APEH szakértői felülvizsgálták a biztosítók díjkalkulációit, amelyek szerint a pénzintézetek átlagosan 43,5 százalékos díjemelést javasolnak, ám a szakértőknek kétségeik vannak á benyújtott adatokat illetően, ezért új számításokat tartanak szükségesnek.
(Folytatás a 9. oldalon)
Organon szexuális felvilágosítás
4.	oldal
Zöld kártya az autósoknak
5.	oldal
Kincses Előd visszatért
5. oldal
Szállodaláncot terveznek Békés megyében
9. oldal
Mennyit érnek a történelmi dokumentumfilmek?
KÜLFÖLDÖN
„Lusztrálják”	
a csehszlovák	
újságírókat	u
2. oldal	ö jl
Új Biztonsági	
Tanács?	
2. oldal	t
Kinkéi a német	§
külügyminiszter	31
3. oldal	4-
HOLNAP	
A csütörtöki
GMaSarNemzet , /N
AZDASAfjr
EXPOFÓRUM
mellékletének tartalmából
Székely Gábor, Budapest főpolgármester-helyettese az expo agyagi hátterréről Összeállítás a nagy nemzetközi rendezvények finanszírozásáról Hortobágy várja a világkiállítást Üzleti kalauz: vásárokat, kiállításokat támogat azNGKM;
a gépkocsi-költségtérítés új szabályai
Fórum: Az Operaház és az expo Sevillai mozaik
ülel