﻿Értelmét vesztett ülésrend
6. oldal
A művelt világnak tiszteletét
Ara: 11,50 Ft
Magyar Nemzet
EXPOFORUM MEULÉKLETÜNKBEN a nagy
| nemzetközi rendezvények | finanszírozásáról
ALAPÍTOTTA: PETHO SÁNDOR
CSÜTÖRTÖK, 1992. április 30., LV. évfolyam, 102. szám
A határidő
A mai nappal a bős-nagymarosi vízlépcsőrendszer hosszú és kínos történetének újabb állomásához érkeztünk: a magyar Országgyűlés döntésének értelmében amennyiben Szlovákiában április 30-ig nem állítják le a Duna egyoldalú elterelését célzó munkálatokat, a kormánynak fel kell mondania a vízlépcsőről szóló 1977-es államszerződést. Marian Calfa csehszlovák miniszterelnök múlt heti válasza Antall József korábbi levelére egyértelművé tette, hogy északi szomszédunknak nincs szándékában felfüggeszteni az építkezést eay nemzetközi szakértői bizottság állásfoglalásáig.
Ha visszatekintünk a vízlépcső-rendszer elleni tiltakozások kezdeteire, be kell látnunk, hogy a környezetvédő mozgalmak (ideiglenes?) felülkerekedése elsősorban nem érveik súlyának volt köszönhető, hanem annak, hogy a rendszerváltás „előszele" kisodorta a politikai támaszt a vízlépcsőlobby alól. Logikus folyománya ennek az is, hogy a helyzet konszolidálódásával ez a lobby újra rátalál a megfelelő kapcsolódási pontokra, amelyek immár az új politikai rendszerrel kötik össze. Ez a folyamat mind Magyar-országon, mind Csehszlovákiában lezajlott-zajlik; természetesen különbözőképpen, s éppen ez a különbség vezetett a két ország között most kialakult feszült helyzethez.
A vízlépcsőlobby erőfeszítései Magyarországon is érezhetők, de itt ez kevés teret kap, mivel a Duna-mozgalom ügye a rendszerváltás -jó értelemben vett - „mítoszához" sokkal szervesebben illeszkedik, mint Csehszlovákiában, s különösen mint Szlovákiában. Északi szomszédunknál éppenséggel most, a választási kampány kellős közepén vált központi kérdéssé a vízlépcső, de ellenkező előjellel: mint szlovák nemzeti ügy, amit „a magyarok" próbálnak meghiúsítani.
A szlovákiai vízlépcsőlobby erős politikai „hátszele" talán valamelyest csökkenhet a választási kampány lezárultával, s nincs kizárva, nogy a magyar kormány, mielőtt végleges döntést hozna az államközi szerződés felbontásáról, megpróbálja addig a néhány hétig még „ki-' húzni" az időt. Ha így Tenne, ez azokat a feltételezéseket erősítené, amelyek szerint a hétfői Mádl-féle javaslat a parlamenti ad hoc bizottság felállításáról ilyen taktikai időnyerést szolgálna. Ugyanezt a gondolatmenetét folytatva: az ily módon nyert időt fel lehetne használni további -európai léptékű - diplomáciai erőfeszítésekre. Mint arról ugyancsak Mádl Ferenc miniszter számolt be a parlament előtt, a háromoldalú ma-gyar-csehszlovák-Európai Közösség szakértői bizottság felállításának helyességéről már sikerült meggyőzni több nyugati ország vezető politikusait.
Nagyc
nünk viszont ahhoz, hogy azt képzeljük: Európától a szimpátiánál többet kapnánk, amennyiben kenyértörésre kerülne sor a két közép-európai ország között. Bár kétségtelen, hogy Nyugaton újab-
Nagyon optimistának kell len-ahhc
bán
többször történik olyan
egyre többször történik olyan „csodád hogy az ipari lobbyk meghátrálni kényszerülnek a ^környezetvédelem szelíd elvei előtt -mint például a hainburgi vízlépcső esetében -, más országok környezetéért való kormányszintű kiállás egyéb érdekek rovására egyelőre még nem jött divatba.
A magyar kormánynak tehát megvan a lehetősége, hogy mérlegeljen, s ne azonnal bontsa fel az államközi szerződést - hiszen a parlamenti határozat a kormánynak erre nem szab határidőt -, egészen addig, amíg az ebből származó vélhető előnyök ellensúlyozni képesek azt a presztízsveszteséget, ami a kilátásba helyezett szerződésbontás hétről hétre való halasztgatása okozhat hazánknak.
Bethlenfalvy Gábor
Jíz erózió egyértelmű jelei”
Koalíciós viszály Genscher lemondása után
HÍRELEMZÉSÜNK Koalíciós viszályt s a szabad-demokraták köreiben belső harcot váltott ki a Hans-Diet-rich Genscher külügyminiszter lemondását követően az utódlási vita. Közben a közalkalmazottak sztrájkkonfliktusának résztvevői továbbra is csak üzengetnek egymásnak, míg az elemzések ezzel összefüggésben is arra hívják fel a figyelmet, hogy a iövő kihívásaival szemben Kom kancellár egyedül maradt.
Közvetlenül azután, hogy Klaus Kinket elzárta az utat a külügyminiszteri posztra pályázó párttárs, Irmgard Schwaetzer előtt, az FDP parlamenti frakciójában a német lapok megfogalmazása szerint palotaforradalom zajlott le. Az, hogy a belső pártharcoktól sem mentes küzdelemben az utolsó pillanatban a volt igazságügyminisztert hozták ki győztesnek, mély szakadékra utal az FDP felső köreiben. A lapok az FDP súlyos belső válságáról cikkeznek, aláhúzva a pártelnökség, különösen
Ottó Lambsdorfj súlyos vereségét. Azt is felvetik, hogy neki esetleg a tervezettnél, 1993 nyaránál hamarabb vissza kell vonulnia. Ő maga normális demokratikus döntéshozatali folyamatként állította be azt,
hogy a bázis leszavazta az elnökség javaslatát.
Az elemzések rámutatnak, a keddi csata győztesei a vezetőség fiatalabb tagjaiból, új parlamenti képviselőkből, főként keletnémetekből álló
lázadók, s Schwaetzer rátermettségének megkérdőjelezése mellett főképpen az eljáráson háborodtak fel. Átnyúltak a fejük fölött, kész tények elé állítva őket, hangoztatták.
Genscher távozása a koalíción belül is viszályokat váltott ki. A CSU elnökhelyettese, Edmund Stoiber szerint eljött a kártyák újraosztásának ideje. A CSU elnöke, Theo Waigel a Die Weltnék adott nyilatkozatában szintén utalt arra, hogy a külügyminiszter távozását a kormány átfogó átalakítására kellett volna Kohlnak kihasználnia. Nincs ugyanis előnyére sem a külső megegyezésnek, sem a kormányszövetség akciókészségének, ha minden két hétben kicserélnek egy minisztert. A bajor Kersztényszociális Unió nagyobb beleszólást követel a külügyek irányításába, s titkon szerette volna elorozni az FDP-től Genscher másik posztját, az alkancellárit is, amelyre kedd este a szabaddemokraták Jürgen Müllemann gazdasági miniszter jelölték.
Az ellenzéki szociáldemokraták (SDP) elnöke „az erózió egyértelmű jeleit” fedezte fel a kormá-nyakoalíción belüli kavargásban, (Folytás 3. oldalon)
Kupa washingtoni eszmecseréi
A Valutaalap és a Világbank vezetői elégedettek hazánkkal
IMF-nél, ahol „elégedettek” eddigi
Az UNESCO-védettség ellenére tovább lövik Mostart
(Tudósítónktól)
WASHINGTON - Jó légkörű, hasznosnál-; minősített megbeszéléseket folytatott a nemzetközi pénzügyi szervezetek washingtoni tanácskozására érkezett Kupa Mihály vezette magyar küldöttség a Valutaalap vezér-igazgatójával és a Világbank elnökével. A pénzügyminiszter és Bőd Péter Ákos MNB-elnök kedden kereste fel Michel Camdessus-1, és szerdai lapzártánk táján találkozott Lewis Pres-tonnal, így e világbanki tárgyalásról lapzártánkig csupán a kedvező hangulatot és a jó együttműködés nyugtázásának tényét lehetett megtudni. Valamint azt, hogy Kupa számított a Magyarországnak adandó újabb, ezúttal infrastrukturális, száz-kétszámillió dollár nagyságrendű hitel sima útjára, hiszen már a nyár elejére elő fogjuk terjeszteni jól kidolgozott tervezeteinket, e kölcsönök szokásos előfeltételét. (Oktatásfejlesztésre, lakásépítési, társadalombiztosítási rendszeijavításra kérjük a kölcsönöket.)
Camdessus Valutaalap-igazgatóval a magyar pénzügyi vezetők áttekintették hazánk helyzetét, amit Kupa szerint „modellként” értékelnek az
teljesítményünkkel. S nem nyugtalankodtak a költségvetési hiány miatt sem, amelynek arányát nem tartják túlzottnak - fejtegette a magyar tudósítóknak a pénzügyminiszter. Viszont a Valutaalapnál úgy vélik, semmiképpen sem odázható el immár „a nagy elosztási rendszerek” (oktatás, egészségügyi ellátás) reformja, s az IMF technikai segítséget fog nyújtani az adóbevételek korszerű megtervezésére. Kupa azt tapasztalta, hogy Camdessus és a külön felkeresett térségszakértők a Valutaalapnál megértik nehézségeinket, s azok nem váltanak ki különösebb aggodalmat. Pénzügy-miniszterünk tárgyalt persze több kollégájával vagy azok küldöttségvezető helyettesével, s fontosnak tartotta megemlíteni, hogy nagyon jó hangulatú volt találkozója a román Dasca-lescuval, kivel Bukarest reformgondjainak megvitatásán kívül a jövőben mind fontosabbá váló beruházásvédelmi, kettős adóztatást kiküszöbölő megállapodásokról tárgyalt, valamint harmadik piaci együttműködési lehetőségekről.
Avar János
ÚJVIDÉK - Miközben némi huzavona és „műszaki jellegű” problémák tisztázása után Alija Izet-begovics elutazott Lisszabonba, hogy - nem pártvezetőként, hanem Bosznia-Hercegovina köztársasági elnökének tisztségében - részt vegyen a nemzetközi Bosznia-értekez-leten, a fiatal független államban tovább tartanak a zavargások. A hercegovinál Mostar városkában, amely joggal tart igényt az UNESCO védnökségére, nyolc halott (közöttük négy civil), hét súlyos és egy tucatnyi könnyebb sérült, valamint felmérhetetlen rombolás, anyagi kár a legújabb tüzérségi támadás tragikus mérlege.
Az eddigi leghevesebb összecsapás zajlott le az elmúlt huszonnégy órában a Neretva-völgyi városban. A szokásos lövöldözéssel kezdődött, de csakhamar megszólaltak az aknavetők is, majd ezt követően a tüzérség látott munkához, és hajnali ötig abba sem hagyta. A mostari helyőrség parancsnoksága szerint a horvát-muzulmán félkatonai alakulatok szegték meg a tűzszünetet azzal, hogy megtámadták a katonai létesítményeket. A város válságtörzse
másképp látja az eseményeket, és azt állítja, hogy a hadsereg a célokban nem válogatva lőtte a várost. A független Bosznia új hírügynöksége, a BH Press a mostari eseményekkel kapcsolatban azt állítja, hogy a szerb szabadcsapatok kamionokkal indulnak rabolni.
A BH Press hírügynökség szerint eddig negyven ország ismerte el Bosznia-Hercegovina függetlenségét. Közöttük Horvátország is, amely tegnap úgy nyilatkozott, hogy az új, „mini Jugoszláviát” mindaddig nem ismeri el, amíg a szerb-montenegrói államszövetség nem teszi ugyanazt Horvátországgal. Azt, hogy végül is ki vagy kik lehetnek örökösök a nemzetközi fórumokban, a jelek szerint Helsinkiben az EBEÉ magas rangú tisztség-viselőinek értekezletén sem tudják eldönteni. A boszniai helyzettel foglalkozó értekezleten evégett Jugoszlávia helye üresen maradt, ami azt jelenti, hogy a megszűnt országot nem törölték ugyan az EBEÉ tagságából, de egyelőre nincs utódállam, amely elfoglalhatná székét.
Gyarmati József
Az idén már nem emel árat a BKV
Továbbra sem kell attól tartani, hogy összeomlik Budapest, illetve a főváros agglomerációjának közlekedése, bár a Budapesti Közlekedési Vállalat helyzete manapság sem mondható rózsásnak - derült ki a cég tegnapi sajtótájékoztatóján.
Holt Sándor, a BKV vezérigazgatója elöljáróban leszögezte: szó sincs arról, hogy csődben lenne a vállalat, s mint ahogy ez idáig mindig, a jövőben is eleget tesznek fizetési kötelezettségeiknek. A tömegközlekedési vállalat - nemrégiben elfogadott költségvetése szerint - ez évben 23,5 milliárd forint forrással rendelkezik. Ebből 6,8 milliárdot képvisel a menetdíjbevétel. Mint megtudtuk, bár az év elején 35 százalékkal emelkedtek a BKV tarifái, a bevételekben ez az emelés csak 22 százalék erejéig jelentkezik. Ennek egyrészt az az oka, hogy az olcsóbb utazás érdekében sokan módosítottak útvonalukon vagy utazási szokásaikon, másrészt nagymértékben, a kétszeresére nőtt a bliccelők száma.
S bár a lógósok aránya még nem érte el a tíz százalékot, a BKV szakemberei újabb szigorításokat, ellenőrzési szisztémákat akarnak bevezetni. A speciális nyomdatechnika alkalmazása révén m|r megakadályozták a bérlet- és jegyhamisítást, most pedig a metrókijáratokhoz fognak ellenőröket állí-
tani. A jövőben hozzá kell szoknunk a „civil ruhás” ellenőrökhöz is, mivel a tapasztalatok azt mutatják, hogy a jegy nélkül utazók jelentős része időben „meglép” az egyenruhás BKV-sok elől. Emellett kísérletképpen bizonyos járatokon a buszvezetők fogják ellenőrizni az érvényes jegyek és bérletek meglétét.
Aba Botond vezérigazgató-helyettes e témával kapcsolatban elmondta azt is, hogy több hatóságtól kértek segítséget a gyermekjegyek, csoportkedvezmények bevezetéséhez, illetve ahhoz, hogy a munkanélküliek utazási gondjain is enyhíteni lehessen.
A tarifákkal kapcsolatban megtudtuk, hogy a rémhírekkel ellentétben sem májusban, sem az év hátralévő részében nem készül áremelésre a BKV.
A sajtótájékoztató további részében a vállalat vezetői a fővárosi tömegközlekedés fejlesztéséről szólva elmondták: hozzávetőleg 30 milliárd forintra lenne szükség ahhoz, hogy ne matuzsálemi korú járműveket üzemeltessenek, ám mint évek óta, az idén is csak az összeg töredéke jut e célra. Ezért sokat remélnek többek között az EBRD-vú, illetve a Világbankkal folytatott tárgyalásoktól, de szóba került az is, hogy más pénzintézetektől vesznek fel hiteleket. Hitelek felvételére már csak azért is szükség lesz, mert Budapest tömegközlekedésének fel kell készülnie az 1996-os világkiállításra.
A források szűkössége miatt azonban egyelőre a forgalomszervezési megoldások kerülnek előtérbe, de mód nyílik arra, hogy 90 Ikarusz-buszt környezetkímélő motorral és azbesztmentes, zajcsökkentő fékbetéttel szereljenek fel. A későbbiekben meghosszabbítják az 1-es villamos vonalát, csendes járású, a rádióvételt nem zavaró trolibuszokat, majd komfortos villamosokat vásárolnak.
Természetesen szó esett a metró, valamint a HÉV fejlesztéséről is. Ezekről egyelőre annyit tudni, hogy bár az észak-déli vonalon már csak 1,5 kilométert, azaz három állomást kellene megépíteni, jelenleg a Dél-Buda-Rákospalota irány tenderkiírásán dolgoznak a szakemberek, s ha ez év során ki is írják az építésre a pályázatot, leghamarabb akkor is csak 4-5 év múlva lehet majd utazni ezen a vonalon. A HÉV-ről most még csak annyi biztos, hogy a világkiállítás során jelentős szerepet kaphat a tömegközlekedésben.
Lapunk kérdésére Holl Sándor vezérigazgató elmondta, hogy ugyan az agglomeráció önkormányzatai nem járulnak hozzá ez évben sem a „kimenő” kék buszok üzemeltetéséhez - ez 2,5 milliárd forintjába kerül a BKV-nak -, nincs arról szó, hogy leállítanák a Pest megyei járatokat.
(pató)
MA
BELFÖLDÖN
Az abortusz szükséges rossz
5. oldal
Várjuk a Nemzetközi Migrációs Szervezet segítségét is
5. oldal
Tulajdonos lesz a patikus úr?
7. oldal
Megmentett
hangszalagok
7.	oldal
Miért vonzza a tőkét Magyarország?
8.	oldal
Törvényen kívül
lo. oldal
KÜLFÖLDÖN
A román védelmi miniszter a válságok enyhítését sürgeti
2. oldal
Moszkva tragikus dilemmája
2.	oldal
Értéktőzsdék
Kínában
8. oldal ,
Nemzetközi elismerésre számíthat az új afgán vezetés
3.	oldal
„Magyarország aránytalanul drága lett”
16. oldal
SZOMBATON
Hol a munkásság 'mostanában?
6. oldal
Nemzetközi
könyvespolc
8. oldal
Tokaji festő Egerben
10. oldal