﻿Az őrségi tüzes víz l titka
(7. oldal)
Veszélyben a Molnár Farkas-villa
Pest-Buda rovatunk az 5. oldalon ,
Ara: 11,50 Ft
Magyar Nmet
Gazdasági
mellékletünkben:
Összeállítás
a könyvkiadás helyzetéről A nők félnek a magas pozícióktól
ALAPÍTOTTA: PETHŐ SÁNDOR
HÉTFŐ, 1992. május 11., LV. évfolyam, 110. szám
Bőstől hangos Szlovákia
Carnogursky: A vízmű kérdése immár vitathatatlanul politikai jelleget kapott
POZSONY - Sokáig úgy tűnt, a bősi vízmű kérdése végképp lekerül a választási hadjárat pártjainak zászlajáról. Marian Calfa Antall Józsefhez írt levele után minden világos volt, s a szlovákiai pártok és mozgalmak más témák után kezdtek kutatni, amelyekkel felhívhatták volna a figyelmet magukra. Mindezt azonban megváltoztatta a magyar kormány bejelentése az 1977-es szerződés felbontását illetően.
A hosszú hét vége - Csehszlovákiában május 8-a állami ünnep volt - számtalan nagygyűlést hozott, annak ellenére, hogy a választási kampány csak május 13-án kezdődik. A nagygyűlések pedig azt igazolják, mégis a kampány része lesz a szegény Duna; ha ugyan már nem az. Bár ki tudja, hiszen annyira „egy húron pendülnek” a pártok és mozgalmak a kérdésben, hogy szinte csak fokozni tudják elkötelezettségüket Bős mellett. Még az sem biztos, hogy a szlovák kormány, amely hétfőn kora reggeltől csak erről a kérdésről tárgyal, elfogadja-e a meghívást az újabb tárgyalásra.
Viliam Oberhauser szlovák erdő- és vízgazdálkodási miniszter szerint ugyanis a szerződés felbonthatatlan, minthogy nincs belefoglalva semmilyen kitétel a megszüntetését illetően. Ráadásul - szerinte - a magyarok még meggondolják magukat, hiszen egy ilyen lépés szavahihetetlenné tenné az országot a világ előtt, ráadásul olyan kártérítést kellene Magyarországnak fizetnie, amibe akár bele is bukhat egy kormány, ha az adófizető polgárok
rájönnek, mire költik el azország pénzét. Oberhauser számításai szerint ugyanis Magyarországnak hatmilliárd korona kártérítést kellene fizetnie Csehszlovákiának a szerződés megszegése miatt.
A Szlovák Kereszténydemokrata Mozgalom minisztere véleményével teljesen azonos Augustín Marian Huska képviselő véleménye is, amelyet Szlovákia jelenleg legerősebb politikai ereje, a Demokratikus Szlovákiáért Mozgalom nevében fejtett ki. Sőt, még tovább is ment kicsit, amikor a jószomszédi viszony felülbírálását emlegette, mondván, az olyan baráti viszonyt, amelyben az egyik fél végignézi, hogy szomszédja hogyan vérzik el, meg kell szakítani. Igaz, nyilatkozatához azt is hozzáfűzte: remélhetőleg Magyarországon is győz a józan ész, és folytatják majd az építkezést.
Ugyanezt fejtegette Jozef Bútora szlovák építésügyi miniszter is (Demokrata Párt), mondván, hogy éppen azért kell a C változatot megvalósítani jelenleg a szlovákiai oldalon, hogy a későbbiek során az eredeti elképzelés szerint épülhessen fel mind a bősi rész Dunakilitivel, mind pedig a nagymarosi szakasz. Mert Bútora úr biztos abban, hogy idővel a magyarok is megértik e mű fontosságát és nagyszerűségét.
A vízmű felépítése mellett foglalt állást Alexander Dubcek is a szlovákiai szociáldemokraták nevében, s élesen bírálta a magyar kormány döntését, mondván, hogy az zsarolás.
Ezek után aligha várható, hogy a szlovák kormány elfogadjon a választások előtt egy olyan dön-
tést, amely azt sugallaná, hogy kész leállítani a jelenleg folyó munkálatokat. Már csak azért sem, mert közben Marián Calfa szövetségi miniszterelnök is úgy nyilatkozott, hogy a csehszlovák fél sokkal több engedményt tett ez idáig is, mint a magyar. Szerinte az, hogy a csehszlovák fél kötelezte magát a nemzetközi szakértői bizottság véleményének elfogadására, a magyar pedig nem, eleve ezt igazolja.
A sok-sok nyilatkozat közül a leghiggadtabb Jan Carnogursky szlovák miniszterelnöké volt, aki leszögezte, szerinte mindaddig tárgyalni kell, ameddig lehet. Újságírói kérdésekre válaszolva pedig azt is elmondta, hogy a csehszlovák-magyar kapcsolatrendszerbe Bős csak egy kérdés - még ha fontos is tehát a két ország között egyéb együttműködés továbbra is zavartalan lesz. A kormányfő azt is leszögezte, hogy a probléma Magyarország és Csehszlovákia között van Bős miatt, ezért a szlovákiai magyarságot e kérdés kapcsán semmilyen attrocitások nem érhetik. Sajnálatát fejezte ki a miniszterelnök amiatt, hogy a vízmű kérdése immár vitathatatlanul politikai jelleget kapott, holott ez kimondottan csak ökológiai, energetikai és hajózási kérdés. Ezzel együtt - természetesen - ő is a bősi vízmű befejezése mellett van. Arra a kérdésre, hogy találkozik-e a magyar kormány megbízottjával, azt válaszolta, hogy ez a rendkívüli kormányüléstől függ, amelyről feltehetőleg déli tizenkét óra körül adnak ki kommünikét.
Neszméri Sándor
Magyarország várhatóan a Nyugat-Európai Unió társult tagja lesz
Antall-beszéd az O’sváth-emlékünnepségen
Helyre kell állítani a Belügyminisztérium becsületét
Katonadolog
Nem szereljük a hadseregei. Erről árulkodnak az állampolgári megnyilatkozások, a közvéle-mény-kutalások. Fiafaijaink legszebb éveiből szakít ki nagy darabol. Egyeseket lelkileg megnyomorít a kemény kiképzés - vagy éppen a megalázás - aminek kísérő jelenségei az öngyilkosságok, a rejtélyes balesetek.
Pedig áldoznunk kell a honvédelemre. Mert labilissá vált a biztonságunk. Tábornokaink meg is mondják: az ország biztonságának ma semmiféle külső garanciája nincs, Közép-Európa térségében a helyi konfliktusok elhárítására nem várható nemzetközi összefogás - legfeljebb akkor, ha komolyabb háborúvá fejlődne. S itt vagyunk egy lerobbant sereggel, mivel - a katonai szakértők szerint
-	„fegyveres erőink szomszédainkhoz mért képessége egy a háromhoz".
Az elmúlt egy-két évtizedben a hadsereg felszerelését alig fejlesztettük. Voltak vezérkari tisztjeink, akik hallgatólagosan azzal büszkélkedtek, milyen új szovjet fegyverek megvásárlását sikerült elodázniuk, vagy minimálisra csökkenteni a Varsói Szerződés parancsnoksága által meghatározott kvótát. így most hiányoznak mind a Keleten gyártott legkorszerűbb fegyverek, mind a nyugatiak. Legalább olyan színvonalra kellene felhozni a hadseregünket, mint amilyen erőt képviselnek a fegyveres erők Ausztriában, Finnországban vagy Norvégiában.
A fejlesztés pénzkérdés. Ennélfogva a hadsereg látványos, gyors megerősítésével egy-két éven belül aligha számolhatunk. Az előrelépésre csak az kínál lehetőséget, ha jobban kihasználják a csapatok a belső tartalékokat; ha megszüntetik a pazarlást, a felesleges épületeket, objektumokat; ha felszámolnák a szétaprózottságot; ha a legégetőbb feladatra koncentrálnák az erőket. Egy régi jelszót kellene e téren is átültetni a gyakorlatba: mennyiségi fejlesztés helyett minőségit. Nem „mamut hadi költség-vetés" kikényszerítésére van szükség, nem olyan mérvű hadipotenciál kialakítására, amely elrettent, amely félelmet kelt. Ilyen célt - mai gazdasági viszonyaink közepette
-	illúzió is lenne kitűzni. Olyan szint elérésére kell törekedni, amely képessé teszi csapatainkat a határok védelmére, kisebb agressziók visszaverésére.
„Ne beszéljünk a hadseregünk erősítéséről - hallhatjuk az intelmet -, mert ezzel csak ingereljük szomszédainkat, rontjuk hazánk külpolitikai megítélését." Szomszédaink érzékenységére természetesen tekintettel kell lennünk, de az önvédelemről semmiképpen nem 'mondhatunk le. Nem kell új ellenségképet a katonáink elé állítani, de struccpolitikát folytatnánk, ha nem számolnánk azzal, hogy bizonyos körülmények, konfliktusok következtében támadás indulhat ellenünk. Éppen ezért nem kard-csörtetés, ha a hadsereg kap néhány korszerű harci repülőgépet, megfelelő radarberendezéseket, harcászati rakétákat. Vagy éppen felállítunk egy gyorshadtestet, amit nemrég egyik honatya javasolt.
Ezért fontos, hogy a Magvar Köztársaság honvédelmi alapeívei
-	amelyek nemsokára a parlament elé kerülnek - nagy körültekintéssel szabják meg a hadseregfejlesztés útját-módját. Szép elveket ugyanis könnyű megfogalmazni, a lénye-
s azonban az: mit tudunk azok-
I megvalósítani. Vagyis a hadseregünk korszerűsítése alapvetően függvénye a rég várt gazdasági fellendülésnek is.
Keserű Ernő
A francia védelmi miniszter, Pierre Joxe részvétele különleges jelentőséget adott a visegrádi hármak védelmi miniszterei szokásos találkozójának. Ezt Für Lajos honvédelmi miniszter mondta szombat este, azt követően, hogy hazaérkezett az egynapos találkozóról, amelynek színhelye a csehországi Merin volt.
A miniszter elmondta: Pierre Joxe arról kívánt tájékozódni, hogy a visegrádi hármak hogyan képzelik el az új európai biztonságpolitikát. A francia miniszter a találkozón külön hangsúlyozta, hogy a kontinens biztonsága Magyarország, Csehszlovákia és Lengyelország aktív részvétele nélkül nem teremthető meg. A Nyugat Európai Unió júniusi találkozóján - amelynek egyik témája az európai katonai struktúra megteremtése lesz - Budapest már állandó meghívottként vesz részt.
ÚJVIDÉK-Szombatra virradó éjszaka Szarajevó maga volt a pokol, állítják az ottaniak: a harcok kirobbanása óta, tehát az utóbbi egy hónapban ez volt a legvéresebb éjszaka. A város szélesebb körzetében is elkeseredett csaták dúltak. A nehéztüzérség hatalmas pusztítást végzett. Gránátok hullottak a fővárosra, az elővárosokra és a környező településekre. Találat ért több vállalatot, köztük a rádió és a televízió épületét. De megrongálták a Bristol Szállót és a köz-társasági Vöröskereszt épületét is. A gránátok a lakóépületeket sem kímélték. Légelhárító gépfegyverrel lőtték az óvárost. Több helyen tűz ütött ki, s mivel megrongálódott a telefonhálózat, a tűzoltók még azt sem tudták pontosan feltérképezni, hogy a város mely pontjain pusztítanak a lángok, nemhogy segíteni tudtak volna. A kivilágítatlan, csatazajtól hangos, romos, lángoló város félelmetes látványt nyújtott, mesélik a szemtanúk. A kórházakban - amelyekben
Mint Für Lajos hozzátette: az Európai Közösség után várhatóan a Nyugat Európai Uniónak is társult tagja lesz Magyarország. A magyar honvédelmi miniszter azonban hangsúlyozta, hogy a NATO-nak továbbra is megkülönböztetett szerepe lesz a globális biztonság megőrzésében. A helyi konfliktusok kezelésére viszont az unió alkalmasabbnak látszik. Az MTI kérdésére válaszolva elmondta, hogy a bősi erőmű körüli vita is szóba került. A francia vendég kérdezett rá az ebéd ideje alatt, s a csehszlovák védelmi minszter, Lu-bos Dobrovsky kifejtette az ismert prágai álláspontot. Für Lajos szerint a két ország közötti vita alkalmas arra, hogy tüzeket szítson, de ezek remélhetőleg csak érzelmiek lesznek, tehát nem olyanok, mint amilyenek a volt Jugoszláviában kialakultak.
már a vérplazmában és a kötszerekben is szűkölködnek - igen súlyos sérülésekkel szállítják be az embereket. A korszerű, „tökéletes” fegyverek okozta sebesülések nagy megpróbáltatások elé állítják az ilyen munkához, a háborús körülményekhez nem szokott orvosokat, de mindamellett eddig sikeresen ellátták feladatukat, emberfeletti munkát végeznek, mondta a traumatológiai klinika igazgatója.
Hercegovinában sem jobb a helyzet. A muzulmán-horvát erők folytatják a harcot a szerb területi védelmi alakulatokkal és a hadsereg egységeivel. Mostarban több épületet szétlőttek, a telefonkapcsolat megszakadt. Katonai források szerint Ne-um tengerparti város térségében is hadműveletek folynak. Caplj inánál és Gorazdnál nemkülönben.
Alija Izetbegovic, Bosznia-Hercegovina elnöke közben levélben kérte Butrosz Gáli ENSZ-főtitkárt, hogy -behatárolt mandátummal - sürgősen
(MTI) Helyre kell állítani annak az 1848-ban létrejött Belügyminisztériumnak a becsületét, amelynek átfogó, az egész közigazgatást irányító szerepe egykor túlnőtt a rendőri ügyek intézésén. Egyúttal emlékezni kell azokra is, akik tisztességesen végezték a falai között a dolgukat -mondta Antall József miniszterelnök vasárnap Budapesten, a BM Duna Palotában O’sváth László születésének 100. évfordulója alkalmából rendezett emlékünnepségen.
O’sváth László a két világháború közötti időszak kiemelkedő belügyminisztériumi köztisztviselője, a miniszter elnöki osztálya vezetője volt. Feladatai közé tartozott a második világháború során hazánkba menekült több száz ezer polgári személy sorsának gondozása. Elmondhatjuk - hangsúlyozta a miniszterelnök -, e faladatát úgy
telepítsenek ENSZ-békefenntartó erőket a polgárháború sújtotta köztársaságba - jelentette a szarajevói rádió. Ismeretes, hogy Marrack Goulding ENSZ-főtitkárhelyettes, aki a térségben tényfeltáró missziót teljesít, a héten járt Szarajevóban, és akkor leszögezte: ENSZ-erők telepítéséről csakis az ellenségeskedések beszüntetése után lehet szó.
Jovan Dívjak ezredes, a boszniai területvédelem törzskarának tagja szombati sajtóértekezletén kétkedését fejezte ki, hogy a JNH vezetőségében történt változások nagyobb hatással lennének a hadsereg magatartására.
Az EBEÉ válságkezelői bizottsága a helsinki ülésen az orosz álláspont miatt sehogyan sem tud zöld ágra vergődni a jugoszláv tagság felfüggesztésének kérdésében. Nagy nyomás nehezül Moszkvára, hogy létrehozzák a konszenzust. Hétfőn ismét összeül a bizottság ki tudja már, hányadik halasztás után. Közben Szlo-(Folytatás a 2. oldalon)
látta el, hogy azzal a becsületes, puritán, hazájához mindenben hű magas rangú köztisztviselő szimbóluma lett.
A családtagok, valamint több száz politikus, illetve számos kormánytag és diplomata jelenlétében tartott emlékünnepségen a miniszterelnök a továbbiakban azt hangsúlyozta, hogy a belügyminisztérium az adott politikai körülmények között megállta a helyét. Ha sár fröccsent rá, az mindig idegen érdekek szolgálatában történt, olyasmi miatt, amit az idegenek vagy a velük kollabolárók hajtottak végre. S e minisztérium éppen O’sváth László pályafutása időszakában, főként Magyary Zoltán tevékenységének eredményeként jutott el odáig, hogy elméletileg és gyakorlatilag egyaránt európai szintű legyen.
(Folytatás a 3. oldalon)
Vasárnapi
kormányülés
(MTI) A kormány vasárnapi ülésén megvitatta a következő két év gazdasági stratégiáját. Ennek irányai szervesen illeszkednek a kormány négyéves gazdasági programjába. A kormány egyebek között lépéseket tesz a gazdaság modernizálását és versenyképességét érintő infrastrukturális fejlesztések gyorsítására. Felgyorsítja a gazdasági élet szereplőinek pénzügyi helyzetét javító megoldások kidolgozását, amelyek elősegítik a szerkezet- és tulajdon-váltást, a termelőberuházásokat és a munkahelyteremtést, javítják a magyar bank- és hitelrendszer működését. Ugyancsak lépéseket tesz a kormány a regionális válságok kezelésére, a privatizációnak, ezen belül a kárpótlásnak a hazai tulajdonszerzést szélesítő gyorsítására, a műszaki és humán versenyképesség növelésére. A kiegyensúlyozott gazdasági növekedés feltételeit célzó stratégia kidolgozását lehetővé teszik a stabilitás, a pénzügyi egyensúly, a valutatartalékok növekedése, a piacgazdaság intézményeinek kialakítása, a vállalkozások, a privatizáció terén már elért eredmények.
MA
BELFÖLDÖN
„Halottak emléke éltesse az élőt”
3.	oldal
Parlamenti
kószálások
4.	oldal
Régi hordóban új bor
6. oldal
Egy még régibb Lakitelek...
6. oldal
7. oldal
Radnóti Zsuzsa és a nyolcvanas évek
9. oldal
Biztosítás
szakszervezeti díjért
11. oldal
Propellerek és zsetonok
16. oldal
KÜLFÖLDÖN
Washington megért egy mesét
2. oldal
Heves harcok Susa birtoklásáért
2. oldal
Kísért Marcos árnyéka
2. oldal
Növekvő ellenállás a Vajdaságban a mozgósítással szemben
2. oldal
Münsteri üzenet
11. oldal
HOLNAP
Börtönélet
Magyarországon
6.	oldal
„Ránk szakadt 1944 borzalmas emléke”
7.	oldal
Sir Basil
és a vadászkürtös
7. oldal
A rémület éjszakája Szarajevóban
Izetbegovic ENSZ-csapatokat kér