﻿I Tehetséggondozás felsőfokon
1 Az 1991/92. tanévi országos középiskolai tanulmányi I verseny helyezettjeinek listája I
Magar Nemzet
Börtönélet
Magyarországon
„Ránk szakadt 1944 borzalmas emléke”
Ára: 11,50 Ft
ALAPÍTOTTA: PETHO SÁNDOR
KEDD, 1992. május 12., LV. évfolyam, 111. szám
A szlovák kormány válasza a magyar döntésre
A szerződés felbonthatatlan, de tárgyalni lehet
Ővatatos
forduló
A kormány derűlátása változatlanul töretlen. Hiszi s vallja, hogy az egy éve indított Kupa-program a jó útra terelte a magyar gazdaságot. Kétségtelen, felmutathatok eredmények; a nemzetközi fizetési mérleg 1991-ben hiány helyett többlettel zárt, ugyancsak pozitív a folyó fizetési mérleg egyenlege, gyarapodtak az ország devizatartalékai, a volt szocialista országok közül továbbra is hozzánk érkezik a legtöbb külföldi tőke, sikerült megállítani az infláció növekedésének ütemét. Az április végére már 70 milliárd forintra dagadt költség-vetési hiány ugyan gondot jelent, de valójában ez nem ad okot aggodalomra, mert kezelhető.
Aki mindezt kétségbe vonja, nem ismeri el a gazdasági folyamatok kedvező változásait, történéseit sikerként, netalántán élesen kritizálja a szerkezetátalakítás, a privatizálás lassúságát - hallani gyakran kormánykörökben -, ma-ának is gáncsot vet, etatista fel-anagal: a nemzet ellen vét.
Az elmúlt vasárnap mintha megváltozott volna valami, a strucc, úgy tetszik, kihúzta fejét a homokból. Egy napon, azonos témát tárgyalva ülésezett a kormány és az MDF parlamenti frakciója: miképp lehet nagyobb sebességre kapcsolni a gazdaság motorját. Vagyis azt vitatták meg, amiről eddig - mint jövőt veszélyeztető feszültséggócról - kevés szó esett kormánykörökben, de amit a gazdaság minden szereplője a saját bőrén érzékelt: a gazdaság teljesítményének erőteljes visszaesése, hogy mélyül a recesszió, egyre nehezebb vállalkozni, megélni.
A kormány meg az MDF tehát -kimondható talán, nyugodtan - a gazdaság felgyorsításának módozatait napirendre tűzve azt ismerte el, hogy a gazdaság, a reál szféra lefelé csúszik, s ezt a lejtmenetet nem tudta megállítani a pénzügyi folyamatok viszonylagos rendezettsége.
De mit kíván tenni a kormány? A vasárnapi rendkívüli ülés után kiadott kommünikét nemcsak a szűkszavúság, hanem a konkrét tettek pontos megfogalmazását mellőző általánosítás is jellemzi. Nehéz ugyanis másként értékelni például, hogy: A kormányzat, egyebek mellett, lépéseket fog tenni a gazdaság modernizálását és versenyképességét érintő infrastrukturális fejlesztések tempójának növeléséért; felgyorsítja az olyan, a gazdálkodók anyagi helyzetét, biztonságát javító tervek kidolgozását, melyek elősegítik a szerkezet- és tulajdonváltást, megkönnyítik a termelőberuházásokat, új munkahelyeket teremtenek...
Ma még nehéz eldönteni, hogy mi a valódi oka a bizonytalankodásnak: hogy nincs kész koncepció, vagy az óvatosság. Gyanítható: mindkettő.
A gyorsítás kimondása ugyanis sok tekintetben ellentmond az eddigi kormányzati törekvéseknek, hiszen lazítani kell azon a szigorú monetáris politikán, amelynek köszönhetőek az eddigi eredmények. Vagyis, ha komolyan gondolják a gazdaság élénkítését, ami nyilván a fogyasztás növekedésével is jár, számos lényeges ponton módosítani kell a Kupa-programot is. És ez új lecke, amit nehezít, hogy a kormány nem kíván direkt eszközökkel beavatkozni.
Ha viszont a sebesség hirtelen nő, elszabadulhat az infláció, ismét emelkedhetnek a kamatok, még tovább gyarapodhat a költségvetési deficit, újabb kölcsönök felvételével pedig még inkább eladósodik az ország. E veszélyeket hazai és nemzetközi példák is igazolják.
A gazdaság pezsdítése tehát, s ezt látni kell, nem történhet túl gyorsan - csak óvatos fordulattal kerülhetők ki az egész gazdaságot felborító buktatók.
Horváth L. István
POZSONY - Hétfőn korán reggeltől ülésezett a szlovák kormány, hogy megtárgyalja a magyar bejelentés után kialakult helyzetet a bősi vízmű jövőjét illetően. A többórás rendkívüli kormányülésről végül is egy viszonylag rövid nyilatkozatot adtak ki, amely leszögezi, hogy a szlovák kormányt meglepte a magyar fél döntése, mely szerint „egyoldalúan megszünteti a Csehszlovák Szocialista Köztársaság és a Magyar Népköztársaság között kötött szerződés érvényességét a Bős-Nagymaros vízlépcsőrendszer működtetését illetően”. A nyilatkozat a továbbiakban leszögezi, hogy „A Szlovák Köztársaság kormánya a magyar kormány ilyen lépését jogilag hatástalannak tekinti, tekintetei arra, hogy az 1977-es államközi szerződés nem tartalmaz semmilyen kitételt a szerződés egyoldalú felbontásának lehetőségéről. Az említett szerződés csak akkor bontható fel, illetve módosítható, amennyiben ehhez mindkét szerződő
ÚJVIDÉK - A Vajdaságban egyre nagyobb méreteket ölt a nyílt ellenállás az erőszakos mozgósítással szemben. Mind erőteljesebben és elszántabban követelik: állítsák le a mozgósítást, a hadköteleseket pedig felszólítják, hogy ne tegyenek eleget a behívóparancsnak. Oromhegyesen ismét több száz ember gyűlt össze a falu központjában, s számuk egyre növekszik, a hatalom azonban nem hajlandó a dialógusra. Megalakították a Békeligát, amely az akciót fogja irányítani. Az egybegyűlteknek vasárnap délután beszédet mondott Nenad Csanak ismert békeharcos, a Vajdasági Szociáldemokrata Liga vezetője és Ágoston András, a VMDK elnöke. A bácskai Kishegyesen is tiltakozó nagygyűlés volt, amelyen ellenzéki pártok képviselőinek részvételével követelték az azonnali békét és hogy bántódás nélkül hazatérhessenek a mozgósítás elől külfödre menekült fiatalok.
Kanizsáról ugyanakkor tegnap egy busznyi fiatalt erőszakkal elvittek, s a hozzátartozókat és a tiltakozókat, akik megkísérelték ezt megakadályozni, megfenyegették. A kanizsai küldött-testület cáfolta, hogy az embereket akaratuk ellenére öltöztették egyenruhába, de a cáfolatnak nem sokan hisznek. Zentárói szintén elment az első csoport,
Privatizáció és külföldi beruházások címmel rendezett kétnapos konferenciát a Samling magyar-német tanácsadó cég.
Jóllehet ugyanazt a fogalmat használjuk, mégis egészen mást értünk alatta: míg Nyugat-Európában a privatizáció pusztán gazdaságtechnikai lépés jelölésére szolgál, addig Kelet-Európábán az új tulajdonosi réteg létrehozásának eszköze. Ezen réteg összetétele hatással lesz a jövő társadalmi folyamatainak alakulására, így nem csoda, ha e térségben a privatizációhoz politikai indulatok kapcsolódnak - derült ki Bogár László beszédéből. A Nemzetközi Gazdasági Kapcsolatok Minisztériuma (NGKM) államtitkára szerint illúzió azt hinni, hogy a privatizációval kapcsolatos politi-
fél hozzájárul. A CSSZSZK és az SZK kormánya már több ízben is megerősítette, hogy a szerződést érvényesnek tekinti.”
A szlovák kormány nyilatkozatában azt is kifejti, hogy nem tud egyetérteni a magyar fél ultimátum jellegű döntésével, mely szerint május 15-ig arról kellene tárgyalni, hogy a szlovák fél hat hónapra leállítja a munkálatokat, már csak azért sem, mert az utóbbi időben elkezdett és a mai napig folytatott munkákat a magyar fél álláspontja és cselekvése kényszerítette ki. Ezzel kapcsolatban a nyilatkozat Marián Calfa levelére hivatkozik, amelyben a szlovák kormány szerint pontosan körülhatárolták, miért van szükség az építkezés folytatására.
A nyilatkozat azonban nem utasítja el a további tárgyalások lehetőségét. A kormány tagjai ugyanis a következő megállapításra jutottak: „A Szlovák Köztársaság kormánya azonban hasznosnak tartja tovább tárgyalni a magyar féllel az 1977.
s a következő napokban, úgy hírlik, újabbak követik. Ez a legújabb mozgósítási hullám elsősorban a vajdasági vegyes lakosságú, de főleg magyarlakta területeket sújtja, s ezért is itt a legnagyobb a felhábo-
A Le Monde rajza
rodás és az ellenállás, amely kezdi egy kisebbfajta csendes forradalom méreteit ölteni. A béke harcosai mind több bácskai helységben emelik fel szavukat - bátrabban és nyíltabban, mint korábban. Pedig nagy nyomás nehezedik rájuk, a hatalom még az erőfitogtatástól és a megfélemlítés más eszközeitől sem riad vissza.
(Folytatás a 3. oldalon)
kai vitáknak véget lehet vetni. „A privatizáció nem depolitizálható” -jelentette ki határozottan Bogár László. Ütemét gyorsítani viszont lehet, de csak úgy, ha politikai konszenzus alakul ki a fő technikákat illetően.
Magyarországon eddig három-milliárd dollár felett van a külföldi tőke nagysága. Ebből a legnagyobb összeg - egymilliárd dollár - Amerikából származik; ezt követi egymilliárd dollárral Németország és Ausztria. A magyar vállalatok számára a külföldi tőkebevonás létfontosságú, ám önmagában még nem jelent csodaszert: nemcsak piacépítő, de - a belföldi termékeket kiszorító - piacromboló hatásával is számolni kell.
(Folytatás a 9. oldalon)
szeptember 16-i szerződés teljesítéséről és az Európai Közösségek javaslatáról a közös szakértői bizottság kialakításáról.”
A kormány ülése után a sajtó képviselőinek kérdéseire Ján Carno-gursky, a szlovák kormány elnöke válaszolt. Elmondta, hogy megbízták a szlovák kormány vízműmegbízottját, Dominik Kocingert, hogy vegye fel magyar partnerével a kapcsolatot, s közösen dolgozzák ki azokat a témákat, amelyeket a közös csehszlovák-magyar találkozón majd megbeszélnek. Ezzel kapcsolatban a szlovák kormányfő kizártnak tartotta, hogy május 15-ig létrejöhetne az a találkozó, amelyet a magyarok javasoltak, hiszen - mint mondta - addig a kormánymegbízottak aligha tudnak megfelelő dokumentumokat elkészíteni a tárgyalás alapjául.
Ján Camogursky egyébként azt is kifejtette az újságírók előtt, hogy rövidesen eljön az az idő, amikor a magyar félnek meg kellene oldania a Duna hajózhatóságát a nagymarosi
Brüsszelből jelenti az MTI: - Az Európai Közösség külügyminiszterei hétfőn este kiadott nyilatkozatukban követelik a szövetségi hadseregnek (JNA) és fegyvereinek teljes visszavonását Bosznia-Hercegovinából, továbbá a JNA erőinek feloszlatását, illetve fegyverzetének hatékony nemzetközi ellenőrzés alá helyezését, továbbá a szarajevói repülőtér biztonságos körülmények között történő újbóli megnyitását, hogy lehetővé váljék a sürgős humanitárius segítség eljuttatása a városba. A tizenkettek
Távlatilag hetven-kilencven-ezer főnyi, az általános hadkötelezettségen alapuló hadsereg védi országunkat -mondta Annus Antal altábornagy, honvédemi államtitkár az új katonai doktrínáról. Munkatársunk érdeklődésére arról is szólt, hogy Antall József és Borisz Jelcin tavaly decemberi szóbeli megállapodása alapián várják, hogy az orosz fél írásban rögzítse elképzelését a csapatkivonások lezárásáról. Az említett megbeszélésen az orosz vezető elvben elfogadta az úgynevezett nullamegoldást.
Az új katonai doktrínáról szóló dokumentumot a kormány nemrégiben fogadta el, s azt már a parlament honvédelmi bizottsága is áttekintette. A jelenleg a titok és a publikusság határmezsgyéjén mozgó honvédelmi alapelvekről az altábornagy elmondta, hogy az a biztonságpolitikai koncepción alapul, s a fegyveres védelmet a legvégső eszköznek tekinti. Országunknak a saját biztonságán és szuverenitásán túl nincsenek fegyveres erőkkel elérendő céljai. Nincs kialakított ellenségkép, de számol a doktrína néhány lehetséges veszély-forrással.
Feltételezhető a közvetlen fegyveres fenyegetés veszélye. Itt elsősorban a szűkebb térségünkre kell gondolni, ahonnan azonban valószínűleg nem fenyeget totális támadás. Reálisabb fenyegetés (és ez a valóság is) a hozzánk közel zajló polgárháború és ennek következményei. Létezik
szakaszon, s akkor talán újra vissza lehet térni az eredeti tervekhez. Újra megerősítette a szlovák kormányfő, hogy a csehszlovák fél nem kíván nemzetközi bírósághoz fordulni, illetve ilyen fórumon intézni a vízmű sorsának kérdését. Azt is kizárta, hogy a magyar kormány mostani döntésének hatására valamiféle gazdasági háború kezdődne a két ország között, ellenben nem tiltakozott az ellen a feltevés ellen, hogy a bősi kérdés a szlovák-cseh viszony további romlását jelenthetné, illetve rontaná a szövetségi és a szlovák kormány közti viszonyt - amit a kérdező újságíró szándékként fogalmazott meg. Igaz, nem nevezte meg, kitől származhat az ilyen szándék, de a jelenlévők közül mindenki egyértelműen a szerződést felbontó félre gondolt.
(neszméri)
(A kérdésre a magyar parlamentben napirend előtti felszólalással tért vissza Mádl Ferenc tárca nélküli miniszter. Tudósításunk a 4. oldalon.)
egyeztetett nyilatkozata megállapítja, hogy bár minden fél hozzájárult a maga módján a jelenlegi súlyos helyzet kialakulásához, messze a szövetségi hadseregre és az azt ellenőrző belgrádi hatóságokra hárul a legnagyobb felelősség. A lakosság meggyilkolása és kiűzése a boszniai városokból, Szarajevó rendszeres ágyúzása és a repülőtér lefoglalása, amely még a Vöröskereszt segélyeinek eljuttatását is megakadályozza, általános elítélést kiváltó tettek.
(Folytatás a 3. oldalon)
a nem államilag szervezett fenyegetés problémája is (terrortámadások, bandák stb.), és számol a dokumentum bizonyos nem közvetlen veszélyekkel is.
A védelem rendszere négy komponensből áll: az ezt a szükségletet magáénak tartó társadalomból, a mobilizálható gazdaságból, a minden körülmények között működőképes vezetésből és a fegyveres erőkből. (Utóbbi két összetevője a honvédség és a békeidőben továbbra is belügyi irányítás alá tartozó határőrség.) A hadseregnek ésszerűen a lehető legkisebb méretűnek kell lennie, s fontos, hogy képes legyen a szükséges mozgósításra. Ehhez mindenképpen meg kell tartani az általános hadkötelezettség elvét. (Egy hivatásos hadsereg feltételeit nem tudjuk jelenleg megteremteni - fűzte hozzá az altábornagy. Ausztriát kivéve három-szor-négyszer nagyobb seregek vannak körülöttünk, így ehhez az egész eszköztárat le kellene cserélni, s átállni csúcstechnológiára.) A fejlesztéseknél három elvet fogalmaz meg a dokumentum, elsőként a fokozatosságot jelölve meg. A második szerint az ésszerűen lehetséges határig maradna a keleti technika, s a beszállításokban növelni szeretnék - akár további 10 százalékkal is - a jelenleg 20 százalékot elérő magyar hadiipar szerepét.
Az alapelvekkel párhuzamosan kidolgozták a honvédelmi törvény koncepcióját is, s számos egyéb új szabályzat (szolgálati, alaki, hadműveleti-harcászati stb.) létrehozása is folyamaiban van.
(Folytatás a 4. oldaton)
Az erőszakos mozgósítással szemben
Tiltakozó hullám a Vajdaságban
Hosszúnak ígérkező konzultációk
Az EK visszahívja nagyköveteit Belgrádból
Bogár László államtitkár szerint
„A privatizációt nem lehet depolitizálni”
Új honvédelmi alapelvek
Nem lesz hivatásos hadsereg