﻿A népoktatás évszázadai
Az ország helyzete című összeállításunk a 6. oldalon
Ara: 11,50 Ft •
Magyar Nemzet
Szombati
mellékletünkben:
A magyar bor dicsérete így készült
ALAPÍTOTTA: PETHŐ SÁNDOR
SZOMBAT, 1992. május 16., LV. évfolyam, 115. szám
Amerika új szerepben
írta: Krasznai Zoltán
Fordulat előtt áll-e az amerikai külpolitika? S ha igen, hogyan érinti az esetleges változás majd szőkébb térségünket s benne a magyar külpolitika mozgásterét? Ezekre a kérdésekre kerestem a választ amerikai utam során, midőn alkalmam nyílott találkozni a kormányzat és a törvényhozás külpolitikát irányító politikusaival, a „politikacsinálókat" mindig befolyásolni kész agytrösztök kiválóságaival és a kormányzaton belüli erő- és törésvonalakat kitűnően ismerő külpolitikai újságírókkal.
A Szovjetunió felbomlása, a töb-békevésbé pontosan kiszámítható hidegháborús és poszthidegháborús szembenállás megszűnése csak az egyik, ám kétségkívül meghatározó eleme az új amerikai külpolitikai gondolkozásnak. Kitapintható félelem, hogy a közös ellenség eltűnését követően Nyugat-Európa eltávolodhat Amerikától. Óvatos politikaelemzők tíz évre becsülik e folyamat kiteljesedését. Ez az aggály, amelyet csak fokoznak az EGK-val folytatott, hovatovább véget érhetet-lennek tűnő kereskedelmi viták - így például a mezőgazdasági termékek kereskedelmének liberalizálásáról -felerősítik azok hangját, akik óvnak az USA „túlzott" külföldi szerepvállalásától, s példálódzásaikban a jelenlegi jugoszláv helyzetet az egykori vietnamihoz hasonlítják.
Természetesen nem kedvez az aktívabb amerikai külpolitikai szerepvállalás gondolatának az idei választási év sem. Az amerikai választópolgárok hagyományosan érzéketlenek a világesemények iránt, kiváltképp ha esetleges érdeklődésük az állami költségvetésnek még pénzébe is kerülhet, viszont rendkívül fogékonyak - különösen választások előtt - olyan fogadkozásokra, amelyek az adók csökkentését vagy a szociális támogatások növelését helyezik kilátásba. A Los Angeles-i zavargások amúgy is ráirányították a figyelmet az amerikai társadalom gyenge pontjára, nevezetesen az integrálatlan, ezért a jogállamiság elveit bármikor félrerúgni kész rétegek problémájára. Általuk a (fejlődő?) fejletlen országok problémái nyomulnak be az amerikai belpolitikába, s ez még az aktívabb amerikai külpolitikai szerepvállalást szorgalmazó politikusokat, külpolitikai elemzőket is megtorpanásra készteti egyébként lendületes argumentációjukban. Mert hogyan is láthatná el az USA az egyetlenként megmaradt szuper-hatalom státusából reá háruló világpolitikai szerepet, ha netán belső stabilitása felmorzsolódik?
Mindezen gondok és érvek hatására felvetődik a pénzügyi terhek újraelosztásának dilemmája. Két aspektusban is. Mennyi jusson az amerikai költség-vetési kiadásokból belső, illetve külső célokra, másrészt mennyivel vállaljon az USA kevesebbet, Nyugat-Európa és Japán többet a világpolitikai problémák megoldásának pénzügyi terheiből. (E kétismeretlenes egyenletnek a választási évben első és valószínű megoldása: amennyivel belső gondjainak orvoslási kényszere miatt az USA kevesebbet tud vállalni, annyival vállaljon többet Nyugat-Európa és Japán.)
Míg a kormányzat, a szakértők és az elemzők között meglehetős egyetértés mutatkozik a terhek újra elosztása tekintetében, a nézetek egyezése már korántsem annyira nyilvánvaló, ha az amerikai külpolitikai szerepvállalás mikéntje kerül szóba. Nincs vita afelől, hogy kívánatos az USA katonai jelenléte Európában, bár a kormányzat képviselői nem mulasztják el hangoztatni, hogy ha a majdani európai védelmi doktrínában a Nyugat-európai Unió
szerepe jut túlsúlyba a NATO-val szemben, akkor nem kizárt, hogy az USA-ban komoly politikai vita tárgya lesz az amerikai csapatok európai jelenléte. Másrészt - s ez sem függetleníthető a biztonsági kérdésektől - felelős kormányzati tényezők nem rejtik véka alá azt a vélekedésüket; ha a GATT keretében c Uruguay-fordulónak elnevezett világkereskedelmi tárgyalások kudarcba fulladnak, akkor félő, hogy bekövetkezik az eleddig többé-kevésbé integráltnak tekinthető világgazdaság szétesése három egymással kereskedelmi háborút folytató, protekcionista kereskedelmi övezetre - mely övezetekben nyilvánvalóan az USA, Japán, az Európai Közösség s benne Németország jutna domináns szerephez.
S miközben a negatív jövőkép elkerülése általános ónaj; a fc ellentét a kormányzat és az al-
ternatív külpolitikai koncepciót megfogalmazó agytrösztök között abban mutatkozik, hogy milyen n
kű legyen s milyen szerepvállalással társuljon az USA elkötelezettsége a demokratikus politikai rendszerek fennmaradása, illetve térnyerése iránt. Legyen-e ezen kötelezettségvállalás csupán szelektív, s korlátozódjon a kimúlt szovjet impérium utódállamaira, avagy legyen globális, és akadályozza meg - mondjuk
-	az iszlám fundamentalizmus előretörését? Alkalmazhatóak-e a jó ügy
-	vagyis a demokratikus rendszerek megvédése - érdekében a hagyományos módszereken túl (fegyverszállítási embargó, kereskedelmi és hitelfelvételi szankciók stb.) katonai eszközök, s ha igen, miként? Csak békefenntartó erőkként, mint jelenleg, vagy békét helyreállító erőkkér is, ahogyan azt az egyik, alternatív külpolitikai koncepciót megfogalmazó intézet vezető munkatársa javasolta. E gondolkodásmód loaiki" szerint „némi képzelőerő és dó ság birtokában" a NATO-haderőt már régen be kellett volna vetni a felbomlott Jugoszláviában.
Nehéz szabadulni attól a gondolattól, hogy Amerika felfedezésének ötödik centenáriumi évében, az USA-beli őszi választások után a világ egy megváltozott Amerikával fogja szembetalálni magát. Olyan nagyhatalommal, amely belső és külső korlátainak nemcsak mozgástérbeli, de pénzügyi kényszereire is ráébred, s amely a demokrácia ügyéért vállalt kiállását az eddigieknél I határozottabb feltételekhez köti.
Mi hárul mindebből a magyar politikusokra, felelősen gondolkozó közéleti személyiségekre, írástudókra? Nemcsak különböznünk kell, de különbnek is kell lennünk annál, amit balkáni-bizánci politikai kultúrának nevez a finomkodásokat kedvelő értelmiségi megfogalmazás. Mert ez
-	csak körül kell tekintenünk - a nemzeti indulatok felszításától egyenes utat teremt a brutális, nemzeti és demokratikus elveknek egyaránt ellentmondó, a sötét középkort felidéző mészárlásokig.
Nemzeti érdekeinket nem < képviseli jól, aki a szomszédos népek nacionalista führerjeivel felesel, aki nemzeti türelmetlenségre hasonlóképpen válaszol vagy hatalmi ambícióktól fűlve alantas, kirekesztő indulatokat gerjeszt. Nem. Az új demokratikus világrendben, amelynek az amerikai külpolitika továbbra is meghatározó súlyú formálója lesz, az a magyar politika számíthat komoly elismerésre, amely nemzeti érdekeinket a fejlett demokráciákban a XX. század végére meghonosodott politikai nyelven fogalmazza meg. Nemcsak angolul, hanem magyarul is. Nemcsak az Újyilágban, hanem idehaza, az Óvilágban, a Kárpátmedence kellős közepén is.
A boszniai szerbek Szarajevó bombázását kérik Belgrádiéi
ÚJVIDÉK - Az ENSZ-békeerők pénteken hivatalosan - ha gyakorlatilag még nem is - átvették az ellenőrzést Kelet-Szlavóniában. Ezzel megkezdődhetne a terv második szakasza: a csapatszétválasztás, a demilitarizá-lás és a menekültek visszatérése. A hadsereg kivonulását a nehézfegyverzet kivonásával kezdik meg. Erre három napot irányoztak elő.
A harcok újabb pusztító vihara után Szarajevó szönyű képet mutat: romok, törmelék mindenfelé. A gránátok semmit sem kíméltek. Sokan maradtak hajlék nélkül. A tüzek még a hajnali órákban is égtek. A polgárok ugyanis nem merték elhagyni lakásukat vagy az óvóhelyeket, hogy segítsenek a tűzoltóknak. Az áldozatok számáról nincs még adat, de annyi bizonyos, hogy nagyon sokan vesztették életüket.
A délutáni órákban ismét megszólaltak a fegyverek, fellángoltak a harcok szerte Szarajevóban. A bos-nyák hírügynökség azt jelentette, hogy a szarajevói kaszárnyákban már napok óta tart az ellentét a tisztek és a katonák között, ami már-már
fegyveres összecsapással fenyeget. A katonák ugyanis szeretnék elhagyni a laktanyát. A boszniai elnökség döntést hozott, hogy az ENSZ-békeerők ellenőrzése mellett a katonák fegyvertelenül távozhatnak, s figyelmeztették a laktanyák körül levő bosnyák területi védelmi erőket, hogy ne lőjenek a menekülő fegyvertelenekre, hanem inkább védjék meg őket a tisztek esetleges bosszújától.
Szintén bosnyák értesülés, hogy Karadzsics boszniai szerb pártvezető beszámolt Milosevicsnek a hadihelyzetről, s kérte a szerb elnököt, vegye rá Zsivota Panics vezérkari főnököt, hogy rendelje el Szarajevó és környéke bombázását. Karadzsics közölte, hogy a létfontosságú objektumok bombázásának terve már elkészült, s csak Panics parancsára várnak.
Észak-Boszniában is folytatódnak a hadműveletek. Bosanski Sa-mas térségét horvát területről lőtték. Úgy látszik, hogy Bosanski Brod visszafoglalása után a horvát muzulmán alakulatok Kelet felé nyomulnak.
Horvátország ellenzi Bosznia
felosztását (hisz Zágráb el is ismerte szuverenitását), de a horvátok a jövőben is harcolnak érdekeikért a köztársaság berendezéséről folyó tárgyalásokon. Ezt jelentette ki a Horvát Demokrata Közösség vezetőségi tagja zágrábi sajtóértekezletén. Hozzátette, hogy a szerb fél szándékosan hozta nyilvánösságra a grazi találkozót. A horvát fél megbeszélést tervezett a muzulmánok képviselőjével is ugyanerről a témáról.
A diplomácia az eddigi sikertelenség ellenére folytatja erőfeszítéseit. Kozirjev orosz külügyminiszter hétfőn indul jugoszláviai körútra. Moszkva közvetíteni próbál. Gligo-rov macedón elnök Washingtonban tolmácsolta Szkopje álláspontját Ba-kernak és Eagleburgernak. A Fehér Ház szorgalmazta a macedón-görög ellentétek elsimítását. Gregoric horvát kormányfő pedig Bécsben járt, ahol megismételte, Zágrábnak nem érdeke Bosznia felosztása.
Sebestyén Imre
(A Biztonsági Tanács Bosznia-tanácskozásáról a 3. oldalon olvasható tudósításunk.)
Védelmi szövetség - önálló hadseregekkel
Derűlátó csonka csúcs Taskentben
(Tudósítónktól)
TASKENT - Öt elnök is távol maradt az üzbég fővárosban pénteken megrendezett nemzetközösségi csúcs-értekezletről, amelyet Borsz Jelcin ennek ellenére az eddigi legeredményesebb találkozónak nevezett. A FÁK jövőjét meghatározó és a külföldet leginkább nyugtalanító kérdésekről mindazonáltal most sem születtek megegyezések, a kollektív biztonságról szóló szerződéshez is egyelőre csupán hat tagállam csatlakozott.
Noha Azerbajdzsán, Kirgízia, Moldova, Tádzsikisztán és Ukrajna nem államfői szinten képviseltette magát, valamennyi delegáció megfelelő felhatalmazással a birtokában érkezett Taskentbe - sietett hangsúlyozni délelőtti sajtótájékoztatóján a kudarcot szimatoló újságírók előtt a csonka csúcs szóvivője. Az értekezlet „optimista légkörben” folyó „lendületes” munkájában szerinte ez a körülmény egy csepp fennakadást sem
okozott, az nöklő Nurszulta Nazarbajev je gyezte csak meg, hogy Leonyid Kravcsuk ukrán vezetőt aligha menti fel finn kollégájának kijevi látogatása...
Az első közös állam- és kormányfői ülést mindössze egy apró közjáték varta meg, kor Jelcin szóvá-tette, hogy bajdzsán és Moldova még nem ratifikálta a FÁK alapítóegyezményét - árulta el a tudósítóknak a moldovai miniszterelnök első helyettese, rögtön hozzáfűzve, hogy az említett országok megbízottai megerősítették
Nehéz lesz a „szatellitek" befogása
(A Le Monde rajza)
együttműködési szándékukat, és gyors parlamenti jóváhagyást ígértek. Ettől függetlenül a moldovai kabinet Taskentben is köröztetett nyilatkozatában (Folytatás a 3. oldalon)
Kormányszóvivői tájékoztató
Beterjesztik a sajtótörvény tervezetét
A sajtószabadságról szóló, önmagában rövid, 23 paragrafusból álló törvénytervezetről számolt be a pénteki kormányszóvivői tájékoztatón Fluck-né dr. Papácsy Edit igazságügyi helyettes államtitkár. A kormány által csütörtökön megtárgyalt, úgynevezett kétharmados törvény - az alapvető szabadságjogok egyikéről határozó -monopóliumellenes intézkedései kerültek időben legkésőbb megalkotásra. A törvényalkotók ugyanis nem itt, hanem a rádióról és a televízióról szóló törvényben szabályozzák azoknak a jogait, akik műsorszórási engedélyért folyamodnak, de már van érdekeltségük az írott sajtóban is. A sajtószabadságról szóló tervezetben kimondják, hogy természetes személy, jogi személy, illetőleg ezek jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társasága többségi tulajdonában egyidejűleg egy országos terjesztésű, egy regionális terjesztésű napilap, három országos terjesztésű egyéb időszaki lap, valamint három regionális terjesztésű egyéb időszaki lap lehet. Mindezen felül az időszaki lap tulajdonosa 30 százalékot meg nem haladó közvetlen és közvetett tulajdonosi részesedéssel rendelkezhet egy orszá-
gos, valamint egy regionális terjesztésű napilapnál, továbbá egyéb - a napilap körébe nem tartozó - időszaki lapnál. A jelenlegi tulajdoni viszonyokat is érinti a törvény. Amennyiben több lappal rendelkezik valaki, akkor egy éven belül el kell adnia az engedélyezett fölöttieket.
A törvény kimondja a sajtó szabadságára vonatkozó legfontosabb elveket, illetve tiltja a cenzúrát. Védelmet nyújt az újságírót informálónak, a lap munkatársa csak bírósági eljárás során, mint tanú, köteles felfedni az informátor kilétét. A törvény szabályozza a helyreigazítás módját is. Amennyiben a lap közli a kifogásolt cikkre írt válaszlevelet, azt helyreigazításnak kell tekintem. A személyiségi jogok sérelme esetén a sértett kérelmére és javára maximum 15 millió forint kártérítést ítélhet meg a bíróság, amit a lap tulajdonosára ró ki.
A három évvel ezelőtt elfogadott párttörvény néhány részletét kívánja módosítani a kormány. László Balázs kormányszóvivő ismertette, hogy a jelenleginél precízebben kívánják tiltani a fegyveres testületek hivatásos állományú tagjainak a vezető pártállás betöltését Szabályozzák a támogatás
gyorsabb és szakszerűbb elosztását, eszerint a költségvetésből elkülönített pénz negyedét egyenlő arányban utalják majd át azoknak a pártoknak, amelyek országos listás képviselővel rendelkeznek. A törvénymódosítás szerint a pártok könyvelésében meg kell nevezniük a meghatározott értékhatárok fölötti adományok küldőit.
A csütörtöki ülésen napirendre került a társadalmi szervezetek ingatlanainak koncepciója. A leendő törvény-tervezet intézkedne arról, hogy bizonyos szociális jellegű intézmények a használati jogukat tulajdonjogra alakíthassák át, mégpedig ingyen.
Kérdésekre válaszolva László Balázs kifejtette, Bős-Nagymaros ügyében még nem érkezett meg a hivatalos prágai értesítés az ottani kormány tárgyalási javaslatairól. A prágai indítvány - nem hivatalos értesülés szerint - az EK szakértőivel együtt háromoldalú, bécsi tanácskozást ajánl, hétfői kezdéssel. Amenynyiben megérkezik a hivatalos értesítés, akkor a magyar kormánynak kötelessége az Ország-gyűlés tájékoztatása, illetve a tárgyalásra felhatalmazást kell kérnie a ház hétfői plenáris ülésén.
MA
BELFÖLDÖN
Magyar
biztonságpolitika
2.	oldal
Budapesten randevúzik a világsajtó
3.	oldal
Miként halad a menekültek hazatelepítése?
5. oldal
Kiugróan drágult a tüzelőanyag
9. oldal
Mit akar az egyetemi és főiskolai oktatók kamarája?
11. oldal
KÜLFÖLDÖN
Óvatosan bizakodók a cseh lapok Bős ügyében
2.	oldal
Erik a meglepetés Manilában
3.	oldal
A Touvier-botrány hullámai
8. oldal
Markó Iván vallomása Jeruzsálemből
10. oldal
HÉTFŐN
Amnesty
International
7. oldal
Erzsébet királyné és a múzeumi világnap
9. oldal