﻿Milyen leszel, Európa? i
A szépségbe bele is lehet halni
7. oldal
Ara: 115"
Magyar Nemzet
Gazdasági
mellékletünkben:
Kerekasztal-beszélgetés a költségvetési hiányról és a kilátásokról
ALAPÍTOTTA: PETHŐ SÁNDOR
HÉTFŐ, 1992. május 18., LV. évfolyam, 116. szám
Az ellenzék szerint helyreállt a rend Bakuban
Karabahon kívülre is kiterjedhetnek az örmény-azeri harcok
(Tudósítónktól)
MOSZKVA - Az azerbajdzsán fővárost ellenőrzésük alatt tartó ellenzéki erők nyilatkozatai szerint vasárnapra „stabilizálódott a helyzet" Bakuban. A megbuktatott Muta-libov elnök hollétéről lapzártánkig nem érkezett hitelt érdemlő információ. Eközben Karabahban a szombati viszonylagos nyugalmat követően újra kiéleződtek a harcok.
A bakui parlament, a Nemzeti Tanács egész napos szombati ülésén érvénytelenítette az alig 48 órával korábban hozott döntéseit, méghozzá arra hivatkozva, hogy a márciusban leköszönt államfő, Mutalibov újbóli megbízása, a június elejére kiírt választások elhalasztása és a Nemzeti Tanács feloszlatása alkotmányellenes volt. A testület átalakította a kormányt, meghagyta azonban posztján a Mutalibov által pénteken kinevezett miniszterelnököt. A tanács elutasította Jagub Mamedov parla-
menti elnök lemondási kérelmét, bár a Mutalibov távozása után az államfői funkciókat ideiglenesen ellátó politikus megrendült egészségi állapotát hozta fel indokul.
Hírügynökségi jelentések szerint az ellenzék magját képező Azerbajdzsán Népfront híveinek ezrei még vasárnap is a legfelső tanács épülete előtt ünnepelték győzelmüket. Az utóbbi napok összecsapásokkal is tarkított eseményeinek egyébként meglepően kevés sérültje volt - közölték a népfront főhadiszállásán. A hét végére kialakult tisztázatlan helyzetben az sem teljesen világos, érvényben van-e még a Mutalibov által kihirdetett rendkívüli állapot és a Bakura vonatkozó éjszakai kijárási tilalom. Még szombatról vasárnapra virradóra is szórványos lövöldözések hallatszottak ugyanis a város egyes pontjairól.
A Nemzeti Tanácsot tájékoztatva a karabahi fronton történtekről, Kazijev védelmi miniszter szombaton különleges felhatalmazást szorgalmazott
a katonák számára ebben a nemzet sorsára nézve sorsdöntő pillanatban. A miniszter Lacsin térségéből az örmény csapatok fokozódó aktivitásáról kapott értesüléseket. Jereváni források ugyanakkor szombat este úgy tolmácsolták a fejleményeket, hogy azeri alakulatok kezdtek támadást a stratégiailag kulcsfontosságú Lacsin felől Susa ellen több mint húsz harckocsi és páncélozott jármű bevetésével. A karabahi örmény „önvédelmi erők” visszaverték az ostromot. Előzőleg parancsnokságuk figyelmeztetett, hogy amennyiben azerbajdzsán oldalról nem szüntetik be a sztyepanakerti reptér és általában az örmény települések ágyúzását, Karabah határain kívülre is kiterjesztve a harci cselekményeket, Agdam környékén megsemmisítik a kiállásokat. Örményország moszkvai képviseletének közlése szerint közben Lacsinban összetűzések robbantak ki az autonómiájuk helyreállítását követelő kurdok és az azeri egységek között is.
V.L.
Finoman felülbírált főtitkár
Boszniai békefenntartást latolgat a BT
Egymillió egy életért
Az életüktől és szabadságuktól politikai okból jogtalanul megfosztottak kárpótlásáról szóló törvény határozathozatalakor az Ország-gyűlés egyperces néma felállással emlékezett a törvényben érintettekre. Az egyperces néma felállást a legnagyobb ellenzéki frakció álszentnek találta. Az önmagában nemes gesztus vegyes fogadtatása is kifejezte azt, hogy e törvény az érintettek körében ellentmondásos érzelmeket keltett. Legtöbben azt nehezményezték, hogy e nagyon fontos jogszabály nem az anyagi károkat orvosló kárpótlási törvények előtt született meg, de tartalmi vonatkozásait sem találták kielégítőnek.
Kárpótlás illeti meg a törvény alapján azokat, illetve azok családtagjait, akiket 1939. március 11. és 1989. október 23. között ért sérelem. (Az 1939-es, a honvédelemről szóló törvény szolgáltatott törvényes alapot a kötelező munkaszolgálat bevezetésére.) A 30 napot meghaladó szabadságelvonásért kárpótlás jár azoknak, akiket a törvényben felsorolt bűncselekmények elkövetése miatt ítéltek el, akiket előzetes letartóztatásba helyeztek, akiket magyar bíróság ítélete vagy magyar közigazgatási határozat alapján internáltak, illetve kitelepítettek; a harcoló alakulatok kötelékében munkaszolgálatot teljesítetteknek, a szovjet szervek által kényszermunkára hurcoltaknak, továbbá azoknak, akiket szovjet bíróság politikai indítékú ítélete alapján, vagy más szovjet hatóság intézkedése nyomán korlátoztak szabadságukban. Kárpótlás jár a világháború idején faji, vallási vagy politikai okból külföldre deportáltaknak is.
Jogászi vélemények szerint a törvény tartalmaz diszkriminatív elemeket is. Kizárja ugyanis az élet elvesztéséért járó kárpótlásból azt - illetve annak örökösét -, aki életét nem magyar bíróság törvénysértő ítélete vagy a maayar hatóság szándékos közreműködíése miatt vesztette el, hanem például úgy, hogy a Dunába lőtték. A igazságosságnak pedig ellentmond az, hogy a törvényjavaslat elismeri üldözésként a deportálás következtében elszenvedett szabadságvesztést, de az ugyanígy elszenvedett életvesztést már nem.
Ez a fájó emlékeket idéző törvény néha kicsit sután próbálja e feszültségekkel teli problémát rendezni. Az egymillió forint például az özvegynek, illetve a gyermeknek vagy a szülőnek jár, a jogszabály azonban rendelkezik arról is, hogy mivel számtalan esetben a sérelmet szenvedővel a jegyese élte végig a megpróbáltatásokat, ha a szabadságelvonás megszűnését követő egy éven belül sor került a házasságra - és ez a házasság a sérelmet szenvedett halálakor is fennállt -, jogosult a túlélő házastárs kárpótlásra. Ennek az az oka, hogy elsősorban azok helyzetén kívánnak könnyíteni, akik a törvénytelenséget elszenvedték, és csak hiányuk esetén azokon, akik hosszú időn átvállalták a megbélyegzést, a kirekesztettséget. A havi életjáradék összegét pedig úgy határozzák meg, hogy a szabadságelvonás idejét elosztják a várható élettartammal, és a kapott számot megszorozzák a mindenkori alapösszeggel. A törvényhez csatolt táblázatból kiderül: a nők havonta kevesebb életjáradékra számíthatnak, mivel hosz-szabb a várható élettartamuk.
E törvényjavaslat megszületése után ismét elkezd a társadalom egy csoportja várni. Ám az ő helyzetük talán a legáttekinthe-tőbb, s bármikor születik is döntés az ügyükben, 1992. január 1-jé-től visszamenőleg részesülnek juttatásban.
Sümegi Noémi
Eltávoztak az ENSZ-erők „Szabad a gazda” Szarajevóban
ÚJVIDÉK - Miközben folytatódik a „városok gyilkolása” szerte Bosznia-Hercegovinában, az ENSZ békehadtestének parancsnoksága és a kísérőszemélyzet elhagyta Szarajevót. A második csoporttal indult tegnap Belgrádba (ott kap ideiglenes elhelyezést a parancsnokság egy része) Nambiar tábornok is. A negyven járműből álló menetoszlop reggel kelt útra. Ugyanakkor egy nehézjárművekből álló konvoj Zágráb felé vette az irányt. Az ENSZ-erők parancsnokságának kimenekítésével alig maradt már külföldi megfigyelő a bosnyák fővárosban.
Eddig sem nagyon tudtak hatni -sem az ENSZ, sem az EK emberei -a harcok csillapítására, de most már végképp „szabad a gazda", s félő, hogy a festői, különös keleti hangulatú Mostar után Szarajevó is a barokk Vukovár sorsára jut. A minapi első, valóban frontális összecsapás után nyilvánvalóvá vált, hogy Szarajevóban végső leszámolásra készülnek. A nemzeti vezetők már nem is gondolnak a tárgyalásokra. A békének most Szarajevóban nincsen esélye. A nem szerb negyedeket valóságos ostromgyűrűben tartják a szerb erők, s ezekben a negyedekben a lakosság súlyos ellátási gondokkal küzd. Nem túlzás: éhezik.
Az utóbbi napok elkeseredett harcainak áldozatairól még mindig nincs adat, de a rádióhírekből arra lehet következtetni, hogy számuk százakra tehető. Tegnap is a pincékbe, az óvóhelyekre kényszerült a félig lerombolt város rettegéstől meggyötört lakossága. Szórványos harcok voltak a város (Folytatás a 2. oldalon)
László Balázs kormányszóvivő vasárnap az MTI kérésére reagált arra a szombat esti hírre, miszerint hazánk képviselőjével hivatalosan ismertették a csehszlovák kormány Bőssel kapcsolatos álláspontját. A kormányszóvivő az alábbi közlemény kiadására hatalmazta fel a magyar hírügynökséget:
„Zdenko Pirek, cseh és szlovák külügyminiszter-helyettes szombaton hivatalosan tájékoztatta Varga Györgyöt, a Magyar Köztársaság prágai nagykövetét a cseh és szlovák kormány határozatáról, hogy kész részt venni az Európai Közösség részvételével tervezett találkozón a bős-nagymarosi vízlépcső ügyében. A magyar kormány - az Országgyűlés állásfoglalását kérve és annak korábbi idevágó határozatával összhangban - szin-
(Tudósítónktól)
NEW YORK - Meghozta újabb határozatát a Biztonsági Tanács, amely - európai tagjai sürgetésére - mégis felkérte az ENSZ-főtitkárt a boszniai békefenntartás megfontolására. A magyar diplomácia erélyesebb „üzenetet" szorgalmazott, ám a fenti döntést is helyes irányban tett BT-lépésnek tekinti.
Szerettük volna, ha a határozat erősebb megfogalmazásokat tartalmazott volna és egyértelműbb üzenetet intéz a válságban érintett felekhez, ám így is lépés a helyes irányban -közölte a Biztonsági Tanács ülését követően a sajtóval Erdős André. A magyar ENSZ-képviselő azonban így is „megelégedéssel” nyugtázta az egyhangúlag megszavazott BT-hatá-rozat „előremutató elemeit”.
A pénteki lapzártánk után véget ért BT-ülésen kitűnt: az ENSZ vezetőtes-tülete finoman felülbírálta a világszervezet főtitkárát, Butrosz Gálit, ki beterjesztett jelentésében ódzkodott a boszniai békefenntartástól (el is rendelve a szarajevói főhadiszállás evakuálását), s még a horvátországi küldetést is megkérdőjelezte. Az újabb BT-döntés viszont mégis felkéri a főtitkárt, hogy továbbra is „fontolja meg békefenntartó erők telepítésének lehetőségét Bosznia-Hercegovinában”. S ami ennél is ígéretesebb, indokolva a magyar diplomácia elégedettségét e „lépéssel”: a Biztonsági Tanács úgy határozott, továbbra is „aktívan” foglalkozik a délszláv válsággal, és „megfontol további lépéseket a békés megoldás elérése végett”.
tén kész részt venni olyan találkozón, amely az 1977. évi szerződésen kívüli egyoldalú munkálatok (C változat) felfüggesztése mellett a háromoldalú bizottság tevékenységének megindítására vezet és ennek eredményeként az államközi jogvita közös megegyezéssel való megoldását segíti elő.”
Figyelemre méltó, hogy a kormányszóvivő szombaton - a hivatalos csehszlovák értesítés kézhez vétele előtt azt közölte: „amennyiben a hivatalos cseh és szlovák közlés megérkezik, úgy a magyar fél számára új helyzet áll elő, amelyben a kormánynak ismét kérnie kell az Országgyűlés állásfoglalását. Mindezek figyelem-bevételével nem látszik valószínűnek, hogy az új tárgyalások már hétfőn megkezdődhetnek.”
(További tudósításaink a 3. oldalon)
A brit ENSZ-képviselő megjegyezte, hogy a döntés tanúsága szerint a világszervezet nem tekint el a válságkezeléstől. Végtére is, fejtegette a tudósítóknak a magyar küldött, immár a harmadik agresszióról van szó a volt Jugoszláviában, s ha a nemzetközi közösség képtelen megállítani, az súlyos veszélyekkel fenyeget az exfö-
deráció más, etnikailag vegyes területein, hiszen azokon, így a Vajdaságban is máris tapasztalható feszültség.
Lapunk értesülése szerint a BT-határozatának a további lépésekre utaló 14. szakasza aktív magyar diplomáciai munkával, és végül az enyhébb megfogalmazást éppen az egység érdekében elfogadó csatlakozásunkkal született meg, noha Budapest szerette volna, ha egyértelmű utalás is bekerül a szövegbe az ENSZ-alapok-mány 7. paragrafusára. Az ugyanis feljogosítja a Biztonsági Tanácsot kényszerítő intézkedések foganatosítására is; ekként alapja volt az Irak és a
A mai napon járt le az a moratórium, amit a Világbank rendelt el a világ 1992-es fejlődéséről készített jelentésének közreadásával kapcsolatban. Ennek köszönhetően a földkerekség valamennyi országában ezen a reggelen közük az újságok ezt a dolgozatot vagy annak összefoglalását.
A nemzetközi pénzintézet a világ múlt évi fejlődéséről készített jelentésében azt elemzi, hogyan gördítenek és hogyan gördíthetnek akadályokat a környezeti problémák a világ fejlődése útjába. Ma már ugyanis a jövő termelőképességét veszélyezteti, ha növekvő bevételeknek a talaj eróziója, a vízgyűjtők kimerülése és az ökológiai rendszerek tönkretétele a következménye. Az évről évre elért
Líbia elleni szankcióknak s magának az Öböl-háborúnak is.
Különben a The New York Times is kiemeü, hogy Magyarország és Marokkó erélyesebb, a szerbeket szankcióval sújtó döntést szorgalmazott. Hiszen a zárt ajtók mögötti vitában (a nyilvánosság előtt jószerivel már nincs is BT-ülés, csak szavazás) a magyar nagykövet hangsúlyozta, hogy értelmezésünk szerint az enyhébb megfogalmazás is jelzi azért, a testület kész az eseményekkel arányos fellépésre. Egyébként a BT-határozat tartalmazza azokat az elemeket, amelyekét értesülések alapján szombati lapunkban már vázolhattunk: név szerint említi a jugoszláv (szerb) és a horvát sereget, kivonásukat, avagy lefegyverzésüket sürgetve, miként a Boszniában lévő szabadcsapatokét is; s nagy hangsúlyt helyez a BT a humanitárius segélyezésre, annak biztosítására, az EK-eiőfeszítés támogatására és persze a tűzszünetre.
Magyar javaslatra került be a BT-határozatba, hogy mindenkinek „tiszteletben kell tartania Bosznia-Hercegovina területi egységét”, továbbá azonnal fel kell hagyni mindenütt a volt Jugoszláviában „a lakosság etnikai összetételének megváltoztatására tett minden próbálkozással”.
Aktív volt diplomáciánk abban is, hogy ENSZ-képviseletünk szervezte meg a világszervezet épületében az egyelőre nem tag Bosznia külügyminiszterének sajtóértekezletét, amelyen Siladzsics felhívta a figyelmet rá: ha az agresszió révén megdöntenék a szarajevói kormányt, azt jelentené, először buktatna meg a térségben egy kommunista nacionalista rezsim egy demokratikusan megválasztott vezetést.
Avar János
többletet sorra ellensúlyozzák azok a kiadások, amelyeket a szennyeződés miatt kell az egészségügyre és az életminőség megőrzésére fordítani.
A szegénység enyhítése kötelesség és egyben előfeltétele a környezet fenntarthatóságának is - szögezi le a tanulmány. A szegénység visszaszorításához elengedhetetlen gyors gazdasági fejlődés azonban a környezeti pusztítás veszélyét is magában hordozza. A legnagyobb kihívást tehát a gazdasági növekedés és a természet rombolása közötti pozitív irányú kapcsolat megszüntetése jelenti. A jelentés így arra törekszik, hogy azonosítsa a legfontosabb problémákat és megfelelő stratégiákat ajánljon azok megválaszolására.
(Folytatás all. oldalon)
MA
BELFÖLDÖN
A sajtó a szabad társadalmak oszlopa
3.	oldal
Nagy Erzsébet a kárpótlási törvényről
4.	oldal
Parlamenti
kószálások
4. oldal
A műszakiak és a politika
4.	oldal
Lesz-e igazi lakástörvény?
5.	oldal
Elszámolás
6.	oldal
Erzsébet királyné és a múzeumi világnap
9. oldal
Utazási irodák utasok nélkül
11. oldal
KÜLFÖLDÖN
Hadügyminiszter
harapófogóban
2. oldal
Tiltakozások Genovában az expo ellen
2. oldal
Dépardieu csak a szívére hallgat
16. oldal
HOLNAP
Egy nem
diplomatikus napló
6.	oldal
Chronica
Satmarorum
Bereg-Szatmár tájain
7.	oldal
A magyar avantgárd Párizsban
10. oldal
Magyar közlemény Bősről
Tárgyalási készség
A Világbank jelentése a világ fejlődéséről
Példa nélküli lehetőség a változásra