﻿Magyar Nemzet
Ara: 11,50 Ft
ALAPÍTOTTA: PETHŐ SÁNDOR
PÉNTEK, 1992. május 22., LV. évfolyam, 120. szám
Felemelik a lakáskölcsön felső határát
Soron kívüli kormánysegély az aszálykárok megelőzésére
A jelenlegi feltételek mellett a kárpótlási törvények végrehajtása öt évet venne igénybe. Ezért az Országos Kárpótlási és Kárrendezési Hivatal, valamint a megyei hivatalok munkaerő és technikai fel-szerelési gondjainak megoldására 550 millió forintot különített el a kormányzat a költségvetési tartalék terhére. Ezenfelül a tavalyi béralapból megmaradt további 258 millió forint is azt a célt szolgálja, hogy az eddig beérkezett 830 ezer kérelemét a hivatalok mielőbb el tudják bírálni. Mindezt Juhász Judit kormányszóvivő jelentette be a kabinet ülésének szünetében tartott sajtótájékoztatón. Mindehhez hozzátette, hogy az életüktől és szabadságuktól megfosztottak kárpótlásáról szóló törvény alapján 300 ezer kérelem beadására lehet számítani. A kárpótlási hivatalok munkaerő-feltételeinek javítása ugyanakkor a munkanélküliséget is enyhíti.
A sajtótájékoztató vendégeként Morvái István belügyminisztériumi államtitkár ismertette az ózdi térség foglalkoztatási, gazdasági és üzemeltetési gondjainak enyhítésére született rövid távú kormányprogramot. E csomagterv meghatározza az egyes szaktárcák részletes feladatait, másfelől ajánlásokat fogalmaz meg a helyi önkormányzatoknak a fejlesztés irányára vonatkozóan. A térség fejlesztésére mozgósítják a tárcáknál meglévő alapok pénzügyi kereteit; a kabinet elrendelte, hogy Ózd és környéke kiemelten részesedjék a terület-
fejlesztési és a munkahely-teremtési keretből. E térség 28 településén ugyanis húsz százaléknál magasabb a munkanélküliség aránya. A programból kitűnik, hogy a kohászatnak nincs jövője e területen, s a vállalkozások elősegítésével kell áthidalni az ebből fakadó nehézségeket. A program továbbá tartalmazza az útépítések, az egészségügyi intézmények korszerűsítésének, valamint alapellátások fejlesztésének támogatását. Morvái István elmondta, hogy hasonló fejlesztési program készül Békés, valamint Szabolcs-Szatmár-Bereg megye fejlesztésére, s a Balaton környékének megsegítéséről is született program.
A dél-alföldi térség fejlesztési koncepcióját szintén jóváhagyta a kormány; e szerint a már meglévő folyamatok mellett - mint például az arzénszennyezés, az ivóvíz problémája - új feladatokat is tartalmaz a program.
Az aszálykárok megelőzésére soron kívül 400 millió forintot folyósít a mezőgazdaságnak a kormány. Ugyanakor az egyes növénytermesztési hitelekhez nyújtott kamattámogatást kiterjeszti az öntözéssel kapcsolatos hitelekre is, így segítik öntözőgépek, berendezések és alkatrészek vásárlását.
A lakásszerzést szolgáló megtakarítások ösztönzése céljából a kormány módosította a megtakarításokhoz kapcsolódó kedvezményekről szóló jogszabályt. Ezek szerint felemelik az igényelhető
kölcsön felső határát, visszaállítva ezzel a lakások árában a saját rész és a kedvezményes hitel eredeti arányait. Ennek megfelelően a kölcsön felső határa egy személyre ötéves előtakarékoskodás esetén 400 ezer, hat évnél 500 ezer, hét vagy többévi takarékoskodás esetén 600 ezer forint.
A társadalmi szervezetek ingatlanjainak kezelői jogáról szóló törvény módosítását kezdeményező indítvány szerint a fogyatékos személyek érdekképviseletét ellátó szervezetek díjmetesen megkapják az általuk ingyenesen használt ingatlan tulajdonjogát.
László Balázs a kormány külpolitikai vonatkozású napirendi pontjai közül kiemelte azt, hogy a miniszterelnök beszámolója szerint a német Bundestag ratifikálta a német-magyar barátsági és együttműködési szerződést. A kormány jóváhagyta a magyar-ukrán jószomszédsági és együttműködési szerződést, és azt különleges és sürgős tárgyalási módot kérve az Országgyűlés elé terjeszti. László Balázs beszámolt arról is, hogy hivatalosan Magyarország javasolja Horvátország ENSZ-tagságát. (Szlovénia ajánlója Izland.)
A kormány jóváhagyta a Világbankkal kötött 100 millió dolláros hitelegyezményt, amely lehetőséget ad arra, hogy a magyar termékpiac fejlesztését pályázati rendszerrel segítsék.
(sümegi)
Mitterrand és Kohl ma dönt a részletekről
Az önálló európai haderő magja lehet a közös francia-német seregtest
Kényszertagság
Pár évvel ezelőtt újsütetű vállalkozó ismerősöm heteken át bujto-gatott: törjek pálcát a kisiparosokat akkortájt tömörítő KIOSZ fölött. Más baja nem volt a szervezettel, mint az, hogy kötelezően tagjává kellett hogy legyen. Felháborodásával egyetértettem, mint ahogy később a szervezet egyik akkori vezetőjének álláspontjával is azonosulni tudtam. A funkcionárius ugyanis éppen a kötelező tagság anomáliáiról beszélt. Mondta, le akarják vetkőzni a múltat, szakítani akarnak a hajdani hatóságos-dival, s bár tudja, vannak előnyei is a kötelező tagságnak, ha a kisiparosok, vállalkozók emiatt érzik jogaikat sárba tiprottnak, ám legyen, a KIOSZ nem áll ellen a liberalizálásnak.
Nem tudom, valóban e nyomásnak vagy az utóbbi két-három év mindenre kiterjedő átszervezésének, átalakításának köszönhető-e, de tény, megszűnt a kötelező tagság intézménye. Korunk hősének, a vállalkozásra kész honpolgárnak jóformán alig kell tennie valamit azért, hogy a vállalkozók sokak által irigyelt, mások által baleknak nézett táborához tartozzon, s új életet kezdjen.
Az azonban már más kérdés, milyen új életet. Az utóbbi időben a taxisok helyzete világított rá talán leginkább arra, hogy sok esetben mennyire áldatlan. A hírek szerint viszont a taxisok gondjai sem sokkal súlyosabbak, mint például a butikosoké, a gomba mód szaporodó ügynökségeké vagy bármilyen más, kívülről menőnek tűnő, s ezért új és újabb tömegeket vonzó szféráké. Számos területen bizonyosodott be az utóbbi időben: a fókák száma nem nő arányosan az eszkimókéval.
A szakértők szerint mindennek a jelenlegi őskáosz az oka. Az, hogy nem tudni, egy-egy területen, ágazatban hányán váltanak ki engedélyt, illetve hányán szüneteltetik vagy adják azt vissza. Képtelenség kideríteni, biztosít-e még megélhetést a felkapott, vonzó szakma, ágazat.
Az Iposz Magyar Kézműves Kamara elnöke e heti fórumuk alkalmából ezért beszélt lapunknak arról, hogy vissza kellene állítani a kötelező tagság intézményét. No nem az egykori automatikus hovatartozás elrendelését szorgalmazza, hanem azt, hogy szabadon választva a megannyi érdek-képviselet közül valahol mindenképp regisztráltassa magát a kezdő vállalkozó.
Azt talán magyarázni sem kell, hogy az úton-útfélen becsapott fogyasztó meg a szélhámosság áldozatává váló partner cég érdeke miért is kívánja ezt. Az viszont némi beleélést igényel, hogy megértsük, van igazság állításában: képtelenek mintegy félmillió vállalkozás nevében fellépni azok az érdekképviseletek, amelyeknek tagsága együttesen sem éri el a 200 ezret. Miért is hinné el a „csak" 200 ezres tábort képviselőknek bárki, hogy mind a félmillió vállalkozót agyoncsaphatják azok a szabályozók, amelyeket a jóval nagyobb erőt felvonultató nagy-vállalati kör igényeinek többé-ke-vésbé megfelelően fogadnak el?
És akkor még említést sem tettünk arról, hogy az igazolványát birtokló, sehová sem tartozó kezdő vállalkozót ma az égvilágon senki nem világosítja fel: kudarcra ítélt üzletbe kezdett, amivel legfeljebb a csődbe ment vagy pálya-korrekcióra kényszerülő vállalkozók népes táborát szaporíthatja.
Pató Zsuzsa
Prága június 4-én határoz Bősről
Prágából jelenti az MTI: A csehszlovák szövetségi kormány - a Prága melletti Kolodeje kastélyban tartott csütörtöki ülésén - megvitatta ugyan a bősi erőmű kérdését, de nem alakított ki állásfoglalást. Az erőmű körüli helyzettel, valamint Antall József magyar miniszterelnök Marián Calfa csehszlovák kormányfőhöz intézett levelével történt megismerkedés nyomán - miként az este kiadott közleményből kitűnik - Jirí Dienstbier külügyminiszter feladatául szabta a kormány, hogy - az illetékes szövetségi és köztársasági tárcákkal együttműködve - június 4-ikéig tegyen előterjesztést. Ennek alapján döntenek majd a további, Bőssel kapcsolatos lépésekről.
Megfigyelők felhívják a figyelmet arra, hogy Csehszlovákiában június 5-ikén és 6-ikán parlamenti választásokat tartanak. A pénteken kezdődő választások előtti napon, csütörtökön már életben lesz a „kampánycsend,,. Ezen a napon kíván tehát a kormányzat a nyilvánosság elé lépni a maga Bősre vonatkozó hivatalos álláspontjával. Ezzel összefüggésben figyelemre méltó, hogy több cseh és szlovák politikai vezető az elmúlt napokban azzal vádolta Magyarországot: döntésének a választási kampányhoz történt időzítésével megkísérelt beavatkozni Csehszlovákia belső ügyeibe.
Sokórás „eszmecserét” tartott csütörtökön a parlament kulturális bizottsága, amelynek csupán egyetlen napirendi pontnak, a Magyar Televízió elnökének, Hankiss Elemérnek a meghallgatása ügyében kellett üléseznie.
Szabad György, az Országgyűlés elnöke még márciusban felszólította a kulturális bizottságot - a miniszterelnöknek március 11-én keltezett levelére hivatkozva -, hogy hallgassa meg Hankiss Elemért, és foglaljon állást tévéelnöki alkalmassága kérdésében. A médiumok elnökének meghallgatásáról, annak jogosságáról és időszerűségéről sokat vitázott az elmúlt hetekben a kulturális bizottság testű-
HÍRÖSSZEFOGLALÓNK
„Ma hintik el a jövendő európai hadsereg magját” - így kommentálják a megfigyelők Mitterrand francia elnök és Kohl német kancellár franciaországi La Rochelle-ben zajló csúcstalálkozóján hozandó legfontosabb döntést. A két NATO-tagállam vezetője pénteken rögzíti az „európai rendeltetésű” francia-német seregtest felállításának részleteit. A két ország közötti szoros katonai együttműködésének eredményeként már létezik egy közös dandár, ám a most felállítandó seregtest már komoly erőt képvisel, 35-40 ezer főt számlál majd, s 1995-ben lesz bevethető.
A közös hadtest megteremtése előtt az út az Öböl-háború után nyílt meg, amikor Párizs elfogadta, hogy részt vegyen nemzetközi katonai egységekben. A francia-német csapattest irányítása rugalmasan valósul meg, többféle fel-használása is lehetséges lesz. Különösen Bonnban váltig hangoztatják, hogy a francia-német egység felállítását nem lehet a NATO-tól való eltávolodással magyarázni. A sereg-
lete, a kormánykoalíció, valamint az ellenzék képviselői köre. A vita a tegnapi ülés előtt is újraéledt, Haraszti Miklós (SZDSZ) azt kutatta, hogyan helyezkedik el a meghallgatás a jelenleg érvényes jogszabályok között. Molnár Péter (Fidesz) pedig ismételten azt a kérdést tette fel, miért kapcsolja össze a médiumok vezetőinek „alkalmassági vizsgálatát” a miniszterelnök a médiatörvény meghozatalával? Kulin Ferenc, a bizottság elnöke az 1990/57-es törvény első paragrafusára hivatkozott, amely a médiavezetők visszahívási lehetőségét írja körül, s amelybe a meghallgatás ténye is beleillik.
(Folytatás a 4. oldalon)
test azonban nem lesz folyamatosan alárendelve az atlanti szövetség irányításának. A két kormány is dönthet majd felhasználásáról, sőt a NA-
TO-tagállamok térségén kívül is bevethető lesz, amihez azonban még módosítani kell a német alkotmány ide vonatkozó - ezt egyelőre tiltó -szakaszát.
ÚJVIDÉK - Jugoszlávia elnöksége határozatot hozott a tavaly októberben kihirdetett „közvetlen háborús veszély” állapotának, tehát a rendkívüli állapotnak a megszüntetéséről, mivel - mint közölték -megszűntek az azt kiváltó okok. Annak idején még a JSZSZK elnöksége ezt jogi alapnak tekintette más intézkedések meghozatalára, mint például a mozgósítások vagy a hadkötelesek külföldi utazásainak korlátozása, illetve arra, hogy csak a katonai hatóságok engedélyével lehet elhagyni az ország területét. Egyelőre nincs világos magyarázat arra, hogy a rendkívüli állapot meg-
A fő feladát az európai és a két ország biztonságának védelme. Másrészt a hadtest az Irak-ellenes háborúhoz hasonló helyzetben is felhasználható lesz. Ezen túlmenően „zöldsisakos” szerepet is kaphat, azaz a katonák részt vehetnek humanitárius és környezetvédelmi akciókban is. Az egység létrehozása egyébként összehangban van az Európai Közösség Maastrichtban elfogadott távlati védelmi elképzeléseivel, és alapját képezheti a Nyugat-európai	Unió
fegyveres erejének. Bonn és Párizs felhívást intézett az unió tagállamaihoz is, hogy nemzeti egységeik mielőbbi csatlakozásával szélesítsék ki az együttműködést.
Minden nyugtatás és magyarázkodás ellenére Washington fölöttébb gyanakodva szemléli az önállósuló európai védelmi elképzeléseket, melyeknek Párizs a szószólója. Az amerikai illetékesek szerint az európai hadsereg felállításával értelmetlenné válna a NATO, s egyúttal Washington katonai jelenléte az öreg kontinensen.
szüntetésével érvényüket vesztik-e a belőle következő más, sokak szerint törvényellenes korlátozások, intézkedések, amelyeknek már akkor is csupán a régi Jugoszlávia,, „szerb részében” tudtak érvényt szerezni.
Az elnökség ezzel a lépésével feltehetőleg a nemzetközi nyomás élét szeretné elvenni, amiben az is benne van, hogy a választásokat, lám, nem háborús állapotok közepette tartják meg. Belgrád azonban -még ha ez az egyébként üdvözlendő lépés segítene is valamin - finoman fogalmazva: lépéshátrányban van.
(Folytatás a 2. oldalon)
(posa)
Elhalasztották a döntést Hankiss alkalmasságáról
Új Jugoszláviában megszüntették
a rendkívüli állapotot
A JÓT gépei nem szállhatnak le Amerikában