﻿Egészséges népnek lehet csak jövője
Az ország helyzete című összeállításunk a 6. oldalon
Ára: 11,50 Ft
ALAPÍTOTTA: PETHŐ SÁNDOR
SZOMBAT, 1992. május 23., LV. évfolyam, 121. szám
*
Iróperek
Irta: Tóbiás Áron
Mindenkinek megvan a maga magántörténelme. Az én életemben fordulópontnak számít 1957. május 22.
Ekkor tartóztattak le.
Azon a napon - ezt sokkal később tudtam meg - vették őrizetbe Bibó Istvánt és Göncz Árpádot. Ekkor már idehaza voltak a romániai Snagovból titokban hazaszállított Nagy Imre miniszterelnök és híveinek csoportjából azok a férfiak, akik az 1958-as perben szerepelnek maid. A Gyorskocsi utcai vizsgálati börtön - ahová engem is vittek - zsúfolva volt 56-osokkal. Mindannyiunkat különböző perekbe darált bele a megtorlás mechanizmusa.
A megfélemlített országban eközben megnyugvásról szólt már a sokféle szóözön. Az úgyneve-
kezett a látványos nagy íróper. Ugyancsak négy vádlottal: Déry
Tibor, Háy Gyula, Zelk Zoltán, •... ítéletük matemati-
Tardos Tibor, kailaa is kiszámított volt, sorrendben: kilenc, hat, három és másfél börtönesztendőkkel.
Tardos Tibor okos könyvet írt megpróbáltatásairól, amit csak külföldön jelentethetett meg. A
ugyr
zett Országgyűlés is összeült valamikor 1957. május közepén. Ká-
dár János miniszterelnökként visszatekintett 56 őszére. Bibó István nevét is említette, de Bibó Lajosként - összetévesztve a keresztnevet az akkori békés hódmezővásárhelyi magányában élő, hetvenhat esztendős Bibó Lajos regényíróval...
Ötvenhét forró nyarán - pokoli hőség volt a Gyorskocsi utcai cellákban - a sorozatos kihallgatások után összeállt a vádirat ellenem: azaz az akkor már felfüggesztett írószövetség kiadójának,
Magvetőnek lektoraként sok
olyan könyvet engedtem kinyomtatni, ami később veszedelmesen
„izgatónak", sőt nem egy közülük „ellenforradalminak" számított. De ez csak a körítés volt. Legsúlyosabb vádpontnak az bizonyult, hogy Varga Domokossal, az akkprra már megszüntetett Irodalmi Újság munkatársával részt vettünk a Nagybudapesti Központi Munkástanács alakuló ülésén. Ott ismertettük Bibó Istvánnak, a Nagy Imre-kormány államminiszterének kompomisszumos kibontakozási tervezetét a magyar kérdés megoldására - majd sokszorosítottam azt.
A Legfelsőbb Bíróság Népbírósági Tanácsa előtt négyen álltunk, az írószövetség munkatársainak perében. Az elsőrendű vádlott, az írószövetség lapjának, az Irodalmi Újságnak munkatársa, Varga Domokos volt, majd jómagam, másodrendűként, mint az írószövetség kiadójának szerkesztője. Ezután következett Molnár Zoltán és Fekete Gyula, az írószövetség két titkára.
Nem tudtuk a cellák mélyén odabenn - hogyan is tudhattuk volna -, hogy miközben bennünket előbb izgatással, majd a sokkal súlyosabb minősítésű büntetéssel, szervezkedéssel vádoltak, idekinn aláírási kampányt szerveztek az írók körében. Követelték: tiltakozzanak az ENSZ ötös bizottságának megállapítása ellen, miszerint 1956 őszén Magyarországon forradalom és szabadságharc volt, amit idegen segítséggel, véres kézzel törtek le...
Az írók legtöbbje a Bethlen Gábor-i, egykori törökellenes meggondolásból aláírta ezt, a nagyvilág megtévesztésére szánt, sebtében megfogalmazott papirost. Annak fejében, hoay egyrészt íróperek nem lesznek, vagy ha igen, a már letartóztatottakkal szembeni csekély büntetéssel, másrészt a Kádár-kormány nem alkalmaz megtorlást az 1956-os népfelkelés résztvevői ellen.
A forradalom leverői nem tartották meg a megállapodást. Az írószövetség tisztségviselőinek pere után - ami „előjátéknak" számított - néhány héttel később követ-
ugyancsak külföldön írta meg önéletrajzát (Született 1900-ban címmel). Ebben így vall: „Tardos Tibor, aki a hátam mögött ült a vádlottak padján, úgy látta, hogy az ítélet engem nagyon megrendített: »Kissé meggörnyedt háttal álltái előttem, és amikor rád olvasták a hat évet, megvonaglottál, mintha ostorral vágtak volna végig rajtad»..."
Ez az ostor ott suhogott valamennyi, a megtorlás áldozatává vált, lakóhelyén megkínzott, internálótáborba hurcolt, letartóztatott és börtönbüntetésre ítélt feje fölött. Ne feledjük: 1957 tavasza volt az az időszak a meggyötört és megkínzott Magyarországon, amikor a „pu-fajkások", a karhatalmisták faluról falura járva, végigverték a fél országot.
Az íróperek (hiszen szinte valamennyi megyeszékhelyen a helyi vezetés, visszaállított hatalmának illusztrálására, megrendezte a „helyi" írók pereit...) csupán előkészítői voltak az egyre magasabb szinten megrendezett politikai pereknek. (Később ideológiailag meg is fogalmazták a tételt: mi történt 1956-ban Magyarországon? Egyszerű volt a válasz: Ellenforradalom tollal és fegyverrel... így jelentették meg könyvben is.)
Á megtorlás egyik csúcsa a Nagyjmre-per volt, 1958 júniusában. És ma már világszerte ismert jelképe: a 301 -es parcella.
őst, az újra visszanyert szabadság idején, meg kell egy pillanatra állnunk az 1957-es írópereknél. Ám mégsem szabad csupán saját sebeinket mutogatni - mivel a mi pereink többé-kevésbé a törvényesség korlátái között zajlottak, félig-meddig a külföld és a nagyvilág szeme előtt.
A valóság viszont az volt: több száz forradalmárt akasztottak fel, sok ezer ártatlan ember került börtönbe, tízezrek internálótáborba a csend és a hallgatás országává vált kádári Magyarországon. Hozzájuk számítva azokat is, akiket el sem vittek!
Álljon itt a füzesgyarmati parasztpolitikus, Hegyesi János története. Amikor 56-ban Füzesgyarmaton is megindulta mozgás, szaladtak a községházáról Hegyesi Jánosért: Jaj, jöjjön már segíteni, szorongatják a párttitkárt meg a tanácselnököt!..." János bácsi ment, lecsendesítette a tömeget. Majd 57 elején jöttek a pufajká-
|eiKepe. a
Ml
sok, éiszaka kiráncigálták az óból Hegyesi Jánost, és elvit-
áayál
féle a tanácsházára. Szó nélkül felpofozták: miért nem ment előbb oda?... Erre János bácsi visszakérdezte: - Miért nem jöttek előbb naguk?... Erre úgy összeverték,
hogy hetekig feküdt a gyulai kórban.
házi
Évtizedekkel később megkérdeztem a már nagyon idős Hegyesi Jánost, aki parasztköltőként vált ismertté: - Megbánta, hogy akkor közbelépett? Szemembe nézett, és ezt mondta: - Azt tanultam az öregektől, hogy igyekezzünk mindig emberségesen cselekedni... Mert ez az erkölcs alapja.
Történelmi csúcstalálkozó La Rochelle-ben
Megszervezik a közös francia-német alakulatot
HÍRÖSSZEFOGLALÓNK Minden valószínűség szerint történelmi találkozóként vonul be a francia-német csúcstalálkozók történetébe Francois Mitterrand és Helmut Kohl pénteken véget ért tanácskozása. A francia elnök és a német kancellár a franciaországi La Rochelle-ben ugyanis megállapodott egy közös haderő létrehozásában. A francia-né-
met - katonai terminológiával 3 tervek sz
élve - seregtest a ti rint 35 ezer főből áll majd.
A tanácskozás befejeztével a két államférfi közös sajtókonferenciát tartott, s ezen igyekezett eloszlatni a közös haderő létrehozása miatti, elsősorban amerikai és brit - NATO-féltő - aggodalmakat. Mindketten azt hangoztatták, hogy a lépés semmiképpen nem ellentétes az atlanti szövetség érdekeivel, ugyanakkor -mint fogalmaztak - megfelelő katonai kapacitást biztosít az Európai Uniónak, mégpedig a tizenkettek által a közös védelmi politikáról meg-
hozott maastrichi döntés értelmében. A seregtestet egyelőre csak francia és német haderő alkotja, az alakulat a jövőben azonban más EK-tag-államok egységeivel is bővülhet. Mitterrand szerint elsősorban Belgium, Luxemburg, Spanyolország és Olaszország mutat érdeklődést ennek lehetősége iránt.
A két politikus úgy vélekedett, hogy a francia-német seregtest felállítása nagy lépést jelent az Európai Közösségek jövendő védelmi szerepének kialakításához, de Kohl ismételten aláhúzta: mindez nem csökkenti a NATO fennmaradásának, az amerikai erők európai, ezen belül németországi jelenlétének fontosságát. Az amerikai jelenlétet egyébként Mitterrand is alapvető fontosságúnak minősítette.
Az MTI párizsi tudósítójának jelentése szerint az új német-francia alakulat 1995 végéig jön létre, és a felállításával kapcsolatos érdemi tárgyalásokat júliusban kezdik meg. A két fél által létrehozott közös védelmi tanács három feladatot jelölt meg az alakulat számára: a közös védel-
Szucsinda külföldre távozik
Lemondott
a thai kormányfő
Lemondott hivataláról Szucsinda Kraprijun thaiföldi miniszterelnök -közölték pénteken Bangókban jól'értesült források. Ezt az AFP jelentette. Az említett források szerint Szucsinda az ország elhagyására készül, nem tudni azonban, hogy melyik országba szándékozik utazni. Előzőleg a BBC késő esti adásában kilátástalannak minősítette Szucsinda helyzetét az után, hogy Pongpol Adirekszan külügyminiszter lemondásra szólította fel a miniszterelnököt. Külföldi nagykövetek előtt elmondott beszédében kifejtette, hogy felelnie kell tetteiért, vagyis azért, hogy az utóbbi napokban erőszakot alkalmazott távozását követelő tüntetőkkel szemben. A külügyminiszter szerint Thaiföld jó hírét csakis a tábornok távozásával lehet helyreállítani. Az összecsapásokban hivatalos adatok szerint 40 személy vesztette életét, a közvélemény azonban sokkal több ember halálát gyanítja.
A Nyugat a határait védi
Több mint egymillió menekült Európa-szerte
BÉCS - Európa a második világháború óta a legnagyobb menekülttragédia szemtanúja, s ha nem történnek sürgős intézkedések, a becslések szerint legkevesebb egymillió-kettőszázezer menekülő elhelyezésére, úgy kontinentális méretű katasztrófa fenyeget - mondotta Alois Mock osztrák külügyminiszter annak a nemzetközi tanácskozásnak a megnyitóján, amelyet osztrák kezdeményezésre csütörtökön és pénteken tartottak Bécsben. A két nap során mindössze annyi derült ki, hogy Európa fejlett államai sátrakat, matracokat és élelmiszer-támogatást tudnak ajánlani a boszniai harcok elől menekülő polgári lakosságnak s mindenképpen kívánatosnak tartják, hogy e tömegek ne lépjék át a nyugati határokat. Tíz állam, közöttük Magyar-ország ötven képviselője volt jelen a szakértői tanácskozáson.
Ausztria szeretné elérni, hogy Eu-
MAV: hivatalosan tízen sztrájkoltak
Tegnap reggel 7 és 9 óra között megtartotta figyelmeztető
sztrájkját a Vasutasok Független Szakszervezetének Szövet-
sége. A figyelmeztető sztrájk kezdete előtt a ,103 ezer főt foglalkoztató MÁV vezetőinek mindössze tíz dolgozó jelezte írásban, hogy két órán át beszünteti a munkát. Arról azonban, hogy valójában hányán sztrájkoltak, nincs pontos adat.
A figyelmeztető munkabeszüntetést követően Sípos István, a MÁV kereskedelmi és üzemviteli vezérigazgatóhelyettese sajtótájékoztatót tartott. Elmondta: reggel 7 és 9 óra között 36 vonat közlekedett, ám mindössze négy késett - együttvéve 257 percet - a sztrájk miatt. A legtöbb késést - 106 percet - a Lővér Expressz utasai szenvedték el, akik végül is egy segédszerelvényen hagyhatták el a Keleti pályaudvart. Az eredeti szerelvényt azért nem tudták elindítani, mert néhá-nyan a sínek között kívánták figyelmeztető sztrájkjukat megtartani. (A hírek szerint a rendőrség vetett véget az ily módon tartott demonstrációnak.)
(Folytatás 9. oldalon)
Társadalmi átalakulás mint szociális kihívás
„Célunk az esélyegyenlőség”
Nem szabad lemondanunk arról, hogy a célunk továbbra is az esélyegyenlőség legyen - jelentette ki Göncz Árpád köztársasági elnök pénteken, a Társadalmi átalakulás mint szociális kihívás című konferencián megtartott beszédében. Ugyanakkor elmondta, hogy hazánkban egyes társadalmi rétegek afrikai, mások nyugatnémet életkorra számíthatnak.
Nem hiszem, hogy korai halálra kell ítélnünk az ország egyik részét -mondotta a köztársasági elnök. Beszédében kifogásolta, hogy a szociálpolitika döntéshozói és az érintettek érdekvédelmi csoportjai csak kis számban jelentek meg. Holott a szociálpolitika nem más, mint valóságismeretre támaszkodó emberközpontúság, s a konferencia ismeretek szerzésére kiválóan alkalmas. A diagnózis kirajzolódott, de a csodagyógyszer feltalálása elmarad - értékelte a hallottakat Göncz Árpád, leszögezve, hogy ezen nem is lehet csodálkozni. A gazdasági átalakulást ugyanis csak
met, továbbá békefenntartó, illetve humanitárius feladatok végrehajtását. Kohl ezzel kapcsolatban leszögezte, hogy mindehhez szükség lesz a német alkotmány módosítására, mert mint mondotta, az még az ország megosztottságából származó korlátozásokat tartalmaz. Ami az első feladatot illeti, a seregtest részt vesz a közös európai védelemben akkor, ha a közösséget támadás érné.
A csúcstalálkozón a francia elnök és német vendége tárgyalásokat folytatott az Európai Közösség kibővítéséről. Mitterrand és Kohl elsősorban Ausztria, Svédország és Finnország tagsági kérelméről javasolt tárgyalásokat, mivel csatlakozásukat szerintük már jelentős mértékben előkészítette az EK és az EFTA megállapodása az egységes európai gazdasági övezetről, emellett a három ország hajlandó minden tekintetben elfogadni az EK eddigi megállapodásait, beleértve a maastrichi szerződést is. Más javasolt felvételekről a kiadott közlemény nem tett említést.
(p.l.)
rópa fejlett államai komoly anyagi segítséggel járuljanak hozzá a Szlovéniában és Horvátországban lévő menekültek támogatásához, mivel a nyugati világ azt tartaná kívánatosnak, ha a menekülteket lakóhelyük közelében lehetne elhelyezni és segélyezni -hangzott el a tanácskozáson. Ezzel együtt kérték az egyes államokat, tegyék lehetővé, hogy országaik a menekülőket átmenetileg befogadják. Olaszország, amely a hét végén 800 boszniai menekültet elhelyezett, az Európai Közösség tagállamainak sürgős tanácskozását kérte, s felhívással fordult az Egyesült Államokhoz, vegyen részt a menekültek anyagi segélyezésében. Az ENSZ menekültügyi főbiztosa, Sadako Ogata Bécsben a menekültek beutazásának liberálisabb kezelését kérte az európai államoktól: itt elsősorban a németországi helyzetre utalt, ahol csak megfelelő doku-(Folytatás a 3. oldalon)
BELFÖLDÖN
Üj társadalmi szerződés szükséges
4. oldal
Párttá alakul az NDSZ
4. oldal
Demszky a hidakról
4. oldal
Vadászgép helyett „kacsa”
Sajtótalálkozó
Budapesten
8. oldal
Csökkent
Az élő népművészet
10. oldal
KÜLFÖLDÖN
„Gyökeresen új kapcsolatrendszert”
2. oldal
Moszkva és a muzulmánok
2. oldal
Cannes-i utószó
11. oldal
HÉTFŐN
részben tudja a politika befolyásolni, a mélyáramban a gazdálkodók maguk keresik a kiutat, így a folyamatok megismerése is eredménynek tekinthető.
Másfél millió ember szorul társadalmi segítségre ma Magyarországon dr. Andorka Rudolf, a Budapesti Közgazdaság-tudományi Egyetem rektorának becslése szerint. Teremtő rombolásra van szükség: az emúlt évtizedek szociális eredményeit úgy kell megőriznünk, hogy az ésszerűtlen pazarlást megszüntessük. Orosz Éva, az ELTE adjunktusa úgy vélte, a kormányzat elszalasztottá a rendszerváltásból adódó esélyeket, mivel az egészségügyi döntéshozás demokratizálódása nem történt meg, s a civil társadalmi kezdeményezések a mai napig háttérbe szorulnak. Mindez tragikusan romló életesélyek közepette történt. Amíg 1950-ben a férfiak születéskor várható élettartama Spanyolországban, Portugáliában, Japánban és Magyarországon azonos volt, addig ma a spanyol férfiak hét, a portugálok öt, a japánok tíz (!) évvel élnek tovább.
(Folytatás 4. oldalon)
Megválogatni az ellenfelet?
A Kádár-rendszer
7. oldal
Hétfői mellékletünk, a
>1 I HUgirtarnál ,
rAZDASAlx
tartalmából: Összeállítás a csődről Beszélgetés a Kereskedelmi Bank Rt. vezérigazgató-helyettesével Vidéki tudósítások Mezőgazdasági helyzetkép Beszéljük meg - Bácskai Tamás rovata Pénzügyi kalauz A Fotex Amerikában Kisbefektetőknek Karrier Autó-motor Kaleidoszkóp