﻿/
Újra kezdődik az angolnahalászat
Környezetvédelem
összeállításunk
Ara: 11,50 Ft
Magw Nemzet
Alkotmányos válság küszöbén
Aljas kémek, hős felderítők
7. oldal
ALAPÍTOTTA: PETHŐ SÁNDOR
PÉNTEK, 1992. május 29., LV. évfolyam, 126. szám
Farkas a határban
Azt senki nem vitatja, hogy a magyar mezőgazdaság attól vált sikerágazattá, hogy a nagyüzem és a kisgazdaság szimbiózisban
n gazdálkodó téeszek-nek, fokozatosan átkerült a háztájiba, persze nem teljesen, ugyanis a nagyüzem számos szolgáltatással magához kötötte a vállalkozó tagját meg másokat. Ezt a kapcsolatot az ésszerű munkamegosztás jellemezte, erősítette.
Egy biztos: két-három év óta foszladozik e kötelék. A nagyüzemek legtöbbje bajban van - fizetésképtelen, küszködik a szövetkezet átalakításával, a kárpótlási törvény tempós végrehajtásával. Mindezek ellenére persze szántottak, vetettek, készülnek az aszály megtizedelte aratásra, ám úgy telnek a napok, úgy indul a traktoros és az elnök hajnalonta a határba, hogy nem látja, mit hoz a holnap. A nagyüzem bizonytalan, bizonytalankodó, és félő, nogy ez a lassan tartóssá váló állapot átragad a kistermelőkre is, s még inkább visszaveti e népes kör teljesítményét. Ezt azonban nem kívánhatja senki; egyrészt, mert a „mellékesen" előállított agrártermékek az összesnek több mint a 40 százalékát teszik ki, vagyis, ha itt jelentős lesz a termelés csökkenése, az mérsékelheti az exportot is, sőt, zavarok keletkezhetnek az ország belső élelmiszer-ellátásában is; másrészt, mert még több agrár-munkanélkülire, illetve még több szegény falusira kell számítani, akikről valakinek gondoskodnia muszáj.
Emiatt azonban egyelőre nem kell farkast kiáltani. Az ugyan tény, hogy számos ágazatban, első nelyen az állattenyésztésben a korábbinál ma lényegesen kevesebbet termelnek otthon, a ház körül, a háztájiban, de az is, hogy nem könnyű abbahagyni ezt az önkizsákmányoló foglalatosságot. Akkor is csinálni kell, na valójában nem éri meg, ha elhullanak a jószágok, mert nincs más kenyérkereseti forrás.	A kényszer nagy úr.
E héten	jelentették be, hogy
megrendezik a kistermelők országos kiállítását és vásárát. Több vidéken gyarapszik a termelők száma j is. De nem azoké, akiknél zsákban áll a pénz, így meg tudják vásárolni i	a virágzó	farmergazdasághoz
’ ' szükséges gépeket, eszközöket, hanem a szegény, de bizakodóké. Ok azok, akik a szocialista ipar óriásaiba mentek, s most, mivel elbocsátottak, visszatérnek a faluba új életet kezdeni. Hisznek a föld megváltó erejében. Hiszik, hogy tőke és tapasztalat nélkül is lehet boldogulni. Talán, ideig-óráig.
Józan ember nem vitatja, hogy a szövetkezetek státusát rendezni kellett, hogy a tagság valódi tulajdonosa, gazdája lehessen a té-esznek. Az viszont politikai illúziónak bizonyult, hogy a nagyüzemek helyét s szerepét átveszik a kisebb magángazdaságok. Erre hosszú ideig nem kerülhet sor. Elsősorban nem azért, mert lanyha a vállalkozói kedv vagy mert sokaknak nem kell a föld. A kistermelő ugyanazért elkeseredett, mint az állami és a szövetkezeti társa: a mezőgazdasági termelés jövedelmezősége, szinte mindegyik ágazatban, a nullához közelít. Ilyen helyzetben pedig nem jön a termelői kedvet növelő banktőke. És ezen sem a szenteltvíz, sem a sok ígéret, az például, hogy hamarosan megszületik az agrárvilág speciális igényeit szolgáló pénzintézet, nem segít. A határban akkor tényleg megjelenhet majd az ordas, ha nem sikerül még az idén enyhíteni a nagyüzemek - s általuk a kistermelők - súlyos pénzügyi gondjain.
Horváth L István
A brit kormányfő találkozója Göncz Árpáddal és Antall Józseffel
Az átmenet terheit nem viselhetik csak a közép-európai államok
- erősítette meg John Major Budapesten
(M unkatársunktól)
A Hilton Szállóban rendezett közös sajtó-értekezleten John Major brit miniszterelnök kifejtette, hogy a visegrádi hármaknak megfelelő időben kell csatlakozniuk az Európai Közösséghez. Antall József magyar kormányfő elmondta, nagyra értékeljük, hogy Major fölkereste a visegrádi hármak államait, és hangsúlyozta: mind gazdasági, mind politikai, mind biztonsági szempontból rendkívül fontos a brit jelenlét Közép-Európában, bizonyos értelemben garanciális értékű.
A magyar és a nemzetközi sajtó - köztük a három országba Majort elkísérő tizenöt brit újságíró -jelenlétében kezdődött meg csütörtökön délután a sajtóértekezlet, amelynek elején Major és Antall röviden értékelte a tárgyalásokat, mindketten kitűnőnek nevezve a kapcsolatokat. Londoni vendégünk elmondta, széles körű politikai dialógusra törekszik a visegrádi hármak országaival, és tervbe vették azt, hogy e térség külügyminiszterei, illetve a kormányfők találkoznak majd az EK vezetőivel. Major megfogalmazása szerint napról nap-
ra „szorosabb biztonsági viszony” alakul ki államaink között. Erre utal egyébként a nap folyamán elfogadott s a két ország átfogó kapcsolatait rögzítő tízpontos nyilatkozat is, amely szerint élénkíteni fogják a konzultációkat a NATO és a Nyugateurópai Unió, illetve a visegrádi hármak között, mind két-, mind többoldalú alapon. Utalt a nyilatkozat arra is, hogy katonai kapcsolatainkat is erősíteni kívánjuk.
A sajtóértekezleten a visegrádi hármak társulása, illetve csatlakozása mellett szóba került a jugoszláv válság, s egy kérdésre válaszolva Antall József érintette a magyar-csehszlovák viszonyt. Miniszterelnökünk leszögezte, Magyarország elfogadta, hogy az EK és a két ország megbízottai közösen vizsgálják meg a vízerőmű kérdését, Budapest aláveti magát a majdani döntésnek, haaC variáns munkálatait leállítják. Ezek ugyanis teljességgel ellentétesek a nemzetközi joggal.
Ami a délszláv válságot illeti, Major kormányfő a lényeget tekintve kitért az elől a kérdés elő, hogy a NATO miért nem küldött csapatokat a harcok sújtotta területekre. Elmondta: úgy véli, nem ez a kibontakozás útja, ellenben kilátásba helyez-
Nem dzsungel, Európa
BT-határozat készül Jugoszlávia bojkottjára
(Tudósítónktól)
WASHINGTON - Keményen dolgozik az amerikai diplomácia a Biztonsági Tanács elfogadandó szankciódöntéséért - közölte az NBC tévéhálózat csütörtök reggeli híradójában Zimmermann, a hazarendelt belgrádi nagykövet. Az újabb szarajevói vérengzés ezúttal sokkolta az amerikai közéletet: valamennyi szerda esti tévéhíradónak ez lett a vezető híre. S csütörtök reggel sorra szólaltatták meg a tévék a sopánkodó szakértőket, kiknek egyike alighanem ráhibázott az óceán e partján leghatásosabbnak vélt érvre: képzeljék el, kérem, nem holmi dzsungelben, sivatagban került sor e szörnyűségre, hanem az 1981 -es téli olimpia városában - mondta az ABC-ben, tüstént műsorvezetői csettintést kiváltva Albright asszony. A hírközlés Bush elnök annapolisi beszédéből is kiemelte utalásait az etnikai kihívásokra. Igaz, ez egykönnyen
fel is idézheti itt Libanon (Brze-zinski szerint amúgy is sokban az, exjjjgoszláviai állapotokhoz hasonlítható) emlékét, ami - és Vietnamé - Zimmermannt is a „mocsár” emlegetésére s az attól való óvakodásra késztette.
New York-i £N5Z-körökből származó értesülések szerint az amerikai és az EK-diplomácia talán már a csütörtöki lapzártánk utánra várt. BT-konzultáción előterjeszthette a Zimmermann által jelzett határozati javaslatot (szerdán a Biztonsági Tanács történetesen a Bagdad elleni szankciókról folytatott egyeztetést, és itt állítólag tudatták a többi - egyelőre be nem avatott -tagállammal, hogy hamnarosan elkészül, s a hírek szerint még ezen a hét végén, esetleg már ma megszavazható szövegtervezet.) Mindenesetre az EK-döntést követően megnyílt az út az Európán kívülieket is bevonó Belgrád-bojkotthoz.
(Folytatás a 3. oldalon)
ÚJVIDÉK - A szarajevói véres szerda után a boszniai helyzet, de az egész jugoszláviai válság is tragikusan rosszabbra fordult. Alija
A szarajevói vérfürdő első közvetlen következménye az eddig is nehezen fenntartott lisszaboni Bosznia-
Hankiss második meghallgatása
Nincs döntés
Megtisztelő, hogy komoly formát öltött a meghallgatásom” -mondotta csütörtökön Hankiss Elemér, a televízió elnöke a kulturális bizottság előtt, amelynek immár másodszor volt a napirendjén a Magyar Televízió vezetőjének alkalmassági kérdése.
Mint arról egy héttel ezelőtt hírt adtunk, a miniszterelnök kérésére a parlament kulturális bizottsága meg óhajtotta vizsgálni, vajon alkalmas-e elnöki feladata betöltésére Hankiss Elemér? Egy héttel ezelőtt elhalasztották a döntést a bizottsági tagok, és közösen úgy határoztak, hogy május 28-án folytatják a tárgyalást. Ezért múlt heti döntésükhöz híven a szokásosnál kisebb ügyrendi s napirendértelmezési előhang után vette kezdetét tegnap a sokórás bizottsági ülés. A kisgazdapártiak (a 35-ök) előre bejelentették, tartózkodni fognak szavazás esetén annak megítélésétől, vajon alkalmas-e Hankiss Elemér tévéelnöki tisztének betöltésére.
(Folytatás a 4. oldalon)
Kormányrendelet várható
Nem kezdhető létszámleépítés kompenzáció nélkül
(MTI) Kormányrendelet készül a nagyobb létszámú elbocsátások szabályozására. A tervek szerint a munkaadóknak előírnák létszámleépítési tervek készítését, valamint kötelező megállapodást a munkavállalók képviselőivel az elbocsátások kompenzációjáról.
A rendelet elveit csütörtöki ülésén vitatta meg az Érdekegyeztető Tanács munkaerőpiaci bizottsága. Az elképzelések szerint a tervben meghatároznák az elbocsátandók körét, az elbocsátások ütemezését, a munkavállalók tájékoztatási módját, az egyeztetési eljárást a munkavállalói érdekképviseletekkel, az elbocsátások kompenzációjának mértékét, ennek anyagi fedezetét.
A dokumentumban a munkaadók rögzíthetnék azt is, hogy a dolgozók egy körének új munkahelyet keresnek, képzést, átképzést indítanak, támogatják a vállalkozóvá válást, iro-
dát létesítenek a munkavállalók ügyeinek intézésére. Ez esetben a végkielégítés összege módosulhatna.
A leépítési tervek csak akkor lehetnének érvényesek, ha azokat a munkavállalói érdekképviseletekkel egyeztetik a munkaadók. A kompenzációról minden esetben megállapodást kellene kötni a munkaadóknak és a munkavállalói érdekképviseleteknek. Megegyezés hiányában a munkaerőpiaci szervezet vállalhatna közvetítést.
Az elképzelésekben szerepel olyan változat is, hogy a munkavállalói érdekképviseletekkel egyeztetett terv, illetve a kompenzációs megállapodás nélkül nem kezdhető meg a létszámleépítés. A rendelet egyértelmű szabályozást kíván adni a jogutód nélkül megszűnő vállalatoknál az elbocsátásokra is, illetve pontosan meghatározza majd, hogy mi tekinthető gazdasági okból történő munka-
it, hogy nagyon átfogó, a repülőjáratok leállításától a gazdasági, kereskedelmi, sport és tudományos kapcsolatok beszűkítéséig, illetve felfüggesztéséig terjedő ENSZ-határozatot fogadnak el, mégpedig az elkövetkező napokban. A szigorú szankciók fontosságát helyezte előtérbe, s közölte, nem lát változást a szerb vezetők politikájában. Antall József ugyanerről a kérdésről elmondotta: hazánk egyfelől alkalmazkodik a nemzetközi szolidaritáshoz, figyelembe veszi a különböző szervezetek, így az Európai Közösség, az ENSZ és mások csomagterveit, másfelől szomszédos országként figyelmünket a határaink mentén kialakult helyzetre fordítjuk, a menekültek kérdésére, a magyar kisebbség problémájára. És nagyon sok függ attól, hogy e két szempontot miként tudjuk összeegyeztetni. Ez - mint a kormányfő mondta -már-már művészet.
A sajtóértekezleten több ízben visszatértek a visegrádi hármak és az Európai Közösség kapcsolatainak jövőjére. Antall elmondta, a csatlakozáshoz „a legalkalmasabb időt” kell megválasztani.
(Folytatás a 3. oldalon)
Bosznia-Hercegovinában minimálisak a béke esélyei
A pravoszláv egyház elhatárolta magát Belgrádtól
értekezlet széthullása, amely az egyetlen nemzetközileg segített tárgyalási fóruma volt a boszniai etnikumok képviselőinek, s ha kudar-
nában most már csak a fegyvereké a szó, a béke esélyei minimálisak. (Folytatás a 3. oldalon)
BELFÖLDÖN
Nőtt a fővárosi képviselők juttatása
4.	oldal
Eredményes
idegenrendészet
5.	oldal
Háború a bűnözés ellen
5. oldal
Bővülő németországi munkalehetőségek
9.	oldal
A Grandpierre-legenda
10.	oldal
A szerző
és a tábornok pere
KÜLFÖLDÖN
helymegszűnésnek, illetve nagyobb arányú elbocsátásnak.
Elsősorban a foglalkoztatási társaságok támogatása érdekében Országos Foglalkoztatási Alapítványt kíván létrehozni a munkaerőpiaci bizottság. A csütörtöki ülésen e kérdést is megvitatták. Az alapítvány céljaira a Foglalkoztatási Alapból a foglalkoztatási társaságokra félretett 1,7 milliárd forintból 300 millió forintot hagytak jóvá. Az ózdi foglalkoztatási társaságnak már korábban 500 millió forintot fogadott el a testület.
Az alapítvány és a foglalkoztatási társaságok célja, hogy az adott térségben, munkáltatónál az egy időben történő nagy létszámú tömeges leépítéseknél bizonyos időre segítséget nyújtson az elbocsátottak egzisztenciája fenntartásához. A bizottság megtárgyalta a miskolci foglalkoztatási társaság ügyét, ugyanis a Dimag mintegy 1200 munkavállalót kíván elbocsátani.
Románia választások előtt
2. oldal
Vita az SZKP elleni perről
Falusi turizmus Erdélyben
HOLNAP
Idősek, öregek,
elesettek
A nyugdíjasokról Az ország helyzete című összeállításunk a 6. oldalon
Beszélgetés Makovecz Imrével
11. oldal
Szombati
mellékletünkben:
Disneyland Párizs mellett Japán táncoló egér A színek titkos
Szent Iván hava
