﻿Tulajdoncsapdák
Pest-Buda össszeállításunk
A „kisebbség” rossz ómen
Ára: 11,50 Ft
MagwNemzet
ALAPÍTOm: PETHŐ SÁNDOR
HÉTFŐ, 1992. június 1., LV. évfolyam, 128. szám
Sajtó és szabadság
Irta: Krasznai Zoltán
Ezen a héten valószínűleg eléri csúcspontját az elektronikus médiumok - a televízió és a rádió - körüli politikai összeütközés. Ma a parlamentben megkezdődik a vita a koalíciós pártok azon nyilatkozatáról, amelyet a köztársasági elnök hatáskörének alkotmányos gyakorlása tárgyában terjesztettek elő. Ma és holnap tárgyal az Alkotmánybíróság a miniszterelnök és az SZDSZ ország-gyűlési képviselője, Dornbach Alajos médiaügyi indítványáról. Ismeretes, hogy az ügy - legalábbis a nyilvánosság számára - szakmai kérdésként Tett beállítva: alkalmasak-e a televízió és a rádió elnökei pozíciójuk betöltésére. Az pedig már csak a Magyar Fórum szorgalmas olvasói előtt ismeretes, hogy az MDF első számú teoretikusa, Csurka István már hetekkel ezelőtt beharangozta lapjában az elektronikus média elleni politikai támadás szükséges voltát. Az indok tehát politikai, a módszer szakmai, s csupán a körítésként hozzáfűzött magyarázat közjogi.
Mindez csupán a jéghegy csúcsa. A történetnek van egy másik, kellően nem dokumentált fejezete is. Ez pedig a frekvenciamoratórium fenntartása. Ennek feloldása azonban csak a médiatörvény elfogadása esetén lehetséges, amihez kétharmados parlamenti többség szükségeltetik. A tv és a rádió elnöki pozíciója ezen törvény hiányában értékelődik fel. Ha nálunk is, mint másutt a nyugati országokban tucatnyi tv- és rádiócsatorna működne, akkor kizárólag a tulajdonosokat érdekelné az egyes csatornák elnökeinek alkalmassága. Ebben a feltételezett esetben nem a parlament kulturális bizottsága, hanem az egyes csatornák nézettsége, illetve hallgatottsága szolgálna zsinórmértékül az őket irányító elnökök alkalmasságának elbírálására. A médiumokon Delüli verseny - ha szabadságát nem gátolják - alkalmas arra, hogy kirostálja a gyengéket és az alkalmatlanokat, s megerősítse a versenyképeseket és az alkalmasakat. Az állampolgár pedig tv-nézői és rádióhallgatói mivoltában szabadon dönthetne arról, hogy mit néz vagy hallgat; azaz: mit kedvel és mit nem.
Az egész ügy politikai jelentősége ezen a ponton ragadható meg. Mivel az MDF mérvadó politikacsinálói úgy ítélik meg, hogy az általuk szorgalmazott médiatörvény-tervezetnek nincs esélye arra, hogy a parlament kétharmados többséggel elfogadja, ezért igyekeznek ezen törvénytervezetről lemetélni a leglényegesebbet, azaz az elektronikus közszolgálati média feletti ellenőrzést, s ennek kérdésében külön - kétharmados döntést nem igénylő - döntést kierőszakolni. Ha ez sikerülne, az a koalíció számára egyidejűleg több eredménnyel is járna. Sikerülne hatályon kívül ne-lyezni a médiaelnökök kinevezése ügyében eredetileg elfogadott konszenzuselvet. Ezen elv hiányában új médiaelnököket ugyan nem lehetne kinevezni, de a lemondatott elnökök
helyébe automatikusan lépnének a kormány javaslatára kinevezett médiaalelnökök. Könnyen belátha-
tó: ettől kezdve a kormánypártoknak nem lenne sürgős a médiatörvény elfogadása, hiszen népszerűségük hanyatlását látva, az információs monopólium fenntartásában, nem pedig annak valódi versenyhelyzet-fé oldásában érdekeltek. A köztársasági elnök, amikor nem hagyta jóvá aláírásával a hatpárti konszenzus alapján kijelölt médiaelnökök leváltását, a konszenzuselv életben tartása mellett s a demokratikus elveket sértő elektronikus médiamonopólium ellen döntött. Tisztének megfelelően tette a dolgát; védte a zsenge magyar demokrácia alkotmányos-
ságát. Ezért tisztelet és nem alpári gyalázkodás illeti.
Az események ilyen alakulásának csak egyik magyarázata az MDF-en belüli erőviszonyok radikális - és nem tegnap óta megfigyelhető -átalakulása. A liberális áramlat de facto kiszorítása a legnagyobb kormánypártból a párt szélsőséges, populista szárnyának térnyerését szolgálta. (A kinevezett MDF-Jiberáli-sok" ténykedése ezen mit sem változtat: a magyar demokrácia alapjait érintő kérdésekben vagy hallgatnak, vagy antiliberális módon foglalnak állást.) Az az érthető és tisztességgel indokolható politikai logika, hogy célszerűbb a szélsőségeseket a párton belül tartani, mert tevékenységük így ellenőrizhető, e ponton fordul saját ellentétébe: a „veszettek" politikai argumentációjától és stílusától ide-
Skedő párttagok és szavazók ek ulnak a párttól, s ennek következtében a kezdetben féken tartani kívánt szélsőségesek a párt politikáját meghatározó erővé lépnek elő. Ez a fejlemény nem lenne veszélyes, ha egy ellenzéki pártról lenne szó, mert ez esetben a kormányzati döntéseket nem befolyásolná.
Aggasztó viszont a jelen helyzetben, mert a legnagyobb kor-
% mányzópárton belüli erőviszony-átrendeződés alkalmas arra, hogy az új magyar demokrácia alkot" mányos rendjét a Nyugat-Európában kialakulttól távolra sodorja. Ez az átrendeződés megtorpedózta azt a konszenzuskeresésre irányuló politikai akaratot, amely a - sokszor és sokfelől, még az ellenzék köreiből is - elmarasztalt MDF-SZDSZpaktum-bán öltött testet, s amelynek lényege az volt, hogy a kialakulófélben levő magyar demokrácia bizonyos alapkérdéseiben (pl. a köztársasági elnök megválasztásának módja, a közszolgálati média vezetése stb.) a kormányzótöbbséghez tartozó pártok az ellenzékkel olyan konszenzusra törekednek, amely a parlamentben kétharmados támogatást nyerhet.
Az egyetértésre törekvő politika zátonyra futása azzal a kevéssé vonzó perspektívával kecsegtet, hogy fennmarad a magyar társadalom éles kettéosztottsáaa a liberális—antiliberális törésvonal mentén. S noha ma még igaz az az állítás, mely szerint hazánl a stabilitás szigete ebben a felfordult kelet-közép-európai térségben, a ma kormányon lévő politikusok közül senki sem tudja becsülettel garantálni azt, hogy a környező országok válságainak mellékhatásai nem söpörnek át az országon. Ha ez így van, akkor nem az lennee a kormányzati bölcsesség, hogy az ország és a nemzet üdve érdekében, a megosztó ellentéteket ne növeljük, hanem csillapítsuk?
A szabadság nagy körei itt érnek egymásba. A politikusoknak legyen szabad az Országgyűlés napirendjére tűzni mindazon kérdések megvitatását, amelyekét fontosnak gondolják. A ' jóban érdé mindenképpen az információk lehetséges maximumának ismeretében informálni és az eseményeket kommentálni. A televíziót néző, rádiót hallgató, újságot olvasó állampolgárnak pedig álljon szabadságában eldönteni, mely információs csatornára hagyatkozik. A lényeg, hogy az információs szabadver-senyben olyan ismeretek birtokába jusson, amelyek révén a négyévenként következő választásokon felelősséggel dönthet arról: mely pártoknak s mely politikusoknak szavaz újabb négy évre bizalmat.
Akinek a magyar demokrácia s az ettől elválaszthatatlan magyar jövő szívügye, az szívén kell viselje azt is, hogy az elektronikus sajtóban minél előbb létrejöjjön az írott sajtóban már létező pluralitás.
Két tartózkodással döntött a Biztonsági Tanács
Szigorú szankciók Szerbia megtörésére
(Tudósítónktól)
NEW YORK - Fennállása óta először büntetve európai államot, az ENSZ Biztonsági Tanácsa szombaton két tartózkodással szigorú szankciókat léptetett életbe a szerbiai rezsim ellen, elvetve Belgrád utolsó halasztási próbálkozásait.
Felbőszítette az amerikai nagykövet által ismételten csak „szerbiai rezsimként” emlegetett belgrádi vezetés a világot, s ezt a Biztonsági Tanács szombati vitája híven tükrözte. A felszólaló ENSZ-képviselők sorra használták a legkeményebb megfogalmazásokat, s ekként nemcsak a - lapunkban már vázolt - BT-határozat idézi fel a Bagdaddal szembeni nemzetközi haragot, hanem a kormányok szavazatát indokló diplomaták felszólalása is. Egyikőjük a szerdai szörnyű Szarajevóit látványt egybevetette Goya híres festményével a háború borzalmairól. A Los Angeles Times moszkvai jelentése szerint Jelcin „alig tudta türtőztetni haragját”, amikor a tévében megtekintette a szarajevói riportot, s így nem csoda, ha - mint a lap címoldalán kiemeli - „Belgrád elvesztette utolsó barátját". Hiába is próbált tehát
Milosevic az utolsó, a BT-szavazás előtti órákban kétszer is halasztást elérni, s Bush és Jelcin közbelépését kérve kerülni el a szankciókat.
A magyar felszólalásban ENSZ-képviselőnk helyettese, Budai Iván hangsúlyozta, hogy el kell utasítani az egy etnikumhoz tartozókat tömöríteni próbáló nemzetállamok megteremtésére irányuló erőszakot. Viszont végül kimaradt a szövegből az amerikaiak szorgalmazta paragrafus, hogy az „új Jugoszlávia ” (Szerbia és Montenegró) ne lehessen automatikusan, „örökösként” az ENSZ tagja, hanem kötelezzék a felvételi eljárásra; a párbeszéd érdekét hangoztató BT-többség végül csak utalást hagyott arra, hogy a tagállamok zöme nem tekinti az ügyet lezártnak. Megmaradt viszont a sport-bojkott a szankciók sorában, amit állítólag Párizs Mitterrand személyes kérésére szeretett volna töröltetni, ám végül elállt tőle.
Moszkva felzárkózásával a belgrádi vezetés már legfeljebb Peking vétójogában reménykedhetett, ám a kínaiak - miként Bagdad és Tripoli megleckéztetésekor - ezúttal sem kívántak szembekerülni a nemzetközi közharaggal (benne a háborgó iszlám világ által ösztökélt el nem köte-
A magyar kormány üdvözölte a BT határozatát
A magyar kormány álláspohfc ^ iáról az ENSZ-embargó ügyében Hermán János, a Külügyminisztérium szóvivője vasárnap a nyilatkozatot juttatott el a Magyar Távirati Irodához.
A nyilatkozat hangsúlyozza, hogy a magyar kormány üdvözli a jelenleg osztrák elnökség alatt álló ENSZ Biztonsági Tanácsának a Szerbia és Montenegró elleni szankciókat elrendelő határozatát, melynek - egyetlen térségbeli országként- maga is társszerzőjévé vált. A határozatot Magyarország olyan, nagy horderejű lépésnek tartja, amely a kibontakozást segíti elő, sőt annak az adott helyzetben elkerülhetetlen, elengedhetetlen eszköze. A kormány a Biztonsági Tanács határozatának megfelelően jár el, teljes körben érvényesíti a testület által elfogadott szankciókat. Számít arra, hogy a nemzetközi közösség minden tagja ennek megfelelően cselekszik.
A délszláv válság - mutat rá a nyilatkozat - hosszú hónapok óta veszélyezteti térségünk és egész Európa biztonságát és stabilitását. Egy közjogi és politikai ellenőrzés nélküli hadsereg, a vele együttműködő irre-guláris katonaság, valamint az azt támogató politikai erők nyílt agressziót követnek el szuverén, nemzetközi elismerést élvező államok ellen. Emberek százezrei kényszerültek lakhelyük elhagyására, váltak menekültté. Az agresszió áldozatainak száma napról napra nő. Senki nem maradhat kö-
zömbös e veszélyek, a vérontás, az emberi jogok tömeges megsértése, emberek százezreinek szenvedése iránt - hangzik az állásfoglalás.
A Magyar Köztársaság kormánya a délszláv válság kialakulása óta mindvégig következetesen, az általánosan elfogadott normákkal összhangban foglalt állást, szem előtt tartotta a térség minden népének érdekeit. Kitartóan törekedett arra, hogy felhívja a figyelmet a veszélyekre, sürgette a vérontás mielőbbi befejezését, a válság igazságos, demokratikus rendezését. Eközben nagy önmérsékletet tanúsított, figyelembe vette a jószomszédság iránti elkötelezettségét, a közös történelem tanulságait, a vajdasági, illetőleg az egykori Jugoszlávia területén élő magyarság sajátos helyezetét, sorsa iránti aggodalmait. Fő kiindulópontja az volt és csak az lehetett, hogy a vérontás befejezése a térség minden népének alapvető érdeke. Csak az igazságos rendezés alapozhatja meg az e népek közötti jó viszonyt és együttműködést. Mindezek a kormány politikájának állandó elemei, ma is érvényesek.
A helyzet súlyosbodásával párhuzamosan az országok mind szélesebb körében nyert teret fokozatosan az a meggyőződés, hogy a nemzetközi közösség határozott, egyértelmű és egységes fellépésére van szükség. Növelni kell a nyomást azokra, akik azt hiszik, hogy politikai céljaikat az erőszak kiterjesztésével élhetik el. FélreértiKietlenül jelezni kell, hogy ezt a nemzetközi közösség nem fogadja el.
A MÁV és a Malév forgalma zavartalan Jugoszláviába
A MÁV nemzetközi személyforgalmában egyelőre nem érezhető az ENSZ Biztonsági Tanácsa által elfogadott, Szerbia és Montenegró elleni átfogó embargó hatása. Mint Beznosz-ka László, a MÁV főmenetirányítója az MTI ügyeletesének vasárnap elmondta: A Budapcst-Kelebia nemzetközi expressz közlekedésében nincs fennakadás, és a Meridián expressz is menetrend szerint megérkezett a magyar fővárosba. Egyelőre a teherforgalomban sem érezhető változás.
A Malévnál Nazimecki László forgalmi felügyelő arról tájékozta-
tott, hogy a Repülőtéri és Légiforgalmi Főigazgatóságtól (LRI) egyelőre még nem kaptak semmilyen, a Belg-ráddal való légiforgalom befagyasztására vonatkozó utasítást. Információjuk szerint a német légügyi hatóság nem fogad és nem indít Kis-Jugoszlávia területére gépeket. A Malévnak heti egyszeri járata van Belgrádba, ez legközelebb csütörtökön lenne aktuális. Amennyiben az LRI légügyi főigazgatósága a járat ideiglenes megszüntetéséről döntene, az utazóközönséget időben tájékoztatni fogják.
lezettekével), így most is tartózkodtak, Zimbabwéval együtt, s ekként a BT-döntést tizenhármán szavazták meg a tizenöt tagállamból. S hírére a szombat délután Kaliforniából Texasba repülő Bush elnök már gépe fedélzetén aláírta a szerb és montenegrói (valamint még a volt szövetségi) kormány Amerikában lévő követeléseinek a BT-határozatban kimondott befagyasztását.
A Bush-kormány immár a „Belgrád-szorongatás” élére állt, s ENSZ képviselője, Perkins úgy vélte, a BT szankcióhatározata egyértelmű üzenet a szerbiai rezsimnek és az általa fenntartott erőknek, hogy a nemzetközi közösség nem tűri a viták elnyomással és terrorral történő megoldását”. Más kérdés, hogy az amerikai belpolitikában milyen hatást vált ki a korábbi tétovázás. A keddi kaliforniai előválasztásra készülő elnökjelöltek egyike, Clinton megmaradt - és lemaradt - vetélytár-sa Gerry Brown ex-kormányzó beszélgetett a külföldi tudósítók egy csoportjával, s lapunknak kijelentette: .fiókkal korábban kellett volna Bushnak ilyen erélyesen fellépnie, hiszen mennyi élet ment veszendőbe.
Avar János
Az ENSZ Biztonsági Tanácsa szombati határozatának megfelelően a kormány a lehető legrövidebb időn belül konkrét utasítást ad minden érintett magyar intézménynek a szankciók végrehajtására vonatkozóan. A gyakorlati lépésekről az érintett kormányzati intézmények folyamatos tájékoztatást adnak. Áz intézkedések összehangolására, azok következményeinek felmérésére, az ebből fakadó teendők kidolgozására tárcaközi bizottság alakult. A bizottság munkájában a Külügyminisztérium, a Belügyminisztérium, a Pénzügyminisztérium, a Nemzetközi Gazdasági Kapcsolatok Minisztériuma, a Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztérium, az Ipari és Kereskedelmi Minisztérium vesz részt, valamint szükség szerint további szakértők, beleértve a Magyar Nemzeti Bankot is.
Magyarország kész a Biztonsági Tanács határozata által megengedett gyógyszer- és élelmiszer-szállításokra, tranzitszállításokra, az ENSZ-véderő (UNPROFOR) támogatására. A magyar kormány elválja, hogya szankciók okozta nehézségeket ne használják fel hátrányos megkülönböztetésre vagy annak fokozására a szerbiai lakosság egyetlen csoportjával szemben sem. A Biztonsági Tanács szankcióinak szigorú betartásával egyidejűleg Magyarország változatlan szándéka, hogy kihasználjon minden lehetőséget, amellyel hozzájárulhat a megértés előmozdításához a térségben - szögezi le a nyilatkozat.
Drágább a benzin és a gázolaj
Mától, hétfőtől drágább a benzin és a gázolaj az Áfor-kutaknál. A 92-es oktánszámú üzemanyagé literenként 64,60 Ft-ról 66 forintra, a 98-as oktánszámúé 67,60-ról 69 forintra, a 95-ös oktánszámú ólmozatlan motorbenziné pedig 65,40-ről 67 forintra emelkedik. Növekedik a gázolaj árában levő útalap is, az eddigi 2,20 Ft helyett 5 forintot kell literenként befizetni e címen a költségvetés javára. A motorikus gázolaj ára tehát hétfőtől 40 forint helyett 43 forint, az ipari tüzelőolaj pedig 39 Ft helyett 42 forint lesz. A háztartási tüzelőolaj változatlanul 18 forintba kerül majd.
BELFÖLDÖN
Zwack
a vállalkozók élén
3. oldal
AT. Ház
nem a legfontosabb
A hegemóniára törés visszaüthet
A XXII. magyar reklámfilmszemle elé
Számítógépes
agyelemzés
10.	oldal
Volt egyszer egy BNV
11.	oldal
Lélekbúvárlás Ribli Zoltánnal a sakkolimpia előtt
Ismét kiszáradhat a Velencei-tó
16. oldal
KÜLFÖLDÖN
Delors elégedett moszkvai
2. oldal
Szerbia szankciók szorításában
2. oldal
Székelyföldi
színpadokon
7. oldal
HOLNAP
Mit remélhet Riótól a világ?
6. oldal
Allatkert