﻿| A nemzeti alaptanterv | és az egyetem
Pályázni tudni kell
Universitas rovatunk
Magw Nemzet
Mit remélhet Riótól a világ?
6. oldal
Bába Iván külkapcsolatainkról
Ara: 11,50 Ft
ALAPÍTOTTA: PETHŐ SÁNDOR
KEDD, 1992. június 2., LV. évfolyam, 129. szám
Alkotmánybírósági döntésre vár a parlament
Elnapolták a „Göncz-ügy” tárgyalását
Keskeny
pallón
A Szarajevóra hulló bombák és gránáttűz felbőszítették a világot. Az ENSZ Biztonsági Tanácsa teljes embargót rendelt el Szerbiával és Montenegróval szemben. A világszervezet olyan lépésre szánta el magát, amelyre már egy éve szükség lett volna. Akkor talán nem haltak volna meg békés polgárok ezrei, nem váltak volna milliók földönfutókká, s állna még történelmi városok sora is. Ha késve is, sok szempontból ismétlődni látszik tehát a Bagdaddal szemben alkalmazott forgatókönyv.
A nyílt agresszió láttán, akárcsak két éve, Magyarország sem maradt közömbös. Nem is maradhatott, hiszen jelen esetben a leginkább érintettek között van. A kérdéshez való viszonyulását különlegessé teszi geopolitikai helyzete, a Vajdaságban élő négyszázezer magyar, valamint az, hogy jelenleg a BT tagja. Kényes helyzetbe került a magyar diplomácia, amely az elmúlt évtizedekben talán soha nem állt ilyen nehéz feladat előtt.
Az ijesztgetés s a pánikkeltés szándéka nélkül fel kell tenni néhány kérdést. Tudomásul kell venni többek között, hogy az embargó az átmenő forgalom elmaradása miatt bizonyos gazdasági károkkal jár hazánkra nézve. Az esetleges szerb ellenlépések, így a dunai najózás megakadályozása, \ szintén nem múlnak majd el nyomtalanul. Határos ország lévén, fokozottan részt kell vennünk a szankciók betartásának ellenőrzésében is. Az igazi kutyaszorítót azonban az jelenti, hogy hazánknak, úgy is, mint a BT-döntés egyik kezdeményezőjének, a nemzetközi közösség határozata mellett figyelembe kell vennie a Szerbiában élő magyarság érdekeit is.
Belgrád döntései már idáig is az irracionalitás szférájába tartoztak. Semmi sem kizárt tehát, s a ráhatás növelésével s ellenlépések sorával kell számolnunk. Szerbia már többször vádolta a magyar diplomáciát, mint a németek legnűbb szövetségesét Jugoszlávia szétbomlasztásában való részvétellel. Határ menti provokációkra is volt már példa, s ezekre a jövőben még inkább számítani lehet. A háború menetét figyelve nem látszik a valóságtól elrugaszkodónak az a feltételezés sem, hogy a harcok előbb Koszovóra, majd a Vajdaságra is átterjedhetnek. Az ott élőket persze most már egyetlen puskalövés nélkül is túszként kezelheti Belgrád. Ez a helyzeten nem változtat. A nemzetközi szervezetek eddigi ténykedését nézve nyugtalanító, hogy a háborúba való Delesodródás veszélyével fenyegetett Magyarország biztonsági garanciákat mind ez ideig nem kapott a Nyugattól. Mint ahogy a jelenleg már közvetlenül fenyegetett Albánia sem. Az elvi támogatás, Szerbia elítélése pedig Horvátországnak, Bosznia-Hercegovinának sem volt elég önmaga megvédéséhez.
Keskeny pallón kénytelen lépdelni Magyarország, s hogy véletlenül se csúszhasson meg, ahhoz először is ezt a helyzetet mindenkinek fel kell fognia. Vonatkozik ez a szerb nacionalistáktól nem sokban különböző hazai szélsőségesekre is. Hazánk megítélését, biztonságát ők sem tehetik kockára. Szükség van az illetékesek hozzáértő, a horvátországi fegyverszállításokhoz hasonló ügyeket elkerülő, óvatos, körültekintő politizálására, a szomszédos országok politikusainak partnerként kezelésére, az állandó kapcsolattartásra. S elsősorban higgadtságra, tiszta fejre. Gesztusként a magyar parlament például azonnal elfogadhatná a kisebbségi törvényt. Az ütközés elkerülését csak ilyen magatartással segíthetjük elő. A többi, sajnos, nem rajtunk múlik.
Stíer Gábor
(MTI) A kormánykoalíció pártjainak javaslatára az Országgyűlés átmenetileg elnapolta a köztársasági elnök alkotmányos jogkörét vizsgáló hárompárti nyilatkozattervezet vitáját. Erre Kónya Imre kérte a Házat a hétfői plenáris ülést megnyitó napirend előtti felszólalásában. Az MDF frakcióvezetője a javaslatot indokolva emlékeztetett arra, hogy az Alkotmánybíróság erre a hétre tűzte ki a kormányfő e kérdéskörrel kapcsolatos beadványának tárgyalását, a kormánykoalíció pártjai pedig még a látszatát is el akarják kerülni annak, hogy bármiféle politikai nyomást kívánnának gyakorolni az Alkotmánybíróságra. Ezzel együtt Kónya Imre hangsúlyozta, hogy működési zavar lépett fel az állam-szervezetben, átmeneti döntésképtelenség keletkezett azáltal, hogy az államszervezet működéséért felelősséggel tartozó miniszterelnök intézkedését felülbírálta az ilyen felelősséggel nem rendelkező köztársasági elnök. Az átmeneti zavar csak azzal szüntethető meg, ha a felelős döntés érvényesül, azaz sor kerül a rádió elnökének felmentésére. Az ezzel ellentétes megoldás elmoz-
(MTI) Ülést tartott hétfőn délután a tárcaközi operatív bizottság, melynek feladata az ENSZ BT által Szerbia és Montenegró ellen elrendelt hatályos szankciók magyarországi végrehajtásának összehangolása, az ezzel kapcsolatos javaslatok kidolgozása - tájékoztatta az MTI munkatársát Hermán János külügyi szóvivő. Az ülésen, amelyen Martonyi János kül-ügyminisztériumi államtitkár elnökölt, részt vett a szankciók alkalmazásában érintett minden tárca, illetve intézmény képviselője. A bizottság áttekintette a konkrét helyzetet, azt, hogy más európai országok eddig milyen intézkedéseket tettek. Egységes értelmezést dolgozott ki, melynek alapján a Külügyminisztérium előterjesztést készít a kormány számára.
Jeszenszky Géza külügyminiszter hétfőn hivatalában fogadta Nagy-Bri-tannia, Franciaország és Belgium budapesti nagykövetét, illetve az Egyesült Államok nagykövetségének ideiglenes ügyvivőjét. (E négy állam kezdeményezte az ENSZ Biztonsági
dulást jelentene a parlamentáris demokráciától az elnöki rendszer irányába. Ugyanakkor a parlamentáris rendszer mellett nemcsak Magyar-ország történelmi hagyományai szólnak, hanem a nemzetközi példák is azt igazolják, hogy egy diktatúrát követően a demokrácia megerősödésére és megőrzésére a legnagyobb biztosítékot a parlamentáris rendszer jelenti.
Tanácsának a Belgrádot szankciókkal sújtó határozatát.) A Külügyminisztérium közleménye szerint a diplomatáknak Jeszenszky Géza kifejtette: Magyarország támogatta a BT állás-foglalását, hiszen a nemzetközi közvélemény az egyértelmű és határozott fellépést már régóta szükségesnek és elkerülhetetlennek ítélte. A magyar kormány bízik abban, hogy a szigorú embargóintézkedések hatására Szerbia és Montenegró vezetői átértékelik eddigi politikai irányvonalukat, a térség helyzetét józanul megítélve eleget tesznek a világszervezet feltételeinek, és tartózkodnak minden, a konfliktus további eszkalációjának irányába ható lépéstől. A külügyminiszter és a négy vezető diplomata áttekintette a valamennyi ENSZ-tagállamra kötelező érvényű embargóintézkedések hazánkat érintő gazdasági és biztonság-politikai vonzatait. Megvizsgálták a szankciók várható hatásait és valószínűsíthető következményeit, áttekintették az esetleges indokolttá váló további lépések körét. A megbeszélésen szó volt a vajdasági magyarság
Az ügyben szót kért mindhárom ellenzéki frakció vezetője. Tardos Márton (SZDSZ) csodálkozással vegyes örömmel fogadta, hogy a kormánykoalíció az ország érdekét súlyosan sértő, az alkotmánnyal ellentétes nyilatkozat vitájának elnapolását indítványozta. Gál Zoltán (MSZP) úgy vélte: a javaslat az Alkotmánybíróság tekintélyének elismerését jelenti, ami egyébként eddig nem volt jel-
aggodalomra okot adó helyzetéről éppúgy, mint az embargóval kapcsolatos további ENSZ-beli együttműködés gyakorlati kérdéseiről.
A Magyar Hajózási Részvénytársaságot életbelépése pillanatától érinti az ENSZ Biztonsági Tanácsa által Szerbia és Montenegró ellen elrendelt embargó.
Fáy András, a Mahart elnök-vezérigazgatója lapunk kérdésére elmondta, vállalata a Duna e szakaszán a személyhajózásban nem érintett, ám fehérhajókat heti átlagban egyszer indítanak a térségbe. Pillanatnyilag három tolóhajójuk, illetve to-latmányuk jön hazafelé. Ezeknek 7-10 napon belül kellene hazai vizekre érniük, de egyelőre bizonytalan, hogy egy esetleges belgrádi ellenlépés hogyan érinti az úton lévőket. A Mahart központjából folyamatos rádiókapcsolatot tartanak velük, s szükség esetén megteszik az indokolt biztonsági intézkedéseket.
(Folytatás a 9. oldalon)
lemző a koalíciós pártokra. A döntésben vélhetően benne van a közvélemény „hangja” is. A szocialista frakcióvezető reményét fejezte ki, hogy a közvélemény hangulatára is tekintettel visszavonják a nyilatkozattervezetet; hiszen az hibás politikai célokat szolgál. Orbán Viktor (Fidesz) vitába szállt Kónya Imrének azzal a megállapításával, hogy Göncz Árpád eljárása elmozdulást jelentene a parlamentarizmustól az eböki kormányzás felé. A frakcióvezető örömmel nyugtázta a kormányzat „meghátrálását”, ami hozzájárult az alkotmányos rend stabilizálásához.
Palotás János (független) ügyrendi javaslattal élt: véglegesen vegyék le a napirendről a koalíciós nyilatkozattervezetet. Az alkotmány-ügyi bizottság eböke, Salamon László ezzel kapcsolatban jelezte, hogy a házszabályok nem tartalmaznak útmutatást arra vonatkozóan, miként járjanak el egy már tárgyalásba vett indítvány törlésére vonatkozó javaslat ügyében. Az ügyrendi bizottság hétfő délutáni rendkívüli ülésén elutasította a javaslatot.
(Folytatás a 4. oldalon)
Osztrák
menekültügyi
törvény
BÉCS - Hétfőtől az osztrák hatóságoknak huszonnégy óra alatt joguk van eldönteni, kbek engedélyezik, hogy menekültként az országban maradjanak és kik azok, akiknek haladéktalanul el kell hagyniuk Ausztria területét. Az új menekültügyi törvénytől a hatóságok azt várják, hogy csökken az országban indokolatlanul tartózkodó külföldiek száma, míg az emberi jogi szervezetek, a zöldek pártja és az Am-nesty International szerint ezzel a törvénnyel gyakorlatilag kitiltják az országból a menekülteket.
A törvény, amely kétségtelenül a legszigorúbbak közé tartozik Euró-pa-szerte, kivételt tesz - mondotta Franz Loschnak belügyminiszter - a dél-európai háború elől menekülők javára, közülük ugyanis további ezreket tudna szükség esetén Ausztria befogadni.
Az új törvény értelmében kevés eséllyel pályáznak a menekültstátusra azok, akik még ausztriai érkezésük előtt olyan ország területén tartózkodtak, ahol már nem üldözték őket. (Folytatás a 2. oldalon, írásunk a magyar menekültügyi törvényről az 5. oldalon)
MA
BELFÖLDÖN
Hatpárti egyetértés a nyugdíjemelés ügyében
4.	oldal
Hol késik a menekültügyi törvény?
5.	oldal
Munkások
kiszolgáltatottan
8.	oldal
Helyi bankok francia segítséggel
9.	oldal
KÜLFÖLDÖN
A romániai népszámlálás adatai
2.	oldal
Privatizáció a szomszédban
8.	oldal
HOLNAP
Történelmi lecke védekezéstanból
6.	oldal
Forgó Lóránt nem akart embert ölni
7.	oldal
Választások
Cseh-Szlovákiában
Nemzetközi kitekintőnk a 11. oldalon
Szerdánként színes teleMAGAZIN a Magyar Nemzetben!
Előfizetőink ingyen kapják!
Huszonnégy oldalas, gazdagon illusztrált műsorújságunk közü a Magyar Televízió, valamint 12 külföldi műholdas állomás könnyen áttekinthető, részletes programját, eligazít a három hazai rádióadó kínálatában. Állandó rovataink: sztárok a képernyőn, zenei és film-újdonságok, női és férfidolgok, keresztrejtvény.
SUPER BINGO
Egy szuperjáték
A fődíj egy SUZUKI JEEP
Lapunk példányonkénti ára szerdánként 17,50 forint lesz.
Csúcstalálkozó az Országházban
A köztársasági elnöki és a miniszterelnöki szóvivők hétfőn kora délután - még a parlament plenáris ülésének megkezdése előtt - közös közleményt adtak ki. E szerint „Göncz Árpád köztársasági elnök és Antall József miniszterelnök hétfőn a két államférfi között szokásos megbeszélését tartotta, amelyen áttekintették az ország jelenlegi legfontosabb bel- és külpolitikai kérdéseit”.
A Magyar Nemzet - a kormányhoz közel álló körökből szerzett - információja szerint a találkozó négyszemközt zajlott le, azon sem politikai tanácsadók, sem szóvivők nem vettek részt. A közlemény szövegében olvasható „szokásos megbeszélés” kifejezés arra utal, hogy a mindkét államférfi kompetenciájába tartozó kérdésekben már ezt megelőzően is tárgyaltak egymással, nincs szó tehát rendszeres eszmecseréről. A találkozó ténye és a közlemény közös megfogalmazása így arra utal, hogy mind a köztársasági elnök, mind a miniszterelnök érdekelt a kettejük közti vita rendezésében, a személyes konfliktusok elkerülésében.	(fe)
A Biztonsági Tanács döntése után
Belgrád szembeszegül a szankciókkal
ÚJVIDÉK - Szerbiának a már amúgy is megviselt gazdasága nem tudja túlélni az ENSZ-szank-ciókat, amelyek teljes elszigeteltségbe taszították az országot. Az elemzésekhez nem kellett nagy elmélyülés: minden ágazat összeroppan a zárlat nyomása alatt, csak idő kérdése, illetve csak az a kérdés, meddig bírja ki, meddig lesznek elegendők a tartalékok. A kőolajembargó bevetése pedig - s ehhez felesleges bármiféle elemzés - a gazdasági élet teljes megbénítását vonja maga után. A két köztársaság polgáraira hamarosan a legsötétebb nyomor köszönt. S mindezt nem borúlátó előrejelzésnek, hanem higgadt józan felmérésnek lehet nevezni. A szankcionált ország polgárai nyugtalansággal, félelemmel tekintenek a jövőre, s nem kevesebb rettegéssel hallgatják vezetőik nyilatkozatait, akiknek egyelőre eszük ágában sincs engedni, illetve eleget tenni a 752. számú határozatban foglalt feltételeknek. Ismételgetik igazságukat, és hogy a büntetőintézkedések nem hozhatnak megoldást.
A kemény szembeszegülésre utal a katonai inter-
venció belgrádi emlegetése is, jóllehet a nemzetközi tényezők egyelőre kizáiják ennek lehetőségét, s megváljék a szankciók hatását. (Ugyanúgy későbbre halasztják az utolsó pillanatban tett szerb javaslatnak a megvitatását, amit egyébként megtévesztő manő-
vernek minősítenek.) Jovanovics szerb külügyminiszter egy lapinteijúban például a belgrádi kormányzat hatalmának erőszakos megdöntése lehetőségéről beszél, s értesülése szerint - mint mondta -külföldön bábkormány létrehozását tervezik. Hogy mindezt mire alapozza, nem árulta el. Bozsidar Szte-vanovics, a légierő parancsnoka már ennél is tovább ment a lehetőségek boncolgatásában, s kijelentette, hogy ha külföldi katonai beavatkozásra kerülne sor, a társadalom minden erejével szembe fog vele szállni. A hadsereg kész felvenni a harcot - mint fogalmazott - az agresszorral, és a nép sikeresen fogja védeni magát. Szemmel látható a szándék, hogy a népet azonosítsák az aktuális hatalommal. A parancsnok azt is elmondta, hogy az Egyesült Államok és a NATO bombázhatja Belgrádot a hatodik flottáról vagy az olaszországi támaszpontokról, de a légelhárítás teljes készültségben van, s hogy a rakétarendszereket mind visszavonták az önállósult köztársaságokból, most a szerb főváros köré telepítették.
(Folytatás a 3. oldalon)
Embargókörkép
Diplomáciai és gazdasági lépések Szerbia és Montenegró meggyőzése érdekében