﻿Felelős
építészre várva A műemlékes
Pest-Buda rovatunk
Ara: 11,50 Ft
Magw Nemzet
ALAPÍTOTTA: PETHO SÁNDOR
HÉTFŐ, 1992. június 8., LV. évfolyam, 134. szám
Bársony és daróc
Csehszlovákia szétesése annak beismerése lenne, hogy a Nyugat képtelen együtt élni a Kelettel -mondta napokkal a választás előtt Havel elnök, aki szerint a cseh országrészt automatikusan a Nyugat részének tekintenék, míg Szlovákia Keleten maradna. Lényegében azt ismételte meg, még egyszer hatni próbálván az értelemre, amit Major brit miniszterelnök is elmondott csehszlovákiai látogatása idején: földrészünknek semmiképpen sem lehet érdeke a föderáció széthullása.
Csakhogy azok a pártok, amelyek a fentiek jegyében próbáltak érvelni, Pozsonyban jobbára a parlamentbe kerüléshez szükséges ötszázalékos szavazói küszöb átlépésével küszködtek. Ennek a választásnak az alaphangját már Prágában sem azok adták meg, akik Európa felől próbáltak közelíteni - akár a szó szoros értelmében véve, többévi számkivetettség után - Csehszlovákiához. Az egykori „disszidens" mozgalom értelmiségeinek összeurópai idealizmusa, amely a bársonyos forradalom lágy hullámzását mozgatta, mára szétfoszlott. Alóla pedig felvillan a jobb és baloldali, valamint a nemzeti, sőt nacionalista pártpolitikák durvább daróca.
S hamarosan annak is el kell válnia, hogy ennek az érdesebb szőttesnek milyen a szakítószilárdsága. Hiszen az előrejelzéseket lényegében igazolta az urnák tartalma, s ha a győztes pártok Csehországban és Szlovákiában is tartják magukat az előzetes ígéreteikhez, úgy a föderáció mélyülő válsága akár a különváláshoz is elvezethet.
Az elkövetkező hetekben a szlovákiai győzőnek, Meciarnak (akinek a programja a gyorsan változó tömeghangulat mindenkori eredője) úgy kell eleget tennie az Európa színpadán önállóan megjelenni kívánó szlovák nemzettudat igényeinek, hogy közben nem feledheti: a föderáció kisebb és el-
maradottabb tagja tulajdonképpen gazdaságilag kiszolgáltatott helyzetben van. A tömegeket,
amelyek élükre emelték, aligha laktathatja sokáig jól a nacionalizmus élesztgetésével - a szuverenitás kiépítése nem történhet a baltikumi vagy a szlovén mintára, ahol is az életszínvonalak viszonylag még mindig elfogadhatóbbak, mint az egykori uniók maradványaiban.
A szlovákok számára csak a cseh életszínvonal lehet a mérce, amely viszont ha megszabadulna az eddigi gazdasági ballaszttól, valószínűleg gyorsabb ütemben emelkedhetne az európai régiókba, így tehát, bár a föderációs alkudozások legnagyobb talánya továbbra is a tömeg jelzésekre figyelő Me-ciar marad, az is megjósolhatatlan, hogy a vártnál jóval erősebb támogatást kapó cseh polgári jobboldal (élén az ugyancsak határozott személyiségnek ismert Klaussal) kérlelhetetlen gazdasági diktátummal nem kényszeríti-e tudatosan bele Meciart a visszaút felégetésébe.
Ebbe a nemzeti játszmába az európaiságot képviselő gyengülő elnöki hatalom valószínűleg éppoly kevésbé szólhat bele, mint az Európai Közösség - hiszen mint a dániai népszavazás is megmutatta, a szuverenitás igényének megfogalmazódása az EK határain belül is egyre több gondot okoz. Akárhogy érjen is véget a cseh és a szlovákiai erők kötélhúzása az elkövetkező hónapokban - a föderáció fenntartásával, jellegének megváltoztatásával vagy éppen fölmondásával -, a korszakot lezáró választásokkal egész Kelet-Európábán új helyzet teremtődött, amely alapvetően befolyásolja a visegrádi hármak jövőjét is.	.	,
Lombért Gábor
A csehszlovák választások után Klaus koalíciós tárgyalásokat kezd Meciarral
Havel elnök újrajelölésének visszavonását fontolgatja
(Munkatársunktól)
PRÁGA - Csehszlovákiában talán csak a közvélemény-kutatók hajtják elégedetten álomra a fejüket ezekben a napokban: jó munkát végeztek, fő irányaiban megjósolták a pénteki és szombati parlamenti választások kimenetelét. A cseh országrészben a vártnál is magabiztosabb győzelmet aratott a Polgári Demokrata Párt, amelynek vezetőjét, Václav Klaust Havel elnök már meg is bízta a koalíciós tárgyalások megkezdésével. Szlovákiában pedig hasonló arányban végzett az élen Vladimír Meciar pártja, a Demokratikus Szlovákiáért Mozgalom - nehéz alkudozásokat vetítve előre a szövetségi kabinet s általában a föderáció jövőjéről.
Fél órával azt követően, hogy lezárták az urnákat, a csehszlovák közvélemény-kutatók már közzé is tették a későbbiekben alapjában pontosnak bizonyuló prognózisukat. Ezek szerint úgy a szövetségi parlament két házában, mint a Cseh Nemzeti Tanácsban a szavazatok több mint egyharmadát gyűjtötte be a Polgári Demokrata Párt (ODS) s a kereszténydemokraták (KDS) választási szövetsége. Az arány jóval magasabb, mint amit az előzetes felmérések feltételeztek, s ezt az első értékelések azzal magyarázzák, hogy az utolsó pillanatban a még habozók, s a kis pártokra szavazni kívánók is a biztos győztes mellé álltak. (A választási részvétel egyébként az előzetes várakozásoknak megfelelően igen magas volt, 90 százalék kö-
rül alakult.) Csehországban a polgári jobboldal megbízható parlamenti többséget szerzett.
Szlovákiában jóval bonyolultabb a képlet. Meciar pártjának a koalíciós többséghez kevés, ha csupán a Szlovák Nemzeti Párttal (SNS) keresi a szövetséget. (A szlovák önállóság szószólója egyébként valamivel gyengébben szerepelt, mint feltételezték, s ez talán megfontolásra késztetheti Meciart is a föderáció körüli alkuban.) így a HZDS-nek valószínűleg kapcsolatba kell lépnie a második legnagyobb szlovák párttal, az SDL-lel, a szlovák kommunisták utódaival. Vezetőjük, a fiatal és nyugodt
A központi választási bizottság vasárnap esti adatai szerint a 300 tagú szövetségi gyűlésben 80 mandátummal a Klaus vezette ODS lett a legnagyobb párt. Második helyen a Meciar irányítása alatt álló HZDS végzett, 54 helyet szerezve meg a két kamarában. Őket a cseh kommunistákat is magában foglaló cseh baloldali blokk, illetve az SDL követi 30 és 20 hellyel. Az Alexander Dubcek vezette szlovák szociáldemokraták nem kerültek be a pozsonyi törvényhozásba, s öt százaléknál kevesebb szavazatot kapott Csehországban Jiri Dienstdier eddigi külügyminiszter pártja, miként Szlovákiában a Polgári Demokrata Unió (ODÚ) is.
Szarajevó pokoli éjszakája
Belgrád „elhatárolódását” politikai manővernek tekintik
ÚJVIDÉK - Nem konfrontálódhatunk az egész világgal, jelentette ki Miíosevics szerb vezető a New York Timesnak adott interjújában, s kifejezte készségét, hogy eleget tesz az ENSZ követeléseinek.
A szerb külpolitikának ugyanis most az az elsődleges célja, hogy elhárítsa a szó szerint is életveszélyes szankciókat. Amit még Miíosevics elmondott az amerikai újságírónak, a világ szemében semmiképpen sem támasztja alá a hangoztatott készséget. Az elnök ugyanis ismét azt erősítette, hogy a Kis-Jugoszlávia kormányának az égvilágon semmi köze a boszniai háborúhoz. Tehát szó sincs arról - amit az egész világ állít, s amit legutóbb State Department fo-
A boszniai menekültek és hajléktalanok helyzete
galmazott meg -, hogy Belgrád alakította meg, fegyverezte fel a boszniai szerb erőket, s anyagi, politikai támogatást nyújt nekik.
Mivel a belgrádi „elhatárolódást”
csak a legújabb politikai manővernek tekintik, addig nem adnak hitelt a szerb vezetés szavának, amíg a terepi helyzet nem változik meg, illetve nem szűnnek meg a harcok, s nem adják át a helyüket a politikai megoldáskeresésnek. Egyelőre azonban ez nagyon távolinak tűnik. Boszniában ugyanis tovább dúl a háború. Szarajevó ismét egy pokoli éjszakát élt át. Húsz órán át szünet nélkül dörögtek a fegyverek szerte a bos-nyák fővárosban. Gránátok robbanásai hallatszottak mindenütt. A pusztítás leírhatatlan. Lakóépületek gyulladtak ki. A tüzérségi támadás alatt is véres utcai harcok voltak. Trebinjet pedig -mint a Tanjug hírügynökség jelentette - a horvát alakulatok támadták. A zágrábi rádió ezzel szemben Dubrovnik ágyúzásáról adott hírt.
(Folytatás a 2. oldalon.)
volt Jugosz menekültek
Kisbéri kudarc
A Komárom-Esztergom megyei 3-as számú országgyűlési választó-kerületben (Bábolna-Kisbér-Orosz-lány térsége) a Deák Sándor elhunyta miatt kiírt időközi választás ismét kudarccal zárult, mivel a szavazásra jogosult polgároknak csupán 21 fi százaléka járult az urnákhoz. Az eredményesség érdekében a közel 45 ezer állampolgárból 50 százalék plusz egy főnek kellett volna leadnia voksát. A mandátumokért egyébként hat jelölt küzdött. Folytatás (?) várhatóan két-három hét múlva.
Ugyancsak csekély érdeklődés mellett zajlott le két időközi kerületi önkormányzati képviselőválasztás második fordulója Budapesten. A IX. és XIX. kerületben a választópolgároknak csak 5-10 százaléka ment el szavazni. A mostani második forduló sikere - a jogszabályok szerint -már nincs létszámhoz kötve, így a legtöbb szavazatot elért jelöltek szerzték meg a kerületi képviselői mandátumot.
A IX. kerületben Dr. Radnai Zoltán (SZDSZ), a XIX. kerületben Dr. Sebestyén Péter (MSZP) nyerte a második fordulót, s így a mandátumot is.
(-si-)
Alain Juppé: Magyarország jó úton halad
Európában ne legyen szociális vasfüggöny
- mondta Antall József az MDF nemzetközi kollokviumán
(Munkatársunktól)
A nyolcvanas évtized vége még a kétkedés időszaka volt,
1990-	91 az illúziók kora,
1991-	92 a csalódottság, az illúzióvesztés időszaka - mondta a többi között Antall József azon a nemzetközi kollokviumon, amelyet a Magyar Demokrata Fórum szervezett Közép- és Kelet-Európa átalakulásáról a német Konrad Adenau-er és a Hanns Seidel Alapítvány támogatásával. A megbeszélésen meghívottként jelen volt az Európai Kereszténydemokrata Unió, a Kereszténydemokrata Intemacionálé, az Európai Demokratikus Unió, valamint térségünk hasonló elkötelezettsé-aű pártjainak összesen huszonkét vezetője.
A magyar kormányfő - mint a miniszterelnöki sajtóiroda által az MTI rendelkezésére bocsátott be-
szédből kitűnik - hangsúlyozta, a parlamentáris demokráciák működéséhez elengedhetetlen, hogy a társadalom nagy többsége gazdasági, szociális biztonságban érezze magát. A világban végbemenő sokrétű változásokra még a jól szervezett, évtizedek óta működő pártok sem tudnak mindig választ adni. Ezért még a hagyományos pártok iránt is csökkent világszerte a társadalom rokonszen-ve. Antall szerint a Szovjetunió felbomlásával nem múlt el minden veszély, az európai biztonsági rendszer megszilárdítása soha nem volt olyan fontos, mint ma. A kormányfő hibásnak nevezte az olyan politikát, amely kétségbe vonja Amerika európai jelenlétének a fontosságát. A miniszterelnök úgy vélekedett, hogy Európába napjainkban olyan térségek is integrálódnak, amelyek évtizedekig el voltak zárva; a hagyományos nyugati kereszténység mellett - a kifejezést nem vallási értelemben használta - megjelent a bizánci kultúra szel-
lemisége is, s ezért új európai gondolkodásmódnak kell kialakulnia. Az egyesülő Európára váró gondokat Antall az újraegyesült Németországéihoz hasonlította. Hazai viszonyunkról szólva megállapította, hogy a gazdaság átalakítása közben kezelni kell a szociális problémákat is. A lakosság megszokta a paternalista gondoskodást, s most az átmenet nehézségeit nehezen tudja elfogadni. Ami a délszláv válságot illeti, kifejtette, az események súlyosságáért az egész világ felelős, mert nem lépett fel idejében. A Nyugatnak állandó éberséggel, szolidaritással és összefogással kell foglalkoznia az eseményekkel, különben a térségben lévő feszültségek jugoszláv típusú konfliktusokat okozhatnak, s ha Európában szociális vasfüggöny alakul ki, akkor az Nyugat-Európa, sőt az egész világ számára is súlyos veszélyt jelenthet, hangsúlyozta beszédében Antall József.
(Folytatás a 3. oldalon.)
értelmiséginek ismert Peter Weiss tehát akár kulcsszerephez is juthat a tárgyalásokon.
Ezek egyébként már hétfőn megkezdődnek, amikor is az első egyeztetésre ül össze a szavazások két nagy nyertese, a Havel elnök által koalíciós tárgyalásokkal megbízott Klaus és Meciar, Az első megnyilatkozások egyébként nagyon borúlátóak, ami a föderáció jövőjét illeti. Jan Kalvoda, a Polgári Demokrata Szövetség, az ODA vezetője például úgy nyilatkozott, hogy a választási eredményekből a közös állam felbomlásának a tendenciája rajzolódik ki. Figyelemre méltó egyébként az is, hogy Csehországban milyen komoly támogatást szerzett a republikánusok (SPR-RSC) szélsőjobboldali (többek között Kárpátaljára igényt formáló) programja. Az eddigi föderáció híveinek az elkeseredettségét mi sem jelzi jobban, mint Václav Havel nyilatkozata, aki az első részeredmények ismeretében fontolóra vette, valóban jelölteti-e magát a jövő hónapban esedékes elnökválasztáson. Mint mondotta, „egyelőre” ugyan nem lát okot a visszalépésre, ám ha nincs esélye annak, hogy a jövőben is számolhat az eddig képviselt politikai és morális értékekkel, úgy nem marad számára más út. Meciar egyébként sajtóértekezletén „minimálisnak” minősítette Havel újraválasztási esélyeit a parlamentben.
(lambert)
(Szlovákiai választási tudósításunk a 2. oldalon.)
Martony nyilatkozata
Róma segít
Olaszország kész anyagi se-yújtani hazánknak a iláviából éri ellátására.
A többi között ezt mondta római megbeszélései után Martony János külügyminisztériumi államtitkár. Több téma merült fel, elsősorban a Szerbia ellen elrendelt ENSZ-tilal-mak kérdése - mondta el az államtitkár Magyar Péternek, az MTI tudósítójának. Martonyi tájékoztatta Brúnó Botfáit, az olasz külügyminisztérium főtitkárát arról, hogyan alkalmazza Magyarország a tilalmakat. A BT-ha-tározatnak a diplomáciai képviseleti létszám szintjére vonatkozó pontját Magyarország - a visegrádi hármak között történt egyeztetéssel - úgy értelmezi, hogy az a létszám csökkentésére vonatkozik, nem a képviselet szintjére - mondta még el, hozzátéve azt is, hogy a belgrádi magyar nagykövet ettől függetlenül hamarosan hazatér, és valószínűleg egyelőre nem küldenek ki utódot a helyére.
BELFÖLDÖN
a választásra jogosultak körét kibővíteni
3. oldal
Sajnálkozik a miniszter, elégedetlenek a szakszervezetek
Korlátozatlan-e az állam?
6. oldal
felejtsétek el Pócspetri nevét
7. oldal
Iskolai hitokf atás és a személyi
Harag György Színház Kisvárdán
9. oldal
Nyugaton most mindenki Kelet-Európa-kutató
KÜLFÖLDÖN
Duray értékelése
2. oldal
A Buckingham-palota „ellentámadása”
Meddig tart a béke a Vajdaságban és Koszovóban
3. oldal
Illegálisan adtak el Vasarely-műveket
16. oldal
HOLNAP
Utazás, szabadság
6. oldal
Jogi hagyományunk kérdőjelei
6. oldal