﻿Beruházás és szellemi tőke
A pénzügyminiszter |a felsőoktatásról és a tudományról: Universitas-összeállításunk
Msmnzet
Jogi hagyományunk kérdőjelei
Vallomások a kicsi tenger
Ára: 11,50 Ft
Győzelem
nélkül
Ki győzőit? Tárgyszerű nyilatkozatok, barátságos koccintás, a „két államférfi között szokásos megbeszélések" ellenére a polgárok egy része politikai meccsként fogta fel az államfő és a kormányfő Között kialakult vitát. Antall javasolt, Göncz elutasította, a bíró dolga igazságot tenni - vélekedtek, s az Alkotmánybíróság döntésétől azt várták: egyértelmű válasszal megszünteti a médiáel.nökök.ügyében kialakult patthelyzetet.
A mérkőzés most döntetlenre áll - mondhatják a laikusok. A taláros bírók alkotmányellenesnek találták azt az 1974-es kormányrendeletet, amely a minisztertanács felügyelete alá vonta a televíziót és a rádiót, s felhívták az Országgyűlést, hogy a közszolgálati média helyzetét rendező jogszabályt november 30-ig alkossa meg. Antall József kérdéseire válaszolva pedig azt szögezték le, hogy jogállamban az alkotmányosságnál; nem személyi biztosítékai vannak. Ha egy kinevezés kapcsán az derül ki, hogy a jogi szabályozás hiányos, akkor azt kell működőképessé tenni, a kinevezés megtagadása nem használható fel ennek pótlására.
Ki győzött? A kérdés megfogalmazása is félrevezető. A politika mérkőzései nem „nulla összegű játszmák", amelyekben az egyik félnek nyernie, a másiknak - pontosan ugyanolyan mértékben - veszítenie kellene. A klasszikus játékelmélet ezt a helyzetet „kooperatív játékként" írja le, a játékosok ugyanis egymással összefogva többet nyerhetnek. Bizakodásra adhat okot az, ha ennek felismerését tükrözték a nyilatkozatok, a koccintás, a megbeszélés. A nyilvánvaló politikai ellentétek persze nem tüntethe-tőek el, ám ezek áthidalására immár többedszer bírói határozat szolgált. Remélhető, hogy a média-törvény - ezután talán felgyorsuló -vitájában is a szakszerű érvek lesznek hangsúlyosabbak a koalíció és az ellenzék között szokásos adok-kapok ütésváltásoknál.
Az újabb viták lehetőségét az alkotmánybírósági döntés is magában rejti. A véleménynyilvánítási és tájékozódási szabadság érvényesüléséhez a törvénynek ugyanis ki kell zárnia, hogy a műsorok tartalmára „az Országgyűlés, a kormány vagy az állam más szervei, akár pártok vagy más társadalmi csoportok meghatározó befolyást gyakorolhassanak." A médiaelnökök kinevezéséért azonban - épp az alkotmánybírósági verdikt szerint - jelenleg a miniszterelnök viseli a politikai felelősséget. A függetlenség garantálása és a személyi döntésen keresztül érvényesíthető kormányzati befolyás között így most ellentmondás feszül, s valahol talán már fogalmazzák is azt a beadványt, mely ezért a kinevezési törvény alkotmányellenességének megállapítását kéri. Göncz Árpád számára is újabb lehetőséget kínál az, hogy az Alkotmánybíróság az esetleg hiányzó jogi szabályok pótlására figyelmeztet: az elnök is kezdeményezheti a parlamentben a közszolgálati médiák vezetőinek helyzetét tisztázó passzus megalkotását.
Ki győzött? A jogállam bizonyosan. Az alkotmánybírósági eljárás - elkerülve a napi politizálás csapdáit - egy olyan konfliktus feloldásához járult hozzá, amelyet korábban már alkotmányos válságnak is minősítettek. A bírósági határozatot persze lehet vitatni. Nyilatkozatokban nem lesz hiány, talán az alkotmány módosítását is kezdeményezik, ám a nézeteltérésekről már tárgyszerűen kell beszélni, a személyek szembeállítását az érvek csatája válthatja fel.
Ez lenne az igazi győzelem.
Ferencz Gábor
ALAPÍTOTTA: PETHŐ SÁNDOR	KEDD, 1992. június 9., LV. évfolyam, 135. szám
A köztársasági elnöknek indokolnia kell a kinevezés elutasítását
Alkotmányellenes a média kormányfelügyelete
Az Alkotmánybíróság - az előzetes várakozásoknak megfelelően - hétfőn nyilvánosan hirdette ki határozatát az 1947/74-es kormányrendelet alkotmányosságát megkérdőjelező indítványról, és ugyanezen alkalommal válaszolta meg Antall József miniszterelnök kérdéseit, aki a köztársasági elnök kinevezési és felmentési-jogkörével kapcsolatban fordult alkotmányértelmezésért a testülethez.
Ami az előbbi indítványt illeti: az Alkotmány-bíróság - formai és tartalmi okokból - alkotmányellenesnek ítélte az 1974-ben született kormányrendeletnek azt a pontját, amely szerint a Magyar Rádió és a Magyar Televízió a kormány felügyelete alatt áll. A formai ok az, hogy 1988 óta az alkotmány értelmében a sajtóra vonatkozó rendelkezé- ' seket nem kormány hozza meg, hanem az Ország-gyűlésnek kellene törvény formájában szabályoznia. Tartalmilag pedig azért kifogásolható a rendelet, mert a felügyeletet anélkül bízza a kormányra, hogy bármilyen további rendelkezéssel kizárná annak lehetőségét: a kormány a műsorra meghatározó tartalmi befolyást gyakoroljon.
Megállapította az Alkotmánybíróság azt is, hogy - a véleménynyilvánítási és tájékozódási szabadság érvényesítésére irányuló állami kötelezettség alapján - a parlament köteles olyan törvényeket alkotni, amelyek a teljes körű, kiegyensúlyozott és objektív tájékoztatást garantálják. E törvényeknek ki kell zárniuk, hogy a közszolgálati rádióban és televízióban takár az Országgyűlés, a kormány, az állam más szervei, akár a pártok vagy más társadalmi csoportok a műsor tartalmára meghatározó befolyást gyakorolhassanak.
Az Alkotmánybíróság tehát a kisebbik rosszat választotta - mondta Sólyom László a határozat indoklását ismertetve -, hiszen a fentiek miatt az is alkotmányellenes állapotot eredményezne, ha a kifogásolt kormányrendelet hatályon kívül helyezésével mindenféle törvényi szabályozás híján működne a közszolgálati média. Ezért a testület felhívta az Országgyűlést, hogy 1992. november 30-ig alkossa meg azt a törvényt, amely a rádióban és a televízióban a véleményszabadságot biztosíthatja. Eddig az időpontig a testület felfüggeszti az eljárást - azaz addig nem dönt a hatályon kívül helyezésről. Az Alkotmánybíróság megállapítja, hogy a parlament mindeddig elmulasztotta azt az -alkotmányban is rögzített - kötelességét, hogy a rádió és a televízió alkotmányos működéséről törvényt alkosson.
A miniszterelnök kérdéseit megválaszoló határozat mindenekelőtt megállapítja, hogy az elvont alkotmányértelmezés - amelyre a jelen eljárás irányult - nem válhat állásfoglalássá az indítványra okot adó konkrét ügyben. A testület álláspontja kialakításakor a korábbi alkotmánybírósági határozatokból indult ki, s ismételten leszögezte: a köz-társasági elnök akkor tagadhatja meg a miniszter-elnök által előterjesztett személy kinevezését, ha alapos okkal arra következtet, hogy a javaslat teljesítése az államszervezet demokratikus működését súlyosan zavarná. Súlyos zavarnak minősülhet az az eset, amikor az érintett szerv (jelen esetben a rádió és a televízió) alapfeladatainak ellátására képtelenné válik, beleértve ebbe azt is, hogy alkalmatlanná válik az alapvető jogok biztosítására.
A köztársasági elnök azonban csak akkor tagadhatja meg a kinevezést, ha kifejezetten a kinevezendő vezető személye jelent súlyos veszélyt. Ha e veszélyek a jogi szabályozás hiányosságaiból adódnak, akkor az államfő nem a kinevezés megtagadásával, hanem a jogi szabályozásra irányuló kezdeményezéssel tehet eleget a demokratikus működés feletti „őrködés” feladatának.
A felmentés megtagadásának esetére mindez úgy vonatkoztatható, hogy a köztársasági elnök csak abban az esetben tagadhatja meg azt, ha a felmentett vezető hatáskörét átvevő személy veszélyezteti súlyosan az illető szerv alapfunkcióját vagy az ezzel kapcsolatos alapvető jogok érvényesülését.
Az Alkotmánybíróság határozata még leszögezi: a kinevezési (felmentési) javaslatot elutasító döntésből ki kell tűnniük az elutasítás indokainak, azaz, hogy formai okokból történő elutasítás esetén mely jogszabályi feltétel hiányzott, tartalmi elutasítás esetén pedig melyek azok a tények, amelyekre az államfő döntését alapozta.
A kormányfői kérdésekre adott válaszokkal kapcsolatban három alkotmánybíró - Kilényi Géza, Schmidt Péter és Vörös Imre - különvéleményüket ismertették.
Az Alkotmánybíróság határozathirdetésén mindössze két közjogi méltóság - Szabad György parlamenti elnök és Györgyi Kálmán legfőbb ügyész-jelent meg.
(beth-y)
(További információink a 4. oldalon)
Tudjman horvát-bosnyák konföderációról tárgyal
Megkezdődött a döntő ütközet Szarajevó birtoklásáért
ÚJVIDÉK - A bosnyák fővárosban szörnyű háború dühöng: robbanások rengetik a várost. Döntő harc kezdődött Szarajevóért. A háború kirobbanása óta a leghevesebb. A bosnyák területvédelmi erők és a szerb csapatok minden rendelkezésre álló fegyvert bevetettek. Óriási a pusztítás.
A BH Press bosnyák hírügynökség szerint az ellenség általános tüzérségi támadást indított, s záróhadműveletet tervez, amelynek célja - mint a hírügynökség írja - Szarajevó lerombolása. Jovan Dívjak, a bosnyák erők egyik parancsnoka azonban a UPI-nak azt jelentette ki, hogy a laktanyákban hagyott fegyverekkel offenzívát indítottak a Szarajevó köré vont szerb blokád áttörésére. (A nehézfegyverek megszerzésével ugyanis lassanként kiegyenlítődnek az erőviszonyok. A BH Press egy másik hírében már arról számol be, hogy a szerbek veszítik állásaikat, s a város védői sikeres ellentámadást hajtottak végre, több ellenséges magaslatot foglaltak el. A belügyminisztérium figyelmeztette a lakosságot, hogy - mint fogalmazott - a katonák és terroristák polgári ruhát húznak, ezért senkit se engedjenek be házukba.
Szarajevó új negyedeiben a leghevesebbek az utcai harcok. A SRNA,
nem a tárgyilagosságáról híres hír-ügynöksége az úgynevezett Bosznia-hercegovinai Szerb Köztársaságnak, azt jelentette, hogy a boszniai szerbek hadseregének egységei visszaverték a zöldsapkások támadásait.
Miközben a világ hírközlő szervei elsősorban a véres szarajevói eseményekre figyelnek (a mostani csata kimenetelétől nagyban függ a boszniai háború további alakulása), a köztársaság többi frontján is folytatódnak a hadműveletek. Knin körzetében pedig az Unprofor három francia tagja vesztette életét, mint az ottani „bel-
ügyminisztérium” közölte: közlekedési szerencsétlenség áldozatai lettek.
Ha a következő néhány napban nem hoznak eredményt a Biztonsági Tanács büntetőintézkedései, feltehetően külföldi katonai intervencióra kerül sor Bosznia-Hercegovinában. Ezt Tudjman horvát elnök jelentette ki zágrábi sajtóértekezletén. Arra a kérdésre válaszolva, hogy lehetségesek-e szankciók Horvátország ellen, az államfő csak annyit mondott, hogy nincsen ok rá. Megismételte, hogy reguláris horvát erők nem harcolnak Boszniában. Tudjman egyébiránt bejelen-
'tette találkozóját Izetbegovics bosnyák elnökkel. Még a hét derekán tárgyaló-asztalhoz ülnek. Szó lesz a két ország konföderációjának kérdéséről is.
A szarajevói Oslpbodjenje című újság pedig úgy tudja, hogy interveniálni fog az amerikai VI. flotta a repülőtér zárlatának megszüntetése érdekében. ,.Nagyon megbízható” forrásokra hivatkozva állítja, hogy máris indul a repülőtér-hadművelet, amely csak része egy szélesebb akciónak, amelynek célja harcképtelenné tenni a Szarajevó feletti hegyekről támadó szerb erőket. Az újság azt is tudni véli, hogy a VI. flotta parancsnoka 48 órát adott Mladics tábornoknak, hogy vonja vissza csapatait (legkevesebb 10 kilométerrel) azokról az állásokról, ahonnan nehézfegyverekkel lövik a fővárost. Ha ezt nem teszi meg, a VI. flotta légiereje „megvalósítja az ezzel kapcsolatos döntést”.
Közben pedig Helsinkiben üléseznek az EBEE magas rangú tisztségviselői. Belgrád, de a többi exjugoszlá-viai köztársasági központ nem kevésbé, feszülten figyel a döntésre: kizárás, NATO-beavatkozás, vagy mindkettő. Vagy esetleg újabb halasztás.
Sebestyén Imre (További információk a 3. oldalon)
Dubcek váltaná fel Havelt?
Meciar elsőként a szlovák baloldal vezetőjével egyeztette programját
HÍRÖSSZEFOGLALÓNK
Václav Havel szóvivője is megerősítette, hogy azíelnök nem indul a jövő hónapban esedékes parlamenti államfőválasztáson, amennyiben Csehszlovákia a szétszakadás kockázatával néz szembe, s a gazdasági reformok veszélybe kerülnek. A Reuter hírügynökség máris azt találgatja, hogy ez esetben Alexander Dubcek lehetne az esélyes jelölt, akit kampánya során Vladimír Meciar a létrehozandó szlovák elnöki tisztségre ajánlott. Dubcek ez esetben szlovákként ellensúlyozhatná a cseh Václav Klaust a miniszterelnöki poszton. Dubcek, akinek a pártja, a szlovák szociáldemokraták, csupán a
szövetségi parlament egyik kamarájába került be, sajtóértekezletén egyébként úgy értékelte, hogy a szélsőséges naciőnalisták inkább vesztettek, semmint nyertek a mostani szavazásokon.
A némiképp derűlátó kijelentéssel ellentétben Klaus azt nyilatkozta a Rude Pravónák, hogy a helyzet (különösen a szövetségi parlamentben) nem túl biztató. „Valójában drámainak gondolom a?t.” A kormányalakítási próbálkozásait tovább bonyolítja, hogy az eddigi kabinet számos kulcsfigurája, mint Marian Calfa kormányfő, Jiri Dienstbier külügyminiszter s tíz további kabinettag be sem került a parlamentbe.
A még nem hivatalos, ám véglegesnek tekinthető választási eredmények szerint Csehországban Klaus pártja, a Polgári Demokrata Párt (választási szövetségben a Keresztény-demokrata Párttal) a Kereszténydemokrata Unió-Csehszlovák Néppárt nevű tömörüléssel, valamint a Polgári Demokrata Szövetséggel együtt biztos jobboldali koalíciós többséget tud kialakítani. Számolnia kell azonban azzal, hogy a Nemzeti Tanács második, harmadik és negyedik legerősebb pártjának egy kommunista, egy szociáldemokrata, valamint egy eléggé heterogén balközép erő, a Liberális Szociális Unió bizonyult.
(Folytatás a 3. oldalon)
Gyilkosság Szlovéniában Vadászfegyver dördült a választási gyűlésen
Hétfőn reggel letartóztatták Iván Kramberger szlovén elnökjelölt feltételezett gyilkosát. Krambergert előző este lőtték le vadászfegyverrel egy választási gyűlésen. A letartóztatásról az AFP francia hírügynökség számolt be a szlovén belügyminisztériumra hivatkozva.
A Jurovski Dol-i illetőségű, 40 körüli gyanúsítottat lakásán fogták el a rendőrök.
Kramberger a szlovén politikai élet hímeves személyisége volt. Színes beszédeivel hívta fel magára a figyelmet, sokan a szlovén választási harcok tréfamesterének tartják. Legutóbb élesen bírálta Kucan elnököt is, s felszólította a polgárokat, hogy „akadályozzák meg Szlovénia Ausztriának és Németországnak történő kiárusítását”.
MA
BELFÖLDÖN
A belügyminiszter a kormoránirtásról
4.	oldal
Nem emelkedik a vízdíj
5.	oldala
„A bűnelkövetők közülünk kerülnek ki”
5. oldal
- Ifjúsági munkanélküliség
8.	oldal
Élénkítés vagy élénkülés?
9.	oldal
A Pesti Szalon a könyvpiacon
10.	oldal
Beszélgetés a kémkedésért elítélt zászlós védőjével
16. oldal
KÜLFÖLDÖN
Baku Ankarára kacsint
2. oldal
Lelőtték a palesztin biztonsági szolgálat magas rangú tisztjét
2.	oldal
A Buckingham-palota titkainak fürkészői
3.	oldal
HOLNAP
Zavaros a választóvíz
6.	oldal
Ma már nem egyet szúrnak
7.	oldal
Márai Sándor franciául
10. oldal