﻿Magar Nemzet
Szombati
mellékletünkben:
A fotómodellverseny győztesei
Júniusi munkák a kiskertben
ALAPÍTOTTA: PETHŐ SÁNDOR
SZOMBAT, 1992. június 13., LV. évfolyam, 139. szám
iwctitoi iáitól Ü vállalat I*, villand iLwtRÜám-
Teledemokrácia
Irta: Pethő Tibor
demokrácia jellem és pott. Még jó, hogy rabruhájára életszemlélet. Erre épül- nem varrták fel valamelyik autómárka nevét. És egy videokazetta televíziós közvetítése indította el a Los Angeles-i véres zavargásokat.
Tehát kik fogják működtetni a rendszert? Az óriás szórakoztató és tájékoztatási konglomerátumok, amelyek egyaránt kezükben tartják a film- és videó-ipart, a könyvkiadást, a hangle-
l nek összes intézményei. Legalábbis így volt (ideálisan) az athéni agora óta két és fél ezer éven keresztül. Ma már hozzá kell adni az elektronikát, ami uralkodóvá teheti ismét a közvetlen demokráciát a képviseleti fölött. Ez a legújabb témája a tömegtájékoztatási eszközöknek, mióta Ross Perot, a texasi milliárdos önjelölt elnöki pályázó az „elektronikus városi gyűlés" ötletével meghökkentette egész Amerikát. Nem kell hozzá sok idő, hogy a látomás valósággá váljon. Az elektronika szédítő fejlődése lehetővé teszi a politikai vezetőnek - polgármestertől a Fehár Ház lakójáig - a választók közvetlen megkérdezését és megszavaz-tatását bármikor, bármilyen ügyben. Mindössze - mondjuk - „mindössze" olyan interaktív tv-készülékeket és PC-ket, személyi számítógépeket kell kifejleszteni, amelyek közvetlen kapcsolatot teremtenek „fölülről lefelé és alulról felfelé" a politikai vezető főhadiszállása és a szavazók milliói között.
A műholdról közvetített adás még be sem fejeződött, a komputerekhez máris özönlenek a helyeslő vagy elutasító szavazatok - amelyeknek regisztrálása és ellenőrzése ugyancsak elektronikusan történik - s néhány órán belül kristálytiszta lesz a kép a nép akaratáról az egészségügyi ellátás, az oktatás, az adóemelés, a szociálpolitika kérdéseiben, nem beszélve a fegyverkezési kiadásokról, az esetleges katonai beavatkozásról, a külföldi segélyekről, az űrprogramokról, minden egyébről.
Médiaháború - mondjuk mi a nálunk uralkodó tájékoztatási gubancról, pedig mindössze egy televíziónk van két csatornával és egy rádiónk három adással. Ha eboen a viszonylag egyszerű helyzetben nem tudunk kiegyensúlyozott rendet teremteni, akkor mit várhatunk a frekvencia-moratórium feloldása, a kereskedelmi tv- és rádióállomások belépése után. Mindamellett jelen állapotaink is halvány visszatükröződései a globális informatikai terület ellentmondásainak.
Az első látásra rendkívül vonzónak tűnik egy olyan rendszer - teledemokráciának vagy technopolitikának keresztelték el -, amely kikapcsolja a közvetett, képviseleti demokrácia nehézkes intézményeit, a fárasztó parlamenti vitákat, a kormányok hosszas mérlegeléseit, a közvélemény-kutató intézeteket, s ezek feje felett a nép közvetlen döntése alakítja az állam politikáját. A cserépszavazás helyébe az elektronika lép.
De - és ez az első kérdés -ki vagy kik fogják működtetni a rendszert? Jó, mondjuk valamilyen közszolgálati intézmény. Csakhogy - mint a Time hírmagazin panaszkodik - a televízió máris felfalta az amerikai politikát és sportot, s erkölcsi Konfliktus elé állítja a társadalmat. Hosszú idő után Kaliforniában kivégeztek egy kétszeres gyilkost. A tv jóvoltából a nézők milliói megtudhatták, hogy az utolsó kívánságként két pizzát, egy Kentucky csirkét, Pepsi-Colát és Camel cigarettát ka-
mezgyártást. Az európai tv-képernyők 85 százalékán hollywoodi filmek villognak s az egész múlt évi francia filmgyártás nem söpört be annyi pénzt az országon kívül, mint a JFK, a nálunk is látható, Kennedy-gyil-kosságról szóló film az első két hónapban. Vizsgálhatjuk a németországi állapotokat is. A Dér Spiegel megírta az „elektronikus demokrácia", vagyis a szabad tv-csatornák ügyéről, hogy az üstökösszerűen feltűnt Leó Kirch hat privát program közül ötöt ellenőriz, köztük a Sat 1 -et és a Pro 7-et.
Az eldöntendő ügyek nagy része korántsem egyszerű - sehol sem. Vajon a szavazók rendelkez-nek-e annyi információval, amennyi a véleményalkotáshoz elengedhetetlen - ez a második kérdés. Főleg amikor hirtelen kell a szavazógomböf lényomni. Időt vesz igénybe, amíg egy információ behatol a társadalmi szerkezetbe. Vegyük a saját példáinkat. Még aki folyamatosan figyeli a parlament üléseit, a sok módosító indítvány miatt az se tud eligazodni a kárpótlás, a privatizálás, az oktatás, az egészségügyi ellátás labirintusában. Ki nem érlelt vélemények torz szavazási eredményhez vezethetnek s így megbéníthatják a kormány cselekvőképességét.
Mindezen túl a közvetlen demokrácia szabad utat enged a demagógiának és a manipulálásnak. A diktátorok ezért éltek előszeretettel az ellenőrzött népszavazás eszközével s ez felerősítve a fejlett technikával inkább Orwell, mint Jefferson elképzeléséhez fog közelíteni - írja a Newsweek.
Az „elektronikus demokrácia" jelenleg a kifejlesztés időszakában van, de veszélyei máris kirajzolódnak. A nálunk háborgó médiaügyeket éppen a jövő lehetőségei erősítik fel és taszítják immár az irracionalizmus ingoványára. A túlzottan botrányorientált média nem segíti, hanem nehezíti a tájékozódást, mert másod-, harmadrendű ügyeknek érdemen felül ad műsoridőt s már-már úgy állítja be az országot, mintha hármas hatalom - államfő, kormány és alkotmánybíróság - intézné sorsát. Belálíapotaink a külföld szemében még mindig kedvezőbb megítélés alá esnek, mint szomszédaink viszonyai, s ezen a balkáni polgárháború, a cseh és szlovák válság láttán nem is lehet csodálkozni.
ha önös érdekek, személyi elfogultságok szüntelenül rombolják a parlamentáris demokrácia tekintélyét, akkor elveszthetjük az eddigi rokonszenvet s az ezzel járó mindenfajta segítséget. S akkor nem lesz sem közvetlen vagy képviseleti, sem teledemokrácia, legfeljebb állandósult elektronikus bizonytalanság.
D
✓
Göncz Árpád a riói csúcson felajánlotta a budapesti utótalálkozó megrendezését
Hazánk csatlakozott két globális környezetvédelmi szerződéshez
(Munkatársunktól)
RIO DE JANEIRO - A Magyar Köztársaság elnöke, Göncz Árpád, aláírta az ENSZ környezetvédelmi és fejlesztési konferenciáján elfogadott két nemzetközi egyezményt a föld éghajlatának megóvásáról, valamint a bioszféra mai gazdagságának megőrzéséről rendelkező konvenciókat.
A Magyar Köztársaság elnöke beszédet mondott a riói konferencia államfői értekezletén. Felszólalásában hangsúlyozta, hogy ez a konferencia új fejezetet nyit az emberiség történetében. Nem a végét, hanem a kezdetét jelenti egy folyamatnak. A természeti környezettel harmonizáló fejlődésnek nincs alternatívája -mondotta. Göncz Árpád bejelentette, hogy Magyarország kész házigazdájának lenni egy Budapesten megrendezendő európai környezetvédelmi utókonferenciának.
A magyar köztársasági elnök beszédében hangsúlyozta, hogy Magyarországon teljes nemzeti egység mutatkozik abban a tekintben, hogy környezetünk állapotán javítani kell, s meg kell előzni a további környezeti ártalmakat.
A riói nyilatkozat Napirend 21” című dokumentumában foglaltak a hosszú távú nemzetközi, politikai és erkölcsi kötelezettségvállalás új dimenzióit hozták létre - mondotta beszédében Göncz Árpád’. Magyarország számít a fejlett ipari országok segítésére a közös természeti környezet megóvásában, másrészt kész arra, hogy egy hatékony nemzetközi mechanizmus keretében megossza más országokkal saját környezetvédelmi tapasztalatait. Á köztársasági elnök megítélése szerint Magyarországnak jelen helyzetében segélyt kapó országnak kell maradnia, ami a környezetvédelemre fordítandó kidásokat illeti.
Az ENSZ Rio de Janeiróban ülésező konferenciájára, amely e témában második az éppen húsz éve Stockholmban megrendezett értekezlet óta, eddig hatvannégy államfő, negyvenhat kormányfő, nyolc elnök-helyettes, és egy koronaherceg érkezett, hogy részvételével ne csak a zárónap fényét emelje, hanem a még megoldatlan, viták kereszttüzében álló kérdések megoldását is elősegítse. A közelgő végjáték az eleddig kiegészítő javaslatok garmadával időzhú-zásra berendezkedett diplomatákat is szorgosabb munkára ösztönözte: hajnalig ülésezett a konferencia főbizottsága, amely a még nyitott kérdésekre kívánt sürgős megoldást találni.
Egyezség született abban, hogy a konferencia egyik fő dokumentumát, a riói nyilatkozatot, amely a föld országainak a természeti környezet megvédésének huszonhét pontban összefoglalt jogait és kötelezettségeit tartalmazza, a jelen lévő állam- és kormányfők változtatások nélkül elfogadják. A Rióban tartózkodó ENSZ-szakértők szerint a „Napirend 21” rövidítés alatt ismert, a XXI. századra szóló globális cselekvési terv legtöbb kérdésében a delegációk szintén egyetértésre jutottak. Két fontos kérdésben azonban nem született megállapodás. Mindkettő a „Napirend 21” része. Az egyik a földgolyó erdősítése, a másik a cselekvési terv finanszírozása. Ami az előbbit illeti, Malajzia és India erős ellenállást ta-
núsított a gazdag, de erdőiket már kiirtott északi országok azon törekvésével szemben, hogy ők szabják meg, miként használhatják fel legfontosabb természeti erőforrásukat.
E kérdésben továbbra is zárt ajtók mögött folytat tárgyalásokat az a szakértői csoport, amelynek elnökét a német küldöttség adja. Az ambiciózus, ám az emberiség fennmaradása szempontjából fontos környezetvédelmi programok finanszírozása tekintetében a függőben maradt kérdések megoldása a vasárnapi államfői-miniszterelnöki csúcstalálkozóra maradt. Az elfogadásra ajánlott szöveg nemcsak azt követeli, hogy a fejlődő országok új, pótlólagos pénzügyi forrásokhoz jussanak, hanem arra is felszólítja a konferencián részt vevő országokat, hogy a Rióban elfogadott határozatokat minél előbb ültessék át a gyakorlatba.
A nemzetközi finanszírozásnak abban a fő kérdésében, hogy a fejlett ipari országok mikorra legyenek kö-
Nincs közeledés Klaus és Meciar álláspontja között
POZSONY - Csütörtök délután Prágában kezdte meg a Václav Klaus vezette Polgári Demokrata Párt és a Vladimír Meciar vezette Demokratikus Szlovákiáért Mozgalom - a csehszlovákiai választások két győztes politikai ereje - a kormányalakításról folytatott párbeszédük második fordulóját. Az eredetileg négyórásra tervezett tanácskozás végül közel kilenc órára sikeredett, de sok eredményt nem hozott.
Ez derült ki a közvetlenül éjfél előtt tartott sajtóértekezleten, amelyen a bejelentések ellenére Vladimír Meciar nem vett részt. Václav Klaus elmondta, hogy az államjogi elrendezés és a gazdasági reform kérdéskörében semmit sem közeledtek (Folytatás a 3. oldalon.)
Torgyán fegyveres kommandóról beszél
Cáfolnak a kormányszervek
A csütörtök délutáni szenvedélyes kisgazdapárti fejlemények után sem az éjszaka, sem a pénteki nap nem maradt események nélkül. Miután Torgyán József hívei megtisztították a székházat, a pártelnök levéllel fordult a hazánkban akkreditált összes külföldi nagykövethez. Ebben arról értesítette őket, hogy „erőszakkal és fegyveres egységek részvételével alkotmányellenes támadást” hajtottak végre ellene. Megemlítette azt is, hogy a Nemzetbiztonsági Hivatal emberei is részt vettek az akcióban.
Reggel a Nap Tv-ben Torgyán ismét azt az álláspontját fejtette ki, miszerint központilag segítették az ellene irányult puccskísérletet. Nem derült ki teljes világossággal, mi lett volna a kommandósok célja, illetve
telesek évi bruttó hazai termékük 0,7 százalékát a fejlődő országok környezetvédelmi problémáinak megoldására fordítani, a szakértők három alternatív javaslatot küldtek az államfői értekezlet elé. Ennek időpontja az első javaslat szerint a kétezredik év, a második szerint „mihelyt lehetséges”.
G 77 elnevezés alatt csoportosult fejlődő országok érthető módon az első alternatívát támogatják, s ehhez hozzáteszik, hogy a segélyeket feltételek nélkül kívánják megkapni. A nyugati országok viszont gyanakvó-ak: attól tartanak, hogy a fejlődő országok számára ez a konferencia jó alkalom arra, hogy pótlólagos fejlesztési segélyekhez jussanak, s az a követelésük, hogy a pénzt ne kössék
feltételekhez, csupán azt jelenti, nem akarnak kötelezettséget vállalni, hogy a nekik nyújtandó támogatást valóban környezetvédelmi célokra kívánják felhasználni.
A francia környezetvédelmi miniszter, Segolene Royal bejelentette, hogy Párizs elfogadja, kétezerre évi bruttó hazai termékének 0,7 százalékát fordítja a fejlődő országok meg-segélyezésére. (Jelenleg Franciaország bruttó hazai termékének 0,56 százalékát adja erre a célra.) Párizs -a konferencián kiszivárgott értesülések szerint - erős nyomást gyakorol a Európai Közösség többi országára, hogy kövessék példáját.
Bush amerikai elnök nagy érdeklődéssel várt felszólalása előtt panamai látogatásán közölte: „Ha az Egyesült Államok lesz az egyetlen ország, amely nem írja alá a bioszféra fajgazdagságának megóvásáról szóló nemzetközi egyezményt, akkor legyen így”.
(Folytatás a 3. oldalon.)
BELFÖLDÖN
Kormányrendelet a kisvállalkozási garanciaalapról
4. oldal
Három monológ
Brunszvik Teréz
KÜLFÖLDÖN
A Vatra szerint a Soros-alapítvány
törekszik
kik és milyen módon akadályozták meg e feltételezett ügynökök akcióját. Mindenesetre a Nemzetbiztonsági Hivatal közleményben határolta el magát a székházban történtektől, s kijelentette, hogy munkatársai abban nem vettek részt. A Torgyán szájából elhangzott kijelentések ellenőrzéséről pedig Boross Péter intézkedett.
Ugyancsak cáfolta a róluk áhítottakat a Honvédelmi Minisztérium. Erdélyi Lajos szóvivő szerint két katonai rendész vonult ki az V. kerületi rendőrökkel, s őket látta lapunk munkatársa is a székház előtti rendőrautóban. Ők rutinszerűen jár-őröznek máskor is együtt a rendőrökkel.
(k)
(Részletes információink a további eseményekről a 4. oldalon.)
a televíziósok és rádiósok Franciaországban
3. oldal
Hruscsov piros úszógumival
8. oldal
Német könyvcsata az iszlámról
HÉTFŐN
Büszke temetés
A 301-es parcella: Emlékmű 1956-nak
Varga Domokos olvasni tanít
9. oldal
Hétfői mellékletünk, a
lei
rAZDASAT
Áldás vagy átok a külföldi toké jelenléte Magyarországon? Beszéljük meg: Tudomány és a gazdaság Pénzügyi kalauz Befektetési jegy munkahelyi kölcsönből Tőzsdei és devizapiaci értékelés Ingatlanpiac: a soproni árak Séta a győri műtárgypiacon
9P

rrHfctIr-^^ITI Itaimiútimba.}&.m .yusstsvjL.	i	u i^>-f	tl-s