﻿Vörös Csepel szennyvizet kezel Egy gödör szürrealizmusa
Pest-Buda rovatunk az 5. oldalon
Ára: 11,50 Ft
Magar Nemzet
Gazdasági
mellékletünkben:
Áldás vagy átok?
A külföldi működő tőke Magyarországon
ALAPÍTOTTA: PETHŐ SÁNDOR
HÉTFŐ, 1992. június 15., LV. évfolyam, 140. szám
Kormányzat és önkormányzat
A közelmúltban ismét kiéleződött az ellentét a kormány és a - jelentős részben liberális vezetésű -önkormányzatok között. A vita tárgya ezúttal a köztársasági megbízottak hatáskörét részletesen szabályozó kormányrendelet, amely -mint a bírálók vélik - az önkormányzati törvény szellemétől elszakadva jelentősen növeli e nyolc állami hivatalnok hatáskörét, hatalmát. A gond az említett rendelet azon paragrafusával van, amely szerint „a köztársasági megbízott (...) közreműködik a belügyminiszter településfejlesztéssel kapcsolatos térségi koordinációs feladatainak ellátásában". Ez a kitétel egyes ellenzéki vélemények szerint lenelővé teszi, hogy a „kmb"-hivatalok a koordinálás leple alatt -információs monopóliumuknál, befolyásuknál fogva - nem-formális pénzelosztó szerephez jussanak.
Nem megyünk itt bele annak részletes megvitatásába, hogy a hatályban levő jogszabályok alkalmasak és elegenaők-e arra, hogy kizárják a fent említett lehetőséget vagy sem. Ettől függetlenül azonban le kell szögeznünk: modern állam nem mondhat le arról, hogy területi szempontokat is érvényesítsen politikájában. Nyilvánvalóan a kormány kötelessége például arról gondoskodni, hogy a társadalmigazdasági átalakulás az országban kiegyensúlyozottan történjen, és a piacgazdaságra való átállás ne vezessen egyes térségek visszafordíthatatlan leszakadásához. A különböző szintű (állami és önkormányzati) hatóságok hatáskörének meghatározása tehát nem pusztán egy liberális-konzervatív típusú ideológiai ellentét kérdése; praktikus szempontok is szólnak amellett, hogy bizonyos területegységekre vonatkozó döntések milyen szinteken szülessenek meg. Jogos kívánalom ugyanakkor, hogy minden esetben a lehető legalacsonyabb hatalmi szint hozza ezeket a döntéseket.
Többek között ezt kívánja szabályozni a területfejlesztési törvény, amelynek elkészült koncepcióját a múlt néten mutatták be a sajtó képviselőinek. Tekintve a kmb-hatáskörök körül támadt korábbi vihart, valószínű, hogy ezúttal sem marad el a felzúdulás, és - törvényterezetről lévén szó - az éles parlameti vita. A koncepció szerint a hatékony területpolitika érdekében a helyi és megyei ön-kormányzati szint, valamint a központi kormányszervek közé még egy „makro-regionális" szint kerülne. Úgy hírlik, e régiók fejlesztésének irányítási módját illetően eltérnek a Belügyminisztérium valamint a Környezelvédemi és Területfejlesztési Minisztérium elképzelései. Az előbbi ismét a köztársasági megbízottakhoz telepítene újabb területfejlesztési jogosítványokat és apparátust. Jóval szimpatikusabb ennél a KTM tervezete, amely szerint - a kmb-hivatalok jogosítványainak meghagyása mellett - a koordinációs, érdekképviseleti, tervezési-fejlesztési feladatok jó része ezen a szinten is a központi irányítástól szervezetileg független „önkormányzati típusú" szervekhez kerülne. E „regionális fejlesztési tanácsok" az önkormányzatok által delegált szakértőkből állnának, mellettük az operatív munkát „fejlesztési ügynökségek" végeznék.
Persze ahhoz, hogy ezek jól működjenek, az önkormányzatok fogadókészségére, aktivitására is szükség van. S visszatérve itt a köz-társasági megbízottak - illetve rajtuk keresztül a kormány - túlzottnak mondott befolyására: ennek sem kizárólag a jogszabályi garanciák vethetnek gátat, hanem az önkormányzatok érettsége is; képességük az érdekérvényesítésre és az összefogásra.
Bethlenfalvy Gábor
Stratégia a XX századra
Kompromisszumos megállapodások születtek a riói csúcson
(Munkatársunktól)
RIO DE JANEIRO - Ünnepélyes keretek között vasárnap délelőtt véget ért az ENSZ környezetvédelmi fejlesztési világkonferenciája Rio de Janeiróban. A zárt ülésen Butrosz Gáli, az ENSZ főtitkára, Maurice Strong, a konferencia főtitkára és a tanácskozásnak otthont adó Brazília elnöke, Collor de Mello mondott beszédet.
A konferencia zárónapján a jelen lévő állam- és kormányfők elfogadták a záródokumentumokat: a riói nyilatkozatot, a „Napirend 21” rövidítés alatt ismert, a XXI. századra kidolgozott stratégiai tervet a természeti környezet védelméről és az emberiség fennmaradásához szükséges intézkedésekről, valamint egy elvi nyilatkozatot az erdők megóvásáról. Több mint 170 ország képviselői tizenhárom napon keresztül folytattak intenzív tárgyalásokat annak érdekében, hogy a nyilatkozatokban lefektetett nemes és hasznos elvek átültethetőek legyenek a gyakorlatba. A mindezek kulcsát jelentő, még megoldatlan pénzügyi kérdésekben az utolsó előtti napon zárt ajtók mögött folytatott maratoni 11 órás miniszteri szintű megbeszélésen végül is megszülettek a kompromisszumok. A konferenciát rendező ENSZ és a számára otthont nyújtó Brazília szempontjából így ez a korábban soha nem tapasztalt méretű nemzetközi tanácskozás sikeresnek minősül. Hogy a záródokumentumokban elfogadott elveket és feladatokat tekintve is az lesz-e, arra csak az elkövetkező évek adnak majd választ.
A konferencia utolsó előtti napján szólalt fel Bush amerikai elnök. Az előzetes várakozásokkal ellentétben semmiféle új kezdeményezéssel nem állt elő, hanem megismételte a jól ismert amerikai álláspontot. „Nem mentegetőzni jöttem ide” -hangoztatta, mikor védelmébe vette azt a döntését, hogy miért nem írta alá a földi bioszféra faj-
gazdagságának megóvásáról rendelkező nemzetközi egyezményt. Sürgette viszont, hogy az éghajlat megóvásáról szóló szerződés gyakorlatba való átültetése mielőbb kezdődjék meg. Ez utóbbi szerződést az Egyesült Államok nevében Bush elnök aláírta.
A japán miniszterelnököt, Kiicsi Mijazavát otthon maradni kényszerítette az ádáz parlamenti vi-
ta, a japán hivatalos álláspont ennek ellenére megérkezett a konferenciára - ha nem is szatelliten keresztül sugározott televíziós beszéd formájában, mint ahogy ezt Tokióból szorgalmazták, hanem kinyomtatott szövegként -, amelyben a várakozásoknak megfelelően Japán miniszterelnöke bejelentette: országa mintegy 7-7,7 milliárd dollárnyi összegre fogja növelni a környezetvédelemi fejlesztési támogatásait az 1992-96-os időszak során. Ez az összeg évi mintegy másfél milliárd dollárt tesz ki, ami hozzávetőlegesen 50 százalékos növekedést jelent Japán eddigi, hasonló célzattal nyújtott támogatásaihoz képest.
Kohl német kancellár beszédében annak adott különös hangsúlyt, hogy országa szeretné elismertetni a kelet-európai országoknak nyújtott, összességében hatalmas összegre rúgó támogatását a konferencia által jóváhagyott - a bruttó hazai termék 0,7 százalékát kitevő -támogatás részeként. A plenáris ülésen nem került szóba, de zárt ajtók mögül mégis kiszivárgott: Németország lobbyt próbált szervezni annak érdekében, hogy semlegesíteni lehessen a szovjet tervezésű atomerőműveket, mielőtt Európát egy kontinentális méretű Csemobil-katasztrófa sújtaná.
A G-77-ek néven csoportosuló több mint 120 fejlődő ország a konferencia utolsó napjaiban is megkísérelt nyomást gyakorolni annak érdekében, hogy a pénzügyi támogatást nyújtó fejlett ipari országok mi módon nyújtsanak számukra segítséget Ez a nyomásgyakorlás nem volt teljesen eredménytelen.
(Folytatás a 3. oldalon)
Utolsó harangszó
Belgrád Milosevics távozásáért könyörög
ÚJVIDÉK - A háborúellenes polgári és egyházi megmozdulások egyre gyakoribbak Szerbiában. Pál pátriárka, a pravoszláv egyházfő misézett vasárnap reggel a belgrádi fogadalmi templomban, utána a hívők békekörmenetben vonultak fel a főváros utcáin. Déli fél egykor a múlt héten létrejött Polgári Szövetség szervezett tüntetést Utolsó harangszó elnevezéssel.
Megszólalt minden harang Belg-rádban. „Tegnap a tanítók és tanárok, ma a taxisofőrök, holnap mi mindannyian” (megmozdulunk) - üzenik a békeharcosok Vojiszlav Seselj radikális képvielőnek, aki a taxisofőrök tiltakozásán (amely pénteken az esti és éjjeli órákban valóságos zavargássá fajult), ismét azt bizonyította, hogy élen jár a polgárháború kiprovokálásában.
Belgrád már térden állva is könyörög Milosevics szerb köztársasági elnöknek, hogy távozzon tisztségéről. Szombaton a zeneművészek
egyesülete a szövetségi parlament épülete előtt valóban térden állva tiltakozott politikája ellen, követelve lemondását. Hétfőre bejelentették az egyetemi hallgatók tiltakozó gyűlését. A háromórásra tervezett tüntetés szervezői meghívták Milosevics elnököt is; arra kérik, forduljon az egyetemi hallgatókhoz, tárgyaljon velük, mert annak idején (tavaly márciusban) ígéretet tett, hogy minden meghívásuknak eleget tesz. A hallgatók azt tervezik, a tüntetés után megszállják az egyetemi karokat, és addig nem távoznak, amíg követeléseiket nem teljesítik. Hétfőn megkezdi műsorának sugárzását rádióállomásuk, a Rádió Index is, éspedig a tüntetés helyszíni közvetítésével.
Súlyos indicens történt a hét végén a kosovói Djakovicában. A Tan-jug hírügynökség szerint az utcáról rálőttek a laktanyára: a kosárlabdázó katonák közül egy életét vesztette.
(Folytatás a 2. oldalon)
A demokrácia archimedesi pontja*
Jeszenszky nyilatkozata az újvidéki Magyar Szóban
ÚJVIDÉK - Jeszenszky Géza magyar külügyminiszter a napokban Budapesten fogadta Bálint Sándort, az újvidéki Magyar Szó főszerkesztőjét és interjút adott a lapnak a kisebbségi kérdésekről. ,A demokrácia archimedesi pontja” címmel az egész oldalas interjút az újvidéki lap vasárnapi számában közölte.
„A térségünkben tapasztalható sajnálatos válsággócok akkor oldódhatnak meg, ha a különböző etnikumok, a helyi többségek és helyi kisebbségek viszonya rendeződik, s ha a béke és egymás kölcsönös tisztelete jegyében tudják rendezni viszonyukat. Enélkül az új Európa nem is jöhet létre, és ennek az ősi elvnek a megsértését Európa többé nem nézheti tétlenül” -mondta Jeszenszky Géza az interjújában, majd hivatkozik Jászi Oszkárnak a század elején megfogalmazott tételére, miszerint „a kisebbségi kérdés a demokrácia kényes pontja”. Ez a tétel
ma igazabb, mint valaha, mert a kisebbségek jogainak biztosítása nélkül nem lehetséges demokrácia és nem lehetséges új Európa.
Jeszenszky megemlítette, hogy a magyar Országgyűlés kiemelt feladatának tartja a magyarországi kisebbségek jogait és az önszerveződésének megfelelő kereteket biztosító törvény kidolgozását. A szövege már készen áll; a kérdés fontossága magyarázza, hogy a kidolgozás két évet vett igénybe.
Budapest a három és fél milliónyi kisebbségi magyar sorsáért legtöbbet közvetve tehet, - azzal, ha stabil, virágzó, tekintéllyel bíró országgá válik. Arra törekszünk, hogy valamennyi szomszédunkkal a lehető legjobb viszonyban legyünk - hangsúlyozza Jeszenszky, majd hozzáfűzi, egyes szomszédokkal ez köny-nyebbnek látszott már két évvel ezelőtt is, másokkal pedig nehezebbnek.
(Folytatás a 2. oldalon)
Antall József a Piarista Gimnázium évzáróján:
Még nem fejeződött be az átalakulás
A piarista iskolákban a kezdetektől nemzeti küldetéstudatra nevelték a diákokat, hogy ha kell, ezt a hazát mindhalálig szolgálják - mondta Antall József kormányfő a piarista gimnázium Pesti Barnabás utcai kápolnájában vasárnap délelőtt tartott tanévzáró ünnepélyén. A szentháromság vasárnapján nemcsak a végzősök búcsúztak, a piaristák egyben megemlékeztek a kegyes tanítók rendjének 350 évvel ezelőtti magyarországi alapításáról és a gimnázium 275 éves fennállásáról is. Beszédében a miniszterelnök kitért arra, hogy ebben és a többi piarista intézetben a nemzet, a kereszténység és a katolikus egyház szolgálata mindig szorosan összefonódott. Ha nem is az épületromokból, de a lelki romokból mindenképpen újjá kell építeni az országot - mondta a kormányfő, és hozzátette: most az újra-
kezdést tartja a legfontosabb feladatnak. Az eredeti funkcióját visszanyert kápolnát pedig az újrakezdés és a folytonosság szimbólumának nevezte.
Felhívta a diákok figyelmét, hogy ne csak a békére készüljenek, mert az átalakulás még nem fejeződött be. Mint mondta: a nemzet, a térség pusztán egy lehetőséget kapott, hogy megteremtse a szabadságot és egyesüljön Európa szerencsésebb népeivel. Szerinte azonban botor az, aki nem látja a fenyegető veszélyeket: délen háború dúl, északon országot feszítő, társadalmi, politikai feszültségek, keleten a birodalom szétesését követő hamis álmok újjáéledése, politikailag és alkotmányosan ellenőrizetlen nukleáris fegyverekkel ellátott milliós hadseregek. A kormányfő nem tart a marxista-leninista eszmék újbóli térnyerésétől, de
figyelmeztetett, hogy a térségben tovább él és igyekszik talpon maradni a Milovan Gyilasz által leírt új osztály és nómenklatúra. Megjegyezte, hogy ezek a rétegek még nem adták fel a harcot, s érdekrendszerüket kihasználva megpróbálnak hatalmon maradni, illetve abba visszakerülni. A kormányfő szerint erre számos példa van a környező országokban.
Ne higyje senki, hogy minden orosz tábornok és politikus végleg feladta ezt a térséget - mondta Antall József. Utalt arra, hogy ha 1917-ben nem jön Lenin, a cári Oroszország is hasonló célokat követett volna, vagyis a Duna-medence irányában terjeszkedik. A kormányfő óvott attól, hogy ezeket eltűnőben lévő álmoknak ítéljék, mivel új köntösben újra és újra felüthetik fejüket.
(Folytatás a 3. oldalon)
Már félmillió magánvállalkozó
(MTI) Hogyan működhetnek együtt a magyar kis- és középvállalkozások az EK-országok vállalkozóival - erről rendezett tanácskozást a Kis- és Középvállalkozások Európai Egyesülete, a brüsszeli székhelyű EMSU szombaton Budapesten, a Gellért Szállóban. A szünetben tartott sajtótájékoztatón Csóti György, az EMSU alelnöke elmondta: jelenleg már 500 ezer magánvállalkozó működik az országban, azaz minden 21 munkaképes lakosra jut egy kisvállalkozó. Ez az arány magasabb az európai átlagnál. Ez a szám azonban egy-két év múlva felére csökken, s ez lesz a reális, mert akkor várhatóan meg is élnek a vállalkozásból. Termelésük az elmúlt évben a GDP 20 százalékát adta, viszont az alkalmazottaknak csupán 16 százalékát foglalkoztatták. A vállalkozások a munkaerő-gazdálkodási problémákon így valószínűleg a jövőben sem tudnak segíteni.
BELFÖLDÖN
Liberális találkozó Pécsett
3.	oldal
Kérdéses
a 10-es frakció sorsa
4.	oldal
Magyar LICRA a rasszizmus ellen
4.	oldal
Válságban van*e a nyilvánosság?
4.	oldal
Templomot építeni
6.	oldal
Jovánovics György az ’56-os emlékműről
7.	oldal
Varga Domokos olvasni tanít
9.	oldal
Marketing nélkül nincs sikeres üzlet
11. oldal
KÜLFÖLDÖN
Azeri támadás Karabah ellen
2.	oldal
Olszewski államcsínnyel vádolja Walesát
2.	oldal
Gorbacsov Izraelben
2.	oldal
Személycserék Albániában
Általános
bizonytalanság
Csehszlovákiában
HOLNAP
A Kárpát-medence népeit szólítva
6.	oldal
Dinasztikus szegénység és jóléti újraelosztás
7.	oldal
Iskolaalapítók
10.	oldal

