﻿Dollárpapa - a távoli múlt filmkockái kedves, komikus jellem- és korrajzokkal. Az amerikai fizetőeszköz ereje és mítosza logikai hidat képezett a gazdagsághoz, a pénz vezérelte és uralta világhoz. Nem is csoda, hogy önálló életre kelt a dol-lárpapa-fogalom: akire mondják, az többnyire a modern világ embere, a zsebében lévő amerikai fizetőeszköz internacionálissá teszi a gazdagságot. Sőt a papa szónak is van funkciója: benne foglaltatik a szere-tetre, a körülrajongásra érdemesített-ség. A dollárpapaság a mai világban is szervilis magatartásra készteti a környezetet; a dollárpapa a mi emberünk, a nekünk kedves, joviális öregúr. Pedig már-már nem is látjuk, közel sem férünk hozzá, de azért számítunk rá.
A filmből régen kilépett, magunk megformálta, alakította dollárpapa most is közöttünk jár valahol, sőt pénztárcájába is benyúl, kegyesen oszt, osztogat, a világpénzből kaphat a jámbor nép. Nem is keveset, háromszázötven dollárt. És látszólag a legjobbkor, a nyaralás kezdetén, hogy ne kelljen annyi konzervet bőröndünkbe „spájzolni", mielőtt átlépjük az országhatárt. Napjaink dollárpapája nem is kér mást ezért, csak azt, hogy találjunk neki helyet szívünk csücskében. Jusson eszünkbe áldozatkészsége, emlékezzünk meg róla, ha maja fontos országos ügyekben döntünk: lám, a nehéz időkben is módot talált arra, hogy megsegítse az őt szeretőket.
Az úi idők dollárpapájára nemcsak a talán sosem múló szervilizmu-sunk miatt nézünk fel, hanem azért is, mert bölcs ez a derék öregúr. Akkor adott, amikor már - matematikailag - mindenkinek volt akár sokszor háromszázötven dollárja. Otthon, a párnában, a külföldi rokonnál, a hazai pénzintézetben. Az itt-honi kétmilliárd dollárt kitevő betét elosztva a tízmillió magyar i számával igen kellemes egy főre jutó adatot mutat. És ismert a aollárpa-pa előtt is: a külföldinél 2-2,5-szer magasabb forintkamat a magyart is,
Az utódállamok válsággócairól egyeztetett Jelcin és Kravcsuk
(Tudósítónktól)
MOSZKVA - A két elnök egyórás négyszemközti megbeszélésével kezdődött meg kedden a Szocsi mellett fekvő Dagomiszban Oroszország és Ukrajna küldöttségének találkozója. Borisz Jelcin és Leonyid Kravcsuk megállapodott abban, hogy a tárgyalások során a Krím félsziget kérdését nem érintik. A két államférfi között elvi egyetértés jött létre arról is, hogy a szakértők megkezdik egy átfogó oroszukrán katonai-politikai szerződés kidolgozását.
Kravcsukkal folytatott beszélgetése után Jelcin csak annyit közölt szóvivőjével, hogy az eszmecserét „baráti és konstruktív” légkör jellemzi. Úgy vélekedett, hogy mindkét részről megvan a készség a kompromisszumokra, amit kétségtelenül alátámaszt a napirendről született egyezség, hiszen Jelcin lemondott arról, hogy a Krím hovatartozását feszegesse, míg Kravcsuk kénytelenkelletlen belement a főleg Moszkva által szorgalmazott kétoldalú keret-
egyezmény előkészítésébe. Az elnökök és a kíséretükben lévő parlamenti vezetők, kormányfők, védelmi és külügyminiszterek elsősorban katonai és gazdasági témákban (különös tekintettel az ukrán nemzeti valuta közelgő bevezetésére) igyekeztek közös nevezőt találni. Mint az ITAR-TASZSZ Jelcin sajtótitkárának beszámolójára hivatkozva jelentette, az orosz delegáció ezenkívül felvetette a két ország közötti folyamatos párbeszéd - amolyan szovjet-amerikai típusú - intézményes mechanizmusának a szükségességét.
Az orosz fél sürgette, hogy Moszkva és Kijev között szorosabb együttműködés jöjjön létre a FÁK ügyeiben és az utódállamok területén lévő válsággócok kezelésében - az utóbbi vonatkozásában máris teljes az összhang. Mint orosz külügyi források előre jelezték, Jelcin fel kívánta használni az alkalmat arra, hogy kipuhatolja partnere szándékát a nemzetközösségi tagságot illetően. Merthogy Moszkvában Ukrajna „kiugrásától” tartanak. Az aggodalma-
kat egyebek közt az a körülmény is táplálja, hogy Kijev a FÁK keretein belül született megállapodások felét vagy egyáltalán nem, vagy csak kifogásokkal írta alá. Mint Pavel Gra-csov orosz védelmi miniszter a tárgyalások szünetében tudósítóknak kifejtette, Moszkvában nyugtalanságot kelt Kijev stratégiai kérdésekben tanúsított kétértelmű álláspontja is. Oroszország például nem tudja elképzelni, hogy az Ukrajna területén lévő hadászati rakéták kettős ellenőrzés alatt legyenek, ahogy Kijev-ben szeretnék. A félreértéseket az tisztázhatná, ha Kijevben még az év vége előtt ratifikálnák a START-egyezményt az atomsorompó-szer-ződéshez való csatlakozással egyidejűleg.
„Gyökeres fordulatot”, az oroszukrán viszony felmelegedését eredményezte a két főszereplő szerint a szívélyes légkörben véget ért dagomiszi csúcsértekezlet, amely talán kimozdította a holtpontról a fekete-tengeri flotta ügyét is. Borisz Jelcin és Leonyid Kravcsuk egyebek közt egyetértésre
jutott abban, hogy a flotta infrastruktúrájának egységét meg kell őrizni, s a két saját nemzeti haditengerészettel rendelkező köztársaságnak szerződéses alapon, közösen kell működtetnie.
A két államfő által a találkozó befejeztével aláírt dokumentumból kiviláglik, hogy Oroszország és Ukrajna megerősítette a határok nyitottságának az elvét, s ebből kiindulva kölcsönösen biztosítják egymás polgárainak a vízummentességet. A két ország az egymás közti kereskedelemben világpiaci árakat fog alkalmazni, a további gazdasági természetű nézeteltérések megoldására pedig munkacsoportokat alakítottak. Fontos része a megegyezéscsomagnak, hogy a felek rögzítették a nemzeti kisebbségek jogainak tiszteletben tartására vonatkozó kötelezettségvállalásukat. Jelcin a Kravcsukkal tartott közös sajtókonferencián megelégedéssel szólt arról, hogy Kijev nukleáris leszereléssel kapcsolatos felfogása teljes összhangban van az eddigi megállapodásokkal és az orosz elképzelésekkel.
(Folytatás a 3. oldalon)
Moldova a Biztonsági Tanács sürgős összehívását kéri
Chisinau és Moszkva egymást vádolja
az idegent is arra biztatja, hogy megtakarításait magyar fizetőeszközben és -takarékban fialtassa. így
aztán nem veszi ki szabadságát a honi polgár, hogy a három sort - a forintbetétet kifizető, a valutát értékesítő és a dollárbetétet gyűjtő ablak előtt - végigállja.
Még azok a honfitársak sem morcosak túlságosan, akik a korábbi dollárpapától már felvették az idei ötvenest, majd elhatározták, vásárolnak még háromszáz dollárt, de némi tájékoztatási zavarral annak keltették hírét, hogy nekik nem jár ez a pluszösszeg. Pedig a július l-jén életbe lépő jogszabál számukra is lehetővé teszi a 30 dollár megvásárlását. De ha türelmetlenek, akkor sincs baj, Bécsben vagy itthon, a Belvárosban ugyanannyiért vált nekik valaki. E sarki ál-dollárpapák persze nem maradnak már sokáig, hiszen talán egy-két év, s itthon, a bankok ablakánál bárki bármennyi forintot becserélhet bármilyen más pénzre.
Modern dollárpapa semmit sem kockáztatott, csak éppen jóságos volt. A gesztusát kell szeretni. És a dollárját? Azt is. De a pénzt ma már csak az szeretheti, akinek úgy egyébként is van pénze - és utazni akar. Aki a fekete, a szürke árfolyam, a fekete, a szürke „change money valutakereskedők" szolgáltatása helyett - vagy mellett - az OTP-irodák háromszázötven dollárját is igénybe veszi. Dollárpapa visszavonul a filmarchívumba? Bizony, maholnap megint a régi idők mozijában köszönthetjük az eredeti, igazi dollárpapát. Az önállósultat, az általunk formáltat pedig talán már csak megszokott szervilizmusunk tartja életben. ~
HÍRÖSSZEFOGLALÓNK Keddre virradó éjjel még arról érkezett hír, hogy fegyverszüneti megállapodást kötöttek a Dnyeszter Menti Köztársaságban szemben álló felek. Reggelre azonban kiderült, hogy a harcok folytatódtak, sőt Benderi városa a moldovaiak kezébe került. Kedd délutáni jelentés szerint Moldova az ENSZ Biztonsági Tanácsának azonnali összehívását kéri a Dnyeszter mentén kialakult rendkívül feszült helyzet miatt.
A Dnyeszter Menti Köztársaság parlamentjének elnöke, Grigorij Marakuca moszkvai sajtóértekezletén azt állította, hogy a harcokban eddig ötszázan vesztették életüket, a sebesültek száma 3500. Az MTI jelentése szerint a parlamenti elnök azért utazott az orosz fővárosba, hogy kipuhatolja: Moszkva milyen
jellegű katonai segítséget hajlandó nyújtani a szakadár, főként orosz ajkúak lakta dnyeszteri köztársaságnak Moldovában.
Marakuca kategorikusan cáfolta, hogy a 14, hadsereg általános
támadásba ment volna át. Elismerte ugyanakkor, hogy több, orosz zászlóval fellobogózott harckocsi is részt vesz a gárdisták oldalán a harcokban.
(Folytatás a 3. oldalon)
Dole szenátor NATO-fellépést sürget Boszniában
Róbert Dole befolyásos amerikai republikánus szenátor a NATO azonnali beavatkozását sürgette Bosznia-Hercegovinában. Az AFP jelentése szerint az amerikai törvényhozó az atlanti szövetség jövőjéről rendezett konferencián szólalt fel Washingtonban.
A szenátor indítványozta egy, a NATO-mk alárendelt katonai egység létrehozását és készültségbe helyezését, továbbá ultimátum küldését Slobodan Milosevics szerb elnöknek, akit Dole az „utolsó régivágású kommunista vezetőnek” nevezett.
Az amerikai szenátor szerint le kellene zárni a bosznia-hercegovi-nai légteret a szerb bombázások megelőzésére. A humanitárius segélyeket szállító konvojok megvédését és ha kell, a szerb tüzérségi állások megsemmisítését is javasolta. A terv kidolgozásához elengedhetetlenül szükségesnek nevezte az Európai Biztonsági és Együttműködési Értekezlettel (EBEÉ) kialakítandó együttműködést.
Gombárt júliustól, Hankisst szeptembertől
Kormányfői javaslat a médiaelnökök felmentésére
A függetlenséget garantálni kell
Göncz megkapta az indítványt
zetéig?
í. De ugye, nem az idők vége-Gergely László
A miniszterelnöki sajtóiroda kedden délelőtt az alábbi közleményt juttatta el a hírügynökséghez.
„A miniszterelnök a mai napon -figyelemmel az Alkotmánybíróság június 10-én megjelent határozatában foglaltakra is - ismételten kezdeményezte a köztársasági elnöknél Gombár Csabának, a Magyar Rádió elnökének e tisztségéből történő felmentését. A javaslat 1992. július 1-jei hatályú felmentésre irányul. A Magyar Köztársaság elnöke dr. Csúcs Lászlót, a Magyar Rádió alel-nökét a közelmúltban annak tudatában nevezte ki, hogy - mint egyedüli helyettesítésre jogosult személy - ellátja a rádió elnökének általános helyettesítését is. Tekintettel erre, valamint arra, hogy az alelnöki kinevezés az arra előírt, törvénynek megfelelő
formában történt meg, a miniszterelnök álláspontja szerint az Alkotmánybíróság vonatkozó határozataival összhangban Gombár Csaba felmentésének nem lehet akadálya.
Az Országgyűlés kulturális bizottsága - mint ismeretes - a közelmúltban meghallgatta a Magyar Televízió elnökét is. A meghallgatás eredményeként a bizottság javasolta, hogy a miniszterelnök tegyen lépéseket az utódlás megoldására és indítványozza Hankiss Elemérnek a határozatlan idejű elnöki megbízatásából való felmentését. A bizottság állás-foglalása alapján a miniszterelnök a mai napon kezdeményezte a köztársasági elnöknél Hankiss Elemérnek, a Magyar Televízió elnökének e tisztségéből való - tekintettel az utódlás megoldására -, 1992. szeptember 15-ei hatállyal történtő felmentését is.”
Göncz Árpád megkapta az indítványt - válaszolt a Magyar Nemzet érdeklődésére Faragó András elnöki szóvivő. A köztársasági elnök munkatársa a tény közléséhez semmilyen további információt, kommentárt nem kívánt hozzáfűzni.
Más forrásból ugyanakkor lapunk úgy értesült, hogy „nincs alku”, a köztársasági elnök csak akkor írja alá a felmentési javaslatot, ha intézményes garanciákat lát a média függetlenségének megőrzésére. Az intézmények függetlensége akkor valósul meg, ha azok szabadon, külső politikai beavatkozástól mentesen működhetnek s vezetőik valamennyi jelentős politikai erő bizalmát élvezik, nem állnak állandó „ostrom alatt”. Ezt biztosítaná például, ha a régi elnökök felmentésére és az új -hatpárti támogatást élvező - vezetők kinevezésére egyszerre kerülne sor.
A köztársasági elnök környezetéhez tartozó jogi szakértő informátorunk emlékeztetett az Alkotmány-bíróság legutóbbi - a miniszterelnök kérdéseit megválaszoló - döntésére is: az államszervezet működésének súlyos zavarát jelenti az az eset, ha a rádió és a televízió képtelenné válik alapfeladatainak ellátására, beleértve ebbe azt is, hogy az alapvető jogok biztosítására válnak alkalmatlanná. A köztársasági elnök a felmentést csak akkor tagadhatja meg, ha a felmentett vezető hatáskörét átvevő személy veszélyezteti az alapjogok érvényesülését - szólt a verdikt. A miniszterelnök mostani javaslata azonban a rádió esetében csak „ügyvezető” jellegű elnököt nevez meg, a televízió esetében pedig egyáltalán nem szól az utódlásról.	,
(fe)
(További információink a 4. oldalon)
BELFÖLDÖN
Felmérés a médiaviíákról
4.	oldal
„Ha épül a Liga, veszít az MSZOSZ”
5.	oldal
A liberalizmus kettős természete
6.	oldal
a fejlődés fékezői?
8.	oldal
Leértékelték a forintot
9.	oldal
Egyetlen hatalmunk a (sajtónyilvánosság
10.	oldal
KÜLFÖLDÖN
Egy „halhatatlan” halála
A moldovai konfliktus Bukarestből nézve
3. oldal
Az Európai Unió törésvonalai
HOLNAP
Kapuscinskivel, a haditudósító-íróval
10.	oldal
Színházi összeállítás
11.	oldal
A csütörtöki
GMagjtf Nemzet ,
AZDASÁfjrj
EXPOFÓRUM mellékletének tartalmából:
A BIE párizsi közgyűlése után: Interjú Barsiné Pataky Etelka kormánybiztossal EX. kerület: elkészült a részletes rendezési terv Patthelyzetben az expo egészségügyi programja Az élelmiszeripar is készül...
Üzleti kalauz A csődeljárásról: mi jöhet a felszámolás után? Barcelonai világkiállítás, 1929 Baráth Etele ismét expóról gondolkodik Sevillai mozaik