﻿a jó hírére Ötven apróság, amit megtehetsz a Földért
Környezetvédelmi összeállításunk all. oldalon
Ára: 11,50 Ft
ALAPÍTOTTA: PETHŐ SÁNDOR
Az emberi méltóság tisztelete
6.	oldal
Ki marad benn a hatalomban?
7.	oldal
PÉNTEK, 1992. június 26., LV. évfolyam, 150. szám
EK-randevú
A dán „nem" és az ír „igen" megdöbbentő és kijózanító légkörében ülnek ma tárgyalóasztalhoz a ti-zenkettek állam- és kormányfői az elnöki teendőket ellátó ország fővárosában, Lisszabonban. Az elutasító első népszavazást követte a napokban a megnyugtatóan helyeslő második referendum, így a Tejo partján nem kell válságtanácskozást rendezni, még kevésbé temetni a kormányok által már elfogadott maastrich-ti szerződést. A harmadikra, a francia véleménynyilvánításra pedig még várni kell az őszig, s addig még sok minden történhet, ám a dán sokk................
k okozta
múlik el. Az európai összefonódás szorosabbra fűzéséről ugyanis a politikai elitek állapodtak meg, s a dán visszakozás, együtt a kinyilvánított ír aggodalmakkal, azt sugallja, hogy az alku szerzői a gondolkodásban jóval előbbre szaladtak, mint ahol a polgárok jelenleg tartanak. S persze mindenki tisztában van azzal is, hogy a dán „nemet" nem ellensúlyozza az ír „igen", a maastrichti szerződést mind a tizenkét országnak ratifikálnia kell.
Igaz, a politikusok maguk is érzik, ezt jelzik a Maastricht Körül fel-
Lisszabon felkészült a csúcsra
Az EFTA tagjainak felvételéről és a költségvetésről tárgyalnak a tizenkettek
lángoló viták, hogy ez a megállapodás különös a maga nemében. Nem egyszerűen szabadkereskedelmi övezet, kifinomult vámunió létrehozásáról van szó, hanem sokkal többről, a kül- és a monetáris politika soha nem tapasztalt mélységű összehangolásáról, vagyis olyasmiről, amire az alapítók egyáltalán nem kötelezték el magukat, amikor a Római Szerződést aláírták az ötvenes évek végén.
Ez a dilemma foglalja majd el elsősorban az állam- és kormányfőket Lisszabonban, még ha a tárgyalások menete nem is tér majd el az előre kidolgozott napirendtől, amely a sírna ügymenet látszatát kelti. Költségvetés, kibővítés, Delors bizottsági elnök mandátumának a meghossza-bítása és a közös intézmények helyszínének a kijelölése. Egyik sem könnyen megoldható feladat persze, s különösen az első kettő szorosan összefügg egymással, míg Delors megbízatásának elnyújtásában valószínűleg nem lesz nehéz megegyezni. Az EFTA-országok felvétele, amelyet Nagy-Britannia szorgalmaz, Spanyolország meg ellenez, már kényesebb kérdés. A második félévben elnöklő angolok ugyanis a tárgyalásokat szeretnék még az idén elkezdeni Ausztriával, Svédországgal, Finnországgal, Svájccal és esetleg Norvégiával - s közben megnyugtatni a további várakozókat, hogy egyszer ők is sorra kerülnek -, hiszen a kibővülés eleve új elemekkel gazdagítja a politikai unió kialakításának a folyamatát, tehát szükségképpen az a londoni felfogás kerülhet előtérbe, hogy Maast-ricnt nem egyenlő az Európai Egyesült Államok kikiáltásával, éppen ellenkezőleg, a központosítás gyengítését, a bizottsági hatalom megkurtítását, az igazi egységes piac megteremtését jelenti, vagyis amiről csak lehet, regionális vagy nemzeti szinten kell dönteni, s nem Brüsszelben. Major kormányfőnek minden politikai tapasztalatát össze kell szednie, hiszen a lisszaboni csúcsot előkészítő tizenkét külügyminisztrernek a többsége úgy vélekedett, új tagjelöltekkel csak akkor érdemes szóba elegyedni, ha a költségvetést rendbe szeaték, több pénzt viszont most senki sem kíván adni, a szegényebb EK-országok bánatára. A kisebb államok meg azt hangoztatják, a dánok miatt el kell halasztani az intézményi reformokat, amelyek nélkül viszont kétséges, integrálhatók-e az EFTA-országok.
A lisszaboni tanácskozás tehát a zavartalan üzletmenet ellenére a tisztázás kezdete lesz, a dán hatások felmérése és megemésztése alighanem a britek vezette edinburghi csúcsra is vár, hogy aztán januártól a dánok vehessék kézbe a dolgok irányítását...
BÍahó Miklós
LISSZABON - A portugál főváros kellemes mediterrán melleggel és duzzadó nemzeti büszkeséggel váija a ma idesereglő állam- és kormányfőket. Az Európai Közösség itt tartja ugyanis soros csúcstalálkozóját, amellyel le is zárul az elmúlt fél év portugál elnöksége. Lisszabonban minden e kiemelkedő eseményre emlékeztet, az EK zászlóit lengeti a hűvös tengeri szél, s a rendezők igyekeznek kitűnő munkafeltételeket teremteni a sok száz újságírónak is. Az idén januárban elkészült, s műemléki környezetbe helyezett kulturális központ fogadja a politikus vendégeket és a tudósítókat is, a városközponttól nyugatra a Tejo folyó partján, Belém negyedben.
A portugálok nagyon örülnek az alkalomnak, hogy Európa és a világ elé tárhatják eredményeiket, de realistán tekintenek a találkozóra. Igyekeznek felhívni a figyelmet mindarra, ami az országban történt, a nagyszabású fejlesztésekre, a csábító beruházási lehetőségekre. A legfrissebb
Csak engedéllyel Kereskedelmi korlátozások Kis-Jugoszláviába
(MTI) A nemzetközi gazdasági kapcsolatok minisztere az ENSZ Biztonsági Tanácsa egyik határozata és a Magyar Köztársaság kormányának 91/1992. (VI. 3.) rendelete alapulvételével egyes gyógyszerek, mezőgazdasági és műszaki cikkek Szerbia-Montenegróba való kivitelét engedélyhez köti, illetve megtiltja. A június 25-én életbe lépett döntés visszavonásig érvényes.
Bármilyen élelmiszernek és gyógyszernek Szerbia-Montenegró területére történő kivitelére a Nemzetközi Gazdasági Kapcsolatok Minisztériumától engedélyt kell kérni. Az engedélykérelmeket a szállítást megelőző 8 munkanappal kell benyújtani a minisztérium engedélyezési főosztályához. A határidő számítása a benyújtást követő naptól kezdődik. Vámkezeléskor és kiléptetéskor az engedélyeket a vámszerveknek be kell mutatni. Az intézkedés a Magyar Közlöny 57. számában megjelent NGKM-közleményt módosítja.
Newsweekben hirdetési melléklet jelent meg Portugáliáról, amelynek az üzenete az, hogy a nyolcvanas évek második felében csak Japán élvezett gyorsabb növekedési ütemet ennél az ibériai országnál. S nem hagyható ki a fölsorolásból az sem: Lisszabonban nagy lelkesedéssel fogadták a döntést, hogy övék az 1998-as világkiállítás megrendezésének a joga. Az expót, amelyet nagyon várnak, Vasco da Gama emlékének szentelik.
A jó szándékú és érthető magamutogatás mögött persze az a nem rejtett szándék is meghúzódik, hogy bebizonyítsák, a közösségi támogatás termékeny talajra hullott, de újabb segélyekre van szükség, ha a maastrichti szerződés értelmében még ebben az évszázadban közös pénzt és gazdaságpolitikát vezetnének be. S ezzel a portugál törekvéssel egyetért a „szegény négyek” másik három tagja, Spanyolország, Görögoroszág és Írország is. A vendéglátók arra törekednek, hogy a leg-
fontosabb napirendi ponttá emeljék a költségvetés kérdését. Delors bizottsági elnök nemrégiben terjesztette elő azt a tervet, hogy a büdzsét alaposan emelni kell a következő öt évben, ám a két nagy nettó hitelező, Nagy-Britannia és Németország nem vállalta az újabb terheket, különösképpen azután, hogy a dánok népszavazáson elutasították a maastrichti megállapodás ratifikálását. A négyek most azt mondják, addig szó sem lehet új tagok fölvételéről, amíg a költségvetés ügyét meg nem oldják.
Az angolok viszont, akik júliustól átveszik az elnökséget a portugáloktól, úgy vélik, meg kell kezdeni a tárgyalásokat a kibővítésről. London voltaképpen két dologban reménykedik. Egyrészt abban, hogy a dánok egy második népszavazáson rávehetek a maastrichti csatlakozásra, ha azt látják, belépnek a közösségbe a svédek, a finnek, az osztrákok és a svájciak is. Másrészt úgy gondolják a britek, a bővülés mindenképpen meg-
akadályozza azt, hogy valamiféle európai szuperállam jöjjön létre - a folyamat legalábbis lelassul. Úgy értelmezik ugyanis a maastrichti egyezséget az országban, hogy az valójában a központosítás ellen és a döntéshozatali szintek alacsonyabbra helyezése mellett emel szót, s ez a formula bizonyára a dánoknak is megfelel.
Major éppen ezért szorgalmazni fogja azt is, hogy a tizenkettek foglaljanak állást a decentralizáció mellett, amely újabban kedvenc jelszava lett Delorsnak is, akinek az újraválasztását további két évre valószínűleg megejtik az állam- és kormányfők Lisszabonban. A bizottsági elnök túl későn, a dán „nem” hatására hangsúlyozza most, hogy Brüsszelnek vissza kell adnia a döntési jogköröket az egyes tagállamoknak. A dán elutasítás hivatalosan persze nem vitatéma Lisszabonban, sőt Delors brüsszeli, csúcs előtti sajtóértekezletén megígérte, többet a dánokról nem is beszél (Folytatás a 3. oldalon)
Még egy esély a diplomáciának
Lord Carrington utolsó közvetítési kísérlete sem hozott áttörést
ÚJVIDÉK - A sfrasbourgi találkozót lord Carrington utolsó kísérletének tartják, hogy még tárgyalások útján segítse elő a jugoszláviai válság megoldását. Még egy esély a diplomáciának, Milosevics és Tudj-man külön-külön tárgyalt a közvetítő Carringtonnaí. Izet-begovic bosnyák elnököt helyettesítő Bilajdzic külügyminisztert pedig későbbre várták. (Kínából utazott ugyanis Strasbourgba.)
Ha ezek a megbeszélésen sem hoznak sikert, akkor a katonai intervenció kérdése már nem úgy merül fel, hogy lesz-e vagy sem, hanem hogy mikor lesz. Mindenesetre a mostani győzködés teljesen más körülmények között folyik, mint a korábbi Carrington-féle szeánszok, amikor is a hatok körülülték az asztalt, s úgy tettek, mintha a megoldást kutatnák, közben pedig csak kizáró-
HATARMODOSITAS
—M
(A Die Presse rajza)
lagos politikai céljaik eléréséhez igyekeztek nemzetközi megértést kicsikarni. Szóval megváltoztak a körülmények, mert közben a diplomáciát felerősítették azzal, hogy büntetőintézkedések foganatosításával próbálták Belgrádot jobb belátásra bírni. A szankciók azonban ez idáig
éppen úgy nem hoztak eredményt, mint a korábbi ülések sorozata Hágában, Brüsszelben, Lisszabonban vagy Carrington látogatása a volt Jugoszlávia köztársaságainak fővárosaiba, netán más külföldi diplomaták közvetítése.
(Folytatás a 3. oldalon)
A városatyák Budapest közbiztonságáról
Növekszik a gazdasági bűnözés
Maratoni közgyűlésnek nézett elébe a fővárosi képviselőtestület, amikor kézhez kapta az előirányzott, negyven pontot is meghaladó napirend anyagát. Lapzártánkig a témák csekély hányadát tárgyalhatták csak meg, így a tanácskozás valószínűleg péntekre is áthúzódik.
Elsőként Bodrácska János budapesti rendőrfőkapitány tájékoztatóját vitatták meg. 1992. január és május között - bár összesen több mint 54 ezer közvádas bűncselekmény vált ismertté - a jogsértések növekedési üteme jelentős mértékben, 49,7 százalékról 11,9 százalékra csökkent. Az összbűnözést tekintve viszont továbbra is a vagyon elleni bűncselekmények játszanak vezető szerepet, és számuk 10,6 százalékkal növekedett.
A rendőrkapitány külön felhívta a figyelmet a gazdasági bűncselekmények elharapózására. Demszky Gábor főpolgármester számos további kérdésre kért választ. Közöttük szerepelt a közismert Rákoskeresztúri te-
metőbeli székely kapu ügye is. A budapesti főkapitány közölte, hogy a most már konszenzus alapján megfelelő helyre került alkotást mindmáig őriztetnie kell, mert fenyegetést kaptak, hogy fejszével verik szét.
A másik napirendi pont az új főjegyző megválasztása volt. A testület meghallgatta a sorrendben első helyre jelölt Tiba Zsoltot, majd a második helyre jelölt Erdélyi Lászlót. Tiba Zsolt esetében azonban a kétharmados támogatáshoz két szavazat hiányzott. Kovács Kálmán, az SZDSZ frakcióvezetője szerint a számítógép meghibásodott, ezért kézi szavazást javasolt. Ungár Klára, a Fidesz frakcióvezetője azonban csak azzal a feltétellel értett egyet a szavazás megismétlésével, ha valóban bebizonyítható a gép hibája. A főpolgármester ezutóbbit azzal igazolta, hogy a gép Barsiné Pataky Etelkánál is szavazatot jelzett, aki pedig nem volt jelen. Ezután a képviselőtestület elhalasztotta a szavazást.
(komor)
Számvevőszéki vizsgálatok
Indokolatlan költekezés az államigazgatásban
Először fordul elő, hogy górcső alá vették az Országgyűlés pénzügyi-gazdasági ténykedését. Az Ál lami Számvevőszék vizsgálatát a Ház elnöke kérte és annak eredmé nyéről tegnap számolt be a sajtó kép viselőinek Hagelmayer István, az in tézmény elnöke, valamint Bihai Zsigmond főcsoportfőnök. A tájé koztatóra meghívást kapott Soós Ti bor az Országgyűlési Hivatal vezetője is. Ugyanebből az alkalomból ismertették a környezet- (termé-szetjvédelmi és a vízügyi szervezetek szétválasztásának vizsgálatáról szóló jelentést is.
Az Állami Számvevőszék elnöke elöljáróban megállapította, hogy az államigazgatási szervezeteknél általában túlköltekezés tapasztalható, ami időnként indokolatlan méreteket is ölt. Nem lehet pontosan kimutatni, de körvonalazható, hogy a költségvetési deficit mintegy tíz-
húsz százaléka éppen ebből a túlköltekezésből ered, ami mindenképpen arra kell hogy, intse a közpénzek kezelőit, hogy jóval szigorúbban kell forgatniuk a rájuk bízott összegeket.
Az Országgyűlés pénzügyi-gazdaság tevékenységéről megállapították, annak hiányosságai alapvetően a Ház-szabály megújításának késedelmére yezethető vissza. Ezzel együtt a feladatok és gazdálkodás feltételei nincsenek összhangban. Hiányzik az átfogó koncepció, gyakori a párhuzamos, célszerűtlen, egymást átfedő folyamat. A parlament zavartalan működését a költségvetési pénzeszközök túlzott mértékű lekötésével teremtette meg. A túlfinanszírozás során részben figyelmen kívül hagyták az idevágó, 1990. évi LVI. törvény előírásait. A szükségleteket meghaladó pénzellátás indokolatlanul növelte az állami költségvetés hiányát.
(Folytatás a 9. oldalon)
BELFÖLDÖN
Kerettanterveket sürgetnek a fiatal demokraták
4.	oldal
Kötelező lesz
Megkezdődött a vagyonjegyek
Békés kiállítás lőfegyverrel
9.	oldal
Csodamadár és óriáskígyó
10.	oldal
KÜLFÖLDÖN
Megtorlás és éjszakai riadó Kolozsvárott
2.	oldal
Milosevics „kulturális forradalmat” hajtott végre
A határok kiigazítása „szivárványos ábránd”
4.	oldal
A népbetegségek gyógyíthatók
HOLNAP
Sport és politika, sport és rendszerváltás
Interjú Gyarmati Dezsővel
Az ország helyzete rovatunk
Nemeskürty István: Egy magyar tragédia története
11.	oldal