﻿n
Olimpia előtt: sport
! és rendszerváltozás
Az ország helyzete rovatunk a 6. oldalon
Magyar Nemzet
Szombati
mellékletünkben: [
Nyári
| keresztrejtvény-bajnokságunk j részvételi szabályzata j
Ara: 11,50 Ft
ALAPÍTOTTA: PETHŐ SÁNDOR
SZOMBAT, 1992. június 27., LV. évfolyam, 151. szám
Deák gyümölcse
Irta: Marti
Meddig terjed a politika hatalma és - a hatalom politikája? Ősi kérdések, amióta modern állam létezik, vezetők és vezetettek, polgárok és elöljáróik szüntelenül kísérleteznek a válaszadással. Bármerre pillantsunk is, azt tapasztaljuk, a politika lehetőségei ugyancsak végesek, noha a legnagyobb gondokat is napirenden tartja. Rio de Janeiróban fontos közleményekkel és ígéretekkel zárult a környezetvédelmi világértekezlet, ám sok szakértő szerint az ökológiai veszélyek enyhítésének alapvető feltétele a népességrobbanás megállítása. Több mint kétséges, hogy a riói elvek nyomán demográfiai fordulat következik be Földünkön.
Vegyünk más példát. Meg tudja-e előzni a Nyugat, hogy Oroszországot elborítsa az éhínség és a polgárháború? Jelenleg „csupán" a perifériákon pusztítanak tüzek, de ezek a lángok a szélesebb nemzetközi erővonalakat nem érik el. Legutóbb Borisz Jelcint vendéglátója Nagy Péterhez hasonlította. Bush föltehetően nagyon udvarias akart lenni a legitim orosz vezetővel. Csakhogy a hasonlat önmagában hordozza a kétséget: Péter óriási véráldozatok árán, felülről kísérelte meg orosz hazája modernizációját. A péteri reformok azonban nem bizonyultak olyan ugródeszkának, ahonnan elrugaszkodva az ország elmaradottságát fölszámolhatták volna. S ma Jelcin képes-e felülről bevezetni a piacgazdaságot és a demokráciát az orosz centrum kataklizmája nélkül? Még nem dőlt el, hogy az egypárti diktatúra összeomlását „megússza-e" Oroszország a perifériák pusztító, de helyi jelentőségű csatáival.
A történelem áncai fölött nehéz átszökellni. Jól példázza ezt az Európai Közösség eseményfolyama. A nemzetek feletti integráció az elmúlt évtizedekben is - mondhatni -csupán araszolva jutott előre. A gyorsan egyesülni vágyókat a nemzeti realitások jobbára visszafogták. A szuverenitásból eddig is csupán kicsiny darabokat lehetett letörni, ezért a jövőben is a fokozatosság elve érvényesül. A nemzeti alapú történelem és a polgárok autonóm személyisége gátat szab a napi politikának.
Ezek a megkötöttségek az átmenet államaira, Közép-Európá-nak a diktatúra bőrét levedlő és új demokratikus ruhába öltözködő államaira is érvényesek. Mindenekelőtt a gazdasági realitások ereje meghatározó. De ebben sem szabad valamiféle sajátosságot látni: a Foreign Policy-ben egy amerikai kutatóintézeti igazgató arról értekezik, hogy az Egyesült Államok politikájában az ideológiai szembenállás elhalványulásával a gazdaság elsőbbségét kell visszaállítania, s a világháború után létrehozott nemzetközi gazdasági intézményeket a mai erővonalak alapján illenék újjáalakítani. Még ennél is megszívlelendőbb, amit az - amerikai -„talpon maradásról" a Newsweek írt: a versenyképesség megőrzéséhez nem annyira a fejlett technológia szükséges, mint inkább az érzékenység az üzlet változó természete iránt.
Ha náluk a gazdaság elsőbbségét hangsúlyozzák, mennyivel inkább érvényes ez Közép-Euró-pára, s benne hazánkra. Ehelyett - változó mértékben - az erősödő ideologizálás jegyeit tapasztalhatjuk országainkban. Minden vizsgálódás szerint a polgárokat elsősorban a mindennapok érdeklik, s
n József
távol áll tőlük a médiaháború. A nemzet érdeke az lenne, hogy a négy évre megválasztott koalíció megbízatásának lehető legnagyobb részében az ország dolgaira, s mindenekelőtt a gazdaságra összpontosítson. Ezért vélem vitathatónak, sőt kockázatosnak, hogy a kormányfő fölvette a feléje tóba irányból dobott kesztyűt, s néhány napja már a következő választások megnyeréséről beszélt. A választási startpisztolyok pufogtatá-sa azt jelenti, hogy a szavazatokért folytatott küzdelem jóformán meg sem szűnt, a pártok ismét elhelyezkednek lövészárkaikban.
Csakhogy a politika c iek az
Cw, .
kénytelenek azzal számot vetni, hogy az ország tekintélyének nem használna az újabb alkotmányjogi konfliktus. A bizottsági megnallgatáson Han-kiss Elemér szinte fölébe nőtt partnereinek, mert a tudós hűvös racionalizmusával mutatott rá arra, hogy a demokrácia vajúdásának, az új játékszabályok kialakításának vagyunk a tanúi. Úgy vélem, hogy a modern állam lényegéhez hozzátartozik a közszolgálati média és a közvetlen végrehajtó hatalom szétválasztása. Persze, ez a folyamat nem mehet viták nélkül, amint a nálunk fejlettebb országokban sem ment. Kennedy elnök 1960-ban nem röstellt az iránt tudakozódni - amint ez Dávid Hal-berstam könyvéből kiderül -, hogy Walter Cronkife, a legendás műsorvezető nem republikánus szavazás. A szagáról érzem - mondta a CBS producerének.
A végrehajtó hatalom mindig mindenütt megpróbál beavatkozni, a sajtó pedig védekezik. „Csak kiabálni tudnak" - mondta áprilisban a BBC egyik magas rangú tisztségviselője a nagy múltú rádióval és tévével hagyományosan bizalmatlan tory politikusokra célozva. Csakhogy a magyar demokrácia még nagyon törékeny, s ebben a politikai küzdelemben kölcsönös kompromisszumra lenne szükség: az MDF populista szárnya nem követelhet kapitulációt, a liberális oldal pedig fogadja nagyobb empátiával azokat az igényeket, amelyek a népi-nemzeti értékek vagy a vallás közvetítését-átadá-sát sürgetik. A befogadás már amúgy is a polgárok dolga.
ompromisszumot azonban nehéz lesz kötni, mert a fölmentéssel együtt kellene járnia a megegyezésnek, a médiatörvény elfogadásának. Antall József, az MDF elnöke lehet „foglya" a populistáknak, de Antall, a miniszterelnök nem. A koalíciá nak, s mindenekelőtt az MDF „kemény magjának" mérlegelnie kellene a kockázatot, s nem kiprovokálnia Göncz elnök elutasító, a hatpárti egyetértéshez ragaszkodó válaszát. Deák Ferenc írta 1867-ben: „Gondos ápolás szükséges tehát, folytonos őrködés, erély, óvatosság és türelem, hogy a kincset, melyet visszanyertünk, jövőre megőrizhessük." Deák, Kossuth, Széchenyi és a többiek szellemi örökségére, befogadó nemzetszemléletére és tágas liberalizmusára - minden ellenk* ző állítással szemben - méltó az új magyar demokrácia, ezt a kincset egyetlen párt vagy koalíció nem sajátíthatja ki. A populistákkal kötött kompromisszum árthat az MDF-nek, a koalíciónak, s ami ennél fontosabb - az országnak. Pedig Deák tudta, hogy „a honfiak ereje néha talán különböző utakon működik egy célra" s a gyümölcs így érik meg, mely „még most virágában rejlik". Megérik?
K
Július és augusztus 1-jétől
Három-öt százalékkal csökkenti betéti és hitelkamatait az OTP
Az Országos Takarékpénztár és Kereskedelmi Bank Rt. közgyűlése és tisztújítása utáni csend megtört: tegnap az elnök-vezérigazgató, Csányi Sándor sajtótájékoztatót tartott. Eredetileg azt tervezte, hogy a pénzintézet kamatcsökkentési programjáról számol be, ám kibővítette mondandóját néhány -éppen az elmúlt hetek információ-szilenciuma miatt - „felerősödött” híresztelés háttereinek megmagyarázására.
Július 1-jén és augusztus 1-jén a betéti és a hitelkamatok egyaránt csökkennek az OTP-nél. A 3-5 százalékos mérséklés mindegyik betéti formára vonatkozik. A lakossági folyószámlánál az alapkamat augusztustól 15 százalék lesz, a betéteknél a
csökkenés - a lekötési időtől függően - 4-5 százalék. A hitelkamatokat ugyancsak mérsékli az OTP. Három, illetve öt százalékkal lesz kevesebb a kamat a személyi kölcsönnél, illetve az áruvásárlási hitelnél. A lakáskölcsönökre azonban egyelőre nem terjesztik ki az intézkedést.
A pénzintézet döntését egyrészt az teszi lehetővé, hogy lelassult az infláció üteme, másrészt a jegybanki intézkedések is szükségessé tették a kamatok csökkentését. De az OTP amiatt is időszerűnek tartotta a változtatást, mert a többi között a vállalkozói hiteligények jelentősen mérséklődtek, a lakossági források pedig drágák.
Az elnök-vezérigazgató jelezte: téves az a híresztelés, amely szerint a
pénzintézet menesztette a vezérkarát. Ehelyett az történt, hogy a vezetői feladatokat racionalizálták, illetve a hierarchia átalakítása során megszüntettek számos tevékenységet, funkciót: következésképp több mint 60 középvezető munkája vált fölöslegessé. Ez nem jelenti az érintettek elbocsátását. Az elmúlt hetekben a mágneskártyás bűnügy elkövetésével alaptalanul gyanúsítottak bank-tisztviselőket. Az elnök-vezérigazgató egyelőre annyit közölt a nyomozás eddigi eredményéről, hogy nem házon belül éltek vissza a bennfentesek a helyzetükkel.
(g.l.)
(Az inflációval kapcsolatos lakossági várakozásokról készült felmérésünk a 4. oldalon)
Szarajevó árnyéka Lisszabonon
A jugoszláv válság az EK-csúcs előterében
(Munkatársunktól)
LISSZABON - A dán „nem” és a jugoszláv válság árnyékában ültek tárgyalóasztalhoz a tizenkettek állam- és kormányfői pénteken reggel a Lisszabon Belém negyedében lévő kulturális központban. Az előzetesen bejelentett napirend nem változott meg, az EK vezető politikusai a költségvetést és a kibővítést tervezték megvitatni “elsősorban a másfél napos csúcson, ám a folytatódó boszniai válság, az amerikai tervek és flottamozgások napvilágra kerülése a humanitárius segélyek eljuttatása érdekében a tudósítók figyelmét mindenképpen erre a kérdésre irányították, s erről faggatták a szóvivőket is, akik kora délután számoltak be a délelőtti plenáris ülés tartalmáról.
Brit források megerősítették, hogy mind az Egyesült Államok, mind a Nyugat-európai Unió londoni tanácskozása, mind a NATO és az ENSZ foglalkozik a szarajevói repülőtér megnyitásának a problémájával. Az akció, ha arra egyáltalán sor kerül, a világszervezet keretén belül képzelhető csak el, s minden erőfeszítés arra irányul, hogy Butrosz Gáli főtitkár a Biztonsági Tanácstól kapjon újabb fölhatalmazást a boszniai küldetés végrehajtásával összefüggő lépésének a megtételére. Ha a BT
így dönt, akkor Nagy-Britannia is kész a maga részét kivenni a műveletből. A londoni kormányforrások azonban úgy vélték, előbb tűzszünetet kell kössenek a harcoló felek Szarajevóban, a nyugati országok politikailag ugyanis nem készek arra, hogy véres összecsapások során vágjanak utat maguknak a repülő-
USSZABONI RANDEVÚ
(A Die Presse rajza)
térre. Az más kérdés, jegyezték meg az említett források, hogy a katonai vezetők mind a NYEU-ban, mind a NATO-ban vizsgálják, hány katonára lenne szükség ahhoz, hogy végső esetben harcoló egységeket vessenek be. Ez a tervezési folyamat zajlik, s a kiszivárgott adatok szerint több tízezer európai vagy amerikai katonát kellene átdobni a térségbe. Dumas francia külügyminiszter sajtóértekezletén erőteljes közösségi
Neves vendég a budapesti búcsún
Genscher magyar kitüntetése
Hans-Dietrich Genscher, a német Szabad Demokrata Párt tiszteletbeli elnöke pénteken Budapestre érkezett. Németország közelmúltban leköszönt külügyminisztere a budapesti búcsú rendezvénysorozata alkalmából látogatott hazánkba Demszky Gábor főpolgármester meghívására. A német politikust a Ferihegyi repülőtéren Jeszenszky Géza külügyminiszter fogadta.
A Magyar Köztársaság elnöke - a miniszterelnök előterjesztésére -Hans-Dietrich Genschemek a Német Szövetségi Köztársaság alkancellárja-ként, külügyminisztereként a magyar-német kapcsolatok fejlesztésében, az Európai Közösség és Magyarország közötti társulási szerződés, valamint az Európai Közösséggel kapcsolatos magyar külpolitikai törekvések támogatása terén kifejtett kimagasló tevékenysége elismeréseként a Magyar Köztársasági Érdemrend Nagykeresztje kitüntetést adományozta. A ki-
tüntetést pénteken Göncz Árpád a Parlament Munkácsy termében adta át. Jelen volt Antall József miniszterelnök, a parlamenti pártok országgyűlési frakcióinak vezetői, illetve képviselői, továbbá Alexander Arnot, a Német Szövetségi Köztársaság budapesti nagykövete. A kitüntetés átadása után Göncz Árpád és Hans-Dietrich Genscher baráti beszélgetést folytatott.
Antall József miniszterelnök pénteken a Parlamentben fogadta Hans-Dietrich Genschert. A két politikus eszemecserét folytatott Magyarország és Németország kapcsolatairól, Európa helyzetéről, különösen a közép-kelet-európai térség fej-, leményeiről.
Szabad György, az Ország-gyűlés elnöke is fogadta pénteken a volt német alkancellárt és külügyminisztert.
(A budapesti búcsú rendezvényeit megnyitó Demszky-beszéd az 5. oldalon)
Amerikai katonai figyelmeztetés Szerbiának
ÚJVIDÉK - Egy Németországban állomásoztatott amerikai de-szanthadosztályt és az amerikai VI. flottát tegnapra virradó éjszaka teljes harci készültségbe helyezték, és ezek az erők csak a parancsra várnak, hogy megkezdjék a szarajevói repülőtér zárlatának feloldására irányuló hadműveleteket. A hírt a brit televízió jelentette jól értesült forrásokra hivatkozva. Az Egyesült Államok úgy döntött, hogy véghezviszi a segélyszállítmányok biztosításának hadműveletét. A katonai szakértők szerint az amerikaiaknak semlegesíteni kell mindazokat az egységeket, amelyek fenyegetést jelenthetnek. Az is biztosra vehető, hogy a „szemük rajta lesz” a jugoszláv légierőn és rakétaegységeken, s a legkisebb hadmozdulatra csapással fognak válaszolni.
(Folytatás a 3. oldalon)
akciót sürgetett Boszniában, de nem részletezte, mire gondol.
A délelőtti ülésen egyébként elsősorban nem Jugoszláviáról volt szó, hanem a költségvetésről és a maast-richti szerződés sorsáról. Mint az olasz szóvivő elmondta, az elnöklő Cavaco Silva portugál kormányfő élénk vitát kezdeményezett a dán elutasításról, ám Andreotti ügyvivő miniszterelnök a gyorsításról, a haladás szükségességéről beszélt, s figyelmeztetett arra, hogy a dánok nem érezhetik magukat a közösségen kívül, meg kell találni a módját, hogy a döntéseket továbbra is közösen hozzák meg. Megjegyezte egyébként Andreotti, hogy harmonizálni kellene a nemzeti jövedelmek kiszámításának a módját, hiszen ezt eddig nem egységesítették, márpedig a költség-vetési terheket ennek arányában osztják el. Delors bizottsági elnök, aki maga is felszólalt a délelőtti ülésen, korábban azt a tervet terjesztette elő, hogy a következő öt évben a költségvetést az EK nemzeti jövedelmének az 1,2 százalékáról emeljék fel 1,37 százalékra. A brit szóvivők szerint ezt Major kormányfő elvetette, s nem értenek vele egyet a németek sem, mondván, a kiadásokat enélkül is növelni lehet, s ha az EFTA-országok belépnek, akkor az EK újabb forrásokhoz is jut.
(Folytatás a 3. oldalon)
BELFÖLDÖN
A deficit jövőre 200 milliárd forint körül alakul
4.	oldal
Felújítják a Vígszínházát
5.	oldal
Aratás után jön az éhkopp?
9.	oldal
A győztes lovagkirály
10.	oldal
Egy magyar tragédia története
11.	oldal
KÜLFÖLDÖN
„Pártállam”
Németországban?
2.	oldal
Lehetséges*e katonai beavatkozás Kis-Jugoszláviában?
3.	oldal
A Maxwell-almafa
8.	oldal
HÉTFŐN
A „párt” elveszítette a jelentőségét
6.	oldal
Mint a lassan csöpögtetett méreg
7.	oldal
Hétfői mellékletünk, a
G1 MajtarNemzet | A
azdasaM^
tartalmából: Régiók és szubrégiók együttműködése Gazdasági bűncselekmények: új Btk. kell Tanácsok kisbefektetőknek - mit hoz
a kamatcsökkenés?
A grafológia itthon a fejvadászok eszköze Beszéljük meg - Bácskai Tamás rovata Autópiaci körkép Vendégünk a MűkincsFigyelő Az Inter-Európa Bank devizapiaci elemzése