﻿Ára: 14,50 Ft	ALAPÍTOTTA: PETHŐ SÁNDOR	CSÜTÖRTÖK, 1992. július 2., LV. évfolyam, 155. szám
Az államfő nem írta alá a médiaelnökök felmentését
Göncz Árpád beszéde a rádióban és a televízióban
Fehéren
feketén
Mindannyian - még a legföldhözragadtabb vagy legjózanabb gondolkodású ember is - álmok között élünk, a valóságtól elru-
Íaszkodott, varázslatos világban, ermészetes emberi tulajdonság ez. Amikor külső szemlélőként szembesülünk saját életünk, környezetünk vagy az addig általunk teljesen másként képzelt történelem kemény és megdönthetetlen valóságával, fehéren feketén, ez rendkívüli hatással van ránk. Ebben rejlik a dokumentumfilmek hihetetlen ereje, ez okozza döntő szerepüket a tudatformálásban.
E filmeknek nemzeti tudatunk ébren tartásában és a rendszerváltoztatás elősegítésében vitathatatlanul nagy szerep jutott, gondoljunk csak Sára Sándor, Ember Judit vagy a Fekete Doboz filmjeire, az itt-oft felvillanó ötvenhatos filmkockákra. Negyven évig szinte lehetetlen volt bemutatni a magyar valóságot vagy legalábbis nagy bátorság kellett hozzá. Sok kilométer leforgatott tekercs és amatőr felvétel maradt a dobozokban, nem kerülhetett a filmvászonra, a televízió képernyőjére. A sorsdöntő történelmi eseményeket homály fedte, nemhogy filmen, híradóban, még a tankönyvekben is eltorzítva ábrázolták.
A dokumentumfilmek hazánkban ma több okból is virágzásukat élik - élhetik. Most végre lehetőség, sőt igény van az elmúlt időszak feltárására. Ugyanakkor, ahogy mondani szokás, történelmi pillanatokat élünk, sok, önmagában is fontos és érdekes, dokumenfumértékű esemény zajlik körülöttünk. A rendszer-változás zöld utat adott tragikus emberi sorsok filmre vitelének, felszínre hozott különféle korábbi és mai társadalmi feszültségeket, amelyek a rendezőket dokumentumfilmek készítésére ösztönzik. A téma szó szerint az utcán hever, lépten-nvo-mon. E munkák számának növekedéséhez az is hozzájárul, hogy amíg a játékfilmes szakma panaszkodik, hogy nincs elég pénz a gyártásra, adaig a dokumentumfilmesek - még ha pénzük nekik is alig van - örülhetnek, hiszen ezek a filmek kétségtelenül valamivel kevesebbe kerülnek.
Az Országgyűlés áprilisban százmillió forintot különített el dokumentumfilmek támogatására. A pénzek odaítélésére alakult meg a Történelmi Dokumentumfilmek Kuratóriuma, mely pályázatot írt ki kettős határidővel. Május 15-ig a már megkezdett filmek kategóriájában összesen 98 pályázat érkezett, ami az alkotókedvet tükrözi. A második, szeptember 15-iki határidőre új filmterveket várnak. Az első fordulóban
Satott munkák listáját tegnap nyilvánosságra. A harmincnégy győztes pályamű közül öt film 1956-tal, hét a határainkon túli magyarsággal, tíz a századfordulótól a forradalomig, nyolc pedig a forradalomtól napjainkig terjedő időszak sorskérdéseivel, életmódváltozásával, valamely eseményével foglalkozik. A legnagyobb támogatást, közel ötmillió forintot Sára Sándor Magyar nők a Gulágon című filmjének második része kapta.
Ahogy szerepe volt a dokumentumfilmesnek az előző rendszer bomlasztásában, a tudatformáláson keresztül legalább oly fontos szerepet kapnak a rendszerváltoztatás végigvitelében és befejezésében. Még sokan vannak, akiknek szükségük van arra, hogy szembesüljenek a valósággal. Csak annyit kívánhatunk, hogy a készülő filmek végre segítsenek megértetni ötvenhat igazságát, éreztetni az elmúlt évtizedek keserűségét, és ezáltal döbbentsék rá az embereket a jelenlegi politikai és gazdasági változások valódi értékeire, fehéren feketén.
Devich Márton
Honfitársaim!
Mint a sajtóból értesülnek róla, nem mentem fel hivatalából a Magyar Rádió elnökét Gombár Csabát és a Magyar Televízió elnökét, Hankiss Elemért. Elutasításom jogi indoklását olvashatják majd az újságokban. Demokratikus rendszerben minden politikai kérdés jogi formában jelentkezik, mert az életünket törvények rendezik, és a törvények előírásai mindenkire kötelezők. Olyan törvény azonban nincsen - és feltehetőleg soha nem is lesz -, ami az élet valamennyi vonatkozását lefedné. Természetes hát, ha előre nem látott helyzetek olykor a törvények értelmezését teszik szükségessé. Ilyen vita tárgya a miniszterelnök űr és közöttem a kinevezési jogköröm értelmezése, amiben az Alkotmánybíróság már több ízben állást foglalt, s döntésem ennek keretén belül maradt.
Az alkotmány értelme, hogy alaptörvény formájában rögzítse az államhatalom gyakorlóinak kötelességeit és az állampolgárok jogait. Célja nem az, hogy a hatalmat védje a szabadságjogoktól, hanem hogy a polgárok szabadságjogait védelmezze a mindenkori hatalom esetleges túlkapásai ellen. A köztársasági elnök vonatkozásában a magyar alkotmány leszögezi, hogy Magyarország államfője a köztársasági elnök, aki kifejezi a nemzet egységét, és őrködik az államszervezet demokratikus működése felett. Ez azt jelenti, hogy az államfő nem képviseli sem az ellenzék, sem a kormánykoalíció érdekét, hanem - az ő közös érdekeiket is beleértve - a nemzet egészét: feladata, hogy őrizze az államszervezet demokratikus működését, amiben a törvényhozás, a végrehajtó hatalom az állam egész jogrendjének zavartalan működésétől a sza-
ÚJVIDÉK - Belgrádi diplomáciai körökből tegnap kiszivárgott hírek szerint hétfő óta az Adria vizein tartózkodik a VI. amerikai flotta kötelékének egynegyede. Egy cirkáló, egy romboló és négy más csatahajó,
fedélzetén 2200 tengerészgyalogossal Split közelébe érkezett, hivatalosan azonban még nem jelentettek semmit. Itteni hírmagyarázók szerint Washington nem mondott le arról a szándékáról, hogy szükség esetén akár katonai erővel biztosítsa a segélyszállítmányok eljuttatását Bosznia-Hercegovinába. Az Egyesült Államoknak kész tervei vannak arra, hogy katonai intervencióval nyisson folyosót Szarajevó felé, Mitterrand francia elnök látványos vasárnapi látogatása azonban megelőzte az amerikai szándék végrehajtását.
Az amerikai hadihajók jelenléte
badságjogok csorbítatlanságáig, a nemzeti rádió és televízió pártatlanságának védelméig életünk teljessége bennefoglaltatik. A szabadságjogok között kiemelt szerepe van a véleménynyilvánítás szabadságának, és az alkotmány külön is kimondja: a Magyar Köztársaság elismeri és védi a sajtószabadságot.
Hogy mekkora jelentőséget tulajdonít a tájékoztatás szabadságának, azt az bizonyítja, hogy a közszolgálati rádió, televízió és hírügynökség felügyeletéről, valamint vezetőinek kinevezéséről, továbbá a kereskedelmi rádió és televízió engedélyezéséről, illetőleg a tájékoztatási monopóliumok megakadályozásáról szóló törvény elfogadásához a jelenlévő országgyűlési képviselők szavazatának kétharmada - azaz nem egyszerű többség, hanem széles körű egyetértés - szükséges. A törvényjavaslat - az úgynevezett „médiatörvény” - jelenleg az Országgyűlés asztalán van. Szívemből remélem, hogy tárgyalása ősszel, a parlamenti szünet végeztével folytatódik. Mint ahogy szívemből remélem azt is, hogy a javaslat törvényre emelése mind a rádióval, mind a televízióval, mind e szervek vezetésével kapcsolatos minden vitának a végére pontot tesz. Hiszem, hogy döntésem elősegíti a tárgyalások légkörének nyugalmát, a megfontolt és egyetértésen alapuló személyi választásokat, a kölcsönös megegyezésre törekvést, aminek érdekében magam is kész vagyok mindent elkövetni.
Annál is inkább, mert Magyarországon a nemzet tulajdonát képező rádió és televízió szerepe az elektronikus hírszolgálat terén egyelőre kizárólagos, így rendkívül fontos, hogy az ország lakosságát mindenről tárgyilagosan és sokoldalúan - a véle-
kétségkívül nyomást gyakorol a szerbekre, egyrészt a boszniai szabadcsapatokra és Mladics tábornok hadseregére, másrészt - Belgrádra is. Nem titok, hogy Washington a szerb rezsim bukását várja, adriai jelenlétét figyelmeztetésként értelmezheti Milosevics elnök, bátorításként a Belgrád-ban tüntető egyetemi hallgatók és ellenzékiek.
A vasárnap óta tartó tüntetést Vük Dras-kovics próbálta kedden este ismét életre kelteni. Hivatalos becslés szerint harmincezren gyűltek össze a parlament előtt, Draskovics szavaival élve „a kommunizmustól mentes zónában”. Előtte tízezernyi belgrádi egyetemi hallgató tizenhat nap után elhagyta az egyetemi karokat és tüntető felvonulást tartott Belgrádban. A lakosság mindenfelé éljenzéssel, „tartsatok ki” felkiáltásokkal üdvözölte őket. Az egyetemisták követeléseik jegyzékét (Milosevics lemondása, a parlament feloszlatása, nemzeti egységkormány létrehozása, a televízió felszabadítása) a szerb parlament, az elnöki palota és a tévé székházának küszöbére helyezték.
(Folytatás a 3. oldalon)
ményeket, ellenvéleményeket ütköztetve - tájékoztassák. Hogy a tények, a különböző nézetek ismeretében kiki maga tudja megalkotni politikai véleményét. Enélkül ugyanis a különböző politikai erők közötti szabad választás, a demokratikus rend zavartalan működése elképzelhetetlen. Enélkül a polgárok nem tudnának tájékozódni az ellentétes állítások sűrűjében, nem volna alkalmuk megismerni a különféle pártok, érdekképviseletek és más politikai tényezők -olykor szögesen ellentétes - álláspontját az ország - őket elsődlegesen érintő - ügyeiben.
Nyilvánvaló, hogy a rádió és televízió műsorával, műsorpolitikájával igen sokan elégedetlenek. Az emberek véleménye, érdeklődése, ízlése, hitvilága eltérő, de szerencsére a televíziót és a rádiót akkor kapcsolja ki és be az ember, amikor akaija. Meg kell vallanom, vannak műsorok, amelyeket nem hallgatok, nem nézek meg, de tudom, hogy mások éppen azok kedvéért kapcsolják be rádiójukat vagy televíziójukat. És ez így is van rendjén. Mikor demokratikus rendünk megalakulása után a rádió és a televízió elnökét kineveztem, egyértelműen két, olyan nagy tekintélyű közéleti személyiségre és társadalomtudósra esett a választás, aki a demokráciáért folytatott küzdelemben kiemelkedő szerepet játszott, de nem kötelezte el magát egyoldalúan egyik párt mellett sem. Személyük alkalmasságában - az Országgyűlés kulturális bizottsága szavazásának egyhangúsága bizonyítja -egyetértett a parlament valamennyi pártja. Vezetőcserére időről időre természetesen minden intézménynél szükség van: semmilyen intézmény élete nem eseménytelen, az élet változásokat diktál szerkezetükben, szerve-
(Munkatársunktól)
Az állandó bizottság ülésével, amelyen a delegációvezetők a következő időszak feladatait tekintették át, valamint a közép-európai menekültkérdéssel kapcsolatos meghallgatással folytatta munkáját szerdán az Európa Tanács parlamenti közgyűlésének nyári ülésszaka.
Közép-Európa három országa, Csehszlovákia, Lengyelország és Magyarország egyre nagyobb számú menekülttel kénytelen szembenézni - állapította meg a menekültügyi és migrációs bizottság jelentésének lengyel előadója, aláhúzva, hogy e térségben még nem épült ki a megfelelő közigazgatási rendszer, s a nehéz gazdasági helyzet miatt is gondot okoz az ide irányuló migráció. Elsősorban a volt Jugoszláviában dúló háború kényszeríti száműzetésbe az emberek tízezreit, ám nagy számban érkeznek menekültek a régióba a szétesett Szovjetunióból, a harmadik világ országaiból is.
Boross Péter belügyminiszter a magyar kormány álláspontját vázolta expozéjában. Bevezetőjében utalt arra, hogy nagyon sok kérdésre választ ad a történelem, ám amíg a második világháború után Európa nyugati fele számos - többek közt - etnikai kérdést is megoldott, addig a jaltai vonaltól keletre az ilyen jellegű problémák inkább csak elmélyültek. A mesterségesen elfojtott indulatok ma népeket mozdítanak ki a
zetükben is. Még nem dőlt el, hogy a rádió és a televízió szerkezetét, vezetését a parlament hogyan alakítja ki.
A döntés, amit a parlament hozni fog, politikai döntés lesz, ami természetesen törvény formájában, azaz jogi formában ölt testet. Mint ahogy politikai döntés az én jelenlegi döntésem is, ami természetesen a fennálló jog szabályaihoz igazodik.
Mindezt azért tartottam szükségesnek elmondani, hogy mindenki világosan lássa: nem alkotmányos válságról, hanem éppen a köztájékoztatás pártatlanságát előíró alkotmány rendelkezéseinek érvényesítéséről van szó. Hogy válság mennyire nincsen, talán legjobban az bizonyítja, hogy a parlament épp jól megérdemelt, békés szabadságát tölti. Az ország kormányzása akadálytalanul folyik, sem a sorsunkat érintő nemzetközi kapcsolatokat, sem a döntő gazdasági kérdések megoldását nem érinti a rádió és a televízió elnökeinek menesztése vagy marasztása. Ettől nem jut senkinek vastagabb szelet kenyér, és nem is lesz szegényebb senki, s épp ezért nem engedhetjük meg, hogy e kérdés elvonja a figyelmet létfontosságú gazdasági és társadalmi kérdéseink, például a munkanélküliség, társadalombiztosítás, mezőgazdaság, közoktatás kérdéseinek megoldásáról. Ez egy kérdés a sok kérdés közül, amelyet az átmenet felvet, de fontos kérdés, mert a tájékoztatás szabadságát, tájékozódásunk pártatlanságát érinti, a tévé és a rádió pártatlansága pedig az ország valamennyi lakosának tisztánlátását hivatott biztosítani.
Kérem tehát mindannyiójukat, hogy ezzel legyenek tisztában, amikor döntésem indokait megítélik.
(További információink a 4. oldalon)
helyükből és fegyveres konfliktusok forrásává válnak. Magyarország -folytatta a belügyminiszter - az 50-es évektől menekültadó országnak számított, s ez a helyzet csak a 80-as évek közepétől változott meg. A keleti tömb relatíve liberálisabb tagja befogadó országgá vált. Jelenleg mintegy százezer menekült tartózkodik hazánkban, amelyből 72-74 ezer a bevándorló. Az ország méreteihez képest óriásiak ezek a számadatok - húzta alá Boross Péter. Mindez nagy terhet jelent Magyar-ország számára, amely a GDP-re vetítve Európában a legtöbb pénzt fordítja a menekültekre. A belügyminiszter utalt a magyar lakosság befogadókészségére, megemlítve, hogy mintegy negyven-ötvenezer az egykori Jugoszláviából menekült rászoruló főképp magánházaknál lakik. A magyar állam a menekültekre fordított kiadások húsz százalékát szerzi külhoni forrásokból, s reményeink szerint - húzta alá a miniszter - ez az arány a későbbiekben változni fog.
Boross Péter megemlítette a gazdasági bevándorlók problémáját is. Ezzel kapcsolatban kiemelte az Ausztriával kötött kitoloncolási egyezményt, s utalt arra, hogy a napokban folynak tárgyalások hasonló kétoldalú megállapodás megkötéséről Romániával is. Sok az illegális bevándorló, jelzi ezt, hogy mintegy ötvenezer határsértést regisztráltak a belügyi szervek.
(Folytatás a 3. oldalon)
MA
BELFÖLDÖN
Ádáz harc
a biztosítási kártyák körül
5.	oldal
Béremelés előtt az egészségügy
5.	oldal
Százszázalékos gyógyszeráremelésre lenne szükség
5.	oldal
A történelmi fordulat erővonalai
6.	oldal
Ráfizetésből élő fürdők, strandok
7.	oldal
Nemzeti össztermék és tudomány
8.	oldal
KÜLFÖLDÖN
A weimari párhuzam
2. oldal
Domokos Géza szerint kölcsönösen hiányzik a megértés
2.	oldal
Moldovai-orosz
csúcstalálkozó
3.	oldal
Földrengés a Szent András-törésvonal mentén
8.	oldal
HOLNAP
Az utca nem politizálásra való
6.	oldal
„Az emberek lassan elfelejtik
a szakszervezeteket!”
7.	oldal
Miben bűnös a vízügy?
11,	oldal
Sándor trónörökös fogadta a VMDK elnökét
Boross beszéde az Európa Tanács ülésén
Az elfojtott indulatok népeket mozdítanak ki helyükből