﻿Felvételi ponthatárok I a műszaki
és agrár-felsőoktatási I intézményekben 1
Universitas rovatunk a 11. oldalon
Magar Nemzet
Ara: 14,50 Ft
ALAPÍTOTTA: PETHŐ SÁNDOR
KEDD, 1992. július 7., LV. évfolyam, 159. szám
Quo vadis?
Kezemben egy kiadvány, a menekültkérdésrőí készítették 1991 -ben, a térképen bejelölték a magyarországi befogadóállomá-sokat. Nagyatádnak - amely a délszláv háború miatt - a legismertebb és legnagyobb ilyen központ lett: nyoma sincs még rajta. A horvátországi harcok idején 2500 embernek adtak otthont, ez volt a „csúcs", ma pedig már ezt is meghaladták, és szükséghelyzetről, sátrakról beszélnek. Igaz, talán az okos politikusok és a migráció szakértői sem számoltak azzal, ami
mára bekövetkezett, és amivel úgy "" !l ‘ ’snleg csak hazánk tud elszámolni nyugodt lelki ismerettel.
tűnik:
Gazdag, demokráciájukról, emberi szabadságjogaikról, nemzetközi szervezetekben való aktív részvételükről ismert nyugati országok a délszláv háború következtében földönfutóvá váltak előtt nemhogy becsukták kapuikat, hanem még jól be is szögezték azokat. Félnek és értekeznek, fontolgatnak, „érthető": hiszen akár másfél millió hontalanról vagy időleges vándorról lehet szó. Ausztria hajója megtelt, tudhattuk meg nemrég, a „kapitány" a tőlük nyugatabbra fekvő országok felé mutat: hiszen hát ők sem, és mi itt elképedve és döbbenten halljuk a nemrég még önállóságáért küzdő Szlovénia mentegetőzését, háború után vannak, szusszanni szeretnének, üres a kincstár, no meg ők kicsi ország.
Nos, a háború kivételével -csaknem minden elem ránk is nyugodtan illeszthető. Ám minimum hasadt lelkűnek kell lennie manapság annak, aki érzelmein, gondolatain kívül tudja rekeszteni a vonatba bezsuppoltak, két bőrönddel, batyuval világgá űzöttek látványát. Asszonyét, aki vonaton szüli gyermekét, aki hőségtől, szomjúságtól kiszáradva, félájultan érkezik a „béke szigetére". Ez lenne a mi országunk. Legalábbis így mondják a deportáltak az első vöröskeresztesnek a vasútállomáson, akitől a pohár teát kapják, a szociális munkásnak a táborban az első tiszta ágyban töltött éjszaka után.
Deportálás - írtam le az imént -, és ebben sajnos nincs semmi túlzás. Le kell írni, ki kell mondani, még akkor is, ha hihetetlen, ha képtelenek vagyunk megemészteni. Két hónappal ezelőtt Nagyatádon a hétköznapi segítőkkel beszélgetvén napnál világosabb volt, hogy az áradat nem áll meg, tisztán látták, hogy újabb csoportok fognak érkezni Bosznia-Hercegovinából. A „menekültes"-szakemberektől tanulhatnának a politikusok. Pontosan tudják, hogy mi a dolguk. Persze az talán az ő képzeletüket is meghaladta, hogy immár nem „maguktól" vagy a körülmények elől futnak az emberek, hanem népcsoportok tudatos és szisztematikus kiüldözése folyik.
Népirtás - fogalmazott így a napokban a nemzetközi jogász, aki jó előre figyelmeztette a Nyugat felelőseit, mi történik, ha a szerbek területrabló és nemzetközi egyezményeket felrúgó katona-politikáját passzívan tűrik. Furcsa fintora a huszadik század alkonyának, hogy mialatt az elűzöttek-kel teli vonatok átjutottak a magyar határon Kelebiánál, a magatehetetleneket kipakolták a Keleti pályaudvarnál, akit lehetett, továbbvittek, a menekültesek pedig tették, amit kell, szépen felloDogó-zott Parlamentünkben az Európai Közösség és az EBEÉ jeles képviselői tanácskoztak. Ákár ki is húzhatnánk magukat, hogy mily „komoly szerepünk" van, mily fontos lépést tettünk az oly áhított Európa-házba... De nehéz szabadulni az érzéstől: tán csak nem vagyunk megint Európa balekjai?
Kormos Valéria
Segély a veszélyes nukleáris reaktorok felszámolásához
Münchenben tanácskozik a hetek csúcsértekezlete
(Munkatársunktól)
MÜNCHEN - Késő estébe, csaknem az éjszakába nyúló „kandalló melletti" beható eszmecserékkel zárult a 18. világgazdasági csúcstalálkozó első napja. Az állam- és kormányfők, a diplomácia irányítói, valamint a gazdasági és pénzügyminiszterek München festői „házi kastélyában", a Nymphenburg-pa-lotóban tanácskoztak, szigorúan zárt ajtók mögött.
Intenzív tárgyalási napot zártak a bajor főváros vendégei, akik - miként egy japán tisztségviselő fogalmazott - „az első igazi hetes csúcson vesznek részt a Szovjetunió összeomlása óta". Kohl kancellár a délelőtti órákban a Max Josep téren - a Rezidenz és a hírneves National Theater előtt - ünnepélyesen fogadta vendégeit: Amato olasz és Mija-zava japán kormányfőt - ők ketten most teszik le névjegyüket az évente ismétlődő hetes csúcsok tárgyalási asztalára Major brit, Mulroney kanadai kormányfőt, Bush amerikai és Mitterrand francia elnököt, valamint Delors £K-bizottsági elnököt. A mintegy 70 perces ceremónia után kötetlen eszmecserére módot nyújtó ebéd következett, majd a délutáni ülés. Ezt követte a hetes csúcsok forgatókönyvében immár megszo-
kott esti eszmecsere „kandalló mellett”, bár tűzhelyre természetesen nem volt szükség, hiszen az elmúlt napok nagy hősége után ugyan kissé szeles, olykor esős, de azért mégis jól elviselhető nyári időjárás fogadta a bajor főváros vendégeit.
rísz Jelcin orosz elnök, aki azonban több szempontból is .jelen van” már a müncheni tanácskozótermekben.
Mint várható volt, továbbra sem övezi nagy lelkesedés Bush elnök javaslatát arról, hogy Oroszországot léptessék be a,.klubba”, amely 1975-
A nagyjából négyezer újságírót akkreditáló sajtóközpontban szinte biztosra vették, hogy az első nap tárgyalássorozatán előkészítik a keddi politikai nyilatkozatot, s nyilván szóba kerültek a világgazdasági kérdések, amelyekről - a tervek szerint - szerdán bocsátanak ki közleményt. A hetes csúcstalálkozó lezárása után ugyancsak szerdán, a déli órákban csatlakozik a világ leggazdagabb államainak vezetőihez Bo-
bén eredetileg hatos csoportként alakult meg, s csupán egy-két év múltán csatlakozott hozzá Kanada, valamint az Európai Közösség. Mint a hétfői Süddeutsche Zeitung első oldalas főcímében jelezte, „nincs esély” arra, hogy Oroszország belépjen e klubba. Kanada, Nagy-Britannia s a Kuril-szigeteket állhatatosan követelő Japán után Kohl kancellár a németek nevében közölte, hogy „nyugodtan kell végiggondolni”, van-e értelme
jelenleg az oroszok felvételének. S a megfogalmazás alighanem teljes elutasítást takar, ami megpecsételheti a Bush-indítvány sorsát. A kancellár már a csúcsot megelőző kétoldalú találkozókon megadta a hétfői tárgyalási nap alaphangját: azt hangoztatta, hogy Németország a gazdasági kérdésekre összpontosít, de jelezte, hogy Bonn a német kamatlábat nem akarja pusztána azért lejebb szorítani, hogy könnyebben fólpörögjenek a világgazdasági motorok. Bár a többiek részéről jól érzékelhető az ilyen irányú nyomás, a kancellár azt mondta, az inflációnak aligha nevezhető árdrágulás megfékezése továbbra is elsőbbséget élvez a gazdasági tennivalók sorában, s az év végéig négy százalék alá szeretnék gyűrni az áremelkedés mértékét.
Miközben a hetek hétfőn egy Jugoszlávia-állásfoglalást is előkészítettek, s várhatóan az eddiginél is hangosabban kérik az ENSZ eredményes közbenjárását, a háromnapos tanácskozás első huszonnégy órája - megbízható értesülések szerint - bizonyos előrehaladást hozott a GA7T-tárgyalások ügyében; a Kohl kancellárral reggeliző Bush elnök környezetéből az terjedt el, hogy a sokoldalú kereskedelmi eszmecserék s mindenekelőtt az agrárexport dolgában közeledtek az álláspontok.
(Folytatás a 3. oldalon)
Egyeztettek a függetlenek Moszkvában
Nincs katonapolitikai és gazdasági áttörés
(Tudósítónktól)
MOSZKVA - A EÁK-tagorszá-gok hétfői csúcsértekezletén sem sikerült megállapodni a nemzetközösség stratégiai elrettentő erőinek végleges és pontos összetételéről, olyannyira nem, hogy a kérdést az elnökök egyszer s mindenkorra levették a napirendről: a négy atomfegyverrel rendelkező köztársaságnak ezután egymás között kell rendeznie a vitát. A legújabb nézeteltérések okozója Ukrajna, amely ragaszkodik a területén lévő nukleáris eszközök fölötti „adminisztratív ellenőrzéshez”, ami a Saposnyikov-féle egyesített főparancsnokság és a másik három utódállam szerint nem
egyeztethető össze a Kijev által kilátásba helyezett atommentes státussal.
Leonyid Kravcsuk már az orosz fővárosba érkezvén rövid reptéri nyilatkozatában leszögezte, hogy Ukrajna álláspontja változatlan a stratégiai fegyverek ügyében. Mint az ukrán védelmi miniszter első helyettese az ITAR-TASZSZ munkatársának kifejtette, Ukrajna nemzetbiztonsági érdekeit csakis az a megoldás szavatolja, hogy megőrzi a határain belül állomásozó stratégiai egységek adminisztratív irányításának a jogát, vagyis Kijev-ben döntenek az elöljárók kinevezéséről, a rangok adományozásáról, a katonák szociális problémáiról. Az ukrán tárgyalóküldöttség már a csúcsot elő-
készítő megbeszéléseken is elzárkózott attól a moszkvai ellenjavaslattól, amely az ukrajnai rakéták robbanófejeinek leszerelését vagy a beprogramozott „repülési feladatok” átadását szorgalmazta. Erre jelentette ki több ízben is Saposnyikov marsall, hogy akkor viszont Kijev ország-világ előtt ismeije el atomhatalmi ambícióit...
Az Ukrajna magatartása keltette aggodalmakat aligha oszlatta el a soros moszkvai csúcs résztvevőiben Konsztantyin Morozovnak az Interfax hírügynökségnek adott interjúja, amelyben az ukrán védelmi miniszter közölte, hogy Kijev tartja magát a START-szerződéshez.
(Folytatás a 3. oldalon)
Antall Bushsal is találkozik Helsinkiben
(,Munkatársunktól)
Záró akkordjaihoz közeledik a helsinki folyamat néven ismert Európai Biztonsági és Együttműködési Értekezlet újabb felvonása: a héten a finn fővárosban tizenhét év után ismét összeülnek a részt vevő tagállamok állam és kormányfői. Mint külügyi forrásokból megtudtuk, a Helsinki 2. értekezleten a konfliktusmegelőző és válságkezelő intézkedésekre helyeződik a hangsúly, s arra, hogy miként tudná az EBEÉ más szervezetekkel, így a NATO-vzd, a Nyugat-európai Unióval közösen ezt megvalósítani. Előtérben szerepel a kelet-európai átalakulás is, kiindulva abból a fölismerésből, hogy a nemzeti kisebbségek ügye immár általános biztonsági problémává vált.
(Folytatás a 2. oldalon)
Felelősségbiztosítás
A régi károkat az új alapból rendezik
(MTI) Gépjármű-felelősségbiztosítási kárrendezési alapot hozott létre július 1-jével a kormány. Az alap fedezetet nyújt és átvállalja a Hungária Biztosító Rt. kötelezettségeit az 1991. július 1-je előtt bekövetkezett károk rendezésére. Ezzel kapcsolatban a Pénzügyminisztérium illetékese elmondta: az ebben az időben keletkezett kárigények kielégítésére - tekintve, hogy akkor még nem létezett kötelező felelősségbiztosítás - a költségvetés vállalt garanciát. A balesetekben megsérültek számára a járadékok fizetése - ami 30-40 évig is esedékes lehet - évente több milliárd forintba került az államnak. Tavaly július 1-jével, a kötelező felelősségbiztosítás bevezetésével a költségvetés ugyan mentesült a fizetés alól, az ez idő előtt történt károk rendezése azonban a biztosítón keresztül továbbra is terheli.
Az új alap létrehozása lényegesen megkönnyíti az ügyvitelt ezekben az esetekben. Az időközben privatizált Hungária Biztosítónál képzett járadéktartalékot a biztosító átadja az alapnak. A szolgáltatásokra ezentúl a költségvetésen kívül a járadéktartalék és annak hozama biztosítja a forrást. Ez év október 31-éig továbbra is a Hungária Biztosító Rt. rendezi a kárigényeket, az alap azonban a költségeket megtéríti a biztosítónak. A biztosítóintézet kötelezettségeit október 31. után az alap teljesíti. Az alap kezelője az Állami Fejlesztési Intézet, a kárfizetési és járadékfizetési szolgáltatások teljesítésésvel megbízhat egy biztosítóintézetet. Ez akár a Hungária is lehet, így az állampolgárok nem éreznének semmit a változásból.
MDF-nyílatkozat
Göncz túllépte alkotmányos jogkörét
Az MDF országos választmányának ügyvivői hétfőn délután az alábbi dokumentumot juttatták el a hír-ügynökséghez.
Sajnálattal értesültünk arról, hogy Göncz Árpád, a Magyar Köztársaság elnöke bevallottan politikai döntést hozott a Magyar Rádió és a Magyar Televízó elnökeinek ügyében. Ezzel túllépte azt a szerepet és jogkört, amelyet a Magyar Köztársaság alkotmánya az elnök számára kijelöl. Lépését úgy ítéljük meg, hogy az hazánk parlamenti demokrácián alapuló közjogi rendszerének megdöntésére irányul. E lépés hatásának veszélyességét fokozza, hogy feléleszti az önkényes törekvéseket abban a Magyar Köztársaságban, amelynek fiatal demokráciája nemrég hagyta maga mögött a kommunista diktatúrát.
Göncz Árpád politikai és erkölcsi
felelősségét terheli az, hogy visszaél azzal a bizalommal, amelyet a szabadon választott magyar Országgyűléstől kapott, továbbá, hogy nem mutatkozik méltónak az alkotmányosságba vetett hit megszemélyesítésére. A Magyar Köztársaság elnöke azzal, hogy nyíltan politikai döntést hozott, igazában politikai részérdekek szolgálatába szegődött, nem függetlenítve magát a békés és eredményes átalakulást akadályozó köröktől. Mindezek alapján Göncz Árpádot jelenleg nem tekinthetjük a Magyar Köztársaság pártok felett álló elnökének, és felszólítjuk alkotmányos szerepe és jogköre maradéktalan betartására.
Lakitelek, 1992. július 4.
A Magyar Demokrata Fórum országos választmányának ügyvivői
(Pártvélemények a 4. oldalon)
BELFÖLDÖN
Leállt a bosnyák beáramlás
5. oldal
Kelebián a bécsi ügyvédnő
Exportösztönzés
8.	oldal
Ladához jutnak-e az áldozatok?
9.	oldal
Három bank nehéz helyzetben
Fodor András és Puskin országa
KÜLFÖLDÖN
Göncz Árpád szerint Magyarországon teljes
A francia rendőrség megkezdte a kamionblokád felszámolását
3. oldal
Addig takarékoskodj, amíg keresel!
8. oldal
Szerbiai utakon -csak valutáért
12. oldal
HOLNAP
A médiaháború csendesedhet(ne)
6.	oldal
A Vörös Csepel indulatba jön
7.	oldal
Új kor küszöbén
10. oldal